A Jog, 1897 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1897 / 31. szám - Nemzetközi ügyvédi congressus Brüsselben

124 A JOG a szakértők véleményéből kivehető az, hogy vagyoni romlásának és közvetve a hitelezők nagymérvű megkárosításának inditó okai a tőzsdejáték és a rendes üzlet körét meghaladó merész üzletek voltak. Mert nyilvánvaló, hogy a vádlott nemcsak gabonakereskedői hivatásának megfelelőleg vette igénybe a gabonatőzsdét, hanem játszott azon, amennyiben beismerte, hogy a gabonatőzsdén kötéseket tett nagyban szállításra és pedig akképen, hogy az úgynevezett differenciákra játszott, beismerte, hogy üzletkörét meghaladó merész üzletekbe bocsájtkozott s a szakértők is megállapították azt, hogy vádlottnak merész üzletkötései üzleti körét sokszorosan meghaladták (vádlott vallomásának 14., 35. és 36. pontja). De támogatja ezen megállapításokat az a körülmény is, hogy vádlott tőzsdejáték és üzletkörét meghaladó merész spekulációk nélkül alig juthatott volna oda, hogy 100,000 frtot meghaladó passiva és 80,000 frtot meghaladó deficites csődöt kelljen mondania. Támogatja továbbá vádlottnak az a beismerése, hogy üzlete már évek óta rosszul ment, folyton veszteséggel dolgozott; 1887. év óta tudta, hogy adósságai vagyonát tetemesen felülmúlják, hogy 1890. évi január hó 1-én 27,104 frttal volt passivában s ugyanazon évben mégis oly üzletbe fogott, amelyek 23,041 frt veszteséget eredményeztek, s hogy beismeri, miszerint 1890. évi július hóban 4,658 frt, októberben pedig 10,725 forint veszteséggel jártak a tőzsdekötések. Abbeli eljárását, hogy fizetési képtelenségét tudva, uj adósságokat csinált s hogy mily nagymérvű hitelezéseket vett igénybe, élénken illustrálják a vádlott által beismert következő adatok: Nevezetesen H. Ferenc által 1890. évi szeptember hó 28-án giráltatott egy 2000 írtos váltót, melyet ez kénytelen volt vádlott helyett kifizetni; K. Adolf és társa cégnél a jövőre szállítandó repcére 1890. évi szeptember hó 4-én és 8-án 6,000 forint előleget vett fel. C. Danen vallomása szerint 1890. évi augusztus hó 8-án vádlott 19,377 forinttal volt adósa, részint elszámolás, részint uj előleg gyanánt. A magyar általános hitelbanknak 1890. évi szeptember hó 12-én áprilisi szállításra 1,800 m.-m. tengerit adott el, előlegül felvett 6,750 frtot; 1890. évi szeptember hó 27-én ugyanezen évi októberben leendő szállításra 800 mm. búzát adott el, erre felvett szeptember 27-én 1000 frtot, szeptember 29-én 1000 frtot, szeptember 30-án 3000 frtot, október 4-én 500 frtot, összesen 12,850 frtot. Súlyosító körülmény az alsóbiróság által felsoroltakon felül, hogy a bukását közvetlenül megelőzőleg a hitelt feltűnő összegben vette igénybe, hogy a btkv 416. §-ának csaknem minden pontja ellen vétett és hogy kártérítésre képtelen. Egyebekben elfogadta a kir. Ítélőtábla a kir. törvényszék Ítéletének vonatkozó indokait és az ítéletet azok alapján hagyta helyben. A m. kir. Curia (1897. évi május hó 5-én 11,430. sz. a.): R. Adolf vádlottnak a btkv 416. §-ának 1. pontja alapján kimondott bűnössége mellőztetik, ekkép változtatván meg a kir. Ítélőtábla Ítélete a vádbeli cselekmény minősítésére nézve: A szabadságvesztés büntetést illetőleg mindkét alsóbbfoku bíróság Ítélete megváltoztattatik és R. Adolf vádlott fogházbüntetésének tartama hat hóban állapittatik meg. Ezzel a változtatással a kir. ítélőtábla ítélete helybenhagyatik. Indokok: Habár tényként bizonyult az, hogy vádlott a tőzsdén kötéseket csinált, mégis, minthogy vádlott bejegyzett kereskedő volt, ki gabonában nagyban ügyleteket kötött, minthogy vádlottnak, mint