A Jog, 1897 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1897 / 3. szám - A bűnvádi eljárás életbeléptetése

A JOG 23 Kened i kérdést intéz a miniszterhez, hogy vájjon szándékozik-e a kiadandó utasításokban a bűnvádi eljárás ünnepélyessé tétele tárgyában némi már előbb kilátásba helyezett intézkedéseket tenni. (Polónyi közbekiáltott: Nem kell talár és paróka!) Erdély igazságügy miniszter igéri, hogy az érdekelt köröket ez ügyben meg fogja kérdezni és az eredményhez képest intézkedni fog. Végül megköszönte az igazságügyminiszter az enquéte tagjainak buzgó és hathatós támogatásukat ezen törvényjavaslatok létrehozásában, amelyekről reméli, hogy azon mostan már a törvényhozásnál nagyobb nehézségre akadni nem fognak. Czorda Bódog curiai másodelnök ezután megköszönte a miniszternek a tanácskozások tapintatos vezetéséi, mire a tanácskozmány a miniszter éltetése közben véget ért. A Curia és Tábla teljes ülései. A kir. curia birái f. hó 5-én délelőtt 10 órakor ültek össze: Szabó Miklós einöklete alatt, aki melege1-" üdvözülte az egybegyűlteket. Czorda Bódog másodelnöknek Szabóhoz intézett köszönő szavai után jelentést tettek a lefolyt év ügyforgalmáról, majd pedig a történt személyváltozásokról. Azután megalakították a fegyelmi tanácsokat, az alapítványi és könyvtári bizottságot. A nagyobb fegyelmi tanács tagjai lettek. Rendes tagok: Székács Ferenc, A dám András, Frink Endre, Bömches Gyula, Egry Kálmán, Kelemen Mór, Béres János, Gottl Ágoston. Póttagok: Fényes Miklós, Vavrik Antal, Hűvös Károly, Válkai Bertalan, 111 y é s Károly, Bosits Gábor, Fabinyi Ferenc és Vaszilievits Vazul. A kisebb fegyelmi tanács rendes tagjai lettek: Berlogia Ábrahám, Farkas Géza, Sz e y f fe r t Ede, B e c k Hugó, Bene Kálmán és Nagy Sándor. Póttagok: Gyárffás Ferenc, B allé gh József, Vita Sándor, Nyers Lajos, Pechata Endre és H e g e d ü s László. Az alapítványi bizottság rendes tagjai lettek: Pásztélyi János. Németh Lajos, Fényes Miklós, Vavrik Antal. Póttagok: Asztalos Ába, Mezey Albert, Fabiny Ferenc és Sebestyén . liháty. A könyvtári bizottság tagjai lettek: Czorda Bódog, Oberschall Adolf, Székács Ferenc, Németh Péter, Beck Hugó. Könyvtárnok. Vajdafy Emil. A m. kir. Curia mult évi ügyforgalmáról és tevékenységéről Vajdafy Emil tanácsjegyző számol be. Beérkezett 12,595 polgári, 1,422 váltó, 112 úrbéri, 031 felülvizsg. sommás, 1(5,942 büntető, 6Í5 fegyelmi és 373 fölszólalási, összesen 34,490 ügydarab, amely összegbe az 1895. évi hátralék is bele van számítva. Ezek közül elintézést nyert: 9,078 polgári, 2,842 váltó, 95 úrbéri, 540 felülvizsg. sommás, 12,385 büntető, 614 fegyelmi és 373 fölszólalási, összesen 25,327 ügy. A mult évről maradt hátralék tehát 3,517 polgári, 950 váltó, 17 úrbéri, 91 felülvizsg. sommás, 4,557 büntető és 31 fegyelmi, összesen 9,163 ügy. A hátralék az idén 3,877 ügydarabbal kevesebb, mint tavaly volt. Az Ítélőtábla Vértessy Sándor elnöklete alatt fél 10 órakor tartotta teljes ülését. Vértessy Elnök megnyitójában a lefolyt évre tekint vissza és köszönetet mond a bíráknak újévi jókívánságukért. Ezután bejelenti, hogy a lefolyt év sikerrel zárul, mert az ügydarabok száma jelentékenyen megapadt. Köszönetet mond Sárkány József alelnöknek, a miért a tábla ügyeit, de különösen a fegyelmi bíróságot oly buzgón vezette, majd előterjeszti részletes jelentését az ügymenetrői. Eszerint az ítélőtáblán az 1895-ik év végén polgári ügy maradt 