A Jog, 1897 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1897 / 51. szám - Bolgár törvényhozás és igazságügy [6. r.]

204 A JOG kére nézve előadja, hogy az 1894. évi XXVI. t.-c. 10. §-ának analógiájánál fogva a végzési bélyegilletéket az köteles leróni, a ki a végzést provokálta, tehát jelen esetben alperes. Kiadmány. A rn. kir. közigazgatási bíróság a lőcsei m. kir. pénzügyigazgatóságnak idézett keletű és számú végzését a Kj. 87/896. t. sz. a. előirt 7 frt 50 kr. egyszeres és felemelt bélyegilletékre vonatkozó részében megváltoztatja és felebbezöt a most jelzett bélyegilleték megfizetésének kötelezettsége alól felmenti, annak törlését elrendeli, ellenben a Kj. 88/896. t. sz. a. előirt 5 frt egyszeres és felemelt bélyegilletékre vonatkozó részében helybenhagyja. Indokok: A felebbezés tárgyát képező két rendbeli bélyegilleték R. K. B. felperesnek F. M. alperes elleni, egy dülőutnak használatba való sommás visszahelyezés iránti perében 1) a pergátló kifogások kérdésében hozott végzés teljes bélyeghiánya, — 2. az ügy érdemében hozott Ítélet után járó állandó bélyegilletéknek nem kellő mérvben történt lerovása miatt Íratott elő felebbező mint felperesi képviselő terhére. Felebbező az első helyt emiitett bélyegrövidités miatt kirótt és Kj. 88/896. t. a. előirt bélyegiileték megfizetésének kötelezettsége alól a felebbezett végzésben felhozott indokokon kivül, még azért sem volt felmenthető, mert az 1894. évi XXYI. t.-c. 10. tj-ában txaative fel vannak sorolva azon esetek, melyekben felperes a határozati bélyegilletéket leróni nem köteles, ezek között pedig a pergátló kifogások kérdésében hozott végzés elő nem fordul. A második helyt emiitett bélyegrövidités miatt kirótt és Kj. 87/896. t. sz. a. előirt illeték megfizetésének kötelezettsége alól azonban felebbezöt felmenteni kellett, mert az 1894. évi XXVI. t.-c. 34. g-a által érvényében fentartott illetéki díjjegyzék 48. A. pontja értelmében a sommás visszahelyezési ügyekben hozott Ítélet után csak az esetben jár 2 frt 50 kr. bélyegilleték, ha a hivatkozott díjtétel C. a) pontja alapján csekélyebb illetéknek nincs helye. Jelen esetben a periratokból kitetszőleg a pertárgy értéke 20 frtban állapíttatván meg, ezen értékhez képest az állandó ítéleti bélyegiileték a 48 díjtétel C. a) pontja szerint 1 frtot tesz. Minthogy pedig felebbező a szóban forgó peres ügy érdemében hozott ítélet után 1 frt bélyeget tényleg lerótt, — annálfogva az 1 frt 50 kr. bélyeghiány miatt tévesen felvett lelet alapján terhére előirt 7 frt 50 kr. egyszeres és felemelt bélyegilleték megfizetésének kötelezettsége alól felmentendő volt. 3. Ugyanazon perben, ugyanazon követelésre vonatkozólag hozott két rendbeli ítélet illetekezés szempontjából egy ítéletnek veendő, s ehhez képest az egymást kiegészítő részitélet és végitélet után csak egyszer rovandó le az ítéleti illeték. 1,71 l/P. 897. sz. T é n y á 11 á s: K. J. a fővárosi VIII—X. ker. kir járásbírósághoz fizetési meghagyás iránti kérvényt intézett H. L. és neje ellen 37 frt 54 kr. iránt; ez alkalommal a beadványi bélyegen felül a fizetési meghagyásról járó 20 kr. bélyeget is lerótta. — 11-od rendű adós a kibocsátott fizetési meghagyást ellenmondással megtámadván, tárgyalás tüzetett ki, mely alkalommal I. r. alperes 18 frtot beismervén ezen összeg erejéig részitélet hozatott, melyben alperesek 18 frt megfizetésére itéletileg kötelezetettek. Később, miután az 1895. évi augusztus hó 2. napján kitűzött ujabbi tárgyalásra felek nem jelentek meg, a bíróság végitéletet hozott, melyben a követelés többi részében és jár. is elmarasztaltattak alperesek. — Ezen végítélet után 80 kr. illeték lerovatott. — A hív. lelet a részitélet bélyeg hiánya miatt vétetett fel. — A m. kir. közigazgatási bíróság az eljárt kir. pénzügyigazgatóságnak fennt idézett keletű és számú végzését megváltoztatja, felebbezöt az 1895. évi K.