A Jog, 1897 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1897 / 31. szám - Nemzetközi ügyvédi congressus Brüsselben

124 A JOG a szakértők véleményéből kivehető az, hogy vagyoni romlásának és közvetve a hitelezők nagymérvű megkárosításának inditó okai a tőzsdejáték és a rendes üzlet körét meghaladó merész üzle­tek voltak. Mert nyilvánvaló, hogy a vádlott nemcsak gabonakereskedői hivatásának megfelelőleg vette igénybe a gabonatőzsdét, hanem játszott azon, amennyiben beismerte, hogy a gabonatőzsdén köté­seket tett nagyban szállításra és pedig akképen, hogy az úgyne­vezett differenciákra játszott, beismerte, hogy üzletkörét meghaladó merész üzletekbe bocsájtkozott s a szakértők is megállapították azt, hogy vádlottnak merész üzletkötései üzleti körét sokszorosan meghaladták (vádlott vallomásának 14., 35. és 36. pontja). De támogatja ezen megállapításokat az a körülmény is, hogy vádlott tőzsdejáték és üzletkörét meghaladó merész speku­lációk nélkül alig juthatott volna oda, hogy 100,000 frtot megha­ladó passiva és 80,000 frtot meghaladó deficites csődöt kelljen mondania. Támogatja továbbá vádlottnak az a beismerése, hogy üzlete már évek óta rosszul ment, folyton veszteséggel dolgozott; 1887. év óta tudta, hogy adósságai vagyonát tetemesen felülmúlják, hogy 1890. évi január hó 1-én 27,104 frttal volt passivában s ugyanazon évben mégis oly üzletbe fogott, amelyek 23,041 frt veszteséget eredményeztek, s hogy beismeri, miszerint 1890. évi július hóban 4,658 frt, októberben pedig 10,725 forint veszteséggel jártak a tőzsdekötések. Abbeli eljárását, hogy fizetési képtelenségét tudva, uj adós­ságokat csinált s hogy mily nagymérvű hitelezéseket vett igénybe, élénken illustrálják a vádlott által beismert következő adatok: Nevezetesen H. Ferenc által 1890. évi szeptember hó 28-án giráltatott egy 2000 írtos váltót, melyet ez kénytelen volt vádlott helyett kifizetni; K. Adolf és társa cégnél a jövőre szállítandó repcére 1890. évi szeptember hó 4-én és 8-án 6,000 forint előleget vett fel. C. Danen vallomása szerint 1890. évi augusztus hó 8-án vádlott 19,377 forinttal volt adósa, részint elszámolás, részint uj előleg gyanánt. A magyar általános hitelbanknak 1890. évi szeptember hó 12-én áprilisi szállításra 1,800 m.-m. tengerit adott el, előlegül felvett 6,750 frtot; 1890. évi szeptember hó 27-én ugyanezen évi októberben leendő szállításra 800 mm. búzát adott el, erre fel­vett szeptember 27-én 1000 frtot, szeptember 29-én 1000 frtot, szeptember 30-án 3000 frtot, október 4-én 500 frtot, összesen 12,850 frtot. Súlyosító körülmény az alsóbiróság által felsoroltakon felül, hogy a bukását közvetlenül megelőzőleg a hitelt feltűnő összeg­ben vette igénybe, hogy a btkv 416. §-ának csaknem minden pontja ellen vétett és hogy kártérítésre képtelen. Egyebekben elfogadta a kir. Ítélőtábla a kir. törvényszék Ítéletének vonatkozó indokait és az ítéletet azok alapján hagyta helyben. A m. kir. Curia (1897. évi május hó 5-én 11,430. sz. a.): R. Adolf vádlottnak a btkv 416. §-ának 1. pontja alapján kimon­dott bűnössége mellőztetik, ekkép változtatván meg a kir. Ítélő­tábla Ítélete a vádbeli cselekmény minősítésére nézve: A szabadságvesztés büntetést illetőleg mindkét alsóbbfoku bíróság Ítélete megváltoztattatik és R. Adolf vádlott fogházbünte­tésének tartama hat hóban állapittatik meg. Ezzel a változtatással a kir. ítélőtábla ítélete helybenhagyatik. Indokok: Habár tényként bizonyult az, hogy vádlott a tőzsdén kötéseket csinált, mégis, minthogy vádlott bejegyzett kereskedő volt, ki gabonában nagyban ügyleteket kötött, mint­hogy vádlottnak, mint terménykereskedőnek