A Jog, 1898 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1898 / 11. szám - A járásbiróságok uj ügyviteli szabályai

88 A JOG Vegyesek. A marosvásárhelyi kir. törvényszék a napokban tartott értekezletén elhatározta a birói kar, hogy ugy az uj bűnvádi eljárást, mint a polgári törvénykönyv tervezetét rendesen tartandó összejöveteleken megvitatás és magyarázás tárgyává teszi. A Magyar Jogászegyletben dr. H o r v á t h János tartott felolvasást a mezőgazdasági munkaviszonyokról és az 1898. évi II. t.-c.-röl. Az előadó első sorban megjegyzi, hogy nálunk a munkáskérdéssel, főleg pedig az agrársocialismussal eddig a jogászkörök egyáltalán nem foglalkoztak, holott a külföldön a munkáskérdésnek sociális jogtudomány néven már egész irodalma van. Nálunk is csak a jog uralmával lesznek képeseit a fenforgó osztály- és érdekellentéteket megoldani. Áttérve azután a fent megjelölt törvényre, részletesen ismerteti azt. A munkaszerződések megkötéséről szóló pontnál kifejti, hogy a sociális jogtudomány nem fogadja el ma már a munkaadó és munkás teljes szerződési szabadságát, hanem a munkás, mint gyengébb fél részére hatósági védelmet követel. A törvény a tudomány eme követelményének meg is felel, mert megköveteli, hogy a munkaszerződésekbe bizonyos munkásvédelmi feltételeket vegyenek fel. Az előadás után Csemegi Károly elnök emelt szót: Igen tanulságos volt a t. előadó ur felolvasása, a melyből bepillantást nyertünk a magyarországi munkásviszonyokba és az abból fejlődött mozgalmakba is. Szabadjon reménylenünk, hogy ez a keserves harc, a mely a társadalomban keletkezett, el fog tűnni, s Magyarország meg fogja találni ezúttal is, mint eddig ezeréves fenállása alatt mindig, azt az oltalmat és óvószert, mely ismét harmóniába hozza a társadalom különböző osztályait és lehetővé teszi a békés tovbbfejlődést. Nagyon helyesen utalt a tisztelt előadó ur arra, hogy a jog az, a melynek alapján és segítségével remélhető, de biztosan el is fog éretni a helyzetnek javulása és a harmóniának helyreállítása. Mindaddig azonban, a mig nem barátkoznak meg az illető tényezők azzal, hogy bármily kellemetlen, bármily nehézkes, bármily egyes, hátrányosnak látszó viszonyokkal van is összekötve a jog utjának keresése és megállapítása, — mindaddig, a mig meg nem barátkoznak azzal, hogy ez az egyedüli ut, a melyen a jogállamhoz eljutni lehet és a jogállam, az az egyedüli, a mely a megnyugvást létrehozza, ennek pedig lényeges és elmaradhatatlan tényezője a független, a hatalomtól egészen önálló biró, — mindaddig, mig ez gyökeret nem ver a nemzet lelkében, mig a jognak hivatott közegei nem fognak őrködni a jog felett és nem fogják orvosolni a jogtalanságot: mindaddig minden kísérlet hiu ábránd és tapogatózás lesz. A magyar jogászegylet f. hó 5-én tartott ülésében folyt itta a csalárd vagyonátruházásokról megkezdett vitát. Dr. Vermes Károly hangsúlyozta, hogy ma se a polgári, se a büntető biró nem ad a hitelezőnek a rosszhiszemű adós ellenében elegendő jogsegélyt. Sürgette a csődön kivüli megtámadás jogintézményeinek szabályozását, valamint a kereskedelmi és végrehajtási törvényeknek mefelelő módosítását. Dr. P o 11 á k Imre a bajok főokát abban látja, hogy a csalás visszavonható. Dr. Vince Károly szerint a kérdés súlypontja a polgári jogban fekszik. A vita bezárása után dr. Balog Arnold előadó az egyhangúságról nyilatkozott, mely e kérdés tárgyalása alkalmával nyilvánult