A Jog, 1897 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1897 / 46. szám - Pium desiderium

184 A JOG téve, a birói intézkedést sértő szándékkal meggyalázta. Nem mentő sőt inkább terhelő, hogy olyan peres ügyre vonatkozólag cselekedett, melyben saját személyében volt érdekelve, mert igy a képviseletből keletkezhetett befolyásolással sem védekezhetik. Mindazonáltal a törvény engedte legenyhébb büntetés találtatott megfelelőnek; mert az eljárás adatai szerint 25 éves ügyvéd léte dacára semmiféle panaszra sem adott okot. A m kir. közigazgatási biróság általános közigazgatási osztályának elvi jelentőségű határozata. 15. Községi tisztujitásnál a szavazást nem kell okvetlenül írásban kérelmezni, hanem lehet azt szóbelileg is tenni. 499. s/ám 1897.K.O Felsége a király nevében a m. kir. közigazgatási biróság F. . . Mihály és társai rétháti lakosoknak, T. . . . vármegye törvényhatósági közgyűlésének a Réthát községben f. évi március hó 5. napján történt biróválasztást megsemmisítő határozata ellen benyújtott panaszát az 1896: XXVI. t.-c. 28. £-a alapján vizsgálat alá vévén, 1897. évi július hó 14. napján tartott nyilvános tanácsülésében következőleg itélt: A m. kir. közigazgatási biróság a panasznak helyt nem ad. Indokok: A panaszszal megtámadott vármegyei közgyűlési határozat a Réthát községben f. évi március hó 5. napján megtartott biró-választást közbevetett felebbezés folytán abból az indokból semmisítette meg, mert a választásról szóló jegyzőkönyv tanúsága szerint a választás alkalmával az 188(i: XXII. t.-c. 79. §-a értelmében szavazás elrendelése kéretett, mit azonban a választási elnök azért nem rendelt el, mert a szavazás nem 10 választó aláírásával kéretett. Az idézett törvény 79. §-a szerint, ha 10 választó szavazást kiván, az elnök azt elrendelni köteles, s minthogy a törvény most idézett rendelkezése a 10 választó kívánalmának írásba foglalását határozottan nem rendeli, a szavazás iránti kívánalomnak szóbeli előterjesztése hatálytalannak nem tartható; miértis a választást vezető főszolgabírónak azon intézkedése, mely szerint a szavazási eljárás elrendelését, — a nélkül, hogy meggyőződést szerzett volna a szavazást kívánók számáról, pusztán azért tagadta meg, mert az nem írásban kérelmeztetett, a törvény rendelkezésével ellentétben áll. A panaszszal megtámadott vármegyei közgyűlési határozat a fentebbiek szerint törvényes alapon nyugodván, az ez ellen benyújtott panasznak helyL adni nem lehetett. Járdakövezési költségből eredő városi követelések dologi terhet képeznek, de ha birói árverés esetében az árverési vételár ellen az ilyen követelés nem érvényesittetett, ugy az az ingatlant többé nem terheli. 604. szám. 1897. K. O Felsége a király nevében a m. kir. közigazgatási biróság Uj. . .sz. kir. város közigazgatási bizottsá gának az 1897. évi január hó 14-én tartott ülésében 409. sz. a. hozott s az uj. . . szerb kölcsönös segély- és takarékegyletet az uj. . . . 2,756. összeirási számú ház előtt lerakott járdakövezet hátralékos költségeinek megfizetésére kötelező határozata ellen nevezett egylet által benyújtott panasziratot az 1897. évi augusztus hó 4-én tartott ülésében az 1896. XXVI. t.-c. 34. §-a alapján vizsgálat alá vévén következőleg itélt: A m. kir. közigazgatási biróság a panasznak helyt ad és az uj szerb kölcsönös segély- és takarékegyletet az uj . . . 2,756. összeirási számú ház előtt lerakott járdakövezet hátralékos költségei cimén tőle követelt 135 frt s járulékainak megfizetése alól felmenti. Indokok: Az újvidéki 2,756. összeirási számú házat az újvidéki szerb kölcsönös segély- és takarékegylet 1896. évben nyilvános birói árverésen vette meg, a nélkül, hogy ezen árverés alkalmával a még az 1890. évet megelőzőleg az előbbi háztulajdonosra kivetett s ez által részben törlesztett járdakövezés költségből még fenmaradt 135 írt hátralék cimén szereplő városi követelés az árverési vételár ellen előnyös költség cimén érvényesittetett volna. Tekintve, hogy az 1881. LX. t.