A Jog, 1897 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1897 / 34. szám - Kiterjed-e az 1893. évi XVIII. t.-c. 17. §-a az igénykeresetre - Észrevételek a polgári perrendtartásról készült törvényjavaslat tervezetére [19. r.]

240 A JOG alkalmasaknak látszanak, egy-két példányban hozzám beküldeni méltóztassanak. És nagyon szeretném, ha ez a kérő szavam a könyvkiadók érdemes körén tul eljutna azon magánosokhoz is, kik könyvtárukból nem egy alkalmas kötetet tudnának és készek is volnának ezen humánus célra áldozni, ha az ajándéknak hozzávaló gazdáját találnák. Kérem őket, kegyeskedjenek a célra alkalmas könyveiket hozzám beküldeni; emberbaráti nemes szándékukat kitelhető hűséggel fogja szolgálni. Kisfaludy László, budapesti kir. fogházfelügyelő. (Törvényszéki palota.) Nyilt kérdések és feleletek. A bagatel törvény gyakorlatához. (Kérdés.) Egy concrét eset alkalmából bátorkodom tekintetes szerkesztő ur nagybecsű nézeteért a következő kényes kérdésben esedeznem: Ugyanis egy 1893. évben indított bagatel ügyről lévén szó, melyben az alperes által hivatkozott tanú a tanuságtételt megtagadta, azon jognál fogva, mert felperesnek lemenő ágon rokona, illetve fia. Az 1893. évi XVIII. t. c. 226. §-a ugyan megállapítja, hogy jelen esetben a bagatel törvény intézkedései mérvadók, dacára annak a megkeresett járásbíróság tanút a tanúskodás megtagadása miatt pénzbüntetésben elmarasztalta, marasztaló végzésében az 1868. évi 54. t. c. 206. §-ára hivatkozva. Ezen idézett t. c. 206. §-a már érvényben nincsen s így helytelenül alkalmazta a biró jelen szabályt, hanem legrosszabb esetben az 1877. évi XXII. t. c. 50. §-át alkalmazhatta volna. A kérdés most az: élhet-e a tanú ily közbenszóló végzés ellen egyáltalán jogorvoslattal vagy nem ? az 1877. évi 22. t.-C §§-ai szerint talán nem! különben pedig ezen legutóbb idézett törvénycikkben a tanúvallomás megtagadásáról szó nincs is, — minthogy azonban a tanú mégis megtagadta a vallomást, mert felperesnek fia, e 1 i t é 1 h e t ő-e ezért a tanú, ebben a kisebb polg. perben, az 1868. évi 54. t.-c. 206. §-a alapján vagy nem? Mivel itt tényleg az 1868. évi t.-c. szerint lett a büntetés a tanura kiszabva, mi tenni valója marad tanúnak hátra a jogtalanul kirótt büntetés ellen. Aliquis. Irodalom. Dárday, Közigazgatási Törvénytárának, második kiadását most bocsátotta közre az Athenaeum. Valóban nem is képzelünk alkalmasabb szerzőt ezen rendszeres gyűjtemény kiadására, mint dr. Dárday Sándor ministeri tanácsost, kit a jogi irodalom terén kifejtett tevékenysége egyenesen praedestinált a Közigazgatási Törvénytár szerzésére. A mü használhatóságának, de egyszersmind közkedveltségének is legfényesebb bizonyítéka, hogy az aránylag rövid idő, mintegy négy év alatt második kiadását éri meg. A Közigazgatási Törvénytár második kiadása, melyet ugy birák mint ügyvédek kiváló haszonnal használhatnak, közigazgatási szakon működőkre pedig, miután az összes közigazgatási törvényeket és rendeleteket benne rendszeresen csoportosítva meglelik, — egyenesen nélkülözhetetlen, — nyolc kötetben fog megjelenni. Eddig megjelent a II. III. IV. kötet első fele, V. és VII. kötet, mig az I. kötet, a IV. kötet második fele, a VI. kötet és az egész mü anyagát felölelő betűrendes tárgymutató néhány hónap múlva fog