A Jog, 1898 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1898 / 20. szám - A kőszénbányászat jogi szabályozásának reformja 4. [r.]

158 A JOG átengedje, ott a kőszénbányászat bizonyára némi lendületet mutathat fel; de ott, hol a földbirtok nagyobb mértékben el van darabolva és a földtulajdonosi minőség tekintetében a viták gyakoriabbak: a kőszénbányászat terén a tengődés legsiralmasabb képe tárul e 1 é n k ». A jegyzői irodák és ügycsoportok beosztása a budapesti járásbíróságoknál. — 1898 május 1-től ke/.dve. — IV. ker. kir. járásbíróságnál. I. Jegyzői iroda. I. emelet 14. szám. Kezelő: Putzkaller Kálmán irnok. Állandó helyettese: S inger Jenő irnok. Bírák. Dr. Rácz Béla kir. járásbiró. Dr. Biber Gyula kir. aljárásbiró. Ügycsoportok: Sp. II. Som. perek G. Gy. H. X. betűs felperesekkel. Ö. Öb. Örökösödési ügyek mind. Pv. II. Az 1898. május 1-je előtt befejezett pereiből folyó ügydarabok és az összes halálesetfelvételek és havi kimutatások. Sp. VII. Som. perek A. A. B. C. Cs. betűs felperesekkel. Pv. VII. Az 1898. május 1. előtt befejezett pereiből folyó ügydarabok. II. Jegyzői iroda. II. emelet 4. szám. Kezelő: S inger Jenő irnok. Állandó helyettese: P u t z k a 1 1 e r Kálmán irnok. Dr.V á 1 y i Sándor kir. aljárásbiró. Wiener Ferenc kir. aljárásbiró. Sp. IV. Som. perek D. E. É. F. U. Ü. Z. Zs. betűs felperesekkel. Pv. IV. Az 1898. május 1. előtt befejezett pereiből folyó ügydarabok. Sp. V. Som. perek M. O. O. Q. és P. (a Pa-val kezdődők kivételével) betűs felperesekkel. M. Polgári ügyekben érkező összes birói cselekményt igénylő megkeresések (Tanú, esküakih. szemle, stb.) Pv. V. Az 1898. május Lelőtt befejezett pereiből folyó ügydarabok. Irattár. I. emelet 14. szám. Kezelő: Putzkaller Kálmán irnok. III. Jegyzői iroda. II. emelet 6. szám. Kezelő: Mede Lajos irnok. Állandó helyettese: Szebehelyi Gyula irnok. Birák: Kiss Károly kir. Ítélőtáblai biró a kir. járásbíróság vezetője. Dr. O svaid István kir. aljárásbiró. El. Elnöki ügyek. Sp. L Som. perek L. Ly, Pa. R. betűs felperesekkel. Pv. I. Áz 1898. május í. előtt befejezett pereiből folyó ügydarabok és minden birói cselekményt nem igénylő megkeresés. (Kézbesítés stb.) Sp. VI. Som. perek I. J. S. Sz. betűs felperesekkel. Pv. VI. Az 1898. május 1. előtt befejezett pereiből folyó ügydarabok. A. Anyakönyvi ügyek mind. IV. Jegyzői iroda. II. emelet 9. szám. Kezelő: Schneider Alajos irnok. Állandó helyettese: Folnovits Béla díjnok.Birák Dr. Burghardt József kir. aljárásbiró. Dr. Kondor Gusztáv kir. aljárásbiró. Sp. III. Som. perek K. N. Ny. Y. betűs felperesekkel. Régi kisebb polgári peres ügyek. Pv. III. Az 1898. május 1. előtt befejezett pereiből folyó ügydarabok; az összes lakbérleti felmondások és felhívások. (4,873/94. I. M. R.) Eg. Fh. Fm. Az összes egyességi és fizetési meghagyások iránti ügyek. Minden szóbeli kereset, kérelem és nyilatkozat felvétele. Sp. VIII. Som. perek T. Ty. V. W. betűs felperesekkel. V. Az összes végrehajtások, melyek nem itten folyamatba tett perből származnak. (1881. évi LX. t.