-j. 13,571. t. sz. a. terhére előirt illeték fizetésének kötelezettsége alól felmenti és annak törlését elrendeli. Mert: a felterjesztett ügyiratokból kitetszőleg, felebbező mint felperesi képviselő, a H. L. és neje ellen 37 frt 54 kr. és jár. iránt folytatott peres ügyben hozott részitélet után járó bélyegilletéket a fizetési meghagyás után lerótt 20 kr. beszámításával a 37 frt 54 krt tevő perlárgy értékének megfelelő teljes összegben lerótta; arra nézve pedig, hogy a mennyiben a kereseti követelés elismert része iránt, a bíróság az 1893. évi XVIII. t.-c. 104. §-ához képest részitéletet hoz, ezen részitélet után külön Ítéleti illeték járna, sem az 1893. évi XVIII.- és XIX. t.-eben, sem a törvénykezési bélyegekre és illetékekre vonatkozó törvények és szabályok módosításáról és kiegészítéséről szóló 1894. évi XXVI. t.-c.-ben nem foglaltatván intézkedés, a 11,258/95. sz. a. hozott részitélet bélyeghiánya miatt felebbző terhére előirt egyszeres és felemelt illetéket fentartani nem lehetett, mivel a részitélettel és végitélettel megítélt összegek ugyanazon peres követelés alkatrészét képezvén, az ugyanazon peres ügyben, ugyanaz követelésre vonatkozólag hozott két rendbeli ítélet illetékezés szempontjából egy itéletneknek veendő és ehez képest az egymást kiegészítő eme két rendbeli ítélet után csak egyszer rovandó le az ítéleti illeték. 4. Tudományos, művészeti stb. egyleteknek az illetéki díjjegyzék 89. tét. XII. a) pontján alapuló bélyegmentessége kiterjed a megalakulásra és az alapszabályok kormányhatósági jóváhagyását megelőző időre is. 1,679/P. 897. sz. Határozat: A m. kir. közigazgatási bíróság a kir. pénzügyigazgatöságnak kifogásolt végzését megváltoztatva, felelebbezőket az azazal fentartott bélyegilleték megfizetésének kötelezettsége alól felmenti s ez illtetek törlését elrendeli. I ndokok: a kir.pénzügyigazgatóság a kifogásolt illetéket abból az okból tartotta fenn, mert az 1869. évi XVI. t.-c. és az ill. dij 89. tétel értelmébeni bélyegmentesség a segélyegylet alapszabályainak kormányhatósági jóváhagyása előtt nem vehető igénybe. — Ezzel tehát elismerte azt, hogy a felebbezők által képviselt temetkezési segélyegylet alapszabályainak kormányhatóságilag történt megerősítése után a megleletezett jegyzőkönyvre nézve bélyegmentességet élvezett volna, a minthogy az idézett 89. tétel XII. a) pontja értelmében erre csakugyan igénynyel bír, mint kegyeleti s jótékony egyesület. Miután azonban törvény il\ megkülönböztetést nem lesz; azt pedig nem lehet célzatául tekinteni, hogy a mely intézménynek mint közérdekűnek — megadja az illetékmentességet, annak a megalakulását a kedvezménynek ez időpontra való ki nem terjesztésével, akadályozni kívánná; ez okból a kedvezményt az alapszabályok kormányhatósági jóváhagyását megelőző időre szólónak is kellett tekinteni s ehez képest a kifogásolt végzéssel fentartott illeték törlését el kellett rendelni. 5. Az 1881. XXVI. t.-c. 10. §-a (illetéki díjjegyzék 9. tétele) alkalmazandó a m. kir. operaház, a nemzeti szinház és várszínház intendánsával kötött áruszállítási szerződésekre is. 4,715/P. 1897. sz. Tényállás: Az opera és kir. színházak intendánsa szerződést kötött E. V. K. a színlapok kiragasztására. Kirovatott 6,300 frt után III. fok. 40 frt. Fél felebbez, mert a fokozatos illetéket a nyugtán rója le. Pénzügyigazgatóság hivatalosan konstatálja az összeget(4,822 frt 50 kr.) s így munkabér címén II. fok. 17 frt 50 krt. fentart, mert az 1881. XXVI. t.