megjelenni. A teljes mü ára 48 frt. Ferencz, Tóth Dezső. B) Pénzügyi osztály. I. (ötös) tanács. Elnök: dr. K o g 1 e r J á n o s. Itélöbirák: ExnerNándor, Pfriem László, Szilassy Aladár, Zubkovics Arzén, dr. Fellegi V i c t o r, dr. Moldoványi István. II. (ötös) tanács. Elnök: dr. Székely József. Itélöbirák: Tel esz ky Ferenc z, Hammer Károly, Szentkirályi Lajos, Hegedűs Ferencz III. (hármas) tanács. Elnök: L udwi gh já n os. Itélöbirák: Pfriem László, Szentkirályi Lajos, dr. Vasdényey Géza. IV. (hármas) tanács. Elnök: Ludvvigh János. Itélöbirák: Teleszky Ferenc, Revicky Ambrus, Bornemissza Bertalan. V. (hármas) tanács. Elnök: Kogler János. Itélöbirák: Hammer Károly, dr. Krajtsik Ferencz. VI. (hármas) tanács. Elnök: Dr. Kogler János. Itélöbirák: Szilassy Aladár, Zubkovics Arzén. Tóth Dezső. VII. (hármas) tanács. Elnök: dr. Székely József. Itélöbirák: Exner Nándor, Fellegi Victor, Dékány Mihály, dr. Moldoványi István. VIII. (hármas) tanács. Elnök: dr. Székel y József. Itélöbirák: Tóth Dezső, Hegedűs Ferencz. A szabadságharcban résztvett egyén holttányilvánitásánál a 30 évi határidő 1849. december 31-étől számítandó. A nagyváradi kir. törvényszék: Sz. István holttá nyilvánittatik s elhalálozásául 1879. évi január hó 1-ső napja állapittatik meg. . . . Indokok: Azon körülményt, hogy . . . Sz. István tartózkodási helye az 1818-iki szabadságharc eleje, tehát több mint 30 év óta ismeretlen . . . felhívok . . . községi bizonyitványnyal igazolták. Minthogy továbbá az . . . idézési hirdetmény dacára sem jelent meg ... őt holttá nyilvánítani és . . . elhalálozási idejéül 1879. évi január hó 1-ső napját megállapítani kellett. A nagyváradi kir. ítélőtábla: Az elsőbiróság ítéletét indokaiból helybenhagyja. A kir. Curia: Sz. István alperes elhalálozási napjának megjelölésére mindkét alsóbiróság ítélete megváltoztattatik s nevezett alperes elhunytának napjául 1880. évi január 1-je állapittatik meg. Indokok: Minthogy az a körülmény, hogy az 18i8/i9. évi szabadságharc mely napon szűnt meg, biztosan nem határozható meg, az ama harcban résztvett alperes 1849. évi december 31-én tekintendő eltűntnek, miből folyólag az ettől a naptól számítandó 30 év elteltét követő nap, vagyis 1880. évi január 1-je volt alperes elhunytának napjául, mindkét alsóbiróság ítéletének megváltoztatásával, az 1881: LIX. t.-c. 90. §-a alapján megjelölendő . . (1897. június 23-án 3,048). A tanú elővezettetése válóperben. J. Erzsébetnek — O. . János elleni válóperében, a gyulai kir. törvényszék egy tanú kihallgatása végett, a szarvasi járásbíróságot kereste meg. A járásbíróság egyik albirája (T a p o 1 c s á n y i) szorul szóra a következő végzést hozta: Minthogy a 3,939/97. p. számú végzéssel szabályszerűen beidézett N. Lajos igazolatlanul távolmaradt, annálfogva kihallgatására ujabbi határnapul 1897. évi július hó 16-ik napjának d. e. 10 órája kitüzetik, mikorra ezen kir. járásbíróság elé N. Lajos ... tanú 25 forint pénzbírság és különbeni elővezettetés terhe mellett megidéztetik. Miről stb. Kir. járásbíróság Szarvason, 1897. jun. 24. Tapolcsányi s. k. kir. albiró. Vegyesek. (Egy hires védőügyvéd,) maitre Lachaud, mint ahogy a párisiak nevezték, emlékszobrát leplezték le a napokban szülővárosában, Treignacban. Lachaud a század legnagyobb védőügyvéde