A Jog, 1898 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1898 / 20. szám - A kőszénbányászat jogi szabályozásának reformja 4. [r.]

JOGESETEK TÁRA FELSŐBIRÓSÁGI HATÁROZATOK ÉS DÖNTVÉNYEK Melléklet a «Jog» 20. számához. Budapest, 1898. május hó 15. Köztörvényi ügyekben. A nemi tekintetben való érintetlenség — szüzesség — egymagában a nőnek nem képezi oly lényeges személyi tulajdonságát, melyre nézve, még ha bizonyított volna is a megtévesztés, ez az 1894: XXXI. t.-c. 55. §-a értelmében a házasság érvénytelenítésére alapul szolgaihatna. A m. kir. Curia: (1898 április 6-án 5,759. sz. a.) A peres telek közti házassági kötelék érvénytelenségét kimondó részében mindkét alsóbirósági itélet megváltoztattatik és felperes megtámadási keresetével elutasittatik. Indokok: Felperes megtámadási keresetét az 1894: XXXI. t.-c. 55. §-ára alapította, azt azzal okolván meg, hogy nejét, alperest azért vette házastársul, mei t öt jellemes, derék, minden tekintetben tisztességes leánynak tartotta; csalást nem feltételezhetett, mert múltját alperes mindig a legszebb színekkel ecsetelte, a lakodalmi ünnepség után azonban, midőn mint férj közeledett nejéhez, arról győződött meg, hogy az nemi tekintetben már nem érintetlen; miután pedig alperes tudta, hogv felperes őt azért veszi el, mert kiváló erényü leánynak tartja, különben nem is venné el; alperes lényeges személyi tulajdonságára vonatkozóan felperest megtévesztette: minélfogva alperessel kötött házassága az idézett törvényszakasz alapján érvénytelennek kimondandó. Mindkét alsóbirósági itélet megváltoztatásával felperes ezen az alapon indított megtámadási keresetével el volt utasítandó azért, mert egészen eltekintve attól, hogy a fentebb idézett törvényhely által megkívánt egyik alapfeltétel, a megtévesztésnek az alperes részéről történt tudva előidézése, a per adataival bizonyítva nincsen, a nemi tekintetben való érintetlenség — szüzesség — egymagában véve a nőnek nem képezi oly lényeges személyi tulajdonságát, melyre nézve, még ha bizonyított volna is a megtévesztés, ez az 1894: XXXI. t.-c. 55. §. értelmében a házasság érvénytelenítésére alapul szolgálhatna. Az 1894. XXXI. t.-c. 77. §. a> pontja alkalmazhatóságának előfeltételét az képezi, hogy az a házasfél, kit házastársa állítólag jogos ok nélkül elhagyott, a házastársi életközösséget a maga részéről folytatni hajlandó legyen, ezen eset fenn nem forogván, felperes a házassági kötelék felbontása iránti keresetevei elutasítandó. A m. kir. Curia: (1898 április 6. 5,737. sz. a.) A házassági kötelék felbontását kimondó mindkét alsóbirósági itélet megváltoztatik és felperes keresetével elutasittatik stb. Indokok: Felperes 5,084'96. sz. kérvényében világosan kijelentette, hogy nem akarja az előtte utált ember (alperes) nevét tovább viselni, nem akar névleg sem neje lenni egy haszontalan léha embernek, hanem válni akar tőle; kijelentette azt is, hogy alperest az életközösség visszaállítására köteleztetni csak azért kéri, mert ez az 1894: XXX. t.-c. 77. §. a) pontja szerint kötelessége. Nyilvánvaló ezekből, hogy felperes az életközösséget alperessel visszaállítani nem ha)landó. Tekintve pedig, hogy az idézett törvényszakasz alkalmazhatóságának előfeltételét az képezi, hogy az a házasfél, kit házastársa állítólag jogos ok nélkül elhagyott, a házastársi életközösséget folytatni a maga részéről hajlandó legyen, ez az előfeltétel azonban a jelen esetben fenn nem forog: ez okból mindkét alsóbirósági itélet megváltoztatásával felperest keresetével elutasítani kellett stb. Az 1894 : XXXI. t.-c. 54. §. e) pontja alapján a házasság csak akkor támadható meg, ha a nő a házasság megkötésekor mástól volt házasságon kívül teherbe ejtve. A m. kir. Curia Íltt98 márc. 31. 6,781. sz. a.) mindkét alsóbiróság ítéletének hivatalból felülvizsgált az a része, mely szerint a peres felek közötti házasság az 1894 : XXXI. t.-c. 54. §. ej pontja alapján érvénytelennek kimondatott, megváltoztattatik és felperes keresetével elutasittatik. Indokok: Felperes 1895 június 28-án beadott keresetében az alperestől leendő végelválasztásnak kimondása mellett házasságát megsemmisittetni kérte, az 1895 okt. 15-én tartott törvényszéki tárgyaláskor pedig, az időközben hatályba lépett 1894 : évi XXXI. t.-c. 54. §. ej pontja alapján azért támadta meg házasságát, mert alperes egybekelésük után 6 hó és 4 nap múlva gyermeket szült, a mely gyermek az E. alatti orvosi bizonyítvány szerint a méhben teljes kifejlődést elért és a terhesség kilencedik hónapjában született. Tekintve, hogy az 1894 : XXXI. t.