A Jog, 1897 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1897 / 43. szám - Törvénytelen házasság

302 A JOG ennélfogva semmiféle laikus bíróság jogi kérdésekben Ítélkezni hivatottsággal nem bírhat. Nem is találunk erre példát egyetlen jogállamban sem. Ott, hol a laikus elem bírósági testületekbe akár esküdtszékek alakjában, akár más módon bevonatott, tisztán és kizárólag ténykérdések megállapítása az ö feladata, de a jogkérdés elbírálása, a törvény alkalmazása a jogtudó bíróra van bízva. Ebből azonban nem az következik, hogy kétségbe vonjuk a tözsdebiróság létjogosultságát, sőt ellenkezőleg, feltétlenül szükségesnek tartjuk azt. A tőzsdeforgalomban, hol minden "gyes ügyletnél rendszerint jelentékeny tőke van lekötve, okvetlenül szükséges, hogy ezek a lekötött tőkék minél gyorsabban szabaduljanak fel s az adósok azonnali fizetésre szoríttassanak, minthogy különben olyan zavarok és fizetésképtelenségek állanának elő, melyek nemcsak egyes existentiákat tennének tönkre, hanem magát a piacot is súlyosan károsítanák és közgazdaságilag is ártalmasak volnának. Ennek elhárítására van hivatva a tözsdebiróság. Ezen cél szolgálatában azonban csakis tőzsde-technikai miveletre szoritkozhatik az ő bírói hatásköre és nem terjedhet ki olyan jogi kérdések elbírálására, olyan jogkövetkezmények megállapítására, melyek az ő ismeretkörén tul feküsznek és melyeket észszerűen és megnyugvással csakis a bírói qualifica' ióval ellátolt és az igazságszolgáltatás állami felségjogának képviseletében szereplő bíróságra lehet bízni. Ha A. vett B-től július l-jén 100 hitelrészvényt 350 frtjával, melyeket A. augusztus l-jén tartozik átvenni s illetve B. szállítani, A. azonban vonakodik augusztus l-jén átvenni a részvényeket, melyeknek árfolyama augusztus 1-én 340 írttal jegyeztetik, akkor a tőzsdebíróság biztosabban és alaposabban, de minden esetre gyorsabban fogja megállapítani bármely jogtudó bíróságnál, hogy A. tartozzik B-nek árkülönbözet tejében 1,000 frtot fizetni. Vagy ha A. eladott B-nek július 1-én 1,000 "'/„, búzát 10 frtjával augusztus l-jén szállitandólag, A. azonban vonakodik az augusztus l-jén 11 frttal jegyzett búzát szállítani, avagy B. a nem szerződésszerű minőségben szállított búzát átvenni, akkor ismét a tözsdebiróság. van természetszerűleg hivatva annak a megállapítására, hogy A tartozik B-nek árkülönbözet cimén 1,000 frtot fizetni s illetve, hogy az A. által szállított buza szerződésszerü-e vagy nem és tartozik-e B. azt átvenni vagy nem. Ez a tözsdebiróság hivatása és természetszerű hatásköre és teljességgel lehetetlen, hogy kormányt és törvényhozást az 1870: II. t.-c. megalkotásánál más intentio vezérelte volna. Az 1870: II. t.-c. a tözsdebiróság hatáskörét és eljárását a «törvényhozás végleges intézkedéséig* állította vissza, ez a kilátásba helyezett végleges intézkedés pedig az 1881: LIX. t.-c. 94—99. §§-aiban foglaltatik. Ezen §§. közül a 94. §. szabályozza a)-tól e)-ig 5 pontban a tözsdebiróság hatáskörét. Érdekes volna foglalkozni azokkal az okokkal,melyek a94. §-nak megalkotását lehetővé tették s előidézték azt, hogy a tözsdebiróság oly óriási tért hódítson, a minőt neki engedélyezni sem kormány sem törvényhozásnak soha esze ágában nem lehetett. Ez azonban egy igénytelen újságcikk megengedett terjedelmét messze túlhaladná s ezért kénytelenek vagyunk megelégedni annak constatálásával, hogy egyedül és