volt, akiről azt beszélték, hogy egyetlen esküdtszék sem képes ékesszólásának ellenállani. Különös módszere volt az esküdtekkel szemben. Tudta, hogy a tizenkét esküdt közt mindig akad egy, kit a többiek tudva vagy öntudatlanul követni fognak, arra törekedett tehát, hogy ezt az egy esküdtet mindenáron megnyerje. Egy napon érezte Lachaud, hogy arra az emberre, kit a többiek követni fognak, beszéde semmi hatást nem tesz. Javában beszélt, amikor észrevette, hogy a nap a makacs esküdt szemébe süt, mire a legpatetikusabb helyen félbeszakította beszédét és kérte a birót, eresztesse le a függönyöket, mert a nap az esküdt urak egyikének a szemébe süt. Ez a gyöngéd figyelmeztetés hatott és az esküdt meg volt nyerve. Lac h a u d akkor a hirhedt T r o p pm a n t védelmezte. Egy hires kollegája szemrehányást tett neki ezért, mondva, hogy nem méltó nagy nevéhez, hogy ily szörnyeteget védelmezzen. «Az én nevem nem Lachaud* válaszolt erre a jeles védő «je mi apelle la Défense». A m. kir. közig, bíróság tanácsbeosztása szeptember hónapban. A) Közigazgatási osztály. I. tanács. Elnök: S z m r e c s á n y i Jenő. Itélöbirák: Revicky Ambrus, dr. Leövey Sándor, Bornemissza Bertalan, dr. Vasdényey Géza, Tóth Dezső. II. (ötös.) tanács. Elnök: SzmrecsányiJenő. Itélöbirák: Dékány M i h á 1 y, dr. Vasdényey Géza, dr. Krajtsik Curiai és táblai értesítések. Az e rovat alatt közlött érteütéseket előfizetőinknek díjtalanul szolgáltatjuk. Az ide vonatkozó levplezést tévedések kikerülése végett kérjük mindig kiadóhivatalunkhoz. Mindazon t. előfizetőnket, kik Curia e's táblai értesítések céljából megkeresik kiadóhivatalunkat, felkérjük, hogy az esetleges hibák kikerülése szempontjából ugy a teljes cint közlését, a felsőbb bíróságokhoz való felterjesztés idejét, mint az irás olvashatóságát szem előtt tartani szíveskedjenek. Duna-Szerdahely P. P. Bekö J. — Sanka G. érk. 1429/97. sz. a. n. e. eld. Havas. — Kassa dr. S. B. Kaufmann J.-né — özv. Glück A.-né. érk. 4122/97. sz. a. n. e. eid. Jotvánffy. — Kőszeg M. J. Gerstenberger j. — Gestenberger J.-né érk. 4070. sz. a. n. e. eld Stephan. — Pécs fc. J. Tömöri — Denke közelekbi adatot kér. — Özv. Tóth Gy.-né — özv. Láska J.-né érk. 2598 97. sz. a. n. e eld. Fréx. Bosnyák J. és társa — Pavics M. érk 3399. sz. a. n. e. eld. Havas. — Duchon J. — Zsiga érk. 1257/97. sz. a. n. e. eld Adá n. - Zsiko J. — Pehm K-féle bűnügy érk. 3075/97. sz. a. n. e. eld. Székely. — Vaál P. A. Brenner L. — Nagy M. érk. 2468/97, sz. a. n. c. eld. Pap Sándor szász-régeni ügyvéd irodájában gyakorlott esetleg ügyvédi irodát önállóan is vezetni képes ügyvédjelölt azonnal alkalmazást nyerhet. Német és román nyelvben jártasok előnynyel birnak. x—g Ügyvédjelölt irodámban folyó évi szeptember i-töl kezdve havi 60 frt fizetés és kiküldetés esetén megfelelő napidíj mellett alkalmazást nyer. Cím a kiadóhivatalban. 1 1 Akár egy fővárosi v. vidéki előkelő ügyvédi irodában irodavezetőnek, akár bárhová közjegyző helyettesnek ajánlkozik egy hosszabb idő óta nagyobb vidéki városban önállóan müködó ügyvéd, a ki a német nyelvet teljesen birja és a franciában is jártas. Cim a kiadóhivatalban és szivességből Dr. Fraenkel Sándor bpesti ügyvéd urnái, ki közelebbi felvilágosítást is ad. 1—I PALLAa RÉB7VÉNYTÁRBA4A1 NYOMDÁJA BUDAPEATFS