A Jog, 1898 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1898 / 11. szám - A járásbiróságok uj ügyviteli szabályai
86 A JOG fogva egyéni jogának a társadalom javára szolgáló megszorítását és a tulajdon tartalmába beilleszthető egyes jogosítványoknak közérdekből szükséges elvonását eltűrni s ily módon tulajdonát bizonyos tekintetben az összességnek átengedni tartozik, nyilvánul a tulajdon társadalmi eleme.» «Ha már most az állam arra a meggyőződésre jut, hogy a bányászat felvirágoztatását csak ugy mozdíthatja elő, valamint, hogy a társadalom összeségét csak akkor részesítheti a bányatermékek forgalomba hozatalából várható gazdasági előnyökben, ha a bányaművelést a földtulajdontól önállósítja, ezzel kapcsolatban a bányaművelési jognak megszerzését mindenkire nézve lehetővé teszi, s ekként a bányaművelés szabadságát minden irányban megvalósítja: akkor hatalmában áll a kiválóbb közgazdasági fontossággal bíró ásványokat a földtulajdonos rendelkezése alul elvonni s ezeknek az ásványoknak kiaknázási jogát a tulajdonjog tartalmából kiválasztani.)) «Ez uton az állam törvényhozó hatalma által megteremti a bányaművelési jog tételes alapját» ; mihez csupán még azt jegyzem meg, hogy ugyanez uton állapítja meg az állam egyszersmind a bányaszabadság tartalmát é tárgyait is. Kívánjuk, hogy ez mielőbb testet öltsön a megalkotandó uj bányatörvényben! Szerencse fel! A járásbíróságok uj ügyviteli szabályai. Irta: FÉNYES VINCE, borosjenöi kir. albiró. Tekintettel arra, hogy az uj ügyviteli szabályok a jbirósági ügykezelésben jelentékeny változásokat létesitenek, nem tartjuk feleslegesnek, ha az ezen ügyviteli szabályok magyarázatával tüzetesen foglalkozó munkából M a szerző által rendelkezésünkre bocsátott alábbi részt közöljük. A folyamatban lévő ügyek iratainak kezelése. 32. §. A folyamatban levő ügyek iratait a jegyzői irodában az ügy állásának megfelelően el kell különiteni. Így külön-külön kell elhelyezni: a) azokat az iratokat, melyeket az ügy számával kell ellátni (uj ügyek); b) az elintézett ügydarabokat; c) a másolás alatt lévő, vagy a másolás végett kiadott ügyek iratait; d) a kitűzött tárgyalási határnapokra vonatkozó ügyek iratait; e) a nyilvántartott egyéb határnapokra vonatkozó iratokat; f) azokat az ügyeket, melyekben az eljárás szünetel; g) az irattárba elhelyezendő ügyek iratait. A kezelés alatt levő ügydarabokat rendszerint az előiratokkal kell egyesíteni. Ha ez egyelőre meg nem történhetik: az ügydarabokon meg kell jegyezni, hogy az előirat hol található. E kezelés keresztülvitelére a jegyzői irodának okvetlenül kellő terjedelmű záros szekrényt kell rendelkezésére bocsátani s célszerű lenne e szekrény belsejét deszkával 7 rekeszre elosztani s a rekeszeket e §. a—g) pontjainak megfelelő feliratokkal ellátni. E berendezés célszerűsége szembetűnő s ha a tényleges elrekesztés pénzügyi akadályok miatt — nem lehetséges is, annyit mindenesetre megtehet a kezelő, hogy a szekrény polcainak megfelelő helyére az a—g) pontok szerinti felírással ellátott cédulát ragaszt hogy bárki is tudhassa, hogy az ügydarabok illető csoportját hol kell keresnie. A jelen §. a) pontja nincs elég világosan szövegezve; nevezetesen, ha a kezelés helyesen történik, csak a posta vagy a gyűjtő szekrény anyagának pár órai feldolgozása alatt szabad az uj ügyeknek lajstromozásra várniok, igy tehát ezek külön kezelésére nem szabad alkalomnak lennie. Ennél fogva az a) pontból a zárjel közt levő «uj ügyek* szavakat el kellene hagyni, mikor is e pont értelme az lenne, hogy azokat az ügydarabokat kell külön kezelni, a melyek posta, gyűjtő szekrény vagy beadás utján folyamatban levő ügyekre vonatkozólag érkezvén s az érkezés idejének feljegyzésével elláttatván, az illető ügy lajstromszámával való ellátást s az iratboritékba való bevezetést várják. A 6. pontban említett ügydarabok alatt azokat kell érteni, a melyek már ugy a birói elintézésen, mint a másoláson és kiadmányozáson keresztül meniek, de még az irattárba helyezendő ügyek közé nem sorozhatok, mert az ügy még folyik. A c) pont különbséget tesz «másolás alatt levő* és «másolás végett kiadott* ügyek közt. Ennek a megkülönböztetésnek — nézetem szerint — csak az az érielme lehet, hogy a bíróilag elintézett ügy a jegyzői irodába kerülvén, a kezelő csak a fogalmazványt adja ki a dijnoknak lemásolás végett, a többi iratokat pedig a o pont szerint elkülöníti; avagy pedig — ha ideje engedi — az illető ügydarabot maga fogja lemásolni s akkor az másolás alatt áll. ') cjárásbirósági ügyviteli szabályok.» Összeállította Fényes Vince, borosjenői kir aljárásbiró. Ára 1 frt. A terminusos ügyeket (d) pont) már eddig is elkülönítve szokták kezelni, a mi áll az e) pont alattiakra is. Az fi pont alá eső ügyek közé tartoznak pl. a sommás perek melyek a felek meg nem jelenése, vagy kívánalma folytan szünetelnek