A Jog, 1897 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1897 / 6. szám - Észrevételek a polgári perrendtartásról készült törvényjavaslat tervezetére [5. r.]

24 A JOG Vádlottnak a tizenkét éven alul levő és igy bünvád alá nem vonható fia által végrehajtott lopásról előzetes tudomása nem volt és annak végrehajtásában közvetlen vagy közvetve közre nem működött. Abból az egyedüli okból tehát, hogy vádlottnak fia korára való tekintetből bünvád alá nem vonható, a tettesség vádlottra át nem hárítható, hanem az a cselekménye, hogy a kiskorú fia által jogtalanul eltulajdonított pénzt, tudva annak fia birtokába miként jutását, átvette, azt részben elrejtette, részben elköltötte, az orgazdaság bűntettét állapítja meg. A zombori kir. törvényszék (1895. okt. 7. 4,193. sz. a.) K. Pál a btk. 333. §-ban meghatározott és a btk. 334. §-a szerint minősülő lopás bűntettében bűnösnek kimondatik és ezért a btk. 340. és 341. §§. alapján 9 havi börtönbüntetésre és további 3 havi hivatalvesztésre Ítéltetik stb. Indokok: Vizsgálat és végtárgyalás folyamán a következő tényállás nyert beigazolást. A f. évi szerbkarácson más napján midőn V. Rodoszlov a templomba készült menni, észrevette, hogy a kabátja zsebében volt és 500 frtot tartalmazó pénztárcája hiányzik, keresés utján a tárcát a házához tartozó hátsó udvarban, a hol az előtte való nap délutánján foglalatoskodott, a hóba esve megtalálta s a körülötte elszórva volt 90 frtot felszedték; a többi pénz hiányzott. Káros feljelentése folytán a rendőrség kipuhatolta, hogy a pénzt a károsnál szolgálatban állott kis fiu K. Sztéván találta meg az udvaron és atyja K. Pálnak lakására vive, annak átadta. K. Pálnál részben a lakásán elásva, részben az ágyában elrejtve 280 frt. megtaláltatott, ezt s az udvaron felvett 90 frtot a káros megkapta és igy még 130 frt kára van, a mit vádlott elköltött. Vádlott beismeri, hogy 12 éves életkort el nemért Szteván nevű fia által a gazdája udvarán megtalált 410 frtot átvette, megtartotta, abból költekezett, habár tudta, hogy a pénz a V. Radoszlóvé; beismeri, hogy fiának azon utasítást adta, hogy csak akkor szóljon, ha a gazdája kérdezi, ne tagadja el. Beismeri, hogy a pénzből 230 frtot elásott, elrejtett, 50 frtot magánál tartott, a mely összegeket nála a rendőrök találták fel, mely körülmény a kihallgatott rendőrök által is bizonyítva van. Vádlott azzal védekezik, hogy ő azért vette át fiától a pénzt, hogy gazdájának visszavigye, azonban midőn visszavitte volna, egy korcsmába betért, ott azt hallotta, hogy a káros 800 -1,000 frt körüli pénzt vesztett el és igy félt, hogy majd többet követelnek rajta, azért nem vitte haza a pénzt, azután pedig lerészegedett és igy haza menve, egy részét elásta, más részével ismét korcsmába menve, tovább mulatott. Vádlott azon védekezése el nem fogadható, mert a pénz átvételekor meghagyta fiának, hogy a pénzről gazdájának ne szóljon, ő azt nem a károsnak, hanem egyenesen a korcsmába vitte s még józan állapotában abból költekezni kezdett, azután hazatérve, a pénz egy részét csak akkor ásta el, többi részét pedig ismét korcsmába vitte, abból újból költekezett. Ezek folytán beigazolást nyert, hogy vádlottnál az eltulajdonított célzat már előzetesen meg volt. Azért tekintettel arra, hogy a