A Jog, 1897 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1897 / 50. szám - Bolgár törvényhozás és igazságügy [5. r.]

A JOG 363 Sechstes Buch. Rechtsstellung. [. der Vereine, II. der Stiftungen und III. des Staates. Siebentes Buch. Schlussbestimmungen. iSicherheitsleistung, Fnsten und Termine, Auslándisches Recht). XIII. Vorentwurf eines Bundesgesetzes überdas Privatrecht. (Schweizerisches Civügesctzbuch) I. Theil. Das Personenrecht. Erster Titel. Die Einzelpersonen. Krster Abschnitt. Das Recht der Persönlichkeit; A) Aeusserungen und Zustánde der Persönlichkeit. (Rechtsiáhigkeit, Handlungstahigkeit, Éhre, Verwandtschaít und Schwagerschaft, Heimat und Wohnsitz.) B) Der Schutzder Persönlichkeit(I m Allgemeinen: Unveráusserlichkeit der P., Rechtsschutz.) In Betreffs des Namens: Namensschutz, Namensánderung). C) Anfang und .Ende der Persönlichkeit (Geburt und Tod, Beweisregeln, Verschol enheitserkü irung). Zweiter Abschnitt. Die Beurkundur.g des Personenstandes. Zweiter Titel. Die Körperschaften und Anstalten. II. Theil. Das Familienrecht. Erste Abtheilung. Das Eherecht. Dritter Titel. Die Eheschliessung. Vierter Titel. Die Ehescheidung. Fünfter Titel. Die Wirkungen der Ehe (Persönliche Gemeinschaft, Güterstand, das eheliche Vermögen, das Sondergut, der Ehevertrag, das Ehegutsregister). Sechster Titel. die Güterstánde. Zweite Abtheilung. Die Verwandtschaft. Siebenter Titel. Das eheliche Kindesverhaltniss. Achter Titel. Das aussereheliche Kindesverhaltniss. Xeunter Titel. Die Familiengemeinschaft. Unterstützungsprlicht. Hausgewalt, Familienvermögen (Familienstiftungen und Familienfideikommisse; Gemeinderschaften, Heimstátten.) Dritte Abtheilung.Die Vormundschaft. X--XII. Titel. A nordnun" Führung, Ende der Vormundschaft, Ausztria és külföld. Bolgár törvényhozás és igazságügy. (Folytatás.) Most már minálunk is lesz egy és ugyanazon választókerületben több szavazatszedő küldöttség s igy a választók tömege nem lesz kénytelen egy helyen szavazni. A törvény (48. §.) ugyanis rendeli, hogy oly választókerületekben, melyekben a lakosok száma a 10,G00-ret meghaladja, két szakasz, (szekcia) illetve szavazatszedő küldöttség alakítandó, de egy és ugyanazon választókerületben négynél több szavazatszedő küldöttség nem működhetik. A választás mindig egy vasárnapon tartandó, s nem tarthat tovább egy napnál és pedig reggel 9 órától esti 6 óráig. Ha az első vasárnapon a választás bármilyen okból nem volna megejthető, az a következő vasárnapon ismétlendő. (32., 37. és 84. §§.). Szenvedő választó képességgel birnak azon honpolgárok, kik polgári és politikai jogaik élvezetében vannak, 30 életévüket elérték, cselekvő választóképességgel birnak, irni és olvasni tudnak, vizsgálati fogságban nincsenek, nem államhivatalnokok vagy papok, vagy pedig katonák tényleges szolgálatban. Ugy szintén kizárvák azok, kik az állammal szerződési viszonyban állanak vagy irányában vállalkozók. (43. és 44. §§.). Oly államhivatalnok, a ki meg akar választatni, köteles a választást hirdető fejedelmi ukáz keltétől számítandó 10 nap alatt lemondását beadni (45. §.). Ha azonban abban a kerületben akar megválasztatni, melyben hivatalát végezte, ugy 6 hónappal korábban le kell mondania. Idegenek, kik bolgár alattvalók lettek, csak akkor választhatók meg népképviselőkké, ha a bolgár államkötelékbe való felvételüktől legalább 20, mond husz év letelt (4:7. §.). Azt