A Jog, 1897 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1897 / 38. szám - A "Mensa Academica" érdekében - A szinészeti jog a németbirodalomban

268 A JOG alapítja, ítéletében tüzetesen előadni és felsorolni 'kellett volna, mivel azonban ezt nem tette, ezáltal lényeges eljárási szabályt mellőzött, ez alapon tehát helyt kellett adni a felülvizsgálati kérelemnek. Az ügy e szerint a felebbezési bíróság által megállapított tényállás alapján eldöntésre alkalmas nem lévén, az ítélet feloldásával, az ujabb határozat hozatalát a S. E. törv. 204. §-a értelmében elrendelni kellett, mert az a kérdés, hogy létezik-e kötelező iogszabályt képező helyi szokás és az a helyi szokás köztudomásu-e kellőleg felderitve nem lett. (1897 ápril 30-án ÍG. 66. i A közigazgatási biróság gyakorlatából. A «Magyar Pénzügy*, közli a következő figyelemre méltó esetet: A budapesti kir. kereskedelmi- és váltótörvényszék 1887. évben sommás végzést bocsátott ki egy budapesti cég javára, amely alperesnek még 1887-ben kézbesittetett és a sommás végzés ellen kifogások nem adatván be, még ugyanazon évben jogerőre emelkedett. A budapesti illetékkiszabási hivatal 1893-ban fizetési meghagyást bocsát ki a hitelező cég terhére és felszólítja ezt, hogy egyetemleges jótállás cimén fizesse be a beperesitett 2,000 frt után járó 20 frtnyi ítéleti illetéket. A hitelező cég e fizetési meghagyás ellen felebbezéssel él, melyben kifejti, hogy a sommás végzés kibocsátása és a fizetési meghagyás kézbesítése között, több mint 6 év telvén el, az Ítéleti illeték elévült. De különben is az adós rendkívül jó módú ember volt és maradt haláláig 1892-ig. Ha tehát az illetékes közegek az illetéket rajta be nem hajtották, ennek oka csak rendkívüli hanyagság lehet, melyért, még ha az illeték kövttelhetése nem is évült volna el, a hitelező céget felelősség nem terheli. Minthogy a pénzügyigazgatóság e felebbezést elutasította, a hitelező cég a közigazgatási bíróságnál keresett orvoslást. Lz a biróság 34,669/11. 897. számú Ítéletével helybenhagyta a pénzágyigazgatóság elutasító végzését azért, mert a budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszék az 1887-ben kibocsátott és ugyanazon évben jogerőre emelkedett sommás végzést csak négy évvel később, azaz 1891-ben közölte az illeték kiszabási hivatallal, amely 1893-ban a fizetési meghagyást az elévülési időn belül bocsátotta ki. Nem fogjuk a közigazgatási biróság ez ítéletét hosszas bírálat tárgyává tenni. Mi eddig azt hittük, hogy az elévülési idő az Ítélet jogerőre emelkedésének napján veszi kezdetét. Mától fogva ez nyilvánvaló tévedés. Azt hittük továbbá, hogy kiki csak saját cselekményeiért felelős. Mától fogva ezen véleményünket is megváltoztathatjuk s igy el vagyunk készülve arra, hogy bármely törvényszéki, vagy pénzügyi közeg botlásáért, mulasztása vagy tévedéseért nem ezek, hanem a szerencsétlen perlekedő fél bűnhődik. Mindez következik a közigazgatási biróság fent idézett Ítéletéből, és a magyar közönség bizonyára rendkívül meg volna nyugtatva, ha ezen Ítélet mihamarabb döntvény -.rőre emelkednék. (Ügyvédi körökből.) Az orvostudomány az igazságszolgáltatásban. A budapesti büntető törvényszék előtt nemrég B. I. bűnügyét tárgyalták, a ki azzal volt vádolva, hogy egy bottal fejbe vágta K. Gy.