A Jog, 1897 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1897 / 5. szám - Észrevételek a polgári perrendtartásról készült törvényjavaslat tervezetére [4. r.]

A JOG törvény által szabályozott házasság ellen intézett szónoklata kapcsán a híveket a vallás iránt való hűségre megeskette, ami teljesen alkalmas arra, hogy az államnak törvényes intézménye a vallásellenesség színében tüntettessék fel: a legmesszebb menő izgatást feli kell ismerni. Vádlottat ezen az alapon a B. T. K. 172. §. 2. pontjában meghatározott és pedig három rendbeli vétségben kellett bűnösnek kimondani, mert a bizonyítási eljárás adataival bizonyítva van, hogy vádlott ezeket a kifejezéseket három különböző egyházi szónoklat alkalmával használta, jelesül Ráckevén 1895. június 30-án, Sziget-Becsén 1895. szeptember 1-én délelőtt és Ráckevén ugyanaznap délután. A büntetés kimérésénél a kir. ítélőtábla mellőzte a bűnhalmazatnak mint sulyositó körülménynek kiemelését, mert a bűnhalmazat nem az, mellőzte vádlottnak állítólagos ingerlékeny természetére fektetett enyhítő körülményt, mert a vádlottat a vétségek elkövetésére senki sem ingerelte. De tekintetbe vette a kir. itélő tábla az elkövetett vétségeknek nagyobb számát, az izgatásbnn tanúsított állhatatosságot, azt, hogy vádlott mint lelkész épen az egyházi szószéket választotta az izgatás elkövetésére, hogy a hely szentségével s a lelkészt vallási funkciók teljesítésénél szükségszerűen övedző nagyobb tekintélylyel az izgató beszédnek annál nagyobb hatást biztosítson, amit el is ért, annyira, hogy az 1895. szeptember 1-én délután tartott egyházi szónoklata után a hívek a templomban kiabáltak, hogy nem kell polgári házasság, hogy a szept. 1-én történt népcsődülés alkalmával a tömeget a hatóság ellen annyira felizgatta, hogy a tömeg szétoszlására a szuronyok segítségét kellett igénybe venni, hogy a bizonyítási eljárás adatai szerint vádlott a Ráckevén odajövetele előtt uralkodott békés egyetértést a különböző vallású polgárok között teljesen feldúlta, hogy ezekkel szemben enyhítő körülmény gyanánt csak a büntetlen előélet forog fenn. Egyebekben a kir. törvényszéknek ítélete indokainál fogva hagyatott helyben és a B. T. K. 172. §. 1. pontjára a törvény elleni izgatás cimén alapított vád alól történt felmentést illetőleg még azért is, mert a vádlott a B. T. K. 171. §. 2. pontjába ütköző vétséget megállapító kifejezéseken kivül más oly kifejezést, mely a törvény elleni engedetlenségre való egyenes felhívást tartalmazna, nem használt; az általa egyházi szónoklataiban használt kifejezések pedig a B. T. K. 171. §. 2. pontja szerint minősíttetvén, nem minősítethettek meg külön az 171. §. 1. pontja alapján mint törvény elleni izgatás akkor sem, ha azok a törvény elleni izgatás tényelemeit megállapítanák, mert ebben az esetben a megsértett jogtárgy azonossága a B. T. K. 9(i. $-ában meghatározott anyagi halmazatot kizárja, a B. T. K. 95. íj-ának alkalmazása pedig a büntetési tétel azonosságánál fogva tárgytalan. (1896 április 27-én, 2,671. sz.) A kir. Curia: A kir. itélő tábla ítélete indokainál fogva helybenhagyatik. (189(>. évi október 8-án, 7,H59. sz.) A 414. §. 