kizárólag a 94. §. d) pontja tette lehetővé, hogy a tőzsdejáték behatoljon a társadalom minden rétegébe; hogy a játékdüh és a tőzsdei speculatio csakis a 94. §. d) pontjának segélyével szakított el ezer meg ezer embert, földmivest,iparost, meglateinertegyaránt hivatásos munkakörétől; hogy csakis a 94. §. d) pontjának segélyével lehetett buzaschluszokban és hitelrészvényekben utazó vigécekkel elárasztani az egész országot és rendezett viszonyok között élő tisztességes és munkás családokat vagyonukból kifosztani és földönfutókká tenni. Ez igy nem mehet tovább, ezt okvetlenül meg kell szüntetni. A 94. §. d) pontja sokkal nagyobb veszedelem az országra nézve, mint az egész socialistikus mozgalom, mert a tömegek, a hívatlan elemek tözsdejátéka demoralizál és mételyként terjed tovább, mig az egész társadalmat nem inficiálta; szaporítja a proletariátust, mert abból az intelligens emberből, a ki a tözsdespeculatiok által elszokott a rendes munkától és szerzett vagy öröklött vagyonát elvesztette, nem lesz más, mint socialista agitátor, néplázitó és demagóg. A 94. §. d) pontjára semmi szükség sincs, azt novellaris uton okvetlenül törölni, hatályon kivül helyezni kell, annak hatályban fentartását sem a folyton hangoztatott liberalismus, sem közgazdasági érdekek nem követelik. De hatályon kivül kell helyezni a 91. §. c) és e) pontjait is, mert az ezekben felsorolt jogesetekben a kifejtettek szerint a tözsdebiróság, mostani szervezetében legalább, ítélkezni hivatottsággal nem bir. A 94. §. a) és b) pontjai pedig csak azzal a változtatással tarthatók fenn, hogy ezen szavak helyébe: «minden kereskedelmi ügyletből ' s illetve ^kereskedelmi ügyletekből* ezen szavak illesztendők: «minden tőzsdeügyletből s illetve tőzsdeügyletekből*. Szükséges ez a változtatás azért, mert kereskedők között is számtalan olyan per van, melynek elbírálására a tözsdebiróság nem lehet hivatott, hanem csak a rendes kereskedelmi bíróság. A budapesti kereskedelmi törvényszék — büszkeséggel mondhatjuk olyan magas színvonalon áll, hogy gyors, alapos és igazságos ítélkezés tekintetében vetélkedik a müveit világ bármely bíróságával és semmi szükség sincs arra, hogy akárminő laikus biróság belekontárkodjék abba, a legmagasztosabb és legnemesebb állami functiot képező bíráskodásba, melyet teljes megnyugvással csakis a hivatásszerű kereskedelmi bíróságra lehet bizni. A tözsdebiróság legyen tözsdebiróság és bíráskodjék tőzsdeügyletekből felmerülő peres kérdésekben, ép ugy, mint a kereskedelmi biróság kereskedelmi, a váltóbiróság váltó-, a polgári biróság polgári ügyletekből felmerülő peres kérdésekben. Nehézséget csakis annak meghatározása okozhatna, hogy mi a tőzsdeügylet? minthogy azt semmiféle törvényünk meg nem határozza. Igaz, hogy a keres. tvk. a kereskedelmi ügylet definitióját sem adja sehol, hanem a biró van hivatva minden egyes esetben a tudomány és judicatura fonalán megítélni, hogy kereskedelmi ügyletről van-e szó. A jogfogalmak meghatározása áltaI Iában nem codexbe való, tekintettel azonban arra, hogy laikus | bíróságról van szó, fel lehetne venni a 9£. §. után a következő definitiót. • Tőzsdeügyleteket képeznek határozott időre szóló áruszállítási szerződések. Tőzsdeügyletek tárgyát oly áruk képezik, melyek jelentékenyebb árhullámzásoknak vannak kitéve s ehhez képest előre tüzetesen meghatározott határnapokon szállitandók, illetve veendők