üzlete köréhez tar­tozott a gabonatőzsdén ügyleteit értékesíteni, minthogy vádlott üzlete természeténél fogva tőzsdei kötéseit nem szakithalta meg kizárólag csak a tényleg vásárolt, útban vagy készletben volt gabonanemüekre, hanem üzlete körébe az úgynevezett különbözeti üzleteket is bevonhatta, ilyen körülmények közt egymagában abban, hogy vádlott tőzsdei kötéseket csinált, melyek a gabona-árak hullámzásai foly­tán oly veszteséggel jártak, hogy végeredményükben részben vádlott bukását eredményezték, a btkv 416. §-ának 1. pontjában körülirt vétkes bukás esetének tényálladéka fel nem ismerhető, miért is vádlottnak a btkv 416. §-ának 1. pondja alapján kimon­dott bűnösségét az elsőfokú bíróság rendelkezésével egyezően mellőzni kellett. A btkv 416. §-ának 3. és 4. pontjait illetőleg vádlott bűnös­sége a kir. ítélőtábla által felhozott és az elsőfokú bíróság ítéle­téből elfogadott vonatkozó indokoknál fogva hagyatott helyben. A büntetés kiszabásánál a kir. ítélőtábla által felhozott súlyosító körülményekkel szemben enyhítőül vétetett, hogy vádlott büntet­len előéletű és hogy a csőd megnyílta óta már hosszabb idő telt el, amely körülmények mérlegelésével a rendelkező részben kiszabott büntetés megfelelőnek találtatott. Egyéb, itt nem érintett részeiben a m. kir. ítélőtábla ítélete az ott felhozott indokokból hagyatott helyben. A találmányi szabadalmakról szóló 1895. évi 37. t.-c. hatá­rozottan rendeli ugyan, hogy a megállapítást magában foglaló jogérvényes határozat kizárja az ugyanazon tárgyra vonatkozó bitorlás iránti eljárást az ellen, a kinek kérelmére a megállapi­tási határozat hozatott, az iránt azonban, hogy a megállapítási eljárásnak kérelmezése, már magában véve a megindított bün­tető eljárás felfüggesztésére alkalmas lenne, e törvényszakasz egyáltalában mi intézkedést sem tartalmaz; nyilvánvaló, hogy az ugyanazon tárgyra vonatkozó bitorlás iránti eljárást az ellen, a kinek kérelmére a megállapítási határozat hozatott, csak a megállapítást magában foglaló jogérvényes határozat zárja ki, de nem egyszersmind a megállapítási keresetnek beadása is. (A buda­pesti kir. ítélőtábla, 1897. június 9. 6149. sz.) Sajtó ügyekben. A kir. törvényszék előtt a Btk. 62. §-a szerint megkívánt itt lét a bűnvádi eljárás főelvei szerint, lehetőleg kontradiktorius eljárás alapján hozandó meg ; mi végből a rendszerint nyilvá­nosan megtartandó tárgyalás határnapjáról — esetleg posta ut­ján — lehetőleg mindazok értesitendők, kiknek az elkobzandó nyomtatványra netalán igényük van azzal, hogy azon a vádlot­tat illető jogokat személyesen vagy ügyvéd által gyakorolhat­ják s hogy elmaradásuk az ítélet meghozatalát nem gátolja. Ha az érdeklettek ismeretlenek vagy ismeretlen helyen tartózkod­nak : a tárgyalás a számukra hivatalból kirendelendő védő köz­benjöttével tartandó meg. Minthogy az elkobzásnak és megsemmi­sítésnek kimondása az i lető nyomtatványnak a m. Btk. terüle­tén elkobozható összes példányaira kiterjed, esetleg a jogerős ítélet a végrehajtás folytatása végett nemcsak az eljáró, hanem a többi kir. ügyészséggel, valamint az összes bíróságokkal és a m. kir. belügyminisztériummal is haladéktalanul közlendő lesz. A Btk. 62. tj-ában foglalt rendelkezésnek pótlólagos (subsidia­riusi természetéből önkényt következik, hogy az arra alapított eljárás nem állhat útjában annak, hogy a később esetleg előállított felelős személyek vétkessége kérdésében az arra hivatott esküdt­széki biróság ítéljen. (A m. kir. Curia 1893. június 22. 