A Jog, 1898 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1898 / 11. szám - A járásbiróságok uj ügyviteli szabályai
44 A JOG lekvényt magában foglaló valamely nyilatkozata a szóban levő hagyaték tekintetében valóban megtörtént-e és hogy ennek alapján a megtámadási jog sikeres érvényesithetésének előfeltételei fenforognak-e r ez útra nem tartozik: a másodbiróság végzésének megváltoztatásával az elsőbiróság ítélete volt helybenhagyandó. Bűnügyekben. A btk. 290. §-a szerint már teljes a tényálladék, ha egy embernek a halála okoztatott, ebből folyólag pedig önkénytelenül következik, hogy több ember halálának okozása esetén delictumtöbbség jön létre. A soproni kir- törvényszék (1896. év december 3-án 3,500. sz. a.) emberülés vétsége miatt vádolt N. Károly elleni bűnügyben következőképen itélt: A kir. törvényszék X. Károly vádlottat vétkesnek mondja ki a btkv. 29L. §. alá eső, e szerint minősülő és büntetendő, gondatlanság által okozott emberölés vétségében mint tettest; ezért őt a foganatba vételtől számított 3 1 három) hónapi fogházra és behajthatlanság esetén, további egy napi fogházbüntetésre átváltoztatandó, az 1892. XXVIII. t.-cikkben megirt célokra fordítandó 10(tiz) forintnyi pénzbüntetésre itéli. A btkv. 291. §-nak 2. szakaszában foglalt és a szakmüködéstől való eltiltást ez esetben mellőzni. Kötelezi N. Károlyt, hogy B. András kárának 30 frtnyi temeési és 20 frtnyi hiába fizetett munkabérösszeg kiadását, összesen tehát 50 frtnyi, valamint M. János kárának 35 frtnyi temetési költséget megfizessen stb. Indokok: N. Károly, dőri lakos, a mint maga is beismerte, az 1895. évi november hó 1-én B. András dőri lakos korcsmáros felszólítására 20 frtnyi munkabér ellenében egy bolthajtásos pince felépítését vállalta magára, melynek felépítésével november hó 19-én el is készült. Az elkészülést követő napon a pince boltozata azonban beomlott és a véletlenül a pincehelyiségben játszadozott, 6 éves B. Izabellát és a 7 éves M. Erzsébetet maga alá temetvén, azok a reájuk omlott kőanyag következtében meghaltak. Ennek folytán N. Károly a gyermekek halála körül elkövetett gondatlanság miatt vád alá helyeztetett. Vádlott ugyan a vizsgálat során, valamint a végtárgyalás során is azzal védekezett, hogy őt a pince elkészítése és a gyermekek halála körül gondatlanság nem terheli, mert ő a pinceboltozatot egész szabályszerűen elkészítette és bár azelőtt ily munkát még nem végzett, a pinceboltozat be nem omlott volna, ha a munka befejezését követő éjjel az eső, valamint a pinceboltozatra hányt esővízzel áztatott földmennyiség a pince boltozatát be nem nyomták volna. Bár a tanuk is igazolták, hogy a pince elkészülését követő éjjelen oly nagy mérvű esőzés volt, hogy a viz az utakon is megállott, valamint, hogy a pinceboltozatra 4,050 centiméternyi vastagságban nedves földet is hánytak; vádlott ezen a tanuk vallomásával is támogatott védekezését a kir. törvényszék figyelembe nem vehette, mert ezzel szemben az eskü alatt kihallgatott építészeti szakértők egybehangzó vallomása szerint, bár az esőzés valamint a pinceboltozatra hányt nagyobb földmennyiség siettette a pinceboltozat beomlását; a beomlás oka mégis magában a pinceboltozat hibás, hiányos szerkesztésében keresendő s a pinceboltozat ennek folytán okvetlenül, ha nem is ily rövid idő alatt beszakadt volna. Vádlott azzal is védekezett, hogy a pinceboltozat partján az eleven-földet kiásták, mely körülmény a pince beomlására szintén befolyt. Minthogy