A Jog, 1897 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1897 / 42. szám - Lehet-e jogi személy igazgatósági tag?

300 A JOG iroda dr. G y u r g y i k ügyvéd nevét használta, mikor pedig Gyurgyikot a kamara az ügyvédi gyakorlattól felfüggesztette, az iroda ilyen levélpapirosokat nyomatott: Az ügyvédi irodából. Aggteleki-u. 2. sz. Később ismét laláltak egy ügyvédet, aki a házmesternél levó' lakójegyzék szerint mint Payer Géza albérló'je szerepel. Mikor Pollák Illés azt kérdezte Payertó'l: Mit csinál ön, ha ismételten interregnum áll be a «principális* tekintetében? Payer egész kedélyes kacagással felelt, amire a bizottság tagjai szintén elnevették magukat. Payer nagy önérzettel és furfanggal védekezik a zugirászat ellen s csak a vizsgálat késó'fcbi adataiból fognak esetleg ellene bizonyítékokat kereresni. Hir szerint ebből az irodából származnak azok a hirdetések is, melyek «Privát detektiv> c. alatt a lapokban megjelentek. Egy harmadik esetben is volt szemle, ahol egy ügynök zugirászoskodott. Ez ügyben azonban nincs még eléggé tisztázva a tényállás. Felületes ítélkezés I. A budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszék felebbezési tanácsa: A kir. törvényszék felperes felülvizsgálati kérelmének helyet ad s az elsőbiróságot (VI. ker. járásbíróság) ítéletének feloldásával a további eljárásra utasítja. Indokolás: A S. E. T. 37. §-a szerint a bíróság gondoskodni köteles, hogy a felek homályos tényelőadásaikat felvilágosítsák és kiegészítsék. Az elsőbiróság azonban megsértette a törvény e rendelkezését, mert nem gondoskodott arról, hogy alperes az 1896. december 15-én felvett jegyzőkönyvben foglalt hézagos és homályos előadását felvilágositsa, kiegészítse. Ennek következése az is, hogy az elsőbiróság Ítéleti indokolása nem felel meg a S. E. T. 64.§. és 121. §. 6. pontjában foglalt eljárási szabályoknak. Ugyanis e szabályok szerint azok az okok, melyek a bíróság meggyőződését előidézték, az ítéletben tüzetesen kitejtendők s az ítélet indokolásában maga a tényállás, bár kellő rövidséggel, de szabatosan előadandó. Az elsőbiróság ítéletének indokolása nyilván arra mutat, hogy az elsőbiróság tévedésben volt a kereset tárgyára s az alperes védelmére nézve . . . ennélfogva az elsőbiróság által hiányosan megállapított s a felülvizsgálati eljárásban a hiányos elsőbirósági jegyzőkönyvek alapján szintén csak hiányosan megállapítható tényállás az ügy eldöntésére alkalmas nem lévén, az elsőbiróság ítéletét a S. E. T. 204. §-a alapján feloldani s az elsőbiróságot további eljárásra utasítani kellett. (1897. május 29. E. 135.) — II. A budapesti kir. keresk. és váltótörvényszék felebbezési tanácsa: A kir. törvényszék a felülvizsgálati kérelemnek helyet ad, az elsőbiróság (VI. ker. járásbíróság) ítéletét feloldja és az elsőbiróságot utasítja, hogy egy ujabban kitűzendő tárgyaláson a perbeli tényállást hozza tisztába. Indokok: Az elsőbiróság ítéletében megállapított tényállás szerint alperes a kereset ellenében azzal védekezett, hogy az (a kereset) időelőtti, mert felperes a kereseti követelést a budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszék, mint elsőfolyamodásu bíróság előtt már előzőleg beperesitette, ott ugyan a pert letette, de erről ő (alperes) hivatalos értesítést nem nyert. Tekintettel arra, hogy a most említett körülmények az időelőttiségi kifogásnak alapjául semmiképen sem szolgálhatnak, mert egyrészt a prdts 70. §-a szerint, mely a S. E. T. 13. §-nafk rendelkezésénél fogva a sommás eljárásban is alkalmazandó, a perletétel a per elvesztésével egyenlő