A Jog, 1897 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1897 / 7. szám - A lejárat előtti fizetésről

28 A JOG csalásban, hanem a k. btkv 68. §-ának 5. pontja alá eső közbiztonság elleni kihágásban mondatik ki bűnösnek és e miatt 20 napi elzárásra Ítéltetik stb. Indokok: Vádlott mint kékitó'-árus 1895. évi ápr. 23-án Billéd község birájától a községben való tartózkodásra í-8 órai idó're engedélyt nyert. Ez idő alatt a helyett hogy kékitőt árult volna, mint állítólag árviz által károsult a maga és más károsultak részére gyüjtő-iv felmutatásával egyes lakosoktól könyöradományt szedett, beismerése szerint í frtot gyűjtött s ebből 3 frt 50 krt családja részére küldött. Tekintve, hogy az egyes adakozók vallomása szerini is vádlott nem állította, hogy ő hatóságilag van megbízva a szegény árvízkárosultak részére való adomány gyűjtésével, hanem csupán árvíz-károsultnak adta ki magát, tehát szerencsétlenséget színlelve koldult, tekintve, hogy a vádlott könyvecskéjébe bejegyzett tartózkodási engedélynek és a hatóságilag ki nem állított s nem is hitelesített egyszerű gyűjtő-iveknek az adakozás céljából megkeresettek előtt történt egyszerű felmutatás, a ravasz fondorlattal való tévedésbe ejtést és a hatósági megbízás színlelését nem bizonyítja: ez okokból vádlottat nem a csalásban, hanem a közbiztonság elleni kihágásban kellett bűnösnek kimondani és megbüntetni stb. A m. kir. Curia (1897. január 12. 9,073. sz. a.) Mindkét alsó bíróság ítélete részben megváltoztatik, vádlott a btk. 379. §-ába ütköző és a 380. §. szerint minősülő 1" rendbeli csalás vétségében mondatik ki bűnösnek és ezért a btk. 383., 96. és 97. §§-ái alapján összbüntetésül 4 havi fogházra s a 102. §. értelméban minden egyes vétségért 5 frt, összesen 85 frt pénzbüntetésre és ezek behajthatlansága esetén minden 5 frt után még egy napi fogházra és két évi hivatalvesztésre ítéltetik, stb. Indokok: Az eljárás adatai szerint vádlott nem színlelt közhivatalnoki jelleget, nem is adta ki magát hatósági megbízottnak, de nem is koldult, hanem a községi elöljáróság által részére magyar nyelven kiállított s a község pecsétjével ellátott, a községben való 48 órai tartózkodásra szóló engedélynek előmutatása és felhasználásával, az elsőbirósági Ítélet indokában megnevezett s a magyar nyelvet nem értő egyéneket ravasz fondorlattal abba a tévedésbe ejtette, hogy ő egy árviz által károsított községnek a lakosa lévén, a maga és károsult több társai részére könyöradományok gyűjtésére engedélylyel bír és ezen valótlan ürügy által 17 egyént tévedésbe ejtve, azoktól segély adomány címén összesen 3 frt 10 krt csalt ki s ily módon azoknak kárt okozott, magának pedig jogtalan vagyoni hasznot szerzett. Miután ezen cselekményeket külön személyek kárára és külön megtévesztéssel követte el, azoknak mindegyike a btkv 379. és 380. §. alá eső csalásnak külön álló vétségét képezi s miután a sértett felek mindegyike a vizsgálat folyamán —- törvényszabta idő alatt — a vádlott megbüntetését kérte és azt a végtárgyalásnál fentartotta: ennélfogva mindkét alsóbiróság ítéletének részben való megváltoztatásával vádlottat a btkv 379. §-ába ütköző és a 380. §. szerint minősülő 17 rendbeli csalás vétségében bűnösnek kimondani és tekintettel azon súlyosító körülményre, hogy a gyüjtő-ivbe valótlan adományokat jegyzett be és a gyüjtőivbe bejegyzett tényleges adományok összegét, azok számának nagyobb számokra átváltoztatásával a valónál magasabbaknak tüntette fel a célból, hogy ezen hamis bejegyzések által a következő