A Jog, 1897 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1897 / 36. szám - Fiume sérelme az esküdtszék felállítása tárgyában

Tizenhatodik évfolyam. 36. szám. Budapest, 1897. szeptember 5. Szerkesztőség: 1T y f\ Előfizetési árak: Á \J 0 G V., Rudolf-rakpart 3. az. jLA — I I 1 I V HELYBEN' VAGY VWÉK" mentve küldve: Negyed évre _ 1 frt 60 kr Kiadóhivatal: <ME,ÓU MAGTAR DGYVÉDI KÓZLŐNT) FÉL T _ 8, _ , „ _ . , _ imup u IKIKÍCÜKJ mmmi úmimiw i IACTÍR CSTFÉDI, BÍRÓI, OÜTÉSZI fc rtarzői ÍAR ÍÍZLÖNTK _ « « _ . V., Kudolf-rakpart 3. sz. tgesz « _ o « Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják . . Dr. RÉVAI LAJOS - Dr. STILLER MOR AZ előfizetési pénzek Kiíratok vissza nem adatnak. ii,»„>H,k _ , L legcélsjKrü',ben bérmentesen Felelős szerkesztő: I)r. STILLER MOR. ^ , , , Megrendelések, felszólalások a posoautalványnyal kiadóhivatalhoz intéződök. Megjelen minden vasárnap. küldendők. TARTALOM: Fiume sérelme az esküdtszék felállítása tárgyában. Irta: Eöttevényi dr. Nagy Olivér, ügyvéd Pozsonyban. — Örökösödési osztályrészek telekkönyvi biztosítása. Irta : L a s i t z Pál, kir. tanácsos, a m. kir. közp. dij és illeték kiszabási hivatal főnöke. — A (•tényállása kérdéséhez a sommás perekben. Irta: Kelemen Ernö. kisvárdai kir. járásbiró. - Az egyéni szabadság kéidéséhez. Irta: Eiserth István, kir. ügyész. Lőcsén. — Észrevételek a polgári perrendtartásról készült törvényjavaslat tervezetére. Irta bolgár József pestvidéki tvszéki biró. — Belföld. (Teljes ülés a kir. táblán — A budapesti kir. ügyészség uj vezetője. — Országos törvényszéki műszaki tanács.) — Ausztria és külföld. (Német jogászgyülés.) — Nyilt kérdések és feleletek. (A hagyatéki tárgyalás egyik kérdéséhez. (Kérdési Irta: Kézdivásárhelyi Fejér Vilmos kir. közjegyzöjelölt | — Vegyesek — Curia és táblai értesítések. Hirdetések TÁRCA. A magyar ügyvédség a negyvenes években. — Kun László. MKI.LÉKLET: Jogesetek tára. — Felsőbíróság! határozatok és döntvények — Kivonat a "Budapesti Közlöny»-ból. (Csődök. — Pályázatok.) Fiume sérelme az esküdtszék felállítása tárgyában. Irta: Eöttevényi dr. NAGY OLIVÉR, ügyvéd Pozsonyban. A bűnvádi perrendtartás életbeléptetéséről szóló törvényjavaslat képviselőházi tárgyalása alkalmával Batthyá n y Tivadar gróf, Fiume orsz. képviselője, tudvalevőleg egy módosítást nyújtott be, a mely szerint a 15. § II. pontjához az a kiegészítés csatoltatnék, hogy «az igazságügyminister felhatalmaztatik. hogy a Fiúméban működő esküdtbíróság hatáskörét a 2. pontban felsorolt büntettek és vétségek (sajtó-ügyek) elbírálására rendeleti uton kiterjeszthesse)). Ezt az indítványt a képviselőház E r d é 1 y igazságügyminister röviden indokolt ellenzésére elvetette. Az országgyűlés tagjai közül akkoriban valószínűleg igen kevesen sejtették ennek a látszólag csekély jelentőségű eseménynek komolyabb hátterét, azonban a következmények megmutatták, hogy kár volt ezen a ponton oly könnyen átsiklani, mert Fiume felzúdult közvéleménye a reprezentanzának egyhangú határozatával küldött fel egy küldöttséget Budapestre, hogy ott a kormánynál az ő érzékenységüket és szeparált helyzetüket sértő rendelkezésre orvoslást keressenek. A dolog annyira actuális és valóban bővebb meg vitatást érdemlő, hogy nem kár vele kissé foglalkozni s a helyzetet megvilágítani. Az emiitett törvényjavaslat kimondja, hogy a sajtó utján elkövetett büntettek és vétségek felett csupán a királyi táblai esküdtbiróságok ítélkeznek, tehát azok. a melyek a kir. táblák székhelyein működnek. A törvényjavaslatnak ez által az az intentiója, hogy a sajtóvétségek felett olyan polgárok mondják ki a verdiktet, a kiknek egyrészt intelligentiájukban, másrészt pedig intakt hazafiságukban kétség nincs ; szükségesnek látszik ez azért, mert a sajtóvétségek egy jelentékeny része a nemzetiségi izgatások folyománya, s az állam magasabb érdekei kívánatossá teszik, hogy az ily fajta büntettek és vétségek szigorú megtorlásban részesüljenek, a mi megint az esküdtszéki szervezet mellett csak ugy remélhető, ha ezekre az esetekre olyan esküdtbiróságok illetékességét staluáljuk, melyek tagjainak hazafias érzelmeihez és magasabb értelmi fokához nem fér szó. Ezt szem előtt tartva, mindenesetre egész helyes az a felfogás, hogy eme kellékek fokozottabb mértékben fellelhetők a kir. táblák székhelyein működő esküdtbíróság