azonban a tanuk vallomása ezen védekezését határozottan megcáfolták és W. László szakértő vallomásával, mely szerint szakértő ezen körülményt fontosságánál fogva személyesen megvizsgálta, de a pincefalak melletti eleven földet meglazítva avagy felásva nem találta, ugyancsak megcáíolást nyert. Minthogy B. Árpád Sopron városépítészeti felügyelője, szakértőként kihallgatva, eskü alatt azt vallotta, hogy teljesen lehetetlen, hogy egy kőmüvessegéd, a ki ily boltozatot még nem is készített, önállóan, egy ily boltozatot szabályszerűen felépítsen; minthogy pedig N. Károlynak, mint 7 év óta kőműves mesterségét folytatott segédnek a boltozat építése körüli eljárásnak következményeivel tisztában kellett volna lennie. Mindezekből folyólag a kir. törvényszék kétségtelenül beiigazolva látta, hogy vádlott azáltal, hogy ő mint kőmüvessegéd; az egyszerű kümivesmunkát meghaladó képzettséget feltételező munkát, egy bolthajtásos pince önálló felépítését elvállalta, noha neki, mint mesterségét 7 év óta folytatott kőmivessegédnek az esetleges következményeket tudnia kellett volna; bebizonyítva látta, hogy vádlottnak az elvállalt munkában tanúsított járatlansága okozta a pinceboltozat beomlását és ennek folytán a két szerencsétlenül járt gyermek halálát; ennélfogva őt a kir. törvényszék a btkv. 291. §-a alapján gondatlanság által okozott emberölés vétsége miatt vétkesnek kimondta, és a rendelkező részben foglalt büntetéssel sújtotta. Alkalmazta pedig a kir. törvényszék a btkv. 291. §-át, mert N. Károly vádlott, a kőmivesmesterség tudását feltételező foglalkozást folytatott, mégis ezen foglalkozásban az önálló vezeté- I séhez az épiiésnek kötött fokozódottabb képzettséget és gyakor- ! latot nélkülözve a boltozott pince építését elvállalta, az elvállalt munkában annak keresztülvitelével tanúsított tudatlansága, ebből folyólag gondatlansága idézte elő a két gyermek halálát. A btkv. 291. §-ának 2 szakaszában foglalt rendelkezést mellőzte, mivel az ipartörvény értelmében szakértelem nélkül önálló vállalkozó senki sem lehet. A kárösszegek valamint a bűnügyi költségekben való marasztalás vádlott elitéltetésének folyománya, a bűnügyi költségeket mégis az 1890. XLIII. t.-c. 4. §-a értelmében behajthatlanoknak kellett nyilvánítani. A győri kir. ítélőtábla (1897. évi január 27-en 55. sz. a.) A kir. Ítélőtábla az elsőbiróság Ítéletét részben megváltoztatja, ugyanis a vádlottat a btkv. 290. §-ába ütköző, gondatlanság által okozott emberölés vétségében mondja ki bűnösnek és ezért őt a btkv. 290. §-a alapján a foganatba vételtől számítandó (6) hat hónapi fogházra itéli. Egyebekben az elsőbiróság Ítéletét helybenhagyja, stb. Indokok: Vádlott egyszerű kőmivessegéd, minden elméleti szakképzettség és szakvizsga nélkül, mint ilyennek jogában nem állhat, hogy oly munkát, mely elméleti szakképzettséget is igényel, önállóan elvállaljon és elvégezzen, minthogy tehát ilyen munkát az ő hivatása szerint el nem vállalhatott, az ilyen munkának a végzése nem tartozik az ő hivatásához, a gondatlanságot tehát nem hivatása körében követvén el, cselekménye a btkv. 291. §-a alapján nem is minősíthető. Minthogy azonban éppen az a körülmény, hogy olyan munkát vállalt fel, amely munkának önnálló végzésére sem joga, sem kellő szakértelme nem volt, vádlottnak gondatlanságát súlyosabb beszámitásuvá teszi és minthogy az is súlyosító körülményt képez, hogy gondatlansága által, két gyermek vesztette el az életét: a kir. Ítélőtábla vádlottat a