A Jog, 1897 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1897 / 49. szám - Bolgár törvényhozás és igazságügy [4. r.]

354 A JOG életbeléptető törvényben lesz együvé csoportosítható. Indítványozza tehát, hogy a bizottság állapodjék meg abban, hogy általános részt mint ilyet nem tart szükségesnek. Ez azonban nem zárná ki, hogy a menyiben a systematika szempontja az általános rendelkezésnek nagyobb mérvű és szorosabb összefoglalását tenné szükségessé, ennek az előkészítés későbbi stádiumában érvény szereztessék. Belföld. A büntető perrendtartás életbeléptetését, mint már jeleztük, Erdély Sándor igazságügyminiszter az 1899. év elejére vette tervbe. Az életbeléptetést ugyanis jelentékeny szervezési munkálatok fogják megelőzni, amelyek közt első helyen áll az esküdtszékek fölállítása az egész országban, amelynek munkálatai a törvényben előirt összeirási rend szerint az 1898-ik év legnagyobb részét be fogják tölteni. Ugyanazért első sorban az esküdtszékek szervétéről szóló 1897. évi XXXIII. t.-c. végrehajtásáról szóló terjedelmes rendelet fog napvilágot látni. A rendelet tervezete már ki van dolgozva az igazságügyminiszteriumban s a jövő év február vagy március hónapjaiban fog megjelenni, aminek megtörténtével az alaplajstromok községi összeállítása még jókor kezdetét veheti ugy» hogy azután a lajstromok felülvizsgálata és a kiválasztása a törvényes időben az év végéig befejezhető legyen. A bírósági ügymenet szabályozása és gyorsítása érdekében két nevezetes intézkedést készítenek elő az igazságügyi minisztériumban. Az egyik egy törvényjavaslat lesz, mely az u. n. törvényszéki folyó ügyeket, amilyenek pl. a biztosítás, zárlat, végrehajtás, stb. elrendelése, a törvényszéknél a mostani háromtagú tanács helyett egyes-birákra bizza ép ugy mint az a telekkönyvi ügyekkel történt. Az uj törvény jelentékeny erőpazarlástól fogja megkímélni a törvényszékeket s az erre vonatkozó törvényjavaslatot az igazságügyi miniszter már a jövő év elején a képviselőház elé fogja terjeszteni. — A másik egy miniszteri rendelet lesz, mely a lajstromos kezelést fogja behozni a kir. járásbíróságok ügykezelésének egész területén, tehát a polgári, büntető és hagyatéki ügyekben egyaránt, kivéve természetesen a más jellegű telekkönyvi ügyeket. Ez a kezelési rend jelenleg a három sommás föllbbezési fokon már az 1893. XVIII. t.-c. életbeléptetése óta alkalmazva van s föltétlenül bevált. A járásbíróságoknál való életbeléptetése az ügykezelés ellen sokszor és nem ok nélkül fölhozott panaszokat előreláthatólag meg fogja szüntetni. A miniszter az uj kezelési rendet a jövő év május 1-ével szándékozik életbeléptetni s az erre vonatkozó rendelet már készen van. Ausztria és külföld. Bolgár törvényhozás és igazságügy. (Folytatás.) Más, már szorosabban vett anyagi, magánjogi törvény a házasságjogról szóló törvény, illetve novella, melyet a szobranie függelékként (Vl-ik rész) a Bulgáriában alkalmazott exarchatusi szabályzathoz megszavazott. Természetesen ezúttal sincs szó polgári házasságról, hanem csakis az eddig fennállott egyházi szabályok s gyakorlatnak törvényesitéséről. így most már törvényileg ki van fejezve, (185. §.) hogy csak az olyan eljegyzés bir hatálylyal az egyházi hatóság előtt, mely az illető községi lelkész és két tisztességes tanú jelenlétében létrejött. A házasságkötés