-c.csak állami hatóságokat emlit, a színházak pedig csak állami intézmények. Fél felebbez. Határozat: A m. kir. közigazgatási bíróság a fő-és székvárosi m. kir.pénzügyigazgatóságnak hivatkozott keletű és számú végzését megváltoztatja, felebbezöt a kiróvott 17 frt 50 kr. illeték fizetésének kötelezettsége alól felmenti és ez illeték törlését elrendeli. Indokok: Minthogy a m. kir operaház, nemzeti és várszínház az állam közvetlen felügyelete alatt álló olyan közművelődési intézetek, melyeknek számadásai nemcsak állami felülbirálat alá kerülnek, de szükséglete egyenesen a m. kir. belügyministerium tárcáját terheli; minthogy ezek szerint a színházak intendánsával kötött szerződés a más állami hatóságokkal kötött szerző lésekkel teljesen egyenlő jogi természettel bir, és a szerződést kötő vállalkozó illetékkötelezettsége ép ugy ellenőrzés alatt áll; — a m.kir. pénzügyigazgatóság végzését az 1881 : XXVI. t.-c. 10. §-ának alkalmazása mellett annál is inkább meg kellett változtatni, mert a szerződés után járó bélyegiiletéket — miként jelen eset is mutatja, — a bélyegkötelezett fél mérve tekintetében előre meghatározni és igy leróni nem tudja, sőt ha az illeték közvetlen fizetés után rovatik is le, a fizetési meghagyás a szerződés lejárta előtt, az összeg ismerete nélkül ki nem volna bocsájtható. Kivonat a „Budapesti Közlöny"-böl. Cfeődök : Todorovits János e. Tor-Sziget, bej. febr. 19., félsz, márc. 1. csb. Scholmaschy Adolf, tmgg. Török L'jos. — Szirmay H. és ts. e. Szolnok, kir. trvszék, bej. febr. 25., félsz. márc. 22., csb. Pálka Kálmán, tmgg. Dr. Török János. — Váradi Izsák e Szigetvár, kaposvári trvszék, bej. jan. 22., félsz. febr. 12., csb. Havas Jenő, tmgg. Matolcsi József. — Török Sziegfried e. Bpest, ker. és vált. trvszék, bej. jan. 11., félsz. febr. 10.. csb. Dr. Mezey László, tmgg. Dr. Kormuth Frigyes. — Zéman Kálmán e. Rozsnyó, rimaszombati trvszék, bej. jan. 31., félsz, febr. 7., csb. Medvecky Sándor, tmgg. Dr. Mayer Mór. — Meitner Pinkás B.-Csaba, gyulai trvszék, bej. febr. 3., félsz. márc. 3., csb. Balogh Samu, tmgg. Hüke Lajos. — Leuchtner Mór e. Kassa. kir. trvszék. bej. jan. 12., telsz. febr. 9., csb. Vályi István, tn gg. Salczer Guidó.— Schwartz és Elfér e. Bpest, kir. ker. és vált. trvszék, bej. jan 15., félsz. febr. 15., csb. Dr. Mezey László, tmgg. Dr. Rott Mihály. — Neumann Mór e. Tasnád. Zilahi trvszék, bej. jan. 17.. félsz. jan. 24., csb. Dr. Ujfalussy Dezső, tmgg. Pákay László. — Oesterreicher Lázár e. Érmihályfalva, nváradi trvszék, bej. jan. 5., félsz. jan. 25 , csb. Geleta Géza, tmgg. Dr. Barta Béla. —• Franki Bertalan e. Bpest, ker. és vált. trvszék, bej. jan. 11., félsz. febr. 10, csb. Dr. Szaffka Dénes. tmgg. Dr. Győri István. Dondon A. e. Szatmár, sz.-németi trvszék, bej. jan. 29., félsz. febr. 14., csb. Dr. Dezső Kálmán, tmgg. Markovits Benő. — De Pol János, e. Bpest, ker. és vált. trvszék, bej. jan. 18 . félsz. febr. 17., csb. Stájer Gyula, tmgg. Dr. Kolpalszky István. — Korn Adolf, e. Gyöngyös, egri trvszék, bej. febr. 21., félsz. márc. 16., csb. Kolozsváry József, tmgg. Csathó Ödön. Pályázatok: A técsői kir. jbiróságnál aljegyzői áll. dec. 25. — A bpesti büntető trvszéknél jegyzői áll. dec. 28. — A bpesti büntető jbiróságnál a Ibi ró i áll. dec. 28. — A pancsovai kir. trvszéknél aljegyzői áll. dec. 28. — A győri kir. jbiróságnál albirói áll. dec. 28. - A székely-udvarhelyi kir. tivszéknél albirói áll. dec. 28.— Az alibunári kir. jbiróságnál aljegyzői áll. dec. 28. — A karcagi jbiróságnál aljegyzői áll. dec. 29.— A német-ujvári jbiróságnál aljegyzői áll. dec. 30. — A muraszombati jbiróságnál albirói áll. dec. 30. — Az aranyos-maróthi tvszéknél birói áll. dec. 31. — A bpesti kir. trvszék területén jb. albirói áll. dec. 31. ;ALLAft RE9Z*ÉN»TAPAASÁG NYOMDÁJA BUDAPE6TF-