N. 5. sz. a. anyakönyvi kivonat tanúsága szerint a cselekmény elkövetésekor még a 12 évi életkort el nem ért, tehát számba vehető, akarattal nem biró gyermek által a tulajdonos udvarán feltalált pénzt a vádlott megtartási célzattal a káros birtokából elvette, eltulajdonította; tekintettel arra, miszerint a vádlott tudta, hogy a pénz kinek tulajdonát képezi s hogy az mi módon jutott a fia K. Pál birtokába; tekintettel arra, hogy a pénz a káros birtokában volt, arra kizárólagos fizikai uralmat gyakorolt, mert ez káros uralmának alávetett helyen, saját udvarán találtatott: ezek folytán vádlottat a Btkv 333. §-ában meghatározott s tekintettel az 50 frtot meghaladó értékre, a Btkv 334. § szerint minősülő lopás bűntettében bűnösnek kimondani kellett, stb. A szegedi kir. ítélőtábla (4896. január 29. 139. sz. a.) az első fokú bíróság ítélete indokai alapján helybenhagyatik. A m. kir. Curia (1896. január 29. 139. sz. a.J Mindkét alsó fokú bíróság ítéletének részben való megváltoztatásával vádlott a btk. 370. §-ban ütköző és minősülő orgazdaság bűntettében nyilvánittatik bűnösnek, s az alsó fokú bíróságok által vádlottra kirótt büntetés a felhozott btk. 370. és 373. §§-ai alapján kiszabottnak nyilvánittatik. Ezzel a változtatással egyebekben a kir. ítélőtábla ítélete helybenhagyatik. Indokok: Vádlottnak a 12 éven alul lévő és igy bünvád alá nem vonható fia által végrehajtott lopásról előzetes tudomása nem volt s annak végrehajtásában közvetlen vagy közvetve közre nem működött. A lopás akkor, mikor a lopott pénz vádlott birtokába jutott, már végrehajtva és sértett birtokából eltulajdonítva volt. Abból az egyedüli okból tehát, hogy vádlottnak Szteván nevü fia korára való tekintetből bünvád alá nem vonható, a tettesség vádlottra át nem hárítható, hanem az a cselekménye, hogy a kiskorú fia által jogtalanul eltulajdonított pénzt, tudva annak fia birtokába miként jutását, átvette, azt részben elrejtette, részben elköltötte, az összegre való tekintettel az orgazdaság büntettet állapítja meg; miért is őt ebben a cselekményben kellett bűnösnek kimondani, a reá kiszabott és megfelelő büntetést azonban mint a btk. 373. §§-ai alapján kiszabottat, helybenhagyani. Egyebekben a kir. ítélőtábla ítélete az abban elfogadott vonatkozó indokok alapján hagyatott helyben. I A m. kir. ministeriumok elvi jelentőségű határozatai. A ki a m. kir. földművelésügyi és belügyminiszterek engedelme nélkül : a) állati betegségek ellen óvó vagy gyógyítási célokra szolgáló s alkalmazásra meg nem engedett uj {titkos összetételű vagy elkészített összetett) gyógyszert, más tulajdonát képező állatra üzletszerűen alkalmaz, vagy alkalmaztat, ad vagy elad. raktáron tart vagy hirdetés utján használatra ajánl; b) szal szerit képesítés nélkül állati betegségek ellen alkalmazásra meg nem engedett gyógymódot más tulajdonát képező állatra üzletszerűen alkalmaz vagy alkalmaztat: Kihágást követ el s 100 frtig terjedhető pénzbüntetéssel illetve behajthatlanság esetén 10 napig terjedhető elzárással büntetendő. (A m. kir. Földmivelésügyi miniszter 1896. évi 52,781. sz. körrendelete.) A dohánykisárusok, a kik vasárnap egésznap nyitva tar/hatják üzletüket. — bárha iizletiikben a dohánygyártmányokon kivül más, vasárnap nem árusítható cikkeket is tartattak, — külön vasárnapi elárusi'ó helyekről nem tartoznak gondoskodni. (A m. kir. belügyminister 1896. évi 3,876. számú határozata.) Tenyészigazolványnyal cl nem látott, apaállatoknak tenyésztésre való használata, ha a vármegyei szabályrendelet a minősítés tekintetében kifejezetten nem intézkedik, nem annak alapján, hanem az 1894. évi XII. t.