A Jog, 1898 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1898 / 13. szám - A svájci büntetötörvénykönyv

JOGESETEK TARA FELSŐBÍRÓSÁG! HATÁROZATOK ÉS DÖNTVÉNYEK. Melléklet a «Jog» 13. számahoz. Budapest, 1898. márczius hó 27 Köztörvényi ügyekben. A kassai kir. Ítélőtáblának 7-ik szamu teljes ülési polgári döntvénye. A válaszirat beadására engedett határidő, illetve az 1893 : A VIII. t.-c. ip4. §-á?iak első bekezdésében emiitett időköz a felülvizsgálati tárgyalást kitűző idéző végzés keltétől, avagy az idéző végzésnek az ellenfel részére tortént kézbesítésétől szarni tando-e r Határozat: A válaszirat beadására engedett határidő, illetve az 1893 : évi XVIII. t.-c. 1^4. cj-anak első bekezdésében említett időköz a felülvizsgalati tárgyalást kitűző idező-vegzésnek az ellenfel részere történt kézbesítésétől számítandó. Indokok: A sommás eljárásról szóló 1893: XVIII. t.-c. 194-ik §-ának első' bekezdése következően rendelkezik: -az ellenfél atárgyalási időköz első felében a felülvizsgálati bírósághoz meghatalmazott ügyvéde által ellenjegyzett válasziratot nyújthat be,melyben a felülvizsgálati kérelemhez csatlakozhatik, habár reá nézve a felülvizsgálati határidő már lejárt volna is.* E szakasz rendelkezése azonban eldöntetlenül hagyja azt a kérdést és az idézett törvény egyéb szakaszai sem rendelkeznek határozottan az iránt, hogy a 194. §-ban emiitett «időkÖz>mely időponttol számit; jelesül: vájjon a felülvizsgálati tárgyalásra vonatkozó idézövégzés «ke It é t ő 1» avagy az idővégzésnek az ellenfél részére történt <kézbesitésétől>? Tekintve azonban, hogy általános perjogi szabály: miszerint valamely jogorvoslat beadására rendelt határidő kezdete, — ha csak a törvény kifejezetten az ellenkezőt nem rendeli, — mindenkora vonatkozó határozat kihirdetésétől vagy kézbesítésétől számit; ugy tekintve, hogy az 1893: XVIII. t.-c. minden más esetben, a hol valamely határidőhöz kötött beadványról, vagy jogcselekmény teljesítéséről intézkedik (1893: XVIII. t.-c. 18. §. második bekezdése; 54. §. 3-ik pontja; 11(3. §. végpontja; 127. §., 131. §. második bekezdése; 193. §. második bekezdése), az ennek beadhatására, illetve a teljesithetésére engedett záros határidőt, a vonatkozó határozat kihirdetésétől, vagy kézbesitésétől rendeli számítani, illetve a íelfolyamodások tekintetében (214. §.) "az 1881. L1X. t. cikkre hivatkozik, mely törvény szerint a jogorvoslatok beadhatásának kezdete szintén a határozat kihirdetésétől vagy kézbesitésétől számítandó: mindezek egybevetéséből okszerűen következik, hogy a törvényhozó az általános perjogi szabálytól az 1893: XVIII. t.-c. 194. §-a rendelkezésénél sem akart kivételt tenni, hanem a válaszirat beadhatásának határidejét is az idéző végzés k é z b e s i t é s é t ő 1 célozta számítani. Ehez képest ki kellett mondani: hogy a válaszirat beadására engedett határidő, illetve az 1891 XVIII. t.-c. 194. §-á nak első bekezdésében emiitett «időköz> a felülvizsgálati tárgyalást kitűző idéző végzésnek az ellenfél részére történt kézbesitésétől számítandó. Kelt Kassán, a kassai kir. Ítélőtáblának 1898. évi március hó 12-ik napján tartott polgári teljes ülésében. Hitelesíttetett a kassai kir. Ítélőtáblának 1898. évi március hó 14-ik napján tartott polgári teljes ülésében. Berczelly Jenő, s. k. Dr. Kail Antal, s. k. kir. ítélőtáblai elnök. tanácsjegyző albiró. A telekkönyvi rendtartás 25. §-ának e) pontja szerint akkor, ha valamely bejelentett tulajdoni igény tárgyalásánál oly vitapontok keletkeznek, melyek barátságos uton ki nem egyenlíthetők, es ha a bejelentés kereset alakjában elő nem terjesztetett, a szabályszerű kereset benyújtása végett, a bejelentés különbeni visszautasítása mellett megfelelő határidő szabandó ki. A huszti kir. járásbíróság mint telekkönyvi hatóság (1894. évi december hó 22-én 7,065. sz. a.j J. József-mint N.