adományozókat nagyobb adakozásra ösztönözze és reá birja s hogy ugyan ebből a célból valótlanul azt állította, hogy nemcsak maga, hanem az árviz által károsult több társai részére is eszközli a gyűjtést s hogy az adomfnyok azokkal megosztandók lesznek, vádlottat a rendelkező részben összbüntetésül kiszabott fogházra s a btkv 102. §-a értelmében mind a 17 vétségért külön kimért pénzbüntetésre és a btkv 388. §-ában meghatározott mellékbüntetésre is ítélni kellett stb. Ügyvédi rendtartási ügyekben. Miután panaszló nem is állítja, hogy panaszlott ügyvéd részére valamely előleget adott volna, amelyből az ügyvéd dija és kiadása részben vagy egészben fedeztetett volna, — a bíróilag megállapított dijak és kiadásokra nézve panaszlott jogosított, hogy azokat a behajtott összegből levonhassa. A panaszlott ügyvéd által felszámított, de bíróilag meg nem állapított dijakra és kiadásokra őt megtartási jog nem illeti. A szombathelyi kir. törvényszék (1895. jun. 24. 5,752. sz. a.) P. Józsefnek dr. Engel Sámuel ügyvéd ellen behajtott pénz kiadása iránt indított panaszos ügyében következő határozatot hozott: A kir. törvényszék panaszlónak panaszát részben alaposnak mondja ki és panaszlottat arra kötelezi, hogy 55 frt 46 kr. tőkét 15 nap alatt, különbeni végrehajtás terhe mellett panaszlónak kiszolgáltassa. Indokok: Panaszos ügyvéd elismeri azt, hogy panaszló javára 1891. évben 122 forint 71 krt egy peres ügyből kifolyólag felvett s azt annak ki nem szolgáltatta. Miután panaszos a tárgyalás folyamán beismerte azt, hogy panaszosnak 67 frt 24 krral adósa s miután ezen összeg beszámításába beleegyezett, a fölösleg kiszolgáltatására panaszlottat az 1874. évi 34. t.-c. 48. §-a alapján kötelezni kellett. Panaszlottnak azon kérelmét, hogy az egyéb ügyekben panaszló ellenében felmerült költségei és kiadásai megállapittassanak s e részben magát a fölöslegből kielégíthesse, figyelembe venni nem lehetett, mert költségjegyzékében felsorolt ezen igényeit panaszló kifogásolta s igy azokat csak a törvény rendes utján áll jogában érvényesíteni, annak biztosítására azonban megbízója részére felvett értékeket visszatartani jogában nem áll stb. A győri kir. ítélőtábla (1895. aug. 21. 2,755. sz. a.) az első bíróság határozatát helybenhagyja indokai alapján s a felebbezésre való tekintettel még azért is, mert panaszlott beismerte, hogy a kiadatni kért összeget, mint panaszló képviselőjének J. Gusztáv ügyvédnek a helyettese a panaszló részére vette fel; az a kifogása tehát, hogy miután a panaszló közvetlenül nem őt bízta meg a kiadatni kért összeg behajtásával, annak kiadása iránt ellene panasszal nem is fordulhat, alappal nem bir. A m. kir. Curia (1896. okt. 28. 8,182. sz. a.) a marasztalási összeg tekintetében mindkét alsóbiróság határozata akkép megváltoztattatik, hogy panaszlott 19 frt 06 kr. összeget köteles panaszlónak fizetni, az ezen összegen felüli panaszával panaszló elutasittatik. Indokok: Panaszlott ügyvéd részére a szombathelyi kir. járásbíróság 8,8i2/888. sz. ítéletével 28 forint 25 kr. költség és munkadíj állapíttatott meg, továbbá ugyanezen kir. járásbíróság 7,167/p. 1,889. sz. végzésével a végrehajtási kérvény költségeit 8 forint 15 krban állapítván meg, ugyanezen összeg tekintendő ügyvédi dij és kiadás gyanánt is megállapítottnak; miután pedig panaszló nem is állítja, hogy a panaszlott ügyvéd, illetve az eredetileg megbízott J. Gusztáv ügyvéd részére valamely előleget adott volna, melyből az ügyvéd dija és kiadása részben vagy egészben fedeztetett volna, a