feltételei: 1) hogy a vőlegény a 20-ik, a menyasszony pedig a 18-ik évet elérte legyen; 2) hogy a felek az egyház által tiltott rokonságban ne legyenek; 3) bírják a szülök beleegyezését, ez utóbbit a községi lelkész engedélye is pótolhatja azon esetben, ha a szülők háromszori felszólítás után is csökönösen s elfogadható ok nélkül a kötendő frigyet ellenzik; 4) hogy a felek házassági viszonyban ne legyenek harmadik személyekkel; 5) ne legyenek elmebetegek, hülyék vagy bujakórosok; 6) szabadon fejezzék ki beleegyezésüket a házasfrigyhez; 7) legyenek ellátva keresztlevéllel és 8) ne legyenek szentszékileg házasságkötéstől eltiltva. (186. §.) A törvényesen kötött házasság fölbontatik: 1) ha a férj 4 évig ismeretlen helyen távol van, vagy bár ismeretes tartózkodásu, de ugyanannyi idő alatt nem gondoskodik feleségének eltartásáról. A katonák feleségei azonban kötelesek várni, míg férjeik tényleges katonaszolgálatuknak eleget tettek; 2) ha a házasfelek egyike házasságtörést elkövetett. Ez utóbbi esetben a vétkes félnek tiltva van a házasságtörés bűntársával egybekelni; 3) ha a házasfelek egyike részeges, feslett életű vagy veszekedő s a másik felet tettleg bántalmazza vagy pedig gyilkossággal fenyegeti; 4) ha a férj a természet törvényeibe ütköző közösülést üz feleségével; 5) ha a más vallású fél a gör. kel. vallású félre nyomást gyakorol, hogy az előbbinek vallására áttérjen; 6) ha a felek egyike testi fogyatkozás következtében nősztehetetlen; ha pedig e nősztehetetlenség csak véletlen s a házasság folyamában bekövetkezett, ugy három évig várni kell s ha ezen idő alatt e fogyatkozás helyre nem áll, a házasság felbontandó; 7) ha az egyik fél elmebeteg vagy eskórban, hülyeségben vagy bujakórban szenved s gyógyulásra remény nincs; 8) ha a felek egyike lopás, csalás, fajtalanság vagy gyilkosság miatt nehéz és becstelenitő büntetésre elitéltetik; 9) ha az egyik fél a másikat alaptalanul házasságtöréssel vádolja és 10) ha a nő férjét alapos ok nélkül elhagyta vagy elűzte s az egyházi hatóság felszólítása dacára három év alatt vissza nem tér.*) Elválás esetén az öt éven alóli gyermekek az anyánál maradnak, hacsak ez őket nem akarja avagy feslett életet él. Egyébiránt a gyermekek az ártatlan félt illettik. (191. §.) A válóperek tárgyalására a püspöki szentszékek illetékesek, ítéleteik hivatalból terjesztetnek föl az egyházmegyei püspökhöz vagy érsekhez (aszerint, amint a megye élén püspök vagy érsek áll) s ha megerősíttetnek, jogerőre lépnek. (192. §.) Az eljegyzésből vagy elválásból eredő polgári perek a rendes bíróság elé tartoznak. (199. §.) V. Ezen igazságügyi törvényeken kivül az utolsó szobranie még számos más politikai és pénzügyi jellegű törvényt is megszavazott, melyek között legfontosabbak az uj választási törvény, az út-levelekről s az aranyértékről szóló törvények. Az uj választási törvény, mely a franciának mintájára készült s szintén 1898. évi január hó 1-én lép életbe, sok érdekes ujitást tartalmaz. Azelőtt általános volt a panasz, hogy a választási eljárás ellenőrzése hiányos s hogy a szavazati dobozokban talált szavazatok a legritkább esetekben feleltek meg a tényleg beadott szavazatok mennyiségének, — egy szóval a rendetlenségek és visszaélések napirenden voltak. Az uj választási törvény már most alapos rendet csinál, de a választás