át.» Ilyen, vagy legalább hasonló irányú reformra égető szükség van, ha nem akarjuk az egész társadalmat odadobni a tőzsdejáték molochjának. Ismételten megkondult már a vészharang, jelezve a közelgő vihart, de illetékes helyen ugy látszik — nem értették meg a vészjelt. A rombolás eddig csak részleges volt, de ha összetett kezekkel engedjük, hogy a tőzsdejáték pusztító fergetege fék nélkül seperjen végig az ország bércein és rónáin, akkor a vihar lezajlása után csak könyezve fogjuk szemlélhetni a romokat, melyek mindent, a mi erős és életképes volt, maguk alá temettek. Csak a jogállam erős és kérlelhetetlen betetőzése mentheti meg a társadalmat ettől a fenyegető veszélytől. Caveant consules, ne(|uid respublica detrimenti capiat! Törvénytelen házasság. Irta: K. NAGY SÁNDOR, pestvidéki kir. törvényszéki biró. Az ilyen kicsinyesnek látszó dolgok megfejtésével nem igen szoktak törődni sem a törvényhozók, sem az elméleti és gyakorlati jogászok. Mikor azután gyakorlati alkalmazásuk válik szükségessé: egyik épen ugy megakad, mint a másik. Ilyen kérdések közé tartozik, hogy miként nevezzük azt a házassági törvény által nem szentesitett viszonyt, a melyben az életközösségre lépők mint férj és nő állanak s a melyből gyermekek származnak V Pedig ennek a viszonynak egy megfelelő kifejezéssel megjelölésére gyakran lehet és van is szükség. Ugyan mondja meg nekem akármelyik anyakönyvvezető, hogy az 1894. évi XXXIII. t.-c. 54. §-a azon rendelkezésének miként lesz eleget, amely szerint a h á z a su 1 ó k kihirdetésénél a családi állapot feltüntetésére kötelezve van ? Hogy irja ki az ilyen viszonyban levő s több gyermekes nő családi állapotát ? Hajadonnak, elváltnak vagy özvegynek irjuk ? Hiszen ez nem hajadon, mert van férje, nem elvált és nem özvegy, mert nem volt törvényes férje. Pedig annak a kihirdetésnek nagy hordereje van s nem a házasságra lépni akaró feleknek, hanem a közönségnek a tájékoztatására szolgál. És ha p. 1. egy faluban, a hol az emberek ismerik egymást, irja ki az ilyen nőt hajadonnak az anyakönyvvezető: nem veheti rosz néven sem, ha kikacagják. Vagy mondja meg nekem a tanúkihallgatásokat teljesítő biró, hogy az 1868. évi LIV. t.-c. 202. igának 5. pontjára hogyan irja be a feleket, ha a tanú a peres felek egyikével a fentebb jelzett viszonyban áll? Avagy a vizsgáló biró az 1896. évi XXXIII. t.-c. 210. §. értelmében kihallgatandó s a fentebbi viszonyban levő tanú családi állapotát, vagy a terhelthez való viszonyát — ha életközösségben vannak — hogyan irja be ?... Hiában keresünk erre akár a törvényekben, akár a rendeletekben kifejezést, mert nem találunk. A házasságon kívüliség — ha ugyan el lehetne tűrni egy ilyen szó gyártását — felelne meg némely törvény kifejezésének, amennyiben p. az 1868. évi LIII. t.-c. 16. §-a ((házasságon kivül született» gyermekek vallásáról, — az 1878. V. t.-c. 284. §-a a ((házasságon kivül született gyermek megöléséről.)) — a 285. §. a ((házasságon kivül teherbe esett nő, méhmagzatának elhajtásáról beszél. De hát mi is az «házasság?» A r ó m a i jog szerint: «bármily alakban jelentette is ki a férfi és nő házasulási szándékát: a beleegyezés nyilvánítása jogilag házasságot alapitott». (Kovács: Római jog, 343.). A magyar magánjog szerint: «a házasság a nemi különbségeken alapuló egyesülése két különböző nemű személynek holtiglan tartó teljes életközösségre. Célja : a házastár-