-c. 94 §-ag) pontja értelmében minősülő kihágást képez. (A m. kir. földmivelésügyi miniszter 1896. évi 69,948. sz. határozata.) Azon birtokosok, a kiknek f öldtulajdona csak egy dűlőben fekszik a nyomásos gazdálkodás elfogadására nem kötelezhetők. (A m. királyi földmüvelésügyi miniszter 1896. évi 52,988. sz. határozata.) A nyomásos gazdálkodás alól kivett birtoktestek tulajdouosai kötelesek a szükséges intézkedéseket megtenni az rránt, hogy földeiken a legelőmarha kárt ne tehessen. (A m. kir. földmivelésügyi miniszter 1896. évi 52.360. sz. határazata.) Az 1X94. XXXIII t.-c. életbelépésének napja előtt történt születések, a mennyiben e napig a felekezeti anyakönyvekbe be nem jegyeztettek, az állami anyakönyvbe bejelentendők, illetve bejegyzendők. 1 Ennek elmulasztása épugy a törvény 80. §-a alá esik, mint a törvény életbelépte után történt születések bejelentésének elmulasztása. A községi elöjáróságnak nem szabad bizonyítványt kiállítani arról, hogy valamely magyar honos külföldön kötendő házassága a hazai törvények szempontjából akadályba nem ütközik. (A m. kir. belügyminiszter 1896. évi dec. hó 3-án 107,388. szám alatt kelt határozata). A házasulóktól lakásuk illetőleg tartózkodásuk hatósági bizonyitványnyal való igazolását csak akkor kell kívánni, ha egyéb iratokból a vonatkozó adatot megállapítani nem sikerül. (A m. kir. belügyminister 1896. évi okt. 16-án 83,234. szám alatt kelt határozata. A székes főváros polgármesterének.) Kivonat a „Budapesti Közlöny"-böl. Csődök : Kohn és Heller e. Budapest, bpesti keresk. és váltó tszék. bej. már. 2., félsz. ápr. 1., csb. dr. Imre Manó, tmg. Pólya Jakab. — Pamlényi Pál e. Eger, egri tszék. bej. ápr. 8., félsz. ápr. 28., csb. Buza Endre. tmg. dr. Alföldi Dávid. — Frank Adolf e. Szerencs, s.-a.ujhelyi tszék. bej. febr. 26 . félsz. márc. 26. csb. Emődy Béla, tmg. dr. Kesső Géza. — Horváth Sándor e. Torda, tordai tszék, bej. márc. 6.. félsz. ápr. 2., csb. Pozsoni Antal, tmg. dr. Popescu György. — Radonits Milán e. Újvidék, újvidéki tvszék, márc. 15., félsz. márc. 30., csb. Rehák Ferenc, tmg. dr. Kleiszner Gusztáv. — Szmuk Sámuel e. Szolnok, szolnoki tszék, bej. márc. 31., félsz. ápr. 10., csb. Pálka Kálmán tmg. Kerekes Géza. — Beér Vilmos e. Szatmár, szatmár-németi tszék, bej. márc. 10., félsz. márc. 29., csb. dr. Dezső Kálmán, tmg. Uray Gáspár. Pályázatok : A zombori tszéknél jegyzői áll. febr. 14. — A temesvári ítélőtábla kerületében több joggyakornoki áll. febr. 15- — A csákigorbói jbságnál aljegyzői áll. febr. 14 A nagy-kanizsai tszéknél aljegyző i áll. febr. 15. — A zombori tszéknél alj e g y z ő i áll. febr. 15. — A bánffy-hunyadi jbságnál albirói áll. febr. 16. — Az ipolysági tszéknél aljegyzői áll. febr. 16. — A battonyai jbságnál aljegyzői áll. febr. 16. — A módosi jbságnál aljegyzői áll. febr. 17. — A hátszegi jbságnál aljegyzői áll. febr. 17. CALLAS RÉSZVÉNYTÁRSASÁG NYOMDÁJA BUDAPE8TE*