2,!65, úrbéri 5, váltó 259, büntető 1,697, együtt 4,126 drb. 1896-ban érkezett és kiosztatott: polgári 9,007, úrbéri 37, váltó 3,530, büntető 12,981. összesen 25,555 drb. Elintézendő volt összesen 11,172 polgári, 42 úrbéri, 3,789 váltó és 14,678 büntető ügy, összesen 29,681 drb. Az 1896-ik év végén hátralék volt: polgári 860, úrbéri 1, váltó 165 és büntető 677, összesen 1,703 darab. Az lb96. évi hátralék tehát az 1895. évihez viszonyítva 2,423 ügydarabbal kevesebb. Elintéztetett ülésben: polgári 6,889, úrbéri 30, váltó 2,157, büntető 8,137, összesen 17,213 drb. Ülésen kivül: polgári 3, 23, úrbéri 11, váltó 1,467, büntető 5,864, összesen 10,765. Összesen: polgári 10,312, úrbéri 41, váltó 3,624, büniető 11,001, összesen 27,978 drb. Végül még a különböző bizottságok megalakítása következett. A kúriai a.apitványi bizottságba rendes tagokul beválasztották Halmágyi Sándort, Skoff Ivánt, póttagokul Véber Ottót és Lehótzky Lajost. A táblai alapítvány bizottság tagjai lettek: rendes tagok: Halmágyi Sándor, Skoff Iván, Véber Ottó, Lehotzky Lajos, póttagok: Hajdú Ferenc, Türk Szilárd. ÍMagyar törvények Fiúméban.) Fiuméből irják : A folyó hó 4-én több magyar törvénynek Fiúméban való életbeléptetése ügyében egybehívott igazságügyi ankét Lányi Bertalan miniszteri tanácsos elnöklete alatt naponta délelőtt és délután üléseket tart. A délutáni üléseken résztvesznek a helybeli törvényszék tagjai a királyi ügyész, Huscher, Barcic, Brelich, dr. V i o Antal és Francesco és Dall Asta ügyvéd továbbá Gelletich és C h a r m a n t királyi közjegyzők, valamint a törvényhatóság képviseletében L e t t io báró. Mint előadó az igazságügyminiszterium részéről Márkus Dezső dr. törvényszéki biró szerepel. Ezen tanácskozmány egybehivása Fiúméban fölötte kedvező benyomást tett, mert itt a tervezett igazságügyi reformban ujabb jelét látják annak, hogy a magyar kormány Fiume érdekeiről mennyire gondoskodik és mert tudják, hogy Fiume épen a fennálló elavult törvények következtében az igazságszolgáltatás terén töbféle hátrányt szenved. A tanácskozmány fiumei tagjai a magyar kormányzattal szemben már az első ülésben élénk kifejezést adtak hálájuknak és felkérték az elnöklő miniszteri tanácsost, hogy tolmácsolja az igazságügyminiszternek és a kormány többi tagjainak nemcsak Fiume hálás elismerését a mostani reformakcióért, hanem a város azon óhaját is, hogy az ujabb magyar törvények közül még másokat is — mint a gyámsági, a végrehajtási és a kisebb peres ügyekben való bíráskodásról szóló törvényt — léptessenek életbe a mostani osztrák törvények helyébe. A tanácskozmány tagjai közül egyedül Barcic Erasmus dr. tett jogi szempontból óvást a tervezett életbeléptetés formája ellen, a melyet törvénytelennek nyilvánított. Az elnök nem bocsátkozott az ügynek politikai vitatásába, mert ez ilyen szaktanácskozmány keretébe nem illenék, mire Barcic dr. a ki a többi tagok határozott kijelentése szerint csupán saját egyéni nézetének adott kifejezést, a részletek további vitatásában szintén részt vett. Az igazságügyi kormányzat által a szaktanácskozmány elé terjesztett javaslatok osztatlan tetszésben részesülvén, egyhangúlag elfogadtattak, mivel azok egyfelől jogi szempontból tökéletesen megfelelnek, másfelől Fiume autonómiájával teljesen számolnak. A tagoknak Fiume különös viszonyaira való tekintettel tett megjegyzéseivel es óhajaival szemben az igazságügyi kormány kiküldöttei részéről tanúsított szívélyes előzékenység, nem különben azon tapintat, a melyet a minisztérium képviselői a gyakran igen kényes kérdésekben tanúsítanak, párosulva személyes szeretetreméltóságukkal, a tervezett reform gyors sikerét nagyban elő fogják mozdítani. Irodalom. A magyar köz- és magánjog folyóirata (Zeitschrift für ung. öffent. und Privatrecht). Szerkesztik Dr. Sgalitzer Gyula és Dr. Szakolcai Árpád. Okt.