A Jog, 1898 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1898 / 8. szám - A névmagyarosítás kérdéséhez

(•>'< A JOJ Az uj sommás eljárás megalkotásakor kilátásba volt helyezve a végleges perrend mielőbbi megalkotása, de ugy látjuk, hogy az intéző körök azóta belátták azt a ferde helyzetet, hogy előbb kodifikáltassék az anyagi jog érvényesítésére célzó perrend, mint maga az anyagi jog. A polgári magánjog kodifikálása most lázasan folyik s lehet, hogy mindkettő egyszerre kerül a törvényhozás elé. Akkor szerintem nem foroghat fenn ok a járásbíróságoknak minden vagyonjogi perben első folyamodásu bíróságokként való szervezése ellen. Én tehát ezen egész kérdés mikénti eldöntését az anyagi és alaki jog codificatiojának egymásutánjától teszem függővé. Ha a perrend a magánjog előtt alkottatnék meg, akkor elegendőnek tartanám, de ez aztán a minimum volna, hogy a járásbirósági hatáskör a felek által korlátlanul kiköthető legyen. Szerző hosszasan tárgyalja a járásbíróság hatáskörébe utalt ügyeket s kimutatja, hogy a tervezet az 1893: XVIIÍ. t.-cikkel szemben retrográd irányt követ. Ez azonban egy kis tévedésen alapszik. A tervezet ugyanis korábbi, mint az uj sommás eljárás s nincs ok feltételezni, hogy a törvényhozás elé terjesztendő javaslat azokat a megfelelőbb intézkedéseket, melyeket már az 1893: XVIII. t.-c. megvalósított, fel nem fogja venni. Szerzőnek további figyelemreméltó javaslatai és módositásai a következők: A bírói illetékességeknél: A feleségre a férj lakhelye addig legyen illetékes, míg a házastársak különélése el nem rendeltetett, vagy a férj külföldön vagy ismeretlen helyen nem lakik. Az eljárás structurájánál a tervezet főbajának tartja, hogy a német perrendtartás mintájára túlhajtja az elv kedvéért a szóbeliséget (63 old.) Követeli azért, hogy már a keresetlevél tartalmazza a tulajdonképi keresetet s az azt támogató ténybeli adatokat. Ennek folyományaként a perindítás hatályainak is nem a keresetlevél kézbesítésével, hanem annak beadásával kellene kezdetüket venni. A perfelvételi tárgyalást szerző az egyszerűség kedvéért kiküldött törvényszéki biró előtt tartatná meg. A bíróság tagjaiban beállott változás esetén (247. §.) a már eszközölt bizonyitásfelvétel újra foganatosítandó legyen, ha azt a peres felek egyike kivánja. A tárgyalási jegyzőkönyv tekintetében szerzőt nem elégíti ki a tervezet, hanem az uj osztrák perrendben elfogadott résumé-rendszert ajánlja. A bizonyításnál a bizonyítási teherről s annak megosztásáról való intézkedést (276. §.) helyesen törlendőnek tartja. A tanúkihallgatásnak hivatalból való elrendelését nyomozó eljárásnak s ezért mellőzendőnek tartja. A felek eskü alatti kihallgatása csak oly döntő ténykörülményekre legyen foganatosítható, melyek tekintetében más bizonyítás nem sikerült. A felebbezésnél szerző az 1893: XVIII. t.-c. 172. és 173. §§-ainak (a felebbezés nyilvános előadása) a tervezetbe való felvételét kivánja. A felülvizsgálatnál elvetendőnek eljárásban elfogadott rendszert, mely szerint a a jogvitára terjedhet ki s nem a ténykérdésre is ölelje fel a jogesetnek egész ugy ténybeli mint jogi terjedelmét de beneficiorum novorum s bizonyitásfelvétel nélkül. Ezt az álláspontot én is helyesnek tartom. A perújításnál hibájául rójja fel a tervezetnek, hogy az ügyvédi mulasztást nem ismeri perujitási oknak s több fontos kérdést nem szabályoz. A fizetési meghagyási