A Jog, 1897 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1897 / 37. szám - A jelzálogos hitelezők jogállása a vagyonközösség megszüntetése iránti perben és a lejegyzésnél - Észrevételek a polgári perrendtartásról készült törvényjavaslat tervezetére [21. r.]

\ JOG 255 den rendben v,an, de végrehajtást szenvedett élni kiván a végreh. törv. 106. §-ában biztositoU jogával. (iNIeg kell jegyeznem, hogy az a kedélyes alperes, kitől az alábbi furfang eredt, nagy birto­kos és gazdasági felszerelése és bútorai kerültek árverés alá.) Alperes kijelöli a végreh. jkv. 92. tétele alatt összeirt 10 pár jármos ökröt. Persze a vevők meg akarják tekinteni előbb az ökröket, de azok most kint szántanak a Kormos pusztán. Az ér­dekeltek kezdik magukat kényelmetlenül érezni, de hát a Kor­mos puszta is hozzátartozik a terjedelmes gazdaság területéhez és mindössze rövid s'i óra kocsin, hát gyalog menjünk ki. Persze a vevőknek nincsen kocsijuk, hát gyalog mennek és igy másfél óra alatt együtt vannak az érdekeltek, — t. i. az érdekelt «személyek,» de az ökrök nem, mert éppen most adja elő nagy tisztességtudással az öregbéres, hogy az ökröket, mivel nem szánthattak, — szikkadt nagyon a talaj a sok esőtől — egyóra előtt áthajtották a «Dennek» dűlőre szántani, de ha ott nincserek, akkor bizonyosan a jász-teleki pusztán lesznek. A vevők dühösködnek, dehát csak nem lehet kívánni senkitől, hogy árverés miatt parlagon hagyja a földeket ? A kastély udvarára pedig mm lehet ökröket, juhokat, lovakat stb. összehordani, hiszen helyük nincsen. Denique sem a Denneken, sem a Jász-Teleken nincsenek az ökrök, — bizonyosan a bánki határban vannak! — az egész délelőtt eltelt, az -érdekeltek* (?) fáradtak, a 20 árverező közül 18 már megszökött, végre is sikerül kapacitálni alperest, hogy hagyja estére az ökröket, jelöljön ki mást. Alperes nagy lelkű és kijelölt egy kétéves csikót (végreh. jkv. 105-ik tétele). Itt van az istállóban hálaistennek! A Pista kocsis elővezeti, de a mint az egyik árverési vevő közelébe megy, utcu ! neki szalad az az "érdekelteknek* — azok menekülnek, a csikót végre elfogják, a halálra ijedt felperesi képviselő helyettest előrángatják a fás kamra mögül és elkezdik az árverést. ígérgetés közben odaszól egy ütött-kopott alak, — a tolmácsi koldus — és igér 40,000 frtot. (mert hogy azt mondta tavaly egy bajusztalan ur, hogy ezzel a csikóval — megkövetelem alássan — egy milliomot is meg lehetne keresni!) magasabb igéret nem történvén, övé marad a csikó. 'Beiratkozhatik már a lovaregylétbe!) Fizetni persze nem tud, — csak Szent Mihálykor lesz pénze — erre a kiküldött a végreh. törv. 108. §-a értelmében eltiltja őt a további árveréstől s nyomban újra árverés alá bocsájtja a csikót, a mely most már nem várja be a legmagasabb Ígére­tet, hanem újra «kitör>, mire a még eddig kitartott 2 árverező is megszökik és mivel árverezők hiányában az árverést folytatni nem lehet, de meg a gyomor is megkívánja a magáét, hát ebé­delni mennek az -érdekeltek*. Miután pedig d. u. 3. óra van, friss ebédet kell csináltatni, hanem azért Vjő.