—Dec. füzet. Ezen folyóirat, mely hivatva van a magyar jogéletet a külfölddel megismertetni, igen változatos tartalommal jelent meg. Különösen kiemelendők, mert önálló dolgozatok Dr. Tóth Gáspár cikke: a magyar házassági jog nemzetközi vonatkozásairól, és Dr. Gosztonyi Mihály cikke: Horváth—Szlavonország és Dalmatia államjogi állása a magyar államban. Megjelentek: 1896. évi törvények: Elsőrangú szakférfiak közreműködésével, jegyzetekkel ellátva: Kiadó Ráth Mór Bpesten. Ara 4 frt. Vegyesek. A magyar jogász-egyesület f. hó 1-én az ügyvédi kamara helyiségében teljes ülést tartott id. Környey Ede elnöklete alatt. Az ülésen R ó t h Pál dr. előadást tartott a magyar biztosító társaságok jogi helyzetéről az uj regulativummal szemben címmel. — Az értekezés után Havas Rezső dr. nagy érelekü felszólalásban az 1896-diki osztrák biztosítási rendeletről értekezet. Az értekező kifogásolja, hogy rendelettel és nem törvénynyel állunk szemben, a mi ujabb jele annak a szomorú állapotnak, hogy Ausztriában nem törvényekkel, hanem rendeletekkel kormányoznak. A fennálló vám- és kereskedelmi szövetség értelmében, a mely Ausztriában és Magyarországban a biztosítási vállalatokra vonatkozólag a teljes viszonosságot állapítja meg, az osztrák kormánynak nem volt joga az 1896. márc. 5-én kibocsátott biztosítási szabályzatot a magyar társaságokra is vonatkoztatni. Az olasz kereskedelmi törvény is szigorúan bánik el az idegen biztosítási társaságokkal, de az osztrák bizt. szabályzat még sokkal szigorúbb, mert az ellenőrzést nemcsak az osztrák üzletre, hanem az idegen társaság összes üzletkörére kiterjeszti, miáltal idegen társaságokat (s ezek között a magyarokat is) Ausztriában úgyszólván lehetetlenné teszi. Legsérelmesebb a szabályzat 39. §-a, a melynek értelmében az osztrák állam biztosit, hivatal a társaság összes üzletére vonatkozó könyveit a központból bármikor Bécsbe szállíthatja. Nagy hibája a rendeletnek, hogy a felebbezésnek helyt sem ad s a biztosítótársaságokat teljesen kiszolgáltatja a felügyeletet gyakorló államhivatalnokok önkénykedésének. Értekező bemutatja azokat a számos táblázatokat, a melyeket az osztrák belügyminister az Ausztriában működő magyar társaságoknak is megküldött s a melyekből szintén látni lehet, hogy az osztrák miniszter illetékességi körét mily messze túllépi. Értekező a magyar részről követendő eljárásnak programmját a következő három pontban állapítja meg: Kormányunk hasson oda, hogy míg az uj vám- és kereskedelmi szövetséget megkötik, az uj osztrák biztosítási szabályzat rendelkezései a magyar biztosítótársaságokra alkalmazhatók ne legyenek. Ugy a magyar, mint az osztrák biztósitótársaságok jól felfogott érdekében fekszik, hogy a megújítandó vám- és kereskedelmi szövetség Ausztriában és Magyarországban a biztosító vállalatokra vonatkozólag teljes viszonosságot állapítson meg. A mennyiben ez elérhető nem lenne, mielőbb alkossa meg a magyar törvényhozás a magyar biztosítási törvényt, a mely épen oly szigort alkalmazzon az osztrák biztosító-