bíróilag megállapított dijak és kiadásokra nézve panaszlott jogosított, hogy azokat a behajtott összegből levonhassa, ezen két rendbeli összeg levonásával a panaszló részére kijáró összeg teszen 19 frt 06 krt, a panaszlott ügyvéd ezen összeg fizetésében volt marasztalandó, mig panaszlót az ezen felüli követelésével el kellett utasítani. A panaszlott ügyvéd által felszámított, de bíróilag meg nem állapított dijakra és kiadásokra megtartási jog nem illetvén, azok itten sem vétettek figyelembe, sem pedig azok megállapításának, figyelemmel az 1874. évi 34. t.-c. 58. §-ára, ezen hivatalos vizsgálati ügyben helye nem lehet. A m. kir. ministeriumok elvi jelentőségű határozatai. Férjes nőnek 3lö forinton alóli kamat vagy életjáradék jövedelme csak akkor adómentes, ha a férj általi eltartás pénzbeli értékével együtt sem haladja meg a 315 forintot, (1896. évi 1.297. sz.) A szölöszeti- és gazdászati egyleteket megillető földadómentesség nincsen kötve ahhoz a feltételhez, hogy az illető föld az egyletnek tulajdonát képezze. (1896. évi 1,745. sz.) Ha a szántóföld elszántása miatt visszahelyezés cimén indított perben az eljáró kir. bíróság azt látja, hogy az elszántás által mezei dülő-ut vált vitássá s az iratokat ellátás végett az illetékes közigazgatási hatósághoz átteszi, a közigazgatási hatóság pedig ha megejtett tárgyalás után a vitás területen mezei dülő utat nem talál, az ügy további elbírálása nem a közigazgatási hatóság, hanem a kir. bíróság hatáskörébe tartozik. M. királyi ministertanács 1896. évi hó 22-én hozott határozata. Kivonat a „Budapesti Közlöny"-böl. Csődök ; Lippmann Sámuel e. Debrecen, debreceni tszék, bej márc. 31., félsz. ápr. 13., csb. dr. Vass Antal, tmg. dr. Megyery Pál. — Klein Ignác e. Vác. bpesti keresk. és váltétszék, bej. márc. 11., félsz, ápr. 8.. csb. dr. Szentgyörgyi Imre, tmg. dr. Nagy Gyula. - Ifj. Stern Adolf e. Szeged, szegedi kir. trvszék. bej. március 27.. félsz, ápril. 27., csb. dr. Kecskeméty Dániel, tmg. dr. Székely Vilmos. — Topálovits Constantin e. Zombor, zombori kir. tszék. bej. márc. 26.. félsz, ápril. 26., csb. Fógler Béla, tmg. dr. Bruck Ármin — Grosz Izidor Nagyvárad e'. nagyváradi kir. tszék, bej. márc. 12. félsz. ápr. 9. csb. Geleta Géza. tmg. dr. Szabó György. — Csík Lipót e. Ürményháza, nagy-becskereki kir. tszék, bej. márc Ki., félsz ápr. 5.. csb. dr. Selymessy Sándor, tmg. dr. Veinrich Ödön. — Tolnai Jónás e. Szombathely, szombathelyi 'tszék, bej. feb. 26., félsz. márc. 11., csb. Mennyev László, tmg. dr. László Kálmán. — Siewert Ede e. Magy.-Óvár.'győri tszék. bej febr. 27. félsz, márc. 22., csb. Kovács Zzigmond. tmg. Mieszl Lajos. — Virág János e. Kolozsvár, kolozsvári tszék. bej. márc. 24., félsz. márc. 29., csb. Becsek L. tmg. dr. Cikmántori Ottó. — Neuman Márk. e. Homontia, \ s.-a.-ujhelyí tszék, bej. márc. 31.. félsz, ápril. 24, csb. Józsa István, tmg Kelemen Kál mán. — Raab Gábor e. Pécs, pécsi tszék. bej. rnárc. fi., félsz márc. 18., csb. Bogyay Pongrác, tmg. dr. Seh Károly. — Kohn Th. Teréz. e. Nagy Röce, rimaszombati tszék, bej. ápr. 1., félsz. ápr. 10., csb. Medvecky Sándor, tmg. dr. Vieszt Károly. — Pápes Ödönné e. S.-A -Ujhely s.-a. újhelyi tszék, bej., ápr. 10.. félsz. máj. 3., csb. Kail Béla tms Kiss Ödön. ' s' Pályázatok: Az oravicai jbiroságnál aljegyzői áll. febr. 22. — A csáktornyai kir. jbiróságál albirói áll. febr. 23. — A kaposvári kir. ügyészségnél kir. aljegyzői áll. febr. 24— Török-Kanizsán, dr. közjegyzői áll. márc. 7 PAI.I.A8 RÉSZVÉNYTÁRSASAO NYOMDÁJA BUDAPESTÉ"