-kor lehet folytatni az eljárást. Alperes kijelöli a «Menyecske» hegyen levő présházban található borsajtót i végreh. jkv. 80. tétele.) Esti 7 órára kiérnek. Szerencsésen eladják 15 frtért. Következik egy rosta a kastély udvarán. Mire beérnek ",9 van, a végrehajtást szenvedett tilta­kozik az árverésnek esteli 8 óra után leendő folytatása ellen s kéri a végrehajtási törvény 22. §-a alapján az eljárást felfüggesz­teni. Ez megtörténik. Mivel azonban másnap a kiküldöttnek ter­minusa van, nem folytathatja más napon az árverést, beterjeszti az iratokat. A bíróság kiküld egy bárgyú dijnokot, ki az első tényével járatlanságot árul el, hogy felperesi képviselő ajánlatos­nak látja az eljárást abban hagyni. Ujabb terminust kér a kiküldött végrehajtótól, azon megje­lenik, — ugy 2—3 hét múlva, de az árverés ismét nem tartható meg, mivel időközben az összes ingóságok, alperesnek 600 ftnyi adó tartozása fejében közigazgatási uton, — vagyis a foglalh tók értesítése nélkül — elárvereztettek. A jelzálogos hitelezők jogállása a vagyonközösség megszüntetése iránti perben és a lejegyzésnél. Irta: Dr. RAFFAY FERENC, győri törvényszéki jegyző. A hitelezők érdekeit nemcsak a mai, hanem a legrégibb jogrendszerek is erős bástyákkal védték és minden lehető módon biztosítani igyekeztek. A telekkönyv és az ezt megelőző primití­vebb nyilvánkönyvek, jórészt ezt a célt szolgálták s a telekkönyv általános elterjedése épen abban leli magyarázatát, hogy általa a hitelviszonyok javultak, a hitelezők biztositattak. Érdekes jelenség, hogy a törvényhozás és a joggyakorlat a jelzálogos hitelezőket a jelzálog által adott biztosítékokon felül is hathatósan védi s egyenesen a tulajdonjog alaki korlátozásának tekinthetjük bizonyos esetekben azt, ha az ingatlan terhelve van. Kitűnik ezen állítás valódisága, ha a vagyonközösség meg­szüntetési perre és a lejegyzésre gondolunk. Állandó joggyakorlatunk szerint ugyanis a vagyonközösség megszüntetésénél a jelzálogos hitelezők meghallgatása kívántatik, ha nem minden, hanem csak egyes tulajdonostársak részeit vagy ha e részek egyikét vagy másikát más jelzálog is terheli (Zl i n s z k y: Magyar magánjog, VI. kiadás 327. lap.) Ezen meghallgatást ter­mészetesen pótolhatja a jelzálogos hitelező előleges beleegyezése a vagyonközösség megszüntetésébe. A Curia 1879: 3,947. és 1890: 4,243. sz. ítéleteiben kimon­dotta (Márkus II-kiadás 277 és 2,872.), hogy a jelzálogos hitelezők perbe idézendök s a keresetet ezen hiány miatt elutasította. Ezek­kel szemben alig jöhet figyelembe az a határozat (C 1884: 318, Dt. IX. 322), a melyben az az elv mondatott ki, hogy a bekebele­zett hitelezők perbeidézése és meghallgatása nélkül is hozható ér­demleges határozat, mert nyilvánvaló, hogy sérelmes lehet ez az eljárás a hitelezőkre és a vagyonközösség megszüntetésének örve alatt könnyen kijátszhatnák őket, a legrosszabb parcellát adván annak a tulajdonostársnak, a kinek hányadrészét adósság terheli. ' Igen figyelemre méltó az az érvelés, a mely Z1 i n s z k y idézett müvének 327. lapján a 3. jegyzetben olvasható. E szerint célszerű még az esetben is meghallgatni a jelzálogos hitelezőt, ha az adósság az egész elosztandó ingatlant terheli, mert — úgymond — pld. nincs kizárva az, hogy a kölcsönt a hitelező bizonyos meghatározott időre azon kikötéssel adta, hogy az ne bontassék kisebb parcellákra, mert talán bizonyos vidéken, vagy azon jelzá­log tárgyánál, az egyes tulajdonostársak külön-külön részei sok­kal csekélyebb értékűek, mint az osztatlan közösségben álló ingatlan. Az itélet-meghozatalnak inkább technikai részébe tartozik az, amit a C. 1886: 30,119 sz. Ítélete (Dt. XXIV. 348.) tartalmaz. T. i. hogy vagyonközösség megszüntetési perben, ha teher nincs az ingatlanon, az ítéletben kell megállapítani az árverési feltételeket; mig ha teher van a peres ingatlanon, alperes az 1881: évi LX. t.