-c. 54. §. e) pontja alapján a házasság csak akkor támadható meg, ha a nő a házasság megkötésekor mástól volt házasságon kivül teherbe ejtve, felperes : azonban ezt a körülményt nem bizonyította, a mennyiben az e | tekintetben felperes által megnevezett öt tanú arról, hogy alperesnek férjhezmenetele előtt bárkivel is szerelmi viszonya lett volna, tudomásuk nincs; alperesnek az 1895. október ló-iki tárgyaláskor tett az a beismerése pedig, hogy felperessel házasságuk megkötése előtt nem közösült, egymagában véve annál kevésbbé szolgálhat bizonyítékul arra nézve, hogy esetleg mástól ejtethetett volna teherbe, mert ugyanakkor tagadta azt, hogy férjhez menetele előtt bárkivel is nemileg közösült volna és az ellenkező nem igazoltatott: mindezen okokból mindkét alsóbiróság ítéletének megváltoztatása mellett felperest keresetével elutasítani kellett. Az 1S94 : XXXIII. t.-c. 67. §. értelmében azokban az esetekben, melyekben a házasság felbontatik, az erre vonatkozó ítéletet a felbontott házasság létrejöttének idejére való tekintet nélkül mindenkor az állami anyakönyvvezetövel, nem pedig a lelkészi hivatallal közlendők, mert ugyanazon t.-c. a hitfelekezetekre nézve külön nem intézkedik. A m. kir. Curia: (1898. márc. 31. 69. sz. a.) az 1894. évi XXXIII. t.-c. 67. §. értelmében azokban az esetekben, melyekben a házasság felbontatik, az erre vonatkozó Ítéletet a felbontott házasság létrejöttének idejére való tekintet nélkül mindenkor az állami anyakönyvvezetővel, nem pedig a lelkészi hivatalokkal közlendők, mert ugyanazon t.-c. a hitfelekezetekre nézve külön nem intézkedik. Midőn a házassági kötelék felbontása a H. T. 77. § b) pontja alapján kéretik, egyéb feltételek fenforgása mellett hirdetmény bocsátandó ki, melyben a házassági életközösséget megbontó házasfél arra hívandó fel, hogy az életközösséget egy év alatt állítsa vissza, mely felhívás az 1786. évi márc. 6-an kelt legfelsőbb nyilt parancscsal kibocsátott szabályzat 56. §-a hasonlatos rendelkezése értelmében, de a fennálló birói gyakorlat szerint is a hivatalos lapban háromszor közzéteendő. Midőn tehát ez a felhívás kibocsáttatott ugyan, de a hivatalos lapban csak kétszer tétetett közzé, ezzel, valamint azzal is, hogy az ügy ama hiány mellett is érdemi tárgyalás alá vétetett és ugy az első, mint a másodbiróság érdemileg határozott, egy lényeges eljárási szabály lett megsértve. A m. kir. Curia (1898 ápril 5-én 130. sz. a.) mindkét alsóbiróság ítélete a megelőző eljárással együtt megsemmisíttetik és az eljáró biróság ujabb szabályszerű eljárásra és határozat hozatalára utasittatik. Indokolás: Midőn a házassági kötelék felbontása aH. T. 77. §. b) pontja alapján kéretik, egyéb feltételek fenforgása mellett hirdetmény bocsátandó ki, melyben a házassági életközösséget megbontó házasfél arra hívandó fel,hogy az életközösséget egyév alatt állítsa vissza, mely felhívás az 1786. évi március 6-án kelt legfelsőbb nyilt parancscsal kibocsátott szabályzat 56. §. hasonlatos rendelkezése értelmében, de a fennálló birói gyakorlat szerint is a hivatalos lapban háromszor közzéteendő; minthogy pedig a jelenesetben az a felhívás kibocsáttatott ugyan, de a hivatalos lapban csak kétszer tétetett közzé, ezzel, valamint azzal is, hogy az ügy ama hiány mellett is érdemi tárgyalás alá vétetett, és ugy az első, mint a másodbiróság érdemileg határozott, egy lényeges eljárási szabály lett megsértve; miért is stb. Kereskedelmi, csőd- és váltó-ügyekben. A kereseti váltó előlapján az intézvényezett elfogadói névaláírásán kivül még egy névaláírás fordulván elő, mely az intézvényezettnek szóló felhívást tartalmazó váltószöveg alatt áll, tekintettel arra, hogy a váltónak ez utóbbi névaláírása nincs intézvényezve, azt pedig a törvény nem kívánja, hogy a kibocsátó névaláírása az elfogadó aláírása fölé legyen irva: helyzeténél fogva formailag kibocsátói aláírásnak tekintendő. A székelyudvarhelyi kir. törvényszék (1897 nov. 11. 6,104. sz. a.) A. Móric felperesnek F. Mózes és társai elleni 450 frt tőke és jár. iránti perében következőleg itélt: Az 1897. febr. 4-én 645. sz. a. kelt sommás végzés hatályának fentartása mellett tartoznak alperesek a Székely-Kereszturt 1896. évi március 1-én 450 frtról kiállított váltó alapján mint elfogadó, kibocsátó és forgató a kereseti 450 frt váltóösszeget stb. felperesnek megfizetni stb.