-nét. A panaszos azt adta elő, hogy ezen sérülés következtében 20 napig feküdt az ágyban és beszélőképessége két éven át annyira meg volt zavarva, hogy csak dadogva tudott beszélni. A tanuként kihallgatott dr. D. Gy. egyetemi magántanár és ideggyógyász egész határozottan oda nyilatkozott, hogy panaszosnak baját a tejütés és az ijedtség okozta; a tanú idegbaja és dadogása ellen kezelte a panaszost és bizonyította, hogy panaszosnál a dadogás hónapokig, továbbá a főfájás és a szédülés még tovább tartott. Ezzel szemben a törvényszéki orvos határozottan oda nyilatkozott, hogy a jelen esetben agyrázkódás forgott fenn és hogy panaszosnak sebei husz napon belül gyógyultak meg; a sérülésnek maradandó következménye nincs és itt nem lehet arról beszélni, hogy az idegbaj az ütés folytán következett be; az ütés legfeljebb ok volt a hysteria hirtelen kitörésére. Azt, hogy ezen idegzavarok ennek a sérülésnek lehetnek a következményei, s hogy azok nem egy hysterikus állapotból folynak, csak koncedálja, ezt azonban a törvényszéki orvos nem látja bebizonyitottnak. Miután még megállapittatott, hogy a panaszosnak ezen sérülést megelőzőleg soha idegbaja nem volt, a közvádló kifejtette a biróság előtt, hogy a biróság az Ítélkezésnél semmi tekintetben nincs kötve a törvényszéki orvos véleményéhez. Ez ép ugy, mint más szakértői vélemény, csakis annyi értékkel bir, a mennyi meggyőző erő rejlik benne. A biróság ezen eset elbírálásánál nem tekinthet el attól, hogy a panaszos a sérülés előtt teljesen egészséges volt; továbbá attól sem, hogy egy szakértő specialista orvos határozottan a mellett bizonyít, hogy panaszosnak baját a vádlott ütése okozta és hogy ő ebből kifolyólag hónapokig kezelte a panaszost. Ily körülmények között nem lehet a törvényszéki orvos azon véleményét elfogadni, hogy itt 20 nap alatt gyógyult sérülés, tehát csak súlyos testi sértés vétsége forog fenn, hanem ezen vélemény figyelmen kivül hagyása mellett a vádlott a súlyos testi sértés bűntettében mondandó ki bűnösnek. A közvádló arra a körülményre is felhívta a biróság figyelmét, hogy a törvényszéki orvos a sérülés történte után csak három évvel látta a panaszost először és igy retrogád irányban ép oly kevéssé lehet megnyugtató véleményt mondani, mint a sérülés történtének pillanatában, a midőn az orvosok a gyógytartam tekintetében rendesen jóslásokba bocsátkoznak, a melyeket a felette gyakran közbejövő komplikációk igen sokszor meghazudtolnak. A védő utalt arra, hogy ily esetben az igazságügyi orvosi tanácshoz kellene szakvéleményért fordulni. Ezt azonban a közvádló ez esetben teljesen feleslegesnek tartotta. A biróság a közvádló érvelését fogadta el és a vádlottat a súlyos testi sértés bűntettében mondta ki bűnösnek, mert beigazoltnak látta, hogy a betegség jóval husz napon tul gyógyult; mivel azonban nem igazoltatott, hogy panaszosnak betegsége legalább is egy évig tartott, a biróság nem alkalmazhatta a Btkv 303. §-ban megállapított szigorúbb büntetési tételt. Ezen felette ritkán előforduló kontroversia, a melynél a védő a védencére nézve enyhébb törvényszéki orvosi véleménynek védelmére kelt, igen nagy érdeklődést keltett jogászkörökben. Szerkesztőségi üzenetek. Egy előfizető. Köszönjük a jóakaró figyelmeztetést. Törekedni fogunk jövőre is azon rendszert követni, melyet eddig követtünk, és mely azt eredményezte, hogy lapunk olvasóköre mindinkább növekszik. Jóakaró tanácsainak mindenesetre súlyt kölcsönözne az. ha szives volna az anonymitás lepléből végre kilépni és velünk becses nevét közölni. Curiai és táblai értesitések. Az e rovat, alatt közlött értesítéseket előfizető tnJcn.eilc díjtalanul szolgáltatjuk. Az ide vo/iatkozó levelezést tévedések kikerülése végett kérjük mindig Itiadóhitmlalnnkhoa. Gyöngyös F. J. Fülöp A. — Fülöp M. és Gy. e a m. k. T. 5 988/97. sz. a. f. hó 9. mv. — Losonc F. J. Magyar A. és tsa — Ribár A. s. tsa érk. 3057/97. sz. a. n. e. eld. Kársa. — Galál M. — ifi. Galál A. érk. 3,397/97. sz. a. n. e. eld. Avarfy — Deák A.