-c. 1. §. f) g) h) pontja.) Pv. VIII. Az 1898. évi május hó 1. előtti pereiből folyó ügydarabok. Járásbirósági iroda. II. emelet 6. sz. Vezető: Szebehelyi Gyula irnok. Régi ügyek beadása. II. A jegyzői irodák, valamint a járásbirósági iroda és az irattár a felek részére hétköznapokon d. e. 9—11 óráig, vasár- és ünnepnapokon d. e. 9—10 óráig vannak nyitva. Az itt megjelölt időn kivül a felek a nevezett irodai helyiségekben nem léphetnek, az ott tartózkodó felek pedig a fent megszabott idő elteltével onnan távozni tartoznak. (I. Ü. Sz. 13., 80., 81. §§.) III. Az iratok beadása a II. pontban megállapított időben abban a jegyzői irodában történik, a melynek kezelési körébe az ügy, az ügybeosztás szerint tartozik. (17. §.) Olyan iratot, mely mellett pénz fizettetik be vagy értéktárgy tétetik le, a jegyzői irodában csak akkor lehet beadni, ha a pénz vagy érték átvétele a birói letéthivatal, illetőleg a járásbíróság vezetője által az iraton tanúsítva van. Beadványok átvételére a gyüjtőszekrény is (II. emelet 1—4. sz. szobák előszobájának ajtaja) szolgál, a melyből a beadványok hétköznapokon d. e. 9 órakor és déli 1 órakor, vasár- és ünnepnapokon d. e. 10 órakor vétetnek ki. (18. §.) Olyan iratot, a mely az 1898. évi május 1-je elolt folyamatba tett ügyre vonatkozik, a jelen ügybeosztásra való tekintet nélkül, az ügyben eddig eljárt bíró jegyzői irodájában, esetleg a járásbirósági irodában (II. emelet 6. ajtó) is lehet beadni (96. §. Régi ügyek beadása, i Szóbeli kereseteket, kérelmeket és nyilatkozatokat, úgyszintén fizetési meghagyásokra és egyezségi ügyekre vonatkozó szóbeli kérelmeket és nyilatkozatokat dr. Kondor Gusztáv kir. aljárásbiró (IT emelet 7. sz.) vesz jegyzőkönyvbe. Törvénynapokul minden kedd és péntek jelöltetik meg. Ezeken a napokon a felek ügyük tárgyalása végett a felperes nevének kezdőbetűje szerint illetékes biró előtt a hivatalos órákban idézés nélkül is megjelenhetnek. IV. Szóbeli keresetek, kérelmek és nyilatkozatok minden kedden és pénteken d. e. 11 órától 1 óráig vétetnek fel. Az egyezségi kísérletre való idézés és a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmek, továbbá oly szóbeli keresetek, kérelmek és nyilatkozatok, melyek gyors elintézést igényelnek, úgyszintén azok is, a melyeknek előterjesztése végett, a biróság székhelyének községi területén kivül lakó fél jelentkezik, a hivatalos órákban a megjelölt napon kivül is felvétetuek. A felek a meghatározott törvénynapokon kivül is idézés nélkül megjelenhetnek valamely sommás per tárgyalása végett, de ebben az esetben ügyük csak az erre a napra kitűzött tárgyalások és egyezségi kísérletek elintézése után kerül tárgyalásra. 2., 3- és 4. §§.) ' A hivatalos órák: hétköznapokon reggeli 8 órától egyhuzamban d. u. 3 óráig; vasár- és ünnepnapokon d. e. 9—12 óráig tartanak. Kelt Budapesten, 1898 április hó 30-án. Kiss Károly kir. ítélőtáblai biró, a budapesti IV. ker. kir. járásbíróság vezetője. Belföld. A szövetkezeti törvényjavaslat a képviselőház igazságügyi bizottságában. Április 28. A törvényjavaslat 59—63. §-ait a bizottság minden érdemleges módosítás nélkül elfogadta. Azután áttértek a 64. §-nak s az ezzel kapcsolatban függőben tartott 23. §-nak tárgyalására, mely szakaszokat az igazságügyi kormány a következő uj szövegezésben terjesztett a bizottság elé: 23. §. Az Országos Központi Hitelszövetkezet kötelékébe tartozó szövetkezet (48. §. 