hiszem, szigorúbb szabályt e tekintetben alig lehetett felállítani. A választási eljárásban egy fontos ujitást hozott be a törvény t. i. az u. n. választási igazolványokat (izbiratelni karti; 51—59. §§. i. Ezen igazolványokat a városi tanácsok illetve községi elöljáróságok adják ki a megerősített választási lajstromok alapján, minek folytán minden igazolvány száma azon számmal azonos, mely alatt az illető polgár a választók lajstromába be van vezetve. Ilyen igazolvány nélkül senki sem szavazhat, de kivételes esetekben, a midőn t. i. az illető polgár a lajstromok berekesztése után birói Ítélet alapján nyerte vissza választó képességét, ezen ítélet előmutatása után is bocsátható a szavazáshoz. A képviselő jelöltségeket a törvényszékek ellenőrzik és állapítják meg teljes tanácsülésben. Az eljárás (60—66. §§.) a következő. Az* illető képviselőjelöltet ajánló beadvány, melyet a jelöltön kívül legalább 20 választónak — közjegyzői hitelesítés mellett — aláírni kell, legalább 10 nappal a választási nap előtt az illető törvényszékhez beadandó. A beadványhoz az illető városi tanács vagy község abbeli bizonyítványa melléklendő, hogy a jelölt szenvedő, az őt ajánló polgárok pedig cselekvő választóképességgel birnak. Az ekként felszerelt beadványt azután a törvényszék legkésőbb öt nap alatt elintézi s ha azt szabályszerűnek találja, a jelöltnek bizonyítványt ad ki, melynek alapján ö azután helyetteseket (legföljebb hármat) rendelhet (közjegyzőileg hitelesített meghatalmazványnyal i, kik a választás napján az ő nevében a választási bizottság eljárását ellenőrizhetik. E célra külön emelkedett hely (asztallal és székkelj van számukra kijelölve. A választásokat bizottságok vezetik, melyeknek elnökei birák s tagjai (négy-négyj: két kerületi tanácsos, egy községi előljáró és két irni és olvasni tudó községi tanácsos az illető kerületből (67. §.). Az elnöklő birák a feltörvényszékek és törvényszékek alelnökei és bírái, valamint a békebirák sorából a feltörvényszékek teljes tanácsüléseiben sorshúzás utján választatnak s az ekként kirendelt választási elnökök, addig mig a választás tart, állásuktól el nem mozdíthatók. (68—70. §§.).*) A választás, mint fönebb mondva volt, a kitűzött napon reggeli 9 órakor kezdődik s délutáni 5 óráig tart, de ha ez időben valamely község választói épen szavazni kezdtek volna, a szavazás esti 6 óráig folytatható, de akkor okvetlenül berekesztendő. (84. §.) A szavazás községenkint történik, a, b, c rendben. A szavazási urnákhoz csak egy-egy választó bocsátandó s mig az szavazatlapját, mely négyszer meghajtandó, át nem adja, más nem bocsátható előre. Magában a választási helyiségben sem rendőrségnek, sem katonaságnak nem szabad lenni s csakis a be-s kijáratoknál s a szavazási helyet körülvevő kerítésnél hagyható meg egy-egy rendőr. Azonban rendzavargások vagy komolyabb összeütközések vagy verekedések esetén a bizottság elnöke karhatalmat vehet igénybe, de a rendőrség vagy katonai hatóságok, csak akkor kötelesek kérését teljesíteni, hogy ha az Írásban történik. (98. §.) A választás kezdete előtt a választási urnák (dobozok) a választóknak nyitva megmutatandók, mire három zárral lezáratnak (egy kulcsot a bizottsági elnök vesz magához egy-egyet pedig két bizottsági tagnak ad át) és a községi pecséttel, legalább három helyen lepecséltetnek. A jelölteknek, avagy képviselőjüknek szintén van joguk saját pecséteiket az