az egyletben. Majd arról szólott, hogy a judikatura eddigi iránya a törvényt félremagyarázta és a kereskedelmi forgalom igényeivel ellentétbe helyezkedve, a csalót vette védelmébe, s reményét fejezte ki, hogy a gyakorlat engedni fog merevségéből. Igazságügyi kinevezések. A király dr. Madzsar Károly temesvári Ítélőtáblai elnöki titkárt és Hedry Lőrinc kassai gyakorló ügyvédet a kassai Ítélőtáblához bírákká, továbbá Szabó József nagyszentmiklósi jbirósági albirót a zombori és dr. C s a p1 a k y Lipót ungvári jbirósági albirót a berettyóujfalusi jbirósághoz járásbirókká, dr. Fehér Tamás tamásii járásbirósági albirót a szegedi törvényszékhez bíróvá, végül dr. Schleiminger István gálszécsi és dr. Hódy Sándor kassai járásbirósági albirót a kassai, Balpataky József ungvári járásbirósági albirót pedig az eperjesi ügyészséghez alügyészekké nevezte ki. Végül Keresztes Árpád felvincei kir. járásbirónak törvényszéki birói minőségben a besztercei királyi törvényszékhez saját kérelmére leendő áthelyezését megengedte. Kitüntetett járásbiró. A király P ol ó ny János nyugalmazott járásbirónak és Zólyom vármegye törvényhatósági bizottsági tagjának a közügyek terén szerzett érdemei elismeréséül a királyi tanácsosi cimet adományozta. Az ügyvédi szólásszabadság törvényes védelme. A budapesti ügyvédi kamara következő átiratot intézte a budapesti ügyvédi körhöz: Az ügyvédi szólásszabadság törvényes védelme tárgyában m. évi december hó 28-án kelt átirata folytán tisztelettel értesítjük a tekintetes t'gyvédi Kört, hogy kamaránk választmánya teljes mértékben osztja azon elveket, melyek a budapesti ügyvédi körnek az igazságügyminiszter úrhoz a szabad jogvédelem biztositékainak törvényes szabályozása tárgyában intézett felterjesztésében letéve vannak, maga részéről is óhajtandónak találja, hogy a jogvédelem szabadsága minél több biztosítékkal vétessék körül s hogy ezen biztosítékok a büntető törvénykönyv jövendőbeli revisiója alkalmával kellő tekintetbe vételben részesüljenek s ezért elhatározta, hogy ezen kívánalmak az igazságügyminiszterhez legközelebb intézendő évi jelentésében kifejezésre hozassanak. Budapest 1898. február 25-én, A budapesti ügyvédi kamara. Dr. Győry Elek elnök, dr. Nagy Dezső titkár. Országos mozgalom az ügyvédi dijkérdés szabályozása tárgyában. A budapesti ügyvédi kör magánjogi szakosztálya f. no 10-én dr. Vámossy Károly elnöklete alatt ülést tartott, melyben Altmann Ignác budapesti ügyvéd «az ügyvédi dijakról* tartott felolvasást. A nagy tetszéssel fogadott felolvasás után, dr. Schreyer Jakab ügyvéd a következő indítványt terjesztette elo: Mondja ki a szakosztály, hogy felkéri a kör választmányát arra, miként az ügyvédi dijkérdés szabályozása érdekében országos mozgalmat indit meg. E végből javasolja a választmánynak, hogy bizza meg a kebelébői alakult működő birottságot, hogy a kérdést minden oldalról megfontolva és előkészítve, a választmánynak lehetőleg még a folyó idényben konkrét javaslatokat terjeszszen elő: a) az ügy mikénti szabályozása érdekében, b) a siker érdekében folyamatba teendő eljárást és mozgalmat illetőleg. A szakosztály az indítványt egyhangúlag elfogadta. Kimutatás a budapesti királyi Ítélőtábla 1898. évi ügyforgalmáról február hó végéig. Polgári: hátralék 1,423, érkezett 1,063, összesen 2,188, elintézésre várt 3,611, elintéztetett 642, hátralék 1,579. Büntető: hátralék 1,395, érkezett 1,310, összesen 2,560, elintézésre várt 3,955, elintéztetett 1,072, hátralék 1,301. Összesen: elintéztetett 1,714, hátralék 2,880. Curiai és táblai értesítések. Az e rovat alatt közlött értesítéseket előfizetőinknek díjtalanul szolgáltatjuk. Az ide vonatkozó levelezést tévedések kikerülése végett kérjük mindig kiadóhivatalunkhoz. Csantavér dr. B. K. Anittcs L.