hatálylyal bir, a mi ellen csak perújításnak van helye, másfelől ezen joghátrány bekövetkezése nincsen felfüggesztve azon végzés kézbesítéséig, a melylyel a bíróság a perletételt tudomásul veszi; tekintettel arra, hogy a dolog ily állásában az alperesnek perbeli védekezése érthetetlen és ebből kifolyólag az elsőbiróság által megállapított tényállás homályos: az elsőbiróság a S. E. T. 37. §-ában foglalt eljárási szabályt sértette meg, midőn nem gondoskodott arról, hogy alperes a védekezésének tartalmát képező tényelőadásait felvilágositsa és ez által a homályos tényállás tisztába hozatalát lehetővé tegye. Ezen okból a felülvizsgálati kérelemnek S. E. T. 185. §-ának c) pontja alapján helyt adni s tekintettel arra, hogy épen az elsőbirósági Ítéletben foglalt tényállások homályos volta miatt, a peres ügy eldöntésre nem alkalmas, az elsőbiróság ítéletét 4 rendelkező részben jelzett irányban feloldani kellett. (1897. június 14. E. 187.) Az ügyvédi dij kérdésében fontos elvi kijelentést tett a budapesti kir. ítélőtábla következő határozatában: Egy ügyvéd 500 frt ügyvédi munkadíj megfizetésére perelte be volt ügyfelét. A budapesti kir törvényszék az ügyvédet elutasította. A budapesti kir. Ítélőtábla mint felülvizsgálati bíróság az ügyvéd felülvizsgálati kérelmének helyet adván, a felebbezési bíróság ítéletét megváltoztatta s alperest végrehajtás terhével kötelezte, hogy a keresetbe ',' vett 500 frt tőkét és 1896. évi június 1-ső napjától járó 5° o kamatját, a 76 frt 15 krban megállapított per és felebbviteli költséggel együtt felperesnek 8 nap alatt fizesse meg. A marasztalást következőkép indokolta meg a kir. tábla: Általános jogszabály, hogy az ügyvéd a megbízásból teljesített munkálkodásáért, ha csak az ellenkező kikötve nincs, dijat követelhet; még pedig, ha díjkövetelése okiratilag szabályoztatott, ez okirat értelmében, különben pedig a dolog természete szerint, bírói vagy magánúton meghatározandó összegben. Általánosan elfogadott jogszabály az is, hogy ha az ügyvédet teendői bevégzésében, a megbízó fél maga gátolja meg: ezt az ügyvéd dijáért teljes felelősség terheli. A jelen esetben a valódi tényállás az, hogy peres felek az A) alatti okiratbán akként szabályozták az ügyvédi dij kérdését, hogy ha M. Vincétől a fele részben alperest illetett egész 30,000 frt befoly, bélyegköltségén felül felperes azonnal 2,000 frt dijat követelhet; részleges befolyás esetén aránylagos levonásnak lévén helye. Ha pedig M. elleni per elveszne: felperes csak készkiadásai megtérítését követelheti. Megállapított tény az is, hogy felperes a pert M. Vince ellen megnyerte, ellene végrehajtást is foganatosíttatott; de teljes befejezésre az ügyet azért nem juttathatta, mert időközben alperes eme követelését K. Sándorra, tehát egy harmadik személyre ruházta át; még pedig ugy, hogy nevezettől 1,500 frt ráfizetéssel 10,000 frtot érő ingatlanokat szerzett meg, vagyis 3,500 frt erejéig értékesítette M. elleni követelését, tehát oly összeg erejéig, melyhez viszonyítva a most követelt 500 frtot, ez kevesebb, mint a mennyit felperes az A) alatti alapján követelni jogosítva lenne. Ezek alapján a fenti jogszabályok helyes alkalmazása mellett felperest keresetével jogszerűen elutasítani nem lehetett; mert habár alperes a 8,500 frt értéket ingatlanokban K. Sándortól kapta meg, minthogy ez saját cselekménye folytán történt, a mi által felperest az ügy végleges befejezésében is meggátolta, ennélfogva felperessel szemben alperes ugy tekintendő, mintha követelése M.