3,833. sz. a.) A kir. sajtóbiróságnak kivételes — tehát szorosan értelme­zendő - hatásköre csak az esküdtszék elé tartozó ügyekkel kapcsolatos kérdésekre terjed ki ; vagyis egyedül a felelős sze­mélyek vétkességének megállapítására irányuló eljárás folyamán érvényesülhet (elj. szab. 2. § ); a Btk. 62. §-ának foganatosítását célzó eljárás tehát a sajtóbiróság határkörébe nem tartozhatik. A Btk. 62. §-ában foglalt rendelkezések foganatosítására — az általános szabályok értelmében — a kir. törvényszékek mint rendes büntető bíróságok bírnak hatáskörrel. (A m. kir. Curia 1893 június 23. 4,577/93. sz. a.) Az időszaki lap felelős szerkesztője csak akkor szabadul meg a lapjában foglalt büntetendő cselekményért őt terhelő fele­lősségtől, ha a vizsgáló bírónak a valódi szerzőt jelentette be és ezt — legalább a bejelentés idejében — felelősségre lehetett vonni. — Ha tehát a szerzőként vádolt egyén felmentetett is az esküdtszék által a vád alól, mivel ő nem szerzője az inkrimi­nált közleménynek, ez a felelős szerkesztő törvényes felelőssé­gét meg nem szünteti. A bejelentett szerző eme minőségének birói megállapítása nem képez a felelős szerkesztő perbe fogha­tására nézve oly előzetes kérdést, melynek elintézéséig az elé­vülés a szerkesztő irányában nyugszik ; mert a közvádló a szerkesztő ily bejelentéséhez kötve nincsen, hanem az 1868. feb­ruár 22-én 231. sz. a. kelt. I. M. R. 2. és 3. bekezdése értelmében a valódi szerző kinyomozását kívánhatja és ha ez nem sikerülne, közvetlenül a szerkesztő ellen fordulhat; a mennyiben álszerzö nevezése egyenlő a valódi szerző felfedezésének megtagadásá­val ; és ezeknél fogva a bejelentett szerzőnek előzetes megper­lése a felelős szerkesztő feleletre vonhatásának nélkülözhetetlen feltételét nem képezi. (A m. kir. Curia 1897 június 22. 6,090. sz. a.) Kivonat a „Budapesti Közlöny"-böl. Csődök : Cernkovits llltís. Lázár, Sándor és József e­Szabadka, szabadkai tszék, bej. szept. 14., félsz, szept. 28., csb. Oláh Ferenc, tmgg. dr. Blau Géza. — Szolnoky József és neje e. Lipárt. szombathelyi tszék, bej. szept. 11., félsz, szept. 18., csb. Tulok János, tmsg. dr. Esső Imre. — Zimmermann H. A. e. Budapest, keresk. és váltó tszék, bej. aug. 31., félsz, szept. 30., csb. dr. Szaffka Dénes, tmgg. dr. Meischmann Sándor. — Engel Márkus e. Dunaszerdahely, pozsonyi tszék. bej. szept. 25., félsz. okt. 20.. csb. Würtzler Ödön, tmgg. Pick Flóris. — Vörös Géza e. Ölbő, szombathelyi tszék, bej. szept. 13., félsz, szept. 21., csb. Fúlok János, tmgg. dr. Szabó László. — Breuer Klára e. Salgó-Tarján, balassagyarmati tszék, bej. szept. 10., félsz, szept. 24., csb. Köröm László, tmgg. Frank Dezső. — Mandel Béla e. Nyírbátor, nyíregyházai tszék, bej. aug. 20., félsz, szept. 6., csb. Szabó László, tmgg. dr. Hoffmann Mór. — Siklóssy János e. Pápa, veszprémi tszék. bej. szept. 13., félsz, szept. 27., csb. dr. Illés Dezső, tmg<j. dr. Hirsch Vilmos. — Kovácsevics Ede e. Károlyváros, károlyvárosi jbiróság. bej. jul. 29., lelsz. jul. 31., tmgondnok dr. Reiner Ignác. Pálváza tok : A komáromitszéknél aljegyzői áll. aug. 7. A kolozsvári tszéknél aljegyzői áll. aug. 7. — A lippai jbiróságnál aljegyzői áll. aug. 7. — A nagymihályi jbiróságnál albirói áll. aug. 7. — A király-helmeci jbiróságnál albirói áll. aug. 7. — A szol­noki tszéknél jegyzői áll. aug. 12. — A brassói tszéknél albirói áll. aug. 13. — A szabadkai jbiróságnál albirói áll. aug. 13 — Az egri ügyészségnél a 1 ü g y é s z i áll. aug. 14. — A munkácsi jbiróságnál albirói áll. aug. 14. — Az alibunári jbiróságnál aljegyzői áll. aug. 14. — Az aradi jbiróságnál aljegyzői áll. aug. 14. — Az abauj­szántói jbiróságnál aljegyzői áll. aug. 14. PALLA8 RÉSZVÉNYTÁRSASÁG NYOMDÁJA BUDAPESTÉ*

Next

/
Oldalképek
Tartalom