-Szőllős úrbéres közönsége képviselőjének M. Béla elleni telekkönyvi ügyében következőleg végzett: J. József mint Nagy-Szőllős úrbéres közönség elnöke által 1991. évi december hó 5-én felvett 7,175/891. t. könyvi szám alatt iktatott jegyzőkönyvben foglalt s br. P. Péter által is magáévá tett kiigazítási kérelemnek akként adatik hely, hogy a tisza-kirvai 60. sz. tjkvben 1893. évi november hó 28-án 5,923. sz. végzés folytán A 3—5 sorszám alatt tjkönyvi átalakítás folytán bejegyzett uj részletekre az A 2. alatt br. P. Péter, B. 2. alatt L. Gábor és B. 4. alatt M. Béla nevének törlésével, a mellett a kizárólagos tulajdonjog br. P. Péter javára ezen végzés jogerőre emelkedése után bekebeleztetni rendeltetik. Egyidejűleg a máramarosszigeti kir. ügyészségnek R. Márton mint R. Izrael örököse ellen folytatott végrehajtási ügyében 3,974/894 tkönyvi szám alatt iktatott s jogerőre emelkedett árverésről felvett jegyzőkönyv hiteles másolatban, valamint az 5,932/894. tkönyvi számú jogerőre emelkedett végzés kiadmánykin azzal küldetik meg a halmii kir. járásbíróság, mint tkönyvi hatóságnak, 1 ogy ezek alapján a nyalábi uradalomba tartozó községek telekjegyzőkönyvének tlkönyvi átalakítása alkalmával a R. Izraelnek kiadott erdőtagból a tiszakirvai 60. sz. tjkönyv után őt illető birtokjutalékra a tulajdonjogot árverésen vevő M. Béla j javára az átalakítási rendelet 7. §-ának 63. pontja értelmében eszközölje stb. Indokok: A bevezetett úrbéri iratok tanusitása szerint az Ugocsa megyéhez tartozó Tisza-Kirva község erdoelkülönitési pere a nyalábi uradalomba tartozó többi községekkel együttesen folytattatott és fejeztetett be. Tisza-Kirva községének telekkönyvei az 1872. évig Nagy-Szőllősön vezettettek. A kir. törvényszékek felállításakor ezen község azonban a volt huszti kir. törvényszékhez s ennek 1875-ben történt felosztása után a huszti kir. járásbírósághoz, mint tkönyvi hatósághoz csatoltatott. A halmi kir. járásbíróságtól beszerzett és 7,565/894. tkönyvi szám alatt levő hivatalos tkönyvi másolatok alapján 1866. évi 1,585 és 1867. évi 562. tkönyvi bejegyzések ugyanazonosak a kirvai 60. sz. tjkönyv B. lapján 1—2 sorszám alatti bevezetésekkel. Ezek szerint R. Izrael l867. évi szeptember hó 4-én kelt szerződés alapján vette meg L. Gábortól ugy a most a halmi kir. járásbíróság, mint tkönyvi hatóság területén fekvő 15. és 175., mint ezen kir. járásbíróság területéhez tartozó tisza-kirvai 59 és 60. sz. tjkvben foglalt ingatlanok felét. R. Izrael ezen vétel alapján az úrbéri iratoknál XCVII. sz. alatt feltalálható s 1871. évi március hó 9-én Nagy-Szőllősön felvett jegyzőkönyv alapján szerepel mint közbirtokos. Az 1877. évi december hó 22-én Királyházán a nyalábi uradalmi közbirtokosoknak jutandó erdőtagok elhelyezése tárgyában felvett jegyzőkönyv XVI. pontjában L. Gábor örököseivel együtt már mint közbirtokos szerepel s ugyanezen jegyzőkönyv 10. pontjában a neki jutandó erdőtag kijelöltetik. Tekintve, hogy az úrbéri egyesség, valamint a nyalábi uradalom birtokossági erdőterület hitelesített földkönyve 40. sorszám, továbbá a Királyházán 1878. évi szeptember 2-án felveit végrehajtási jegyzőkönyv szeptember hó 4-én írott 3. pontja szerint az 58. térképi számú erdőtag, a mely ugyanazonos a tiszakirvai 60. sz. tjkönyvben az átalakítás folytán bejegyzett 230, 231, 232 hrajzi számú részletek egy részével (a mennyiben ezen erdőtagok másik része nem a tisza-kirvai határban fekszik), br. P. Péternek adatott ki és neki rezignáltatott, míg R. Izrael és L. Gábor örököseinek az őket illető erdőtag a fentebb említett földkönyvi és a végrehajtási jegyzőkönyv szerint ennek 1878. évi szeptember hó 4-én 10-ik és szeptember hó 5-én 14-ik pontja az elhelyezkedési jegyzőkönyv szerint a sósujfalusi és vélétei határban adatott ki. Tekintve, hogy 1869. évi 2,579. számú igazságügyministeri rendelet szerint az átalakításnak célja az, hogy a régi birtok helyébe a kiosztott uj birtok vezettessék be és ha a tagosítás folyama alatt a tulajdonos személyében változás történik, mindig az uj tulajdonos, vagyis az vezetendő be, a ki mint ilyen az úrbéri per adatai szerint a megfelelő ingatlant kapta. Tekintve, hogy a jelen esetben a fentebb elősorolt úrbéri iratokkal igazolva van, hogy a Tisza-Kirva község határában fekvő erdőségeket az úrbéresek, a községi pap és tanitó kivételével egészben br. P. Péter kapta; tekintve, hogy a mszigeti kir. kincstári ügyészség kérelmére R. Izrael ellen a tisza-kirvai 60. sz. tjkvben bejegyezve volt ingatlanára, a midőn az árverés elrendeltetett, Tisza-Kirva község tkönyvi átalakítása jogerős nem volt és az árverés, a mennyiben R. Izrael illetőségére rendeltetett el, csakis a nyalábi uradalomhoz tartozó községek úrbéri perében a R. Izraelt ezen tkönyvi birtok után illető és részére kiadott ingatlanokra vonatkozhatik; tekintve, hogy M. Béla mint árverésen vevő csakis azon jogot szerezte meg, hogy az úrbéri perben R. Izraelnek kiosztott erdőtagot birtokába veheti és annak tulajdonjogát az átalakítás alkalmával nevére bekebeleztetheti, azonban ezen árverési jogcselekmény által a tisza-kirvai 60. sz. tjkönyvbe bejegyzett és R. Izraelt nem illető ingatlanokhoz jogot nem szerzett, ugyan-