A Jog, 1898 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1898 / 18. szám - A köszénbányászat jogi szabályozásának reformja [3. r.]

A JOG 143 nál (esküdtbiróségok «Assizes» és «Courts of Quarter Session*) a teltetelesen elitéltek száma körülbelül változatlan marad. Az előbb említett táblázat a következő adatokat tartalmazza: 18P3 1894 1895 Assizes and Ouarter S e s s i o n s : Prohation of First Offenders Act 39 4,4, 33 Courts ofSummary Jurisdiction 2,258*91 7 l,976iOOTic i,7ő0io_ coa Act. Sec. 16 (1)>) * Summary 19,019^1J'7 2Ü,740Í22,/1623,87o52°'',26 Offenders Act íSummary 537$ Summary Jurisdiction l Indictable 2,258 SummaryJurisdictionUndictable 1,331 *0 RQQ l,322ic oon 1,077*. 001 Act. Sec. 16 (2) *) f Summary 7,198j8'0^ 4,915jb,23/ 4,147p22í' 33.901 33,665 ~~35,123 Ruggles-Brise úrtól, az angol börtönügy vezetőjétől, arról értesülök, hogy Angliában az 1893-iki év előtt a feltételesen elitéltekről semminemű külön jegyzék nem vezettetett, valamint ott azon feltételesen elitéltek számát sem ismerik, a kik nem tettek eleget a reájuk szabott kötelezettségnek és a kik ellen ezen okból elfogatási parancsot kellett kibocsátani («who are subsequently brought up for judgment*). * * * A londoni «Ho\vard Association* 1897. évi október havában megjelent 31-dik évi jelentésében (5. lap) ismét azon máris stereotyppá vált panaszszal találkozunk, hogy az angol birák telette kis mértékben használják fel a feltételes elítélés intézményét. Victoria királynő 60 éves uralkodói jubileuma alkalmából («A jubilee retrospectO az emiitett jelentésben a következő megjegyzés ioglaltatik a feltételes elitélés alkalmazási területét illetőleg: «Many unnecessary imprisonments have been obviated by the «First' Offenders Act» of 1887. one of thebest m e a s ures of Queen Victoria's reign. Somé Judges and many Magistrates, however, appearto be still almost ignorantofthe service to individuals and to the community which it enables them to render. A much greater use of this Act, than obtains at présen t, is thereíore still r e q uis i t e». Közli: Dr. Gruber Lajos bpesti kir. alügyész. Nyilt kérdések és feleletek. Kereset kerités felállítása iránt jbiróság hatáskörébe tartozik-e? (Felelet.) A cim alatt «A Jog> 1. évi 16. számában közölt kérdésre a következőkben válaszolok: Mindenek előtt megkülönböztetendő, hogy uj kerités emeléséről, vagy a szomszédok mesgye vonalán álló és elpusztult kerités helyreállításáról van-e szó? Az első esetben az eljárás a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik, mert: a beltelkekre vonatkozó keritkezés építési vonal megállapítása és kerítések kötelező felállítása az illető község önkormányzati hatáskörébe tartozik, a mely erre nézve már vagy alkotott szabályrendelettel vagy helyi szokással bír s ő van hivatva e szabályokat végrehajtani, azoknak érvényt szerezni. A második esetben az eljárás a kir. bíróság hatáskörébe tartozik, mert ebben az esetben a vita tárgyát, az a tisztán anyagi magánjogi természetű kérdés képezi, hogy a szomszédok közül az elpusztult kerítést melyik tartozik helyreállítani. A kérdés ama részét, hogy: «minő alakban köteleztessék alperes a kerités felemelésére*, kissé különösnek tartom és éppen azért arra nem válaszolok, mert a kérdések föltételéből következtetve, azok egy biró társamtól származhatnak ós a birói tekintélylyel nem tartom összeegyeztethetőnek, hogy ily, a fogalmazáshoz tartozó kérdésben egy szaklap hasábjain nyilvános útbaigazítás adassék. Egyébként a kérdés érdemi részére vonatkozólag a t. kérdező ur figyelmébe ajánlom a kir. ministerium tanácsában hozott s 40,268/897. I. M. sz. alatt közölt határozatot. Hubert Ottó huszti kir. albiró. 1) Azon büntetendő cselekmények, a melyeket az első biró, gyanuokok fenforgása esetében, a felsőbb bíróság hatáskörébe utalni köteles (ha csak a Summary Jurisdiction Act eseteinek valamelyike fenn nem forog,) cdndictable offences» neveztetnek, ellentétben azon büntetendő cselekményekkel, a melyek rendesen sommásan tárgyalhatók. Lsd. Schuster Ernőnek az angol büntetőjogot tárgyazó értekezését a «Die Strafgesetzgebung der Gegenwart in rechtsvergleichender Darstellung-> I. kötetében 622. és köv. 1. 2) The Summary Jurisdiction Act, 1879, provides Sec. 16—(1). That where the charge though proved, was of a trirling nature the Court, w i t h o u t p r o ce e d i ng t o conviction, may dismiss it, and m ay 'order defendant to pay damage not exceeding 40 s. or costs. 3) Sec. 16—(2). That on conviction the Court may order defendant to give security with or without sureties, and vvith or without payment of damage or eosts. Irodalom. A hűtlen elhagyás, mint házassági bontó ok cimü munkára hirdet előfizetési felhivást dr. Raffay Ferenc munkatársunk. A házassági jogról szóló 1894. évi XXXI. t.