-né — Kropács J.-né érit. 3,472/97. sz. a. n. e. eld. Béres. — Soltész E-né — Nemz. baleset ált. bizt társ. T. érk. 6,458/97. sz. a. n. e. eld. Vörösmarty. — Kecskemét Gy. B. Pólya Zs. - Kurucz Zs. a C. f. hó 9. hh. — KézdiVásárhely dr. Sz. Gy. Csákváry Dávid b. ü. a C. érk, 8.980/97. sz. a. eld. Székács f. é. szept. 14. ü. k. (rend.) — Pécs. dr. M. J. Molnár M.-né — néh. Molnár M. érk. 2,862/97. sz. a. n. e. eld. Keresztszeghy. — Sopron H. Zs. Hollósi M. — Laczi L. a C. f. hó 9. hh. — Szécsény P. S. Ispán E.-né — Ispán Gy. e. a m. k. T. 4.9446/97. sz. a. f. hó 9. hh. — Adorján M. — Virág B.-né e. a m. k. T. 4,978/97. sz. a. f. 9. hh. — Szegszárd dr. L. F. Frühmorgen L. és M. — övv. Kallós K.-né a C. f. hó 15. hh. — Székes-Fehérvár P. G. Brenrier L. — Nagy M. A. közelebbi adatokat kérünk. — Fövényi S. — KovácsJ. a C. érk. 6,496/96. sz. a. n. e. eld. Oeffner. — Özv. Gaál E. — id. P. Molnár J érk. 4,892/97. sz a. n. e eld. Németh. — Kocsis J.-né Kocsis J. érk. 4,639/97. sz. a. n. e. eld. Illyasevics. — Tőzsér J. s tsa — Dobrádi S. s tsa a T. érk. 1,580/97. sz. a. n. e. eld. Vörösmarty. — Özv. Szőke S.-né — Szőke J. s tsa érk. 1,844/97. sz. a. n. e. eld. Vörösmarty. — Kocsis J. — Katona K. T. érk. 6.284/97. sz. a. n. e. eld. Dessewffy — Szepes-Szombat dr. L. K. Cseinitzky V. — Csernitzky B. éik. 493/95. eld. Asztalos a C. 1895. jun. 12. részb. hh. részb. mv. — Újvidék dr. C. M. Plavna kzsg. — özv. Kavedzsits a C. f. h. 10. hh. — Zombor dr. G. J Weisz W. — Komnenod n. e. — Schwab M. b. ü. nem érk. a C.-hoz. Ügyvédj elölt irodámban rögtön állandó alkalmazást nyer. Gyakorlati képzettség s tót nyelv ösmerete előny. Javadalmazás teljes ellátáson felül havi 35—50 forint. Dr. Ko v ács Mór, székely-udvarhelyi ügyvéd irodájában kezdő, esetleg gyakorlott ügyvédjelölt azonnal alkalmazást nyerhet. 1—2 Vidéki közjegyzői irodában gyakorlott helyettes vagy jelölt, előnyös feltételek mellett azonnal alkalmazást nyerhet, Cim a kiadóhivatalban. 1—3 Pap Sándor szász-régeni ügyvéd irodájában gyakorlott esetleg ügyvédi irodát önállóan is vezetni képes ügyvédjelölt azonnal alkalmazást nyerhet. Német és román nyelvben jártasok előnynyel bírnak. 3—3 Az Egyesült Mwti fövárnsi takaréknenztár folyó évi szeptember 23-án délután 4 órakor központi osztályában (V. ker., Dorottya-utcza 4. szám alatl, saját épületében) rendkívüli közgyűlést tart, melyhez a t. cz. részvényesek az alapszabályok 13. és 15. §-ai értelmében tisztelettel meghívatna . TÁRGYSOROZAT: 1. Az intézeti alaptöke szaporítása. 2. Az alapszabályok 4. §-ánok módosítása. Azon t.-c. részvényesek, kik a közgyűlésen résztvenni s szavazati jogukat személyesen vagy más meghatalmazott részvényes által gyakorolni óhajtják, szíveskedjenek az alapszabályok 18. és 20. §-ai értelmében legkésőbben 1897. december hó végéig saját nevükre irt részvényeiket legkésőbb 3 nappal a közgyűlés előtt a takarékpénztár központi vagy budai osztályában (V. kerület, Dorottya-utcza 4. szám vagy II. kerület, Fő-utcza 2. szám) letenni. Budapest 1897. szeptember hó 9-én. Az Egyesült budapesti fővárosi takarékpénztár i(/az{/a fósd f/a. BÉP.ZVÉN-TÁ(taA8A1 NYOMDÁJA BUDAPESTEN