1. pontja csak azt bünteti, a ki árukat értéken alól elad, ezzel világosan kimondja azt, hogy csak az eladó és nem a vevő is követ el büntetendő cselekményt. A budapesti kir. Ítélőtábla: A kir. Ítélőtábla a kir. törvényszék végzésének W. S-ra vonatkozó nem felebbezett részét nem érintve, annak felebbezett részét megváltoztatja s R. S. ellen a további bűnvádi eljárást megszünteti. Indokok: R. S-t mint bűnsegédet a kir. törvényszék az alapon helyezte vád alá, mert W. S-tól beszerzési áron alól árukat vásárolt, jóllehet tudta, hogy W. bukni készül. Minthogy a 414. §. 1. pontja csak azt bünteti, a ki árukat értéken alul elad, ezzel világosan kimondja azt, hogy csak az eladó és nem a vevő is követ el büntetendő cselekményt. Az eladó és a vevő az úgynevezett szükségszerű részesség viszonyában állanak egymáshoz, mert eladó vevő nélkül s vevő eladó nélkül nem képzelhető. A szükségszerű részességre pedig általánosan elfogadott alapelv az, hogy ha a törvény a szükségszerű részeseknek csak egyikét bünteti, ez azt jelenti, hogy a másik büntetlen. Minthogy tehát az, hogy vádlott W. S-tól árukat vásárolt, büntetendő cselekményt nem képez, minthogy más vád ellene nem emeltetett, de arra a vizsgálat adatai semmi alapot nem is nyújtanak: felebbezö vádlottakra vonatkozólag a kir. törvényszék végzésének megváltoztatásával a bűnvádi eljárást meg kellett szüntetni. (1896. dec. 30. 12,297.) A házi szükségletre megszerzett viz ingó dolog fogalma alá esik. ilyen dolognak megrontása is a btk. §-a alá vonható. A m. kir. Cu iia 1896. november 24-én 6,198/1896. B.) Az 1847—48-iki XVIII. t.-c. 17. ij-ának és az életbeléptetési törvény 39., 40. és 41-ik §g-ainak egybevetéséből kétségtelen, hogy a sajtó utján elkövetett kihágások elbírálását a törvényhozás nem az esküdtszék, hanem a királyi járásbíróságok hatáskörébe utalta. iA budapesti kir. ítélőtábla 1896. december 22. 11,963.) Kivonat a „Budapesti Közlöny"-böl. Csődök : Wolz Antal e. Versec, fehértemplomi tszék, csb. Horváth Géza. tmg. dr. Haág Aladár; bej. márc. 24.. félsz. ápr. 12. — Freller József és tsa e. Bpest. bpesti tszék, bej. febr. 30., félsz. márc. 18.. csb dr. Imre Manó, tmg. dr. Lovrich István. — Manojlovits Bozsidar e. N.-Kikinda, n.-kikindai tszék, bej. márc. 1., félsz. márc. 6., csb. Kovács Gusztáv, tmg. dr. Zsíros Lajos. — Csokány János e. Zsombolya, n.kikindai tszék; bej. márc. 5., félsz. márc. 13.. csb. Kovách Gusztáv, tmg. Wiszkidenszky Gusztáv. — Preisich József e. Eger. egri tszék; bej. ápril. 2., félsz ápril. 21., csb. Buza Endre, tmg. Csókás István. — Pipus Károly e. Pécs, pécsi tszék. bej. febr. 20., félsz. márc. 4., csb. Bogyay Pongrác, tmg. Kis József — Hering Károly e. Szemere. komáromi tszék bej. feb. 23., félsz. márc. 2., csb. Skoday László, tmg. d/. Peredi Géza. - Alt Sáli e. Mohács, pécsi tszék, bej. febr. 27., lelsz, márc. 11.. csb. Bogyay Pongrác, tmg. dr. Andrits Tivadar. - - Braun Henrikné szül Hermán Hona e. Szt.