2. p.) saját tagja ellen fennálló követelése erejéig adós tagjának a szövetkezet kerületében levő összes ingó vagyonára, végrehajtás vagy csőd esetén minden más, törvényes elsőbbséggel nem biró, vagy a tagnak a szövetkezet névjegyzékébe történt bejegyzése után keletkezett követelést megelőző kielégítési joggal bír. 64. §. A központi hitelszövetkezeteknek a kötelékébe tartozó szövetkezet ellen fennálló követelése erejéig az illető szövetkezetnek összes ingó vagyonára végrehajtás vagy csőd esetében minden más törvényes elsőbbségei nem biró követelést megelőző kielégítési joga van. Jogában áll magát, követelésére nézve az adós szövetkezet által vagy részére a központi hitelszövetkezet birtokában bármikor és bármily célból kibocsátott pénzekből, váltókból és értékpapírokból minden tulajdoni és elsőbbségi igényre való tekintet s birói fölhatalmazás vagy közbenjárás nélkül az általa legalkalmasabbnak talált módon kielégíteni.* Hosszas tanácskozás után, melyben majdnem valamennyi tag részt vett, a két szakaszt az uj szövegezésben elfogadta a bizottság. Április 29. A képviselőház igazságügyi bizottsága F a b i n y Teofil elnöklete alatt folytatta a gazdasági és ipari hitelszövetkezetekről szóló törvényjavaslat részletes tárgyalását. Előadó Neumann Ármin. A 65-ik §. első pontját, mely szerint a központi hitelszövetkezet igazgatósága egy elnökön és két alelnökön kivül 12 tagból áll, kik közül egyet-egyet a pénzügyi, kereskedelemügyi és foldmivelésügyi minister nevez ki, Erdély miniszter indítványára akként módosította a bizottság: «A központi hitelszövetkezet igazgatósága egy elnökön s két alelnökön kivül 12 tagból áll, kik közül egyet a pénzügyminister nevez ki.» Ugyancsak a minister indítványára megtoldatott a szakasz a következő rendelkezéssel: «A központi hitelszövetkezet megalakulása alkalmával a közgyűlés hat igazgatósági tagot választ. Az igazgatóság többi tagjait, az első üzleti évet követő rendes évi közgyűlés választja meg.» A 66-ik §. változatlan elfogadása után a 67-ik §. azon rendelkezése, mely szerint a pénzügyminister által a központi szövetkezet mellé kormánybiztost nevez ki, a ki a közgyülésenés igazgatósági üléseken részt vesz és a hozott határozatok ellen óvást emelhet, Erdély minister indítványára akként módosíttatott: «A pénzügyminister a központi szövetkezet mellé kormánybiztost nevez ki, a ki a közgyűléseken és igazgatósági üléseken részt vesz és a törvényekbe vagy az alapszabályokba ütköző határozatok ellen óvást emelhet.* A 68-ik §. változatlan elfogadása után Fest Lajos javaslatba hozta annak kimondását, hogy a központi hitelszövetkezet igazgatóságának tagjai s a pénzügyminister által a felügyelő-bizottságba kinevezett tag nem lehet az országgyűlés tagja, ha a főrendiházi tag ily állást elfogad, hivataloskodásának tartama alatt a főrendiházban tagsági jogát nem gyakorolhatja. A bizottság mellőzte ily értelmű rendelkezés felvételét tekintettel főleg arra, hogy addig, a mig más inkompatibilitási törvény nem alkottatik, a fennálló inkompatibilitási törvény rendelkezései irányadók, az pedig kétségtelen, hogy e törvény szerint a központi szövetkezet igazgatósági tagjainak állása az országgyűlési képviselőséggel osszeferhetlen, a mi abból is kitűnik, hogy a törvényhozás szűk-