-cikk ellen, a mely kétségkívül egyike a legkitűnőbb és a legsikerültebb törvényhozási alkotásoknak, ugy az irodalomban, mint a gyakorlati életben a 77. §. a) pontja miatt tettek legtöbb kifogást s annyi bizonyos, hogy a hűtlen elhagyás igaz lényege és mivolta felől még mindig találunk ferde és homályos nézeteket s azzal a pár soros törvényszakaszszal, a mely ezt a bontó okot megteremtette, nem árt bővebben is foglalkozni. A mü ára 70 krajcár s az előfizetési díj 1898 május 10-ig küldendő be szerző cimére Győrött. Telekkönyv Káplány Géza szegedi kir. Ítélőtáblai biró által szerkesztett ezen kiváló szaklap május havi füzete változatos tartalommal megjelent. Felsőbíróságaink elvi határozatai 1870—1896. Márkus Dezső kir. törv. biró nagy munkáját ime zsebkiadásban bocsátotta közre Grill Károly udv. könyvkereskedése. A curia és a kir. ítélőtáblák döntésének rendszeres gyűjteménye ez, mely főleg a gyakorlati élet számára készült. A bíróság és általában a jogászvilág itt megtalálja a döntések lényeges részeit a bíróság saját szavaival. Első kötete a magánjogi részre szorítkozik: közli a dologi, kötelmi családi, öröklési jog és telekkönyvi rendtartásra vonatkozó fontosabb döntéseket. A második kötetnek, mely most hagyta el a sajtót, a keresk. törvény, váltótörvény, csődtömeg, sommás eljárás a foglalata. A testes kötetek egyenkint 3 frt 50 kron kaphatók. «A járásbíróságok ügyvitele* cimü munkára. Irta: Lányi Bertalan, ministeri tanácsos hirdet Grill Károly kiadó előfizetési felhivást. F. évi május hó 1-én életbelépnek a járásbíróságok ügyvitelének az 1897. évi december hó 30. napján 73,465/1. M. 1897. sz. alatt kiadott igazságügyministeri rendelettel megállapított uj szabályai. Ezek a szabályok nevezetes reformot létesítenek a bírósági ügykezelés körében. Tekintettel arra a kölcsönhatásra, mely az eljárási jog és a birói ügykezelés között fenforog, célul tűzte ki magának a kiadó, hogy a járásbíróságok ügyvitelének uj szabályaival ugyanabban az alakban ismerkedjék meg a szakközönség, a mely a Lányi-féle útmutatások révén a sommás eljárás és az örökösödési eljárás szabályainak a gyakorlatba való átültetését oly nagy sikerrel közvetítette. Ennek következtében a járásbíróságok uj ügyvitele a Lányi-féle útmutatások III. köteteként körülbelül 15 ivnyi (circa 240 oldal) tartalommal fog megjelenni. A munka előfizetési ára íüzve 2 frt 40 kr., kötve 3 frt 40 krban van megállapítva. Vegyesek. A m. kir. ügyészség halhatatlan emlékű megalapítójának, Kozma Sándor volt kir. főügyésznek állítandó és az ő lelki nagyságához méltó díszes síremlék létesítésére megindult egy mozgalom. A szervező bizottság alakulása céljából április hó 30-án d. u. 5 órára van egy értekezlet Hammersberg Jenő kir. főügyész hivatalos helyiségébe egybehiva. Lesz alkalmunk ezen értekezlet lefolyásáról bővebbet közölni. Jogi furcsaságok. A z..i kir. törvényszék egy f. évi ápril 14-én beadott biztosítási végrehajtási kérvényt visszaadatott azért, mert annak I. példánya nem volt az eredeti váltóval felszerelve. A váltó azonban az ápril 13-dikán beadott sommás váltókeresethez volt csatolva s ennek alapján a sommás végzés meg is volt hozva. A dolog természetéből folyik, de azért mégis megjegyezzük, hogy a végrehajtási kérvényben hivatkozás történt a váltóval felszerelt kereset számára. Tessék biztosítást kérni! A bpesti ügyvédi kamara és a talár. A budapesti ügyvédi kamara jelentésében indítványozza a talár behozatalát. A jelentés e része így szól: Emelni kívánjuk a tárgyalás ünnepélyes voltát, a mely komolyabb hangulatot hoz létre a tárgyaló teremben s mely ennélfogva szintén egyik hathatós módszer a most uralkodó ideges tárgyalási hangulat ellen. Müveit népek nem hiába ragaszkodnak az igazságszolgáltatási functionáriusok talárjához, mely a méltóság és komolyság jelképe.Ma mára szomszéd Ausztria is belátta ennek szükségességét, csak még mi nem akarunk meghajolni ezen általános világfelfogás előtt. De azt hiszszük, hogy ennek már itt az ideje, mert hiszen a hétköznapi ruhával ma már a hétköznapi szellem is beköltözött tárgyalási termeinkbe. Nem ringatjuk ugyan magunkat abban a csalóka reményben, hogy a talárral, a komolyság külső jelvényével a megfelelő komoly belső, a szellem is mintegy varázsütésre uj életre fog kelni, de tény az, hogy a megfelelő szellem ébresztésének ez is egyik jelentékeny tényezője. A kir. járásbíróságokhoz intézett beadványok formája. Az igazságügyminiszter az ügyvédi és közjegyzői kamarákhoz következő leiratot intézte: Az 1897 december hó 30-án 73,465. I. M. sz. a. kelt rendelettel kibocsátott járásbirósági ügyviteli szabályok 29. §-ának utolsó bekezdése szerint az iratokat az egyszeresen összehajtott iv egész nagyságában kiterjesztve kell kezelni, illetőleg az iratboritékban elhelyezni, 30. §-a szerint pedig az ügyszámot és sorszámot az ügydarab első lapjának baloldali felső sarkára kell írni. Az iratkezelést igen megkönnyítené, ha a bírósághoz intézett beadványok nem mint eddig, külzettel láttatnának el, hanem a