eljárást, minthogy be nem vált, mellőzendőnek tartja. Ebben is tökéletesen igaza van szerzőnek. Mindezek csak szemelvények szerzőnek müvéből, mely erős logikai éllel boncolja a tervezet minden egyes intézkedését, hol javítva és helyesbítve. Mindent összegezve Pap József tanulmányát a perrend végleges megalkotásának küszöbén valóságos nyereségnek kell tartanunk, s e munkát nemcsak a perjog megalkotására hivatott faktorok nem mellőzhetik, de szívvel-lélekkel ajánlom mindazok figyelmébe, a kik perjogunk irányelveivel és részletes intézkedéseivel már eleve is meg akarnak ismerkedni. A mi pedig minden müveit jogászhoz illik. Dr. Frank Sa/a, budapesti ügyvéd. Vegyesek. Telekkönyvi vizsgáló-bizottság. Vértesy Sándor a budapesti kir. ítélőtábla elnöke a telekkönyvi vizsgák tartására az 1898-ik évre alakított bizottság elnökévé Lehoczky Lajos, e bizottság pótelnökeivé Hajdú Ferenc és D ez s e f f y Géza kir. Ítélőtáblai bírákat, rendes esetlegesen elnöklésre is jogosított tagjaivá S om o g y i Mihály és C s e r y Gábor, rendes tagjaivá Vörösm arty János és Csilléry Kálmán, póttagjaivá Kacskovits Jenő és dr. Tury Sándor királyi Ítélőtáblai birákat nevezte ki. A kolozsvári kir. Ítélőtábla 1897. évi ügyforgalmi és tevékenységi kimutatása. Elintéztetett : Polgári, bánya, úrbéri, kereskedelmi és csőd-ügy 3,485 ; büntető, pénzügyi kihágás 3,464; fegyelmi 188 ; sommás felülvizsgálat 84 ; sommás felfolyamodás 22 ; elnöki 3,856. tartja a sommás felülvizsgálat csak Az utolsó fórum Tárgyalási határnap téves feljegyzése. A budapesti kir. törvényszék felebbezési tanácsa: Az elsőbirósági végzés feloldatik. Indokok: Az alperes igazolási kérelmében felhozott azt a tényt, hogy az alperes ügyvédjének Írnoka az elmulasztott tárgyalás határnapját tévesen jegyezte be a határnapok könyvébe, a felebbezési bíróság a mulasztás véletlenségének kimutatására elegendőnek találja stb. (1897. dec. 23. II. E. 274.) Kimutatás a bpesti kir. Ítélőtábla 1898. évi ügyforgalmáról január hó végéig. Polgári. Elintézésre várt: 2,548. Elintéztetett: 948. Elintézetlen maradt: 1,600. Büntető. Elintézésre várt: 2,645. Elintéztetett: 1,291. Elintézetlen maradt : 1,354. Váltóhátralék : 698. A talár. Angliában, Francia-, Német-, Olaszországban eddig is talárban ítélkeztek a birák. Január 1-től kezdve Ausztriában is ez a hivatalos birói öltözet. Mindezen államokban az ügyvédek is talárban plaidiroznak, kivéve a német legfőbb bíróság husz ügyvédét, a kik frakkban funktionálnak. Ausztriában az ügyvédek eddig nem fogadták el a hivatalos öltönyt és épen nem bizonyos, hogy a talár hivei fognak-e győzni. A székesfőváros uj ügyrendi beosztása. Az elnöki B) továbbá a tanácsi I., V., VI. és VIII. ügyosztályok munkálatainak felülvizsgálatával és a kis tanácsüléseken való elnökléssel Matuska Alajos alpolgármester urat, a tanácsi II., III., IV., VII. és IX. ügyosztályok munkálatainak felülvizsgálatával pedig, valamint a hetiés havi jegyzékek s a bérkocsi és élelmezési dijak rövid uti utalványozásával, nemkülönben a vadászjegyek kiadása körüli eljárással Rózsavölgyi Gyula alpolgármester urat bizom meg. Ezzel kapcsolatban az ügyosztályok közül: az elnöki B) közegészségügyi osztály vezetését Viola Imre, a tan. I. (jogi-ipar és rendészeti) ügyosztály vezetését Lung György, a tan. II. (középitési) ügyosztály vezetését Vosits Károly, a tan. III. (magánépitési, felmérési és szabályozási) ügyosztály