-c. 184. §-a utolsó bekezdésének értelmében az előbbi tulajdonosnak másnemű terheiért, mint a melyek ugyanezen törvényszakasz első bekezdésében fel vannak sorolva, — hacsak az árverési feltételek ellenkezőt nem tartalmaznak, az árverési vevő nem felelős, minthogy a kérdéses járdakövezési költség a most idézett törvényszakaszban foglalt átszálló tartozások közt felsorolva nincsen, s minthogy a város szóbanlevő követelése az árverési vételár ellen nem érvényesittetett, ennélfogva s miután a panaszolt határozatban hivatkozott városi járdalerakási szabályrendeletben nincs kimondva az, hogy a járdakövezési költségek a mindenkori háztulajdonost terhelik olyképen, hogy ezen teher a tulajdonosnak bármily cimü jogutódaira is áthárulna, a panasznak helytadni s kellő jogalap hiányában panaszost a tőle követelt 135 frt járdakövezési költség megfizetésének kötelezettsége alul felmenteni kellett. A m. kir. ministeriumok elvi jelentőségű határozatai. A nő nemessége magyar jog szerint át nem ruházható. (A m. kir. belügyminiszter 1897. évi 29,112. számú határozata.) Ragályos betegség alkalmával a lakásra kifüggeszteni rendelt intö-lapnak eltávolítása az 1879. évi XL. t.-c. 47. §-ába ütköző kihágást nem képez; hanem ezen cselekmény a közegészségügyi fórvény alapján bírálandó cl. (A m. kir. belügyminiszter 1897. évi 628. sz. határozata.) Országgyűlési képviselő ellen folyamatba tett kihágást ügyben a mentelmi jog felfüggesztése előtt büntető Ítélet nem hozható. (A m. kir. belügyminiszter 1897. évi 1,00(5. számú határozata.) A községi vadászterület bérbeadása iránt kötött szerződést a főszülgabiró semmisnek nem nyilváníthatja. (A m. kir. belügyminiszter 1896. évi 108.126. sz. határozata.) Kártalanítási igényeikkel a felek a birói útra csak akkor utasíthatók, ha ily igényeket a károsult a tárgyalás során tényleg támaszt. Egy tanúnak terhelő vallomása, ha a tett elkövetésének időpontjára határozott tájékozást nem nyújt, marasztalásra alapul akkor sem szolgálhat, ha kidönben a tárgyi bizonyítékok a marasztalásra egy tanú terhelő vallomása mellett elégségesek volnának is. (Földmivelésügyi m. kir. miniszter 10,128/97.) Ha a vizrendöri kihágást ügyekben ítélkezni illetékes főszolgabíró érdekelt, a szolgabíró csakis az esetben helyettesítheti, ha ítélkezésre felhatalmazása van. különben pedig más hatóság delegálásának szüksége áll elő. (Földmivelésügyi m. kir. miniszter 3,382/97.) Már fennálló vízi müvek által okozott károk kártalanítása nem vonható a vízjogi törvény 170. §-ábau jelzett kártalanítás fogalma alá, s azok mindig csak birói ufón érvényesít lie tök. Ila valamely vizimü káros hatása panaszoltatik, elbírálás tárgyát sohasem a tényleges, hanem az engedélyezett helyzet kell, hogy képezze. (Földmivelésügyi m. kir. miniszter 14,790/96.) Vizrendöri kihágási ügyekben az 1890. évi 2.608. számú belügyminiszteri rendelet nem alkalmazható. Ily kihágást ügyekben nem pénzbírság, hanem pénzbüntetés szabandó ki. A felek az eljárási és tárgyalási költségek előlegezésére nem kötelezhetők.{Földmivelésügyi m. kir. miniszter 309/97.) Vízfolyás partjának a törvény által megengedett védelme cimén csakis a part erősítésére szolgáló, de nem a mederbe alkalmazott és a víz természetes lefolyását megváltoztató munkálatok teljesíthetők. (Földmivelésügyi m. kir. miniszter 10,368/97.) A 60 koronát meghaladó kár folytán megindított mezőrendőri kihágási ügyekben a kir. bíróságok illetékesek eljárni akkor is. ha a károsult 60 koronát meghaladó kardijat követel. (A m. kir. földmivelésügyi miniszter 1897. évi 19,158. sz. határozata.) Kivonat a „Budapesti Közlöny"-böl. Csődök : Klein Vilmos <•. Eger, kir. tvszék. bej. jan. 2.. félsz, jan. 28.. csb. L. Farkas Kálmán, tmgg. dr. Ott Péter. — Mendlovics Lajos e. Eperjes, kir. tvszék. bej. jan. 15., félsz. jan. 27., csb. dr. Körtvélyessy Dezső., tmgg. dr. Horovitz Gyula. — Weisz Éliás e. Apostag. kalocsai tvszék, bej. dec. 7., félsz. dec. 28.. csb. Csicsáky Béla, tmgg. Hercegh Imre. - Kohajda János e. Makó, szegedi tvszék, bej. dec. 24., félsz. jan. 8., csb. c'.r. Kecskeméty Dániel, tmgg. dr. Bán Zsigmond. — Groszmann Sámuel e. Szakály, kassai tvszék, bej. dec. 18., félsz. jan. 14 csb. Vályi István, tmgg. dr. Lorber Péter. — Fischer Izsák e. Maros-Ujvár. gy.-fehérvári tvszék, bej. dec. 30., félsz. jan. 18., csb. Veress Jenő, tmgg. Veress Sándor. Pályázatok: A beregszászi jbiróságnál al birói áll. nov. 23. — A m.-szigeti tvszéknél két aljegyzői áll. nov. 22. — A csacai jbiróságnál a 1 b i r ó i áll. nov. 22. — A besztercebányai ügyészségné 1 al ügyészi áll. nov. 27. LAS BÉ82VÉN TÁR8A8ÁO NYOMDÁJA BUDAPESTÉ*