urnára alkalmazni. A szavazatlapok a választási helyen kivül előkészítendők. Az állami tisztviselőknek tiltva van szavazatlapokat szétosztogatni. Magán a választási helyen nem szabad beszédet tartani. (Ez szintén nagyon üdvös intézkedés, a mely az afféle keresetlen s szájas néptribünök üzelmeinek a jövőre korlátokat emel). Ép ugy tiltva van minden nyilvános eszmecsere s feleselés a választási területen. (79—107. §§.) A beadott szavazatok összeolvasása a szavazatszedő küldöttség által két olvasni és irni tudó polgár (kiket az elnök felkéri s a jelöltek vagy helyetteseik jelenlétében történik. Az egész eljárásról jegyzőkönyv vezettetik. A szavazatok összeolvasása után a választási elnök csak egyszerűen kihirdeti az eredményt, azaz kiki mennyi szavazatot kapott; mert a megválasztott képviselőket egy külön bizottság hirdeti ki. Ezen bizottság, melynek az összes választási ügyiratok legott átküldendők, s mely a választástól számított 5 nap alatt összeülni köteles, áll a kerületi állandó bizottság elnökéből és ügyészéből és a központi város polgármesteréből. Megválasztottnak az jelentendő ki, ki viszonylagosan legtöbb szavazatot kapott; tehát abszolút szavazattöbbség nem kívántatik. (115. §.) A választás ellen minden választó felszólalhat. Ilyen felszólalások a választás napján a választási elnökhöz, azután pedig 7 nap alatt a képviselő kamarához beadandók. E felszólalások elbírálására s eldöntésére ugyancsak és pedig kizárólag a szobranie illetékes. (108—120. §§.) E kényes dolgot tehát az uj választási törvény sem akarta a bíróságokra bízni, — miért, azt nem nehéz kitalálni annak, a ki a «parlamentárizmus» titkait ismeri. (Folytatása következik.) Dr. Schischmanov St. Milán bolgár igazságügyministeri államtitkár Szófia. Sérelem. Zsugoriság a törvénykezésben a brassói törvényszéknél. évtizedek óta teljesített ügyvédi gyakorlatom alatt hozzászoktam, hogy a törvényszékek pertárában a tárgyalásokhoz szükséges papirt, tentát és a pennát a bíróság rendelkezésére bocsássa az ügyvédnek és most az a gyakorlat ütött be nálunk, hogy a pertárban még csak a perfelvételi jegyzőkönyv aláírásához szükséges tollat sem kapjuk, mert maga a pertárnok évenként csak két réztollat kap, ezekre tehát neki magának van szüksége, mi ügy védek pedig, kik nem hordozhatunk magunknál tollat, — legalább eddig ezt meg nem szoktuk, a nsgs. elnök úrtól vagyunk kénytelenek az aláíráshoz szükséges — saját tollát elkérni, melyet — természetesen csak pár percre és csak kölcsön kapunk, arról pedig szó sincsen, hogy ha valamely jkvet kell felvennünk, ehhez papirt kapjunk, és most már csak azt várjuk, hogy azt az egy kis asztalt és két széket is, mely a pertárban rendelkezésünkre áll — egy szép napon elvigyék. Mivel nem tudom, hogy van-e valamely törvényes rendelet, mely az ügyvédet arra kötelezi, hogy pertári tárgyalásokhoz magának asztalt, széket, tentát, tollat és papirt hozzon, nagyon lekötelezne a t. szerkesztőség, ha e tekintetben felvilágositana és ha azt is tudatná, hogy nem fog-e a jogszolgáltatásra nézve valamelyes baj származni abból, hogy ez idő szerint a brassói ügyvédek a pertárban mindent irónnal irnak alá és plajbászszal veszik fel a jegyzőkönyveket is, mert plajbászt hordunk magunknál. *) Nálunk ez idő szerint — fájdalom — a birák elmozdithatlansága még nincs törvényileg kimondva. E tekintetben még mindig a tervezetek stádiumában vagyunk. A szerző.