helyességének megbirálását még sem ruházza ját a bíróságokra, hanem megint magának a képviselő kamarának tartja fenn (120. §.) és pedig az indokolás szerint azért, mert ez a bírákat ^politikai kísértetbe* vinne. Különben e törvényből röviden a következő intézkedéseket emelem ki. Mindenekelőtt jobb ellenőrzést rendel a törvény a fölött, hogy a választók lajstromában oly egyének föl ne vétessenek, kiknek a törvény értelmében választási joguk nincs. E célra az összes bíróságok minden fél év elején (január és júliusban) kötelesek az illető községi vagy városi hatósággal a fenyítő törvényszékiig elitélt vagy gondnokság alá helyezett egyének jegyzékét közölni. Az imigy választóképességgel nem bíró egyének külön könyvbe beíratnak s nyilvántartatnak (5. §.). Választóképességge nem birnak azok sem, kik fenyítő vizsgálat alatt állanak, kik engedély nélkül idegen állam szolgálatába léptek, kik kéjházakat tartanak és a koldusok. (4. §.) Egyéb censushoz a cselekvő választóképesség nincs kötve, mert az alkotmány 86-ik szakasza szerint választó minden honpolgár, a ki 21 életévét elérte s polgári és politikai jogoktól megfosztva nincs, tehát az igazi suffrage universel, melyet az 1879-ki alakuló nagy nemzetgyűlésnek túlnyomó «liberális és radikális> többsége, mit sem törődve népünk culturális fejletlenségével, szokott lármázó s szédelgő modorával «kivivott.» Ezen bolgár «suffrage universel» áldásait aztán láttuk kivált azon, hál Istennek már letűnt korszak alatt, midőn «liberális és radikális* urak kormányozták az országot. Az uj választási törvény célszerű intézkedésekkel igyekszik az eddigi választási «szabadság» hátrányait paralizálni. így a 6—29. szakaszok egész sorozatát tartalmazzák azon szigorú ellenőrző szabályoknak, melyek szerint a választók lajstromának összeállítása évenkinti kiegészítése, kijavítása vagy kiigazítása s végleges megerősítése történik. A községi tanácsok e részbeni határozatai első fokban a békebirákhoz, másod fokban pedig a törvényszékekhez felebbezhetők. Ez utóbbiak határozatai végrehajthatók ugyan, de semmiségi panaszszal megtámadhatók. A felebbezési, illetve semmiségi határidők ez ügyekben kivételesen rövidek, azaz nem hosszabbak 7 napnál (23. §.) A választási lajstromok végleges berekesztése s kihirdetése minden év július hó 1-én, a kerületi állandó bizottságok (megfelelnek körülbelől a magyar közigazgatási bizottságoknak) dolga. (26. §.). (Folytatása következik.) Dr. Schischmanov St. Milán bolgár igazságügyministeri államtitkár Szófia. Nyilt kérdések és feleletek. Állami tisztviselői nyugdíj kérdéséhez. (Kérdés.) Egy nyugdíjazott állami altiszt már 10 év óta állandó ellátásban részesül, de az 1895. évi XI. t.-c. szerint nagyobb nyugdíj illetné meg, mint az alapul vett cimen kiszabott összeg. Miután a kérdéses altiszt ez ideig nem volt azon helyzetben, hogy a nagyobb ellátását megállapító jogcímet igazolhatta volna és ezen körülmény csak 10 év múlva állott be, tekintettel az 1885. évi XI. t.-c. 17. §-sára, van-e joga ezen altisztnek állandó ellátásának felemelését a reá nézve kedvezőbb jogcímen 10 év múlva kérelmezni ? Esetleg van-e erre vonatkozó valamely miniszteri rendelet vagy curiai döntvényr Hajigen, tisztelettel kérem annak számát és keltét közölni. — ts. — a. *) Kölcsönös megegyezés alapján válásnak nincs helye. (198. §.)