A Jog, 1898 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1898 / 12. szám - A járásbiróságok uj ügyviteli szabályaihoz

94 A JOG tására, amelyeket a jelen ügyviteli szabályok értelmében összpontosítva lehet végezni, illetőleg amelyekre nézve az egyik jegyzői irodát kell kijelölni, köz ös j ár ás b i rós ág i i ro d át is lehet felállítani. Ilyen összpontosítva végezhető teendők: a beadványoknak a gyűjtő szekrényekből való kivétele, a járásbírósághoz vagy a járásbirósági jegyzői irodához intézett postai küldemények átvétele s felbontása, jelentékenyebb másolási munkálatok elvégzése, ( kézbesítések közvetítése és a kézbesítések körüli teendők ellátása, j a más bíróságok részére eszközölt kézbesítésekről szóló jegyzék- j nek vezetése, a közönséges küldeményekről szóló postakönyv vezetése, a pénz vagy értéknemüeknek postára való föladása és végre a jelen ügyviteli szabályok hatálybalépte előtt folyamatba tett ügyekben a jelen ügyviteli szabályok hatályba lépte után beérkező ügydarabok átvétele. A jegyzői irodák kicsinyben képviselik az iktató, kiadó és irattári hivatalt, azzal a különbséggel, hogy az eddigi kezelési könyvek: az iktató kiadó és irattári sorkönyvek helyét a lajstromok foglalják el. Az ügyek ezentúl nem iktattatnak, hanem lajstromokba vezettetnek be. A hány ügycsoport, annyi lajstrom; ha pedig az ügyek valamely csoportját több biró látja el, mindenik biró részére ezekről az ügyekről külön lajstromot kell vezetni, mely esetben az egyes lajstromok megkülönböztetésül folyó romai számokkal jelöltetnek meg. Pl. a sommás perek lajstromai: Sp. I. II. III., az anyakönyvi ügyek lajstromai: A I. II. III. A jelenlegi kezelés szerint egy-egy ügy annyi iktató számot nyer, ahány beadvány reá vonatkozik és illetőleg a hány phasison ezen ügy a végbefejezésig keresztül megy. Ezzel szemben a lajstromos eljárás a kezelést annyiban egyszerűsíti, hogy minden ügy a lajstromban az arra vonatkozó első ügydarab beérkezésének ideje és sorrendje szerint csak egy folyó számot kap, melyet elejétől fogva mindvégig megtart. Minden lajstromhoz betűrendes mutató könyv vezettetik; a hol pedig az ügyek egy csoportját több biró látja el, mindenik biró lajstromához külön mutató könyv vezettetik. A 13 ügycsoport szerint vezetett 13 lajstromot az ügycsoportot jellemző betűvel jelölik meg, mi mellett az esetben, ha egy csoportot több b iró lát el, a lajstromok még azonfelül római számokkal különböztetnek meg egymástól. A lajstromokról és mutató könyvekről minden év végével tárgymutató jegyzékek készíttetnek. Ezen rövid ismertetés is elég bizonyítékot szolgáltat azon állitásunk mellett, hogy a lajstromos eljárás az ügykezelést nagy mértékben megkönnyíti és szerfelette egyszerűsíti. Ez egyaránt áll ugy a jbiróságokra, mint a jogkereső közönségre nézve. Igen lényeges kérdést képez a jogkereső közönségre nézve az, hogy kiki a bíróságnál levő ügyét könnyű szerrel és gyorsan megtalálhassa és hogy annak állása iránt hamar tájékozhassa magát. Ezen szempontokból a lajstromos rendszer megbecsülhetlen előnynyel bir a mostani rendszer fölött. Míg ugyanis mostanában a központositásnál fogva az értesítést kereső az iktató, kiadó és irattári sorkönyvek tenger számaiban csak nagy fáradsággal és sok idővesztéssel tud eligazodni, addig a lajstromozás mellett mindenki úgyszólván röptiben akad majd az ügyére és szerez tudomást annak állásáról. A hirdetményi táblák, nemkülönben a jegyzői irodák ajtaján kifüggesztett külön hirdetmények tüzetesen meg ügye; viszont az irodában, tekintve, hogy mindenik ügynek csak