btkv. 290. §-a alapján is az elsőbiróság által kiszabott büntetés helyett súlyosabbal büntette. Egyéb tekintetben elfogadtatott az elsőbiróság indokolása. A m. kir. Curia (1898. évi január 20-án 2,842. sz. a. ) Tekintve, hogy a btkv. 290. §. szerint már teljes a tényálladék, ha egy embernek a halála okoztatott: ebből folyólag pedig önkénytelenül következik, hogy több ember halálának okozása esetén delictumtöbbség jön létre; mert például: a törvény alapján jelen ügyben sem lehet azt mondani, hogy az egyik gyermek elhalálozásának okozása miatt bűnös vádlott, a másik gyermek halálát nem okozta; minthogy pedig a másikét is okozta: a törvény alapján nem mondható az, hogy mégis csak egyszer forog fenn a büntetendő' tényálladék: ezeknél fogva és elfogadásával a kir. Ítélőtábla ítéletében felhúzott illetve elfogadott indokoknak, továbbá figyelembe vételével vádlott büntetlen előéletének, mindkét alsóbiróság ítelete részben megváltoztattatik és vádlott bűnösnek mondatik ki a btkv. 290. §-ának súlya alá eső emberölés kétrendbeli vétségében, melyekért a btkv. 290, 96, 97. §-ai alapján összbüntetésül (6) hat havi fogházra ítéltetik. Egyebekre nézve stb. A m. kir. ministeriumok elvi jelentőségű határozatai. Szölötelepen alkalmazott felügyelő-vincellér hátralékos munkabére iránt indított ügy elintézése a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik. (A m. kir. ministertanács 1897. évi deczember hó 8-án hozott határozata.) °AllA8 RE8ZVÉNVTÁR*A8ÁO NYOMDÁJA BUDAPESTÉ Kivonat a „Budapesti Közlöny"-böl. Csődök : Torna Berta e. Kolozsvár, kir. tszék. bej. ápril. 21, félsz. ápr. 28, csb. Becsek Lajos, tmgg. Papp Imre. — Ifj. Klein Jakab utóda e. Szabadka, kir. tszék. bej. márc. 29, félsz, ápril. ö, csb. Oláh Ferenc, tmgg. dr. Révész Ernő. — Lőcsey Zsigmond utóda e'. Kovászna, kézdivásárhelyi tszék, bej. ápr 27, félsz. máj. 2Í. csb. Vájna Gáspár, tmgg. dr. Bartha Imre. - Gesmay Vilmos e. Újkécske, kecskeméti tszék, bej. máj. 1> félsz. jun. 2, csb. Sebastiani Károly, tmgg. Szántó Gyula. — Fülöp Károly e. Kolozsvár, kir. tszék, bej. ápr. 21. lelsz, ápr 28. csb. Becsek Lajos, tmgg. Kővári Mihály. — Friedman Ármin e Ungvár, beregszászi tszék, bej. ápr. 1. félsz. ápr. 27. csb. Szük Lajos, tmgg. dr. Spitzer Sándor. Istvánffy János e. Abrudbánya, gyulafehérván tszék, bej. ápr. 26, félsz. máj. 20, csb. Veress Jenő, tmgg dr Draia Eneás. - Beder Markusz e. Homonna, s.-a.-ujhelyi tszék bej. maj. 2, félsz. máj. 23, csb Józsa István, tmgg. dr. Mazur Gyula Germano Ferranti e. Pozsony, kir. tszék, bej. jun. 3, félsz. jun. 8, csb. Wurtzler Odón tmgg. dr. Ochaba Ágost. - Kabalek Jánosné e. Csenrecr, soproni tszék. bej. ápr• 9, félsz. máj. 2. csb. Gulyás Dezső, tmgg". Tibold József. - Kovaltsik Wendelin e. Nagy-Szeben, kir. tszék. bej ápr. 18, félsz. apr. 2a, csb. Ban Ferenc, tmgg. dr. Vecerdea Miklós. Pályazatok : A dunavecsei jbiróságnál a 1 b i r ó 1 áll. márc. 20 - A szombathelyi tszéknél jegyzői áll. márc. 20. - A gálszécsi jbirosaanal albiroi áll. márc. 20. - A szerdahelyi jbiróságnál j b i r ó i all. marc. 22. - A tapolcai jbiróságnál jegyzői áll. márc 22. tarí~efersze^.,széknel b'rÓ1 álL márc 22 ' A danavecsei jbiróS!^01 T ?T A "bányai jbiróságnál albirói all. marc. 23 - A zsibó, jbiróságnál j b i r ó i áll. márc. 23. - A váci jbirosagna albirói áll. márc 25. - A törcsvári járási fő szolgamárr9« f " ^ ,~ Au.h-m-vásárhelvi jbiróságnál albirói áll. marc. 28. - A rnonon kir. ibiro^ágnál albirói áll. márc. 28.