-né és tsai b. ü. 1,590 98. sz. a. a Curia márc. 4. h. h. eld. Szeiffert — Juhász J. és ts. — Juhász Gál A. nem érk. — Eger dr. U. J. Harmos R. — Burián J. még nem érk. — Kassa A. G. Aranyossy G. — Aranyossy G.-né érk. 664/98. sz. a. n e. eld. Kársa László. — Szatmár dr. N. B. Tabak. — Osztreicher 89/98. sz. ü. a Curia febr. 23. hh. — Spiegel. — Boros nincs elint. — Szeged dr. P. S F. X. Kornarek. — Király Bern. érk. 156/98. v. sz. a. n. e. eld. Grecsák. — Reitzer S. — Fischer F. érk. 617/98. sz. a. n. e. eld. Stephanides. — Sarkadi A. és ts. — Sarkady J. és ts. érk. I, 184/98. sz. a n. e. eld. Oeffner. — Lengyel L. — Szilágymegye nem érk. — Auspitz L -né. — Pohl K. érk. 624/98. sz. a. n. e. eld. Németh Székesfehérvár dr. H. R. Udolits J. és neje. — Knezka J. érk. a T.hoz 7,959/97. sz. a. eld. Nyárasdy dec. 5-én rhh. rmv. — Köller J. és tsai. — Rabócky J. és tsai érk. 8,751/97. sz. a. 98. febr. 9. rhh. rmv — Bölőni B. és tsai b. ü. érk. 521/98. B. sz. a. n. e. eld. Makay. - Dr. Hajós R. cstgond. — Neuhauser l.-né a Curia érk. 1,568/98. sz. a. n. e. eld. Klimko. — Jankovich Clarissa és B. — Posztócky Lajos 97/98. v. sz. ü. a Curia febr. 23. hh. eld. Fabing. — özv. Riesz B.-né b. ü érk. II, 822/97. sz. a. n. e. eld. Naményi Somogyi F. és J. b. ü. érk. 7,492/97. B. sz. a. febr. 16. mv. Dr. Glatz Lajos somorjai kir. közjegyzői irodájában gyakorlott helyettes vagy jelölt azonnal alkalmazást nyerhet. 3—3 Kezdő ügyvédjelölt azonnal felvétetik dr. Moskovics Ervin ügyvédi irodájában, Homonnán. Ajánlatok ugyanoda küldendők be. 2—3 A medgyesi kir. közjegyző helyettest, esetleg hagyatéki ügyek önálló tárgyalására képes jelöltet vagy segédet keres. A német és román nyelv birása szükséges. Ajánlatok közvetlenül nevezett kir. közjegyzőhöz intézendők. 1—3 A dárdai kir. közjegyző, egy gyakorlott kir. közjegyző helyettest keres, ki a német és szerb nyelvet birja. 1—4 A közjegyzői teendők, s különösen a hagyatéki ügyek — tárgyalások — önálló intézésében teljes gyakorlattal, kitűnő bizonyítványokkal s jó Írással biró, jelenleg is alkalmazásban álló közjegyzői segéd közjegyzői, esetleg ügyvédi irodában állást keres. Nyelv ismerete: magyar, német és tót. Ajánlatok Malisza Ignác úrhoz Zentára kéretnek. (i—1) A közjegyzői teendők minden ágában teljesen jártas és önálló munkára képes jelölt, esetleg segéd a bajai kir. közjegyzőségben azonnali belépésre kerestetik. Ajánlatok — bizonyítvány — másolatokkal beküldendők. _ (1—2) Most jelent meg !! Most jelent meg!! döntv PALIA. Aészvtfc< rÁRtA**'. NYOMDÁJA BUDAPfíTíh Politzer Zs. kiadóhivatalában Budapest (IV. ken., Kecskeméti-utcza 4.) és minden hazai könyvkereskedésben kapható: • Wtfl T6JenC ^ Váltótörvény és eljárás a rávonatkozó összes ínyekkel és rendeletekkel. Krős angolkötésben 1 frt 60 kr latra H J°wl ' Telekkönyvi rendtartás gyakorlati haszSt20 kr • éS aZ ÖSSZ6S rávonatkozó rendeletekkel. 3 , Krr,ety KárolY dr. egyetemi tanár: A magvar közitrazeatási kozigazgatásijogi kézikönyv.) 6 frt 80 kr. l -ö Dr. RÉVAI LAlKlakik^l7?eréz.körut 3I ^L^ILLERJIÓRjakikV^ 3.