-c. 144. és köv. §§-aiban szabályozott elárverezés tűrésére kötelezendő, mivel ez esetben a jelzálogos hitelezőknek joguk van az árverési feltételek módosítására, az árverés hirdetésére és foganatosítására. A mi a jelzálogos hitelezők jogállását a lejegyzésnél illeti, erre nézve positiv jogszabályunk van. A telekkönyvi rendtartás 56. §-ának d) pontja szerint ugyanis «ha a telekkönyvi jószágtest, a melyből lejegyzésnek kell történnie, terhelve van, e végre a nyilvánkönyvi hitelezők beleegyezése igazolandó; kivévén, ha a lejegyzés azok biztosságára nézve sérelemmel nincs egybekapcsolva, mi fölött a biróság, a hitelezők előleges meghallgatása mellett, saját belátása szerint határoz.» Ezen világos és határozott rendelkezés dacára csodálatos, hogy egyöntetű joggyakorlat nem tud fejlődni s némelyik biró­ság különbséget tesz a között, vájjon az egész ingatlan, vagy annak csak egy része van-e terhelve? Az előbbi esetben a le­jegyzéshez nem kivánja a hitelező előleges beleegyezését, hanem tárgyalást tűz ki és megidézi a hitelezőt s ha meg nem jelenik vagy beleegyezik az eldarabolásba, a lejegyzést elrendeli. Ha pedig csak egy eszményi hányadrész van terhelve, a vázrajzon kivánja a hitelező előleges beleegyezését s ha ez igazolva nincs, a kér­vényt egyszerűen elutasítja. Hogy ez mily helytelen, nem kell sokat magyarázgatni. Hiszen a telekkönyvi rendtartás idézett helye nem ismer ilyen megkülönböztetést s azt belemagyarázni nem is lehet. Ezen fel­fogás mellett nyilatkozott a budapesti kir. Ítélőtábla is, mikor 1887: 4,493. sz. Ítéletében kimondotta (Mar kus II. kiadás 2,873), hogy «lejegyzés esetében a jelzálogos hitelezők beleegyezésének ki nem mutatása a telekkönyvi rendtartás 56. §-ának d) pontja értelmében nem a lejegyzési kérelem elutasítását, hanem a hitele­zőknek az e §-ban jelzett irányban való előleges meghallgatását rendeli.» Az idézett §-ból következik az is, hogy a lejegyzés a hite­lezők ellenmondása dacára is elrendelhető a terhek átvitelével, ha az nyilvánvalóan nem sérelmes reájuk. Észrevételek a polgári perrendtartásról készült törvényjavaslat tervezetére.*) Irta: POLGÁR JÓZSEF, pestvidéki tszéki biró. 596. § Túlságos szigort alkalmaz a javaslat akkor a midőn megál­lapitandónak tartja, hogy perújításnak csak akkor van helye, ha a fél a perujitási okot az alapperben felebbezéssel, ellentmondás­sal, vagy igazolással hibáján ídvül nem érvényesíthette. Hogy ez a szakasz valóságos lapis offensionist fogna képezni, ha törvény­erőre emelkednék, az bizonyos. Már az 1881. évi LIX. t.-c. 69. §-a eltért ettől a feltételek­től és csak a másodizban folyamatba tett perujitási keresetnél találta azt alkalmazhatónak annyiban, hogy a fél hitelt érdemlőleg tartozott kimutatni, miszerint a perujitási okot se az ujitott, se az alapperben nem használhatta. A szakasz első bekezdése kihagyandó. 600. §. A perujitás határideje záros lévén, a perujitási határidő el­mulasztása miatt igazolásnak hely nem adható. Ezen okból az 595. §. 9. és 10. pontja esetében, a midőn a perújításnak uj bizo­nyíték képezi alapját, a perujitás 10 év alatt feltétlenül megen­gedendő, mert nagyon problematikus annak bizonyítása és csak felesjeges jogvitát idézne elő, hogy a fél mikor jutott az uj bizo­nyíték tudomására. * Előző cikkek 1897. évi 1., 3., 4., 5., 6., 8., 9., 11, 12 , 15 18 19 20., 22., 24., 25., 26., 29., 33., 34. és 36. számokban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom