A Jog, 1897 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1897 / 4. szám - Bírósági intercalarék - A birtokállapot védelme a tulajdonjoggal szemben

Tizenhatodik évfolyam. 4. szám. Budapest, 1897. január 24 Szerkesztőség: T ^"M Előfizetési árak: A JOG V., Rudolf-rakpart 3. sz. _ | ^ Helyben, vagy vidékre bérmentve küldve: Negyed évre _ 1 frt 60 kr. Fél « 8 « — « v c . . . n HETILAP il IGAZSÍfiŰGY ÉRDEKEIM KÉP71SELETÉRB1 HAGTiR ÜfiTrá BÍRÓI, ÜGYÉSZI ÉS ÍÖZJECTZŐI UK fÖZLÖNTB _ . tf V., Kudolf-rakpart 3. sz. 1 Egész « _ 6 « — « Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják Kiadóhivatal: (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY) Kéziratok vissza nem adatnak. Dr' REVAI LAJOS "Dr- STILLER MOR Az e!őfizctési pénzek u J —— , M Felelős szerkesztő "V STILLER MÓR. legcélszerűbben bérmentesen Megrendelések, felszólalások a postau talvanynyal kiadóhivatalhoz intézendők. i ~ ,1 ~ — », «_A-««»» küldendők. rviegjelen minden vasárnap. TARTALOM: Előfizetési felhívás. — Bírósági intercalarék. Irta: Kelemen Ernő, kisvárdai kir. járásbiró. — A birtokállapot védelme a tulajdonjoggal szemben. Irta ; Dr. P 1 o p u György, gyulai kir. törvényszéki biró. — A hagyatéki tárgyalás egyik kérdéséhez. Irta: dr. Szalay Sámuel, kir. közjegyző Gödöllőn. — Észrevételek a polgári perrendtartásról készült törvényjavaslat tervezetére. Irta: Polgár József, pestvidéki tvszéki biró. — Néhány kritikai megjegyzés az «Adalék a végrehajtási igényperekhez)) cimü cikkre. Irta :dr. Lemberger Ármin, bajai ügyvéd. — Ausztria és külföld. (Visszapillantás az 18%. évi német birodalmi keresk. és ipari törvényhozás feletti — Nyilt kérdések és feleletek. (Tévedés az árverezett tárgy tekintetében. (Felelet.) I. Irta: dr. L a x Adolf, turócz-szt-mártoni ügyvéd, tb. tiszti ügyész. — II. Irta: Göldner Károly, brassói tvszéki biró.) Sérelem. (Az ügyvédi munka méltányolása. Irta : J á z o n.) Irodalom. (A magyar Curia felülvizsgálati tanácsa által hozott határozatok gyűjteménye. Összeállította: dr. F a b i n y Ferenc, curiai biró.) — Vegyesek. — Curiai és táblai értesítések. — Hirdetések. MELLÉKLET : Jogesetek tára. — Felsőbirósági határozatok és döntvények —Kivonat a«Budapesti Közlöny»-böl. (Csődök. — Pályázatok.) Bírósági intercalarék Irta: KELEMEN ERNŐ kis-várdai kir. járásbiró. A közel mult időkben már abban a szép álomban ringattuk magunkat, hogy valahára talán megszűnik a bíróságokat folytonosan ostorozó az a régi rossz szokás, hogy valamely birói vagy bírósági hivatalnoki állás megüresedése esetén ez az állás legalább is egy negyedévig betöltetlenül áll, s ime a legutóbbi időkben megint sainosan azt kell tapasztalnunk, hogy ez a reményünk csupa merő álom volt, s keserves cáfolatát adja ennek a keserű valóság, a mely ismét a Szentgyörgyi-féle takarékoskodó elméletet igyekszik a gyakorlat terén érvényesíteni. A takarékosságnak nem voltunk ellenei s nem is leszünk, de csak addig, a mig az más részről a közügy rovására nem esik s nem lesz drágább a nagy közönségnek, mint ha az állás betöltése esetén a birót vagy a bírósági hivatalnokot fizette volna az állam. A gyakorlat pedig azt bizonyítja, hogy az utóbbi állapot vegetál, nagyon sokunknak nem nagy örömére. Számokkal dolgozni nem akarunk, hogy annak a tételnek az igazságát kimutassuk, miként a túlzott takarékosság ép az ellenkező eredményre vezet; mert hisz eredménye ennek nem lehetne akkor, a midőn a budget egyes rovataiban számszerűleg kitudják mutatni, hogy ime ebben az évben is ennyit takarítottunk meg az időközben üresedésbe jött állásoknak a kellő időben való be nem töltése folytán, vagyis ennyi az esztendei bírósági intercaláris jövedelem. Ez ellen hiába számolunk, mert hát ez száraz valóság, s csak akkor és ugy lehetne az ebből származó kárát a jogkereső közönségnek kimutatni, ha mindegyik bíróság előszedné azokat az ügydarabokat, a melyeknek kellő időben való elintézése egyik meg másik félnek ilyen és annyi hasznot hajtott volna, s viszont az el nem intézés folytán ugyanannyi vagy talán vissza nem hozható pótolhatatlan kárt szenvedett, s valószínűleg sokkal szivesebben fizette volna adóban annak a bírónak vagy bírósági hivatalnoknak, fizetéséből arra az időre reá eső részt, mint viselte az üres állás nehéz következéseit. A Szilágyi Dezső minisztersége alatt kezdtünk már egy kicsit éledezni, mert azt tapasztaltuk, hogy az állásokat sokkal hamarább betöltötték, mint annak előtte, s ő alatta honosult meg az a jó szokás is. hogy a pályázati határidő négy hétről két hétre szállt alá, a mi már maga is meglehetős nyereség. Lapunk mai száma Nem gondolnánk pedig, hogy pénzügyeink állapota ki ne birná azt a — mondjuk egy pár százezer forintot, a mit ilyen módon megtakarítanak, bár tudjuk, hogy a legnagyobb teherviselés dacára sem brillírozhatunk pénzügyeinkkel. Ezt a kérdést egyébként bolygatni nem akarjuk, mert annyira kiterjeszthető valami, hogy valószínűleg elborítaná a kérdésben forgó eszmét. Nehéz dolog az bíróságokra, mikor az üresedésben lévő állást nem töltik be kellő időben s sokszor a legnagyobb rendben lévő bíróságokat is annyira kizökkenti a rendes kerékvágásból, hogy sokszor egész esztendei vagy több idei megfeszített munkásság is alig képes a csorbát kiköszörülni s a mikor már épen kezdene rendbe jönni a bíróság, akkor megint elmegy egy másik munkaerő, a minek azután az az eredménye, hogy a megmaradottaknak ide is, oda is kapkodniok kell, hogy legalább az u. n. «soron kivül elintézendő)) ügyek ne heverjenek az uj ember megérkeztéig. Nincs pedig ennek semmi haszna s ha látszólag haszna van is a budget-ben, az bizonyára nem egyensúlyozza a jogkereső közönségnek okozott bosszúságot, késedelmet és károkat. Azt látjuk, hogy nemcsak ezen a téren, de minden tekintetben a szerfelett való takarékosság elve dominál ez idő szerint az igazságügyi igazgatásnál, s elkezdve a pennán, papíron, fütő-fán, fel a legnagyobb kaliberű kiadásokig veres fonálként húzódik minden tételnél a túlzott takarékosság s szorítja öszze a költségvetés tüdejét majdnem a megfulladásig az erősen összeszorított zsineg, s nem elég, hogy még az anyagszert sem adják a bíróságnak oly mértékben, hogy az a rendes használat mellett elég lenne, de még az emberi erőben is takarékoskodnak, s a takarékossággal a birói működés, az ügyvitel bénul, s a takarékosság túlzása nem kis közrehatással van a bíróságok színvonalának sülyesztésére. Ugyanazért a közügynek vélünk használni, s biztos tudomásunk szerint is a többség óhajának adunk kifejést akkor, a midőn oda kívánjuk terelni a vezető körök, különösen pedig az igazságügyi kormányzat figyelmét, hogy a bíróságoknál megüresedő birói és bírósági hivatalnoki állásokat megüresedés esetén azonnal két heti határidőhöz kötött pályázat alá bocsássa, a pályázati határidő lejárta után az illetékes forumokat a felterjesztésnek 3—3 nap alatt való eszközlésére utasítsa, s a felterjesztés után a kinevezés vagy kineveztetés megtörténte iránt a lehetőségig rövid idő alatt intézkedjék, s az újonnan kinevezett haladéktalan felmentetése s uj állásának az ügyviteli szabályokban engedett idő alatt való elfoglalása tekintetében intézkedjék. Ez vagy ehhez hasonló elveken nyugvó eljárás mi hamarább megteremtené a maga jó gyümölcsét s sok különben restanciával küzdő bíróságot kiemelné az alásülyedés veszélyéből. Ha azonban továbbra is a mindenben való túlzott takarékoskodás lesz az igazgatás vezérelve : hiába öntjük formába a legszebb és legtisztább eljárási elveket, hiába kodifikáljuk a polgári és bűnvádi perrendet minden vonalon : béna embertől nem kívánhatjuk, hogy egy egész ember teendőit végezze a kívánalmaknak megfelelőleg, már pedig a bíróság is olyan, ha valamelyik tagja hiányzik, mint a béna ember. A birtokállapot védelme a tulajdonjoggal szemben. Irta : dr. PLOPU GYÖRGY, gyulai kir. törvényszéki biró. A birtok nem jog, hanem tisztán tényleges állapot, és mint ilyen védelemben részesül minden jogállamban. A jogállam céljával, a jogbiztonsággal ellenkeznék, hogy a meglevő tényleges állapot, bárki által, még ha jogaiban sértve is 12 oldalra terjed.