egy száma lesz, minden nehézség nélkül és egy helyen fogja egyszersmind ügyének állását is megtudni. Ehhez járul még a jogkereső közönség számára ama további előny, hogy iratait a beadásra kitűzött határidőn kívül a gyűjtőszekrények közvetítésével fogja a jegyzői irodákba juttathatni: mire vonatkozólag az a rendelkezés áll, hogy a gyüjtőszekrénybe tett irat akkor tekintendő beadottnak, a mikor az iratot a gyűjtőszekrényből kiveszik. A gyüjtőszekrény kiüritésének időpontja a gyüjtőszekrényen fog megjelöltetni. A gyüjtőszekrények folytán lehetséges lesz a jogkereső közönség hátránya nélkül a mostan divatban levőnél sokkal rövidebb időt szabni a beadványok közvetlen benyújtására, mi mellett az ily módon nyert időmegtakarítás a kezelő személyzet előnyére fog válni, a mely igy hosszabb időn át zavartalanul végezheti majd teendőit. Szintúgy a jogkereső közönség érdekeinek megóvása céljából mindenik irodában panaszkönyv lesz kitéve, amelybe a felek a kezelésre vonatkozó panaszaikat sajátkezüleg Írhatják majd be. Ezen újítás annyiban bir nagy előnynyel a közönségre nézve, a mennyiben kiki minden utánjárás nélkül nyomban a panaszra okot szolgáltatott sérelem felmerülésekor kereshet elégtételt. Arra nézve pedig, hogy a panaszosok kellő garantiát nyerjenek, hogy panaszaik megfelelő méltatásban fognak részesülni, az uj ügyviteli szabályok olyképen intézkednek, hogy a felügyeletet gyakorló biró, illetőleg a járásbíróság vezetője köteles lesz a panaszkönyvet naponként megvizsgálni és a bejegyzett panaszokra tett esetleges intézkedéseit a panaszkönyvben megjegyezni. Igen részletesen célirányosan és méltányosan intézkednek az uj ügyviteli szabályok azértesités, iratok megtekintése és kiadása tárgyában. Az értesítés nemcsak szóbeli, de Írásbeli is lehet. Iratok kicsomozása peres ügyben előzetes tárgyalás után, nem peres ügyben a felek meghallgatása nélkül eszközölhető. gy Figyelemre méltó az uj ügyviteli szabályok 92. §-ában foglalt intézkedés, mely bármennyi megtámadtatásnak volt i» már kitéve, első sorban érdemel méltánylást. A most érvényben levő sommás ügyviteli szabályoknak 66. 8-a értelmében a biró jogosítva van első sorban azokat az ügyeket tárgyalni, melyekben a felek halasztani vagy egyezkedni akarnak, a melyekben a felek egyike meg nem jelent vagy a melyeket előreláthatólag elismerés vagy lemondás alapján hozott határozattal elintézni lehet. ... , Ezen intézkedésnek kiegészitésekepen a lajstromos eljárás fentidézett 92. §-a azt rendeli, hogy az egy hét alatt beérkezett összes sommás keresetek lehetőleg egy határnapra^tuzendok ki, a mikor is a biró a bármily okból könnyen elintézhető es a surgos ügyeket első sorban látja el, a hosszabb tárgyalást igénylő és a kitűzött első tárgyalási napon előreláthatólag el nem intézhető ügyek tárgyalását pedig elhalasztja és azokból utóbbi tárgyalási napokra annyit tüz ki, a mennyit egy napon befejezhet. A most idézett rendelkezés biztos vezérfonalat es zsinórmértéket ad a bírónak a tárgyalásra kerülő ügyeknek helyes és célirányos elosztásához. Ezen rendszer ellen hangoztatott ama kifogás, hogy sokan, ügyük sorra nem kerülvén, az előreláthatott hiábavaló megjelenés által méltánytalanul terheltetnek, nem bir elég alappal. Mert semmilyen rendszer mellett sem kerülhető el ama veszélv, hogy a tárgyalásra idézettek közül egyik-másik, vagy többen is rebus nihil factis távozni kénytelenek. Nincsen biró a földön, ki egymagából a kereseti beadványokból apodiktikus határozottsággal képes volna meghatározni azt, hogy egy tárgyalási napon hány ügyet láthat