stb., mig a g) alatti ügyek azok, a melyek már teljesen be vannak fejezve. „ , „ , . f , A technikai keresztülvitelénél e §. rendelkezéseinek felmerülhet az a kérdés, hogy az ügydarabok minő sorrendben helyeztessenek el az egyescsomókban.a mit meg bonyolít a lajstromok különbözősége. Az kétségtelen, hogy az a) pont alatti ügyek a beérkezés sorrendjében helyezendők el, a b) f) g) alattiak pedig az egyes lajstromok szerint a lajstromszámok sorrendjében. A másolás alatt levő ügydaraboknál (c) pont) azonban mar sem az időrendi, sem a lajstromok számai szerint való kezeles nem felel meg a dolog természetének. Ugyanis az ügyeknek ugy elintézésénél, mint másolásánál és kiadmányozásánál szem előtt kell tartani azok sürgős természetét, a miből íolyólag a c) pont beli ügyek helyes kezelése csak az lehet, a mely e sürgősségre tekintettel van, minélfogva a c) alatti ügyek a sürgősség sorrendjében helyezendők el, legfelül tevén a legsürgősebbeket, a mikor aztán a kezelőnek könnyű lesz naponként a lemásolást ellenőriznie, (v. ö. a 48. §. magyarázatával). A terminusos darabok kezelésére két módszer kínálkozik t. i. azok vagy a határnapok chronologicus sora szerint vagy pedig lajstromok és lajstrom számok szerint helyeztetnek el a d) alatti csomóban. Az előbbi módszer előnye, hogy az egyes napokra eső tárgyalási darabok könnyű szerrel összeállithatók; hátránya pedig az, hogy ha a határnapig az illető ügyre vonatkozó valami beadvány érkezik, annak feltalálása meg van nehezítve. A második módszer előnye abban áll, hogy az időközben érkezett darabok csatolása könnyebb; ellenben az egy határnapra kitűzött ügydarabok már csak a tárgyalási napló segélyével szedhetők össze. Minthogy pedig az időközi darabok csatolását is megnehezíti a lajstromok különbözősége, én a terminusok időrendje szerint tartanám kezelendőnek a d) alatti ügydarabokat. Az e) pont szövegezése ismét nem elég világos, mert az ott jelzett darabok alatt érteni lehet csak a scontrokat is s érteni lehet a tárgyalásokon kivül egyéb határnapos darabokat is, pl. végrendelet kihirdetési stb.határnapokat. Nézetem szerint e pont alatt csak a scontroi darabok értendők s ezek kezelésénél ugyanaz a két módszer áll rendelkezésre, mint a terminusos daraboknál s ennél is a scontro lejárat időrendjében és nem a lajstromok és lajstromszámok szerint — való kezelést tartanám célszerűnek. E kérdésre egyébiránt a nyilvántartási jegyzék vezetéséről szóló 72. §-nál még visza fogunk térni. A szakasz utolsó bekezdésében emiitett feljegyzése az ügydarabok hollétének kívánatos volna oly esetekben is, midőn nemcsak a fogalmazvány, de az egész ügydarab (pl. sommás kereset, bűnügyi panaszjegyzőkönyv stb.) kiadatik leirás végett. A feljegyzés maga irónnal történhetik, a mely az ügydarab beérkezése után áthúzható, az egész ügydarab kiadásánál pedig pl. a dijnokok neve szerint külön jegyzék vezethető. Belföld. A magyar általános polgári törvénykönyv tervezetét előkészítő állandó bizottság szombaton, március 5-én dr. Plósz Sándor államtitkár elnöklésével tartott teljes ülésében folytatta az ági öröklés kérdésének megvitatását. Dr. í m 1 i n g kir. táblai tanácselnök konstatálja, hogy mindazok, a mik a megelőző két ülésen az ági öröklés rendszere mellett felhozattak, csak megerősítették őt — a szerkesztőbizottságban annak idején bőven indokolt — ama meggyőződésében, hogy a polgári törvénykönyvben: el kell ejteni miuden különbséget szerzeményi és öröklött vagyon közt és hogy a vagyon eredetének nem szabad befolyást adni az öröklés rendjére. Dr. Plósz Sándor államtitkár szintén ellene van az ági örökösödésnek, illetőleg az öröklött és szerzeményi vagyon megkülönböztetésének, de különösen ellene van az ági örökösödés azon egészen uj constructiójának, a melyet dr. Schwartz Gusztáv előadó javasol. Dr. Zsögöd Benő a leghatározottabban állást foglal az ági öröklés mellett. Szerinte ennek súlypontja a leszálló örökségen fekszik és előnyei e ponton annyira szembeszökők és tagadhatatlanok, hogy ez elől az ági öröklés ellenzői nem zárkózhatnak el. A tárgyalást a jövő ülésen folytatják. A szerkesztőbizottság pénteken, március 4-én tartott ülésében a birtok és birtokvédelem alapelveit vitatta meg. A birtokvédelem a gyakorlati szükség kövelelte előzetes jogrendőri intézkedés, a melynek célja a személy és a dolog közti tényleges külső kapcsolat ideiglenes megvédése, vagyis annak biztosítása, hogy senki a létező állapotokat önhatalommal meg ne változtathassa s hogy a kit jogában sértettek, elégtételt ne maga szerezhessen, hanem védelmére a törvény rendes útját vegye igénybe. A birtokvédelem szabályozásánál két — formailag ellentétes, bár eredményeiben igen közel álló — felfogás érvényesült a tudományban és gyakorlatban. Az egyik abból indul ki hogv birtokos csak az és így rendszerint birtokvédelemben is csak az