tagjaiban, mert a táblák székhelyei az ország legnagyobb, legműveltebb városai, azonkívül pedig oly helyek, hol a nemzetiségi izgatásoknak egyáltalában nem nyilik tér s a polgárok, ha nem is mindnyájan magyar anyanyelvűek, de kivétel nélkül jó magyarok. A magasabb államjogi szempont tehát teljesen elfogadhatóvá tette az esküdtbiróságoknak sajtó-ügyekben keresztül Lapunk mai száma viendő ezen számbeli korlátozását, s tényleg a képviselőház úgyszólván vita nélkül is elfogadta ezt ; azonban a kormány ez intézkedés által egy látszólag csekély jelentőségű érdeket szándékosan mellőzött, t. i. Fiúménak közjogi helyzetéből folyó különleges jogait, melyet eddig soha meg nem sértettek. Az elfogadott szakasz szerint ugyanis Fiume is a budapesti esküdtbíróság hatáskörébe jut sajtó-ügyekben, mert Fiúméban II. fokú bíróság ez időszerint nincs, hanem az ottani törvényszék a budapesti kir. tábla alá tartozik. S hogy ez a budapesti esküdtbíróság Fiúméra nézve az eddig vele szemben gyakorolt különleges eljárás szempontjából határozott jogváltozás, illetve ő rájuk nézve sérelmes, ez tény. Alkotmányosságunk visszaállítása óta ugyanis a ministerium minden fontosabb törvényt külön rendelettel léptetett életbe Fiúméban, a melyre nézve rendszerint már az illető törvénycikk záróintézkedéseiben felhatalmazást nyert; az illető §-ban aztán különösen kiemeltetett, hogy az ottani viszonyoknak megfelelő szükséges módosításokat az eljárás, illetve a törvény végrehajtása ügyében, a kormány belátása szerint megteheti. Különösen érvényesült ez az elv a jogszolgáltatás körébe tartozó törvényeknél, hogy csak néhányat említsek, a büntető törvénykönyv életbeléptetéséről szóló 1880 : 31. t.-cikkben, a csődtörvényben, az uj sommás eljárásról és a fizetési meghagyásokról, a házassági jogról szóló törvényekben, stb. Minden egyes esetben úgyszólván törvényileg elismerték Fiume különállását, mert különben érthetetlen lenne a külön életbeléptetésnek és a módosításoknak szokásjoggá fejlődött elve. Es a múltra való tekintettel, valamint Fiume jelenlegi helyzetét véve is tekintetbe, ha talán nem is egészen hozzáférhetlen igazságnak de mindenesetre célszerűnek kell találnunk eme különleges rendelkezéseket. Fiume autonómiája, ámbár napjainkig nincs egészen lendezve s a magyar korona országaihoz való közjogi állása nincs törvényileg teljesen meghatározva, minden esetre sokkal tágabb, mint egy megyei önkormányzat. A Mária Terézia óta kifejlődött ama közjogi felfogás, hogy Fiume Magyarországnak egy külön, önálló, tág önkormányzattal biró része, (cseparátum sacrae regni coronae adnexum corpus», a mely elvet az 1868. évi XXX. t.-c. 66. §-a is kimondja és elismeri, biztosította a magyar kikötőnek és kerületének az alkotmányos kormányzat alatt is mindazon előjogokat, melyeket előbb is élvezett. Fiúménak jelenleg is olasz nyelvű kir. bíróságai vannak, hol az egész ügymenet olasz, s bár a felebbezett ügyek a budapesti kir. ítélőtábla döntése alá kerülnek, gondoskodva van arról, hogy ugy itt, valamint a m. kir. Curián is. a fiumei ügyeknek néhány előadója legyen, kik az ottani viszonyokkal teljesen ismerősek. Az igaz, hogy felebbezés esetén az összes iratok magyarra fordítva jutnak a féltőbb bíróságok ítélőszéke elé, de ez elvégre is nem változtat azon a speciális helyzeten, melyet Fiume elfoglal, hogy t. i. ő olasz nyelvű aktáit terjesztheti fel a magyar felebbezési bíróságokhoz. A bűnvádi perrendtartás életbeléptetéséről szóló törvény most már kimondja, hogy a sajtóvétségek felett csak a táblai székhelyeken működő esküdtbiróságok fognak ítélkezni, tehát a Fiúméban és kerületében elkövetett sajtóvétségek a budapesti esküdtbíróság hatáskörébe utaltattak. Nem csoda, hogy az elkényeztetett Fiume ezt a rendelkezést zokon vette. Hogyne ! Mikor egyszerre azt látja, hogy a kormány nem látja szükségét annak, hogy reá nézve külön rendelkezéseket tegyen. És a fiumeiek előállnak érveikkel, a melyek — valljuk be — nagyobbára elfogadhatók. Budapest több mint 600 kilométerre van Fiumétől, tehát kétségtelenül nagyon megnehezíti és költségessé teszi az eljárást a nagy távolság. Micsoda költséggel és időveszteséggel fog járni a vádlottnak, a magánvádlónak, a tanuknak utazgatása és egyéb kiadásai, a melyeket akár a vádlott fizetne — elitélés esetén akár a magánvádló vagy a 12 oldalra terjed.