el. n.p oly kevés sulylyal bir ama további ellenvetés, hogy a contemplált beosztás mellett, sokan csakhogy ügyük sorra kerüljön, mintegy erkölcsi kényszer alatt állva szándékuk és érdekük ellenére egyességgel^ fognak ügyük végére járni. A tárgyalás elhalasztásának szükségessége egymagában, ugy hiszszük, még nem indított soha peres ügyféltarra, hogy közös egyességre lépjen. Ami pedig a halasztással egybekötött perköltségeknek ki által leendő viselésének kérdését illeti, azt a biró a per körülményei, főleg pedig annak kimenetele szempontjából fogja mindig megoldani. Végül meg csak valamit röviden az átmeneti intézkedésekről. Ezek úgyszólván minden újításnak punctum saliensét képezik. Az átmenet a régiből egy uj állapotba többé-kevésbbé némi megrázkódtatással szokott járni, nem egy complicatiót idézvén elő. Ezt a kényes kérdést a ministeri rendelet, meggyőződésünk szerint, igen ügyesen oldotta meg. Az átmenet csaknem észrevétlenül és mindden sérelem nélkül fog végbe menni. Az uj járásbirósági ügyviteli szabályok, nézetünk szerint, sokban fognak hozzájárulni a gyors igazságszolgáltatás megvalósításához. Mert ahhoz, hogy az igazságszolgáltatás gyors legyen, jó törvényeken, képzett és megfelelő számú birákon kivül szükséges még a bírósági gépezetnek egyszerű, könnyen kezelhető és könnyen hozzáférhető szerkezete. Dr. Schick Ferenc Sándor•, tszéki jegyző Veszprém. Vegyesek. A szegedi ügyvédi kamara f. évi február 27-én tartotta meg rendes évi közgyűlését, a melynek lefolyásáról következőleg számolunk be. Felo'vastatott a számvizsgálók jelentése az 1897. évi kamarai számadások megvizsgálásáról. Minthogy a számvizsgálók a számadásokat rendben találták, a közgyűlés a kamarai pénztárnoknak a fölmentvényt megadta, Tárgyalás alá vétetett az 1898. évi előirányzat, mely szerint a bevételek 9481 forint 20 krra, a kiadások pedig 9Í15 frt 52 krra irányoztatnak elő. A közgyűlés ezen előirányzatot elfogadja, az évi tagdijat 15 frtban állapítja meg és egyúttal elhatározza, hogy jövőre az előirányzat a közgyűlést megelőzőlag a «Szegedi Jogász-Lapok»-ban közzé fog tétetni. Megjegyeztetik, hogy az előirányzatba 5000 forintot meghaladó adósságfizetés és beruházás foglaltatik kiadásul. Számvizsgálókul dr. Pollák Lajos és dr. Kószó István ügy védek választattak meg. A kamarai székház építője folyamodik: a tőle visszatartott kötbér fizettesék ki neki. Kimerítő vita után a kamara közgyűlése mult évi határozatát tartja fenn. Felolvastatott a hátralékosok névsora, a közgyűlés ezen alkalomból a behajthatlan követeléseket leírta, végül tárgyalás alá vétetett az évi jelentés. Szövetkezetek illetékmentessége. A hitelszövetkezeteknek üzleti könyveikre és belkezelési okmányaikra nézve az 1869. XVI. t.-cikk. 5. §-a alapján bélyegilleték-mentesség biztosíttatik. Ez a mentesség azonban eddig akként értelmeztetett, hogy az illetékmentesség nem terjeszhető ki azon hitelszövetkezetekre, melyek takarékpénztári és bankügyleteket folytatnak, nevezetesen takarékbetéteket gyümölcsözésre elfogadnak s váltókat visszleszámoltatnak. Most azonban a közigazgatási bíróság egy konkrét eset alkalmából kimondja, hogy a szövetkezeteknek és az önsegélyző egyleteknek illetékmentességre akkor is jogos igényök van, ha tagjaiknak bármely alakban személyes hitelre, vagy jelzálogra nyújtanak kölcsönt, takarékbetéteket elfogadnak, s pénzhiány eseten idegenektol váltókölcsönt vesznek fel. Az 1869. évi XVI t.-c. o. £-a szerint — így mondja a határozat — élelmezési, előlegzesi és egyáltalában önsegélyző társulatok, egyesületek, szövetke-