vezetését Kun Gyula, a tan. IV. (katonai és illetőségi) ügyosztály vezetését Kullmann Lajos, a tan. V. (adó- és illetékügyi) ügyosztály vezetését Faller Ferenc, a tan. VI. (pénzügyi és gazdasági) ügyosztály vezetését dr. Vaszilievits János, a tan. VII. (közoktatásügyi ügyosztály; vezetését Szabó Károly, a tan. VIII. (közgazdasági és közélelmezési) ügyosztály vezetését Hermann Béla, a tan. IX. (közjótékonysági) ügyosztály vezetését Horvát János tanácsnok urakra bizom. • A sürgős esetekben való intézkedés jogával és kötelezettségeivel Kullmann Lajos tanácsnok urat ruházom fel. Curiai és táblai értesítések. Az e rovat alatt közlött értesítéseket előfizetőinknek díjtalanul szolgáltat] ak. Az ide vonatkozó levelezést tévedések kikerülése végett kérjük mindig kiadóhivatalunkhoz. Bakabánya dr. Sch. I. Dr. Schvvartz J. Bakabányai köles, seg. egyl. 2y95/97. sz. ü. a Tábla dec. 3. hh. — Brassó dr. W. I. Háromszéki tkptpr. — Brandtner A. 4000/97. sz. ü. a Cur. febr. 16. — Duna-Szerdahely P P. Bedö J. Sanka G. 1429/97. sz. ü. a Cur. febr 8. hh. 3735/97. sz. ü. a Cur. 98 febr. 4. hh. eld. Mezei. Eger dr. U. J. Dr. Ury József zgd. felej. 4662/97. sz.. ü. Cur. febr. 10. mv. — Dr. U. J. Paulovits Antal b. ü. érk< 1125/98. sz. a. n. e. eld. Székács. — Esztergom dr. W. O. Fábri-Fábri 3371/97. sz. ü. a Cur. jan. 28. rmv. — Félegyháza dr. V. S. v.zv. Kristóf K.-né. — Kristóf M. 8651/97. sz. ü. a T. febr. 9. hh. — Galántha dr. N. M. Zsigardy r. k. egy. ' — özv. Jacsa F.-né 5,772/97. sz. ü. a Cnria jan. 5. hh. — Kalocsa dr. W. S. Kovács P.-né b ü. a Curia érk. 1,391/98. sz. a. n. e. eld. Németh P.— Kun-Halas S. I. Maria J. — Fölsőd G. s. ts. 2,727/97. sz. ü. aT. szept. 27. ül. kid. — Kolozsvár S. G. Magyari G. - Kolozsvári kiseg. 4,918/97. sz. a. a Curia febr. 10. hh. — L. Szt.-Miklós dr. H. I. Máriassy F. — Szifftot 4,593/97. sz. ü. a. Curia jnn. 2. rind. — Losonc F I. Liska M. — Liska Zs. 3,472/97. sz. ü. a Curia febr. 0. hh. — Miskolc dr. H. I. Gencsy B. és ts. — Winter B. a T. érk. 1,118/98 sz a. n. e. eld. Lehoczky. — H. G. Silbiger J.-né — Silbiaer J 5 676/97 sz. ü. a Curia febr. 16. hh. — Munkács L. T. Gr Schönborn E — Polena 93/97. urb. ü. a Curia febr. 8. hh. md. — Moór Sz M Szőke N.-né. - Berger J. és ts. 3,154/97. sz. ü. a Curia okt. 19. md — Pécs E. I. 1,257. sz. ü. a Curia f. é. febr. 8. rhh. — Sopron dr R I Domnonovitz. - Behofselitz F. 3,516/97. sz. ü. a Curia febr \) hh '— dr K. I. Behofschitz F. — Domanovits M. 2,516/97. sz. ü. a Curia febr 9 hÍ!í ^ SzeSed dr K J- Klinger Albert b. ü. érk. 1,289/98. sz. a. n e' eld. Zsigmondy, Szobránc Sz. I. Dr. Lipcsey A. és ts. — Csuha M erk. 79o/98. sz. a. n. e. eld. Ilyés Károly. — Szentes P I Négvesi -• Czakó 3,604/97. sz. ü. a Curia febr. 15. hh. - Sz Fehérvár P G lözsfr ]-r..P°^diS/J'm'ld7- sz- ü' a T okt 5. rend. Özv. Szőke F. -né - Szőke I. 1,844/97. sz. ü. a T. okt. 5. md. - Szécsény P S Szécsenyi tkptár. — Kondor J. 5,169/97. sz. ü. a T ian 7 hh - Szepes-Ófalu dr. K J. 2,697/97. sz. ü. a Tábla 97. nov. 24. fo. - Zomf hr ír hh vyCr J> S fiac~ Jfhlagettér 1.-053/97. sz. ü. a Curia ntreldb Németi;.VerSeC ^ S" A1—s b" *• * Curia jan. 20. A dárdai kir. közjegyző, egy gyakorlott kir. közjegyző helyettest keres, ki a német és szerb nyelvet birja. 1 —j. RÉ«ZVÍKvrÁRÍAa*'J NYOMDÁJA BUDAPESTEN Dr. RÉVAI LAJOS lakik VI., Teréz-körut 31. Dr1STIL^ERLMÓRjakik V.. Rudolf-rakpart 3.