-Lőrinc, pécsi tszék. bej. febr. 27.. lelsz. márc. 11., csb. Bogyay Pongrác, tmg. dr. Fürst Győző — Palugyay S. e. Bpest bpesti tszék, bei. febr. 23., félsz. márc. 23 , csb. Tomcsányi László, tmg. dr. Pap József. — Lipkovitz Sándor e. Mitrovitca. mitrovicai tszék, pej. márc. 13., uj gond. és hitel, választ, tárgy, febr 1 , tmg. dr. Kuce lics Ferenc. — Banda és Löbl e. Zágráb, zágrábi tszék. bej. jan. 29., uj gond és hitel, választ, tárgy. jan. 30., id. gond. dr. Derencsin Márián. Pályázatok : Egri tszéknél jegyző vagy aljegyzői áll. febr. 6. — Gyönki jbságnál a 1 j e g y z ő i áll. febr. 6. — Sásdi jbságnál a 1 b i r ó 1 áll. febr. 7. — Nagyszebeni tszéknél a 1 b i r ó i áll. febr. 9. - Abrudbányai jbságnál aljegyzői áll. febr. 9. — Pestvidéki tszéknél aljegyzői áll. febr. 11. Plihál Ferenc nagykanizsai kir. közjegyzői irodájában egy kir. közjegyzöhelyettes azonnal alkalmazást nyerhet. 1—3 Pintér Géza ügyvédi irodájában Muraszombatban, 70 frt havi dijjazás mellett, egy már gyakorlott ügyvédjelölt azonnal alkalmazást nyerhet. 1—1 Az állam- és jogtudományokból állam vizsgázott, törvényszéki joggyakorlattal biró, a magyar, német, tót és cseh (morva) nyelvekben teljesen jártas, 48 éves nyugalmazott törvényszéki telekkönyvvezetö, ügyvédi vagy közjegyzői irodában, hazai pénzintézeteknél vagy hirlapszerkesztöségeknél megfelelő alkalmazást keres. Lakcíme a kiadóhivatalban megtudható. 1—1 Ügyvédjelölt ki a magyar és német nyelvben jártas, fővárosi rodába előnyös feltételek melletf kerestetik. Cim akiadóhivatalban. A/ Kgyesült budapesti fővárosi takarékpénztár mr- rendes közgyűlését folyó évi február hó 11 -én d. u. 4 órakor központi osztályában ÍV. ker. Dorottya-utca 4. sz. a. saját épületében) tartja, melyhez a t. c. részvényesek az alapszabályok 12.. 14. és 15. §§-ai értelmében tisztelettel meghivatnak. Tárgysorozat: 1. Az igazgatóság és a felügyelő-bizottság jelentésének, valamint a mult évi zárszámadásoknak előterjesztése, a mérleg megállapítása, a nyereség felosztása, s az igazgatóság és felügyelő-bizottság részére a felmentvény megadása iránti határozathozatal. 2. Felhatalmazás az igazgatóság részére az intézet kerepesi-uti házának eladására és esetleg más ingatlannak vételére. 3. Tizenkét igazgatósági tagnak választása három évre Azon t. c. részvényesek, kik a közgyűlésen résztvenni, a szavazati jogukat személyesen vagy más meghatalmazott részvényes által gyakorolni óhajtják, szíveskedjenek az alapszabályok 18. és 20. §§-ai értelmében legkésőbb 189H. évi december hó végéig saját nevükre irt részvényeiket legkésőbben 3 nappal a közgyűlés előtt a takarékpénztár központi vagy budai osztályában (V. ker.. Dorottya-utca 4. sz. vagy II. ker. Fő-utca 2. szám) letenni; -ugyanott a megvizsgált 1896. évi zárszámadások és a felügyelői-bizottsági jelentés példányai az alapszabályok 147. §-a értelmében átvehetők. Budapest. 1897. január 27-én. Az Egjcísült budapesti fővárosi takarékpénztár igazgatósága. PALLAS RÉSZVÉNYTÁRSASÁG NYOMDÁJA BUDAPESTÉI-