terménykereskedőnek üzlete köréhez tartozott a gabonatőzsdén ügyleteit értékesíteni, minthogy vádlott üzlete természeténél fogva tőzsdei kötéseit nem szakithalta meg kizárólag csak a tényleg vásárolt, útban vagy készletben volt gabonanemüekre, hanem üzlete körébe az úgynevezett különbözeti üzleteket is bevonhatta, ilyen körülmények közt egymagában abban, hogy vádlott tőzsdei kötéseket csinált, melyek a gabona-árak hullámzásai folytán oly veszteséggel jártak, hogy végeredményükben részben vádlott bukását eredményezték, a btkv 416. §-ának 1. pontjában körülirt vétkes bukás esetének tényálladéka fel nem ismerhető, miért is vádlottnak a btkv 416. §-ának 1. pondja alapján kimondott bűnösségét az elsőfokú bíróság rendelkezésével egyezően mellőzni kellett. A btkv 416. §-ának 3. és 4. pontjait illetőleg vádlott bűnössége a kir. ítélőtábla által felhozott és az elsőfokú bíróság ítéletéből elfogadott vonatkozó indokoknál fogva hagyatott helyben. A büntetés kiszabásánál a kir. ítélőtábla által felhozott súlyosító körülményekkel szemben enyhítőül vétetett, hogy vádlott büntetlen előéletű és hogy a csőd megnyílta óta már hosszabb idő telt el, amely körülmények mérlegelésével a rendelkező részben kiszabott büntetés megfelelőnek találtatott. Egyéb, itt nem érintett részeiben a m. kir. ítélőtábla ítélete az ott felhozott indokokból hagyatott helyben. A találmányi szabadalmakról szóló 1895. évi 37. t.-c. határozottan rendeli ugyan, hogy a megállapítást magában foglaló jogérvényes határozat kizárja az ugyanazon tárgyra vonatkozó bitorlás iránti eljárást az ellen, a kinek kérelmére a megállapitási határozat hozatott, az iránt azonban, hogy a megállapítási eljárásnak kérelmezése, már magában véve a megindított büntető eljárás felfüggesztésére alkalmas lenne, e törvényszakasz egyáltalában mi intézkedést sem tartalmaz; nyilvánvaló, hogy az ugyanazon tárgyra vonatkozó bitorlás iránti eljárást az ellen, a kinek kérelmére a megállapítási határozat hozatott, csak a megállapítást magában foglaló jogérvényes határozat zárja ki, de nem egyszersmind a megállapítási keresetnek beadása is. (A budapesti kir. ítélőtábla, 1897. június 9. 6149. sz.) Sajtó ügyekben. A kir. törvényszék előtt a Btk. 62. §-a szerint megkívánt itt lét a bűnvádi eljárás főelvei szerint, lehetőleg kontradiktorius eljárás alapján hozandó meg ; mi végből a rendszerint nyilvánosan megtartandó tárgyalás határnapjáról — esetleg posta utján — lehetőleg mindazok értesitendők, kiknek az elkobzandó nyomtatványra netalán igényük van azzal, hogy azon a vádlottat illető jogokat személyesen vagy ügyvéd által gyakorolhatják s hogy elmaradásuk az ítélet meghozatalát nem gátolja. Ha az érdeklettek ismeretlenek vagy ismeretlen helyen tartózkodnak : a tárgyalás a számukra hivatalból kirendelendő védő közbenjöttével tartandó meg. Minthogy az elkobzásnak és megsemmisítésnek kimondása az i lető nyomtatványnak a m. Btk. területén elkobozható összes példányaira kiterjed, esetleg a jogerős ítélet a végrehajtás folytatása végett nemcsak az eljáró, hanem a többi kir. ügyészséggel, valamint az összes bíróságokkal és a m. kir. belügyminisztériummal is haladéktalanul közlendő lesz. A Btk. 62. tj-ában foglalt rendelkezésnek pótlólagos (subsidiariusi természetéből önkényt következik, hogy az arra alapított eljárás nem állhat útjában annak, hogy a később esetleg előállított felelős személyek vétkessége kérdésében az arra hivatott esküdtszéki biróság ítéljen. (A m. kir. Curia 1893. június 22. 