-től folyt volna be. Midőn tehát a felebbezési bíróság felperest mégis elutasította jogos követelésével: ez csakis a fentebb idézett anyagi jogszabályok megsértésével történhetett. (1897. szept. 3. I. G. 124.) Uj törvényszéki palota. Mint Mármaros-szigeti levelezőnk irja az uj tszéki palotát nagy ünnepséggel nyitotta meg az ottani tszék elnöke Eördögh Virgil nagyszámú közönség jelenlétében. Az ünnepi beszédre, Szabó Aurél, az ügyvédi kamara elnöke felelt és azon reményének adott kifejezést, hogy az épület mindenha az igazság temploma legyen. Curiai és táblai értesítések. Az e rovat alatt közlött értesítéseket eló'/izetó'irik/tek díjtalanul szolgáltatjak. Az ide vonatkozó levelezést tévedések kikerülése végett kérjük mindi? kiadóhivatalunkhoz. Arad W. A. Issekutz I. — Mészáros I. érk. 3982/97. sz. a. f. é. szept. 24. rhh. rmv. — Alsó-Kubin dr. R. V. Gyermekbarát — Hochmann M. érk. 5346/97. sz. a. n. e. eld. Major. — Felsőbánya M. K. Sznémeti ügyv. kam. — Miskolczi M. érk. 377/97. sz. eld. Gyárfás 97. jul. 29. vn. — Gyöngyös F. S. Buday István b. ü. érk. 9659/97. sz. a. n. e. eld. Halmágyi. — Jász-Árokszállás dr. M. L. Leitersdoifer I. b. ü. a. C. f. é. okt. 12. hh. — Kaposvár dr. L. Ö. Domsa I. b. ü. érk. 10,601/96. sz. a. f. e. okt. 12. hh. — Kun-Félegyháza dr. L. L Segesvári I. s. tsa. — Frank I. érk. 1507/97. sz. a. n. e eld. Ádám. — Kecskemét Gy. B. id. Seres I. — Seres J. és ts. a m. k. T. a felülvizsg. kérv. elutasította. — L. Szt.-Miklós K. A. Rosenzweig I. — Piatka E. érk. 2832/97. sz. a. f. cvi szept. 2. vn. — Miskolcz dr. R. Schneller F-né. — Schneller F. a. C.-hoz nem érk. — Nagyszombat B. E. Remenár Á. — Szloboda I. 1989/97. sz ü. f. é. okt. í). hh. — Ó-Becse dr. M. J. Dr. Jeffus B. közelebbi adatot kérünk. — Szirák Cs ,K. B.-Gyarmati tkptár — Strehlen V. a m. kir. T. érk. 5093/97. sz. a. f. é. okt. 8. felfoly. hely nem adatott. — Ungvár dr. G. S. Siskovits B. — özv. Czundókné 3566/96. sz. a. C. f. é. okt. 12. mv. - Versecz dr. P. M. Versecz város közönsége Durka I. s ts. 53/97. sz. ügy. f. é. okt. 14 mv. — Pozsony dr. Sch. K. A legközelebbi számban közöljük. Egy teljesen gyakorlott ügyvédjelölt, doktor juris, közel négy évi ügyvéd- és bíróságnál eltöltött gyakorlattal, a német és francia nyelvben teljesen jártas előkelő — fővárosi irodában irodavezetői állást keres, hol januárban leteendő ügyvédi vizsgája után is egyideig maradhatna. Cim a kiadóhivatalban. Dr. Kovács Mór, székely-udvarhelyi ügyvéd irodájában kezdő, esetleg gyakorlott ügyvédjelölt azonnal alkalmazást nyerhet. I Epsült Mapti fővárosi takarékpénztár. Hirdetmény. Az Egyesült budapesti fővárosi takarékpénztár o-nak 1897 szoptember 23-án tartotl rendkívüli közgyűlése elhatározta, hogy a társasági alaptőke 3.600,000 forintról 4.500,000 forintra felemeltessék s e végből 3000 drb 300 frt névértékű, az 1898. január 1-töl folyó osztalékszelvénynyel ellátott uj részvény kiboesáttassók, melyeknek 1000 frt kibocsátási árfolyamon leendő megvételére a társasági részvények jelenlegi birtokosai előjogot birnak olykép, hogy négy darab részvény jogot ad egy darab uj egész részvénynek, egy, két vagy három darab részvény pedig egy, két vagy három darab ideiglenes 1 negyed részvényjegynek átvételére. Az ideiglenes 1 negyed részvényjegyeknek négy darabja a kitűzendő határidő alatt egy egész részvénynyel becserélendő. A fentebbi 1000 frtnyi kibocsátási árból 300 frt a társasági részvénytöke, 700 frt pedig kiadások és költségek levonásával °a rendes tartalékalap javára fog fordíttatni. Budapest, 1897 szeptember hó 24-én. Az igazgatóság. PALLAfl RÉSZVÉMvrÁRAAtAI NYOMDÁJA BUDAPESTEN