3,833. sz. a.) A kir. sajtóbiróságnak kivételes — tehát szorosan értelmezendő - hatásköre csak az esküdtszék elé tartozó ügyekkel kapcsolatos kérdésekre terjed ki ; vagyis egyedül a felelős személyek vétkességének megállapítására irányuló eljárás folyamán érvényesülhet (elj. szab. 2. § ); a Btk. 62. §-ának foganatosítását célzó eljárás tehát a sajtóbiróság határkörébe nem tartozhatik. A Btk. 62. §-ában foglalt rendelkezések foganatosítására — az általános szabályok értelmében — a kir. törvényszékek mint rendes büntető bíróságok bírnak hatáskörrel. (A m. kir. Curia 1893 június 23. 4,577/93. sz. a.) Az időszaki lap felelős szerkesztője csak akkor szabadul meg a lapjában foglalt büntetendő cselekményért őt terhelő felelősségtől, ha a vizsgáló bírónak a valódi szerzőt jelentette be és ezt — legalább a bejelentés idejében — felelősségre lehetett vonni. — Ha tehát a szerzőként vádolt egyén felmentetett is az esküdtszék által a vád alól, mivel ő nem szerzője az inkriminált közleménynek, ez a felelős szerkesztő törvényes felelősségét meg nem szünteti. A bejelentett szerző eme minőségének birói megállapítása nem képez a felelős szerkesztő perbe foghatására nézve oly előzetes kérdést, melynek elintézéséig az elévülés a szerkesztő irányában nyugszik ; mert a közvádló a szerkesztő ily bejelentéséhez kötve nincsen, hanem az 1868. február 22-én 231. sz. a. kelt. I. M. R. 2. és 3. bekezdése értelmében a valódi szerző kinyomozását kívánhatja és ha ez nem sikerülne, közvetlenül a szerkesztő ellen fordulhat; a mennyiben álszerzö nevezése egyenlő a valódi szerző felfedezésének megtagadásával ; és ezeknél fogva a bejelentett szerzőnek előzetes megperlése a felelős szerkesztő feleletre vonhatásának nélkülözhetetlen feltételét nem képezi. (A m. kir. Curia 1897 június 22. 6,090. sz. a.) Kivonat a „Budapesti Közlöny"-böl. Csődök : Cernkovits llltís. Lázár, Sándor és József eSzabadka, szabadkai tszék, bej. szept. 14., félsz, szept. 28., csb. Oláh Ferenc, tmgg. dr. Blau Géza. — Szolnoky József és neje e. Lipárt. szombathelyi tszék, bej. szept. 11., félsz, szept. 18., csb. Tulok János, tmsg. dr. Esső Imre. — Zimmermann H. A. e. Budapest, keresk. és váltó tszék, bej. aug. 31., félsz, szept. 30., csb. dr. Szaffka Dénes, tmgg. dr. Meischmann Sándor. — Engel Márkus e. Dunaszerdahely, pozsonyi tszék. bej. szept. 25., félsz. okt. 20.. csb. Würtzler Ödön, tmgg. Pick Flóris. — Vörös Géza e. Ölbő, szombathelyi tszék, bej. szept. 13., félsz, szept. 21., csb. Fúlok János, tmgg. dr. Szabó László. — Breuer Klára e. Salgó-Tarján, balassagyarmati tszék, bej. szept. 10., félsz, szept. 24., csb. Köröm László, tmgg. Frank Dezső. — Mandel Béla e. Nyírbátor, nyíregyházai tszék, bej. aug. 20., félsz, szept. 6., csb. Szabó László, tmgg. dr. Hoffmann Mór. — Siklóssy János e. Pápa, veszprémi tszék. bej. szept. 13., félsz, szept. 27., csb. dr. Illés Dezső, tmg<j. dr. Hirsch Vilmos. — Kovácsevics Ede e. Károlyváros, károlyvárosi jbiróság. bej. jul. 29., lelsz. jul. 31., tmgondnok dr. Reiner Ignác. Pálváza tok : A komáromitszéknél aljegyzői áll. aug. 7. A kolozsvári tszéknél aljegyzői áll. aug. 7. — A lippai jbiróságnál aljegyzői áll. aug. 7. — A nagymihályi jbiróságnál albirói áll. aug. 7. — A király-helmeci jbiróságnál albirói áll. aug. 7. — A szolnoki tszéknél jegyzői áll. aug. 12. — A brassói tszéknél albirói áll. aug. 13. — A szabadkai jbiróságnál albirói áll. aug. 13 — Az egri ügyészségnél a 1 ü g y é s z i áll. aug. 14. — A munkácsi jbiróságnál albirói áll. aug. 14. — Az alibunári jbiróságnál aljegyzői áll. aug. 14. — Az aradi jbiróságnál aljegyzői áll. aug. 14. — Az abaujszántói jbiróságnál aljegyzői áll. aug. 14. PALLA8 RÉSZVÉNYTÁRSASÁG NYOMDÁJA BUDAPESTÉ*