A Jog, 1897 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1897 / 31. szám - Az igazságügyi budget összeállitásához

Tizenhatodik évfolyam. 31. szám. Budapest, 1897. augusztusi. Szerkesztőség: JT TT f\ Előfizetési árak: A JO Helyben, vagy mátíat bérNegyed évre _ 1 frt 60 kr Kiadóhivatal: í8"15"MAGTAR 0GYVÉDI KÖZLÖfíT) Fél . _3«-< „ „ . , í9 HETILAP AZ IGlZSÍGfley ÍRDEOIM ÍÍPÍISELETÍRE Á MAGTÁR ŰGTTÍDI, BÍRÓI, ÜGYÉSZI fc IÖZJEGTZŐI ÍAR CÖ2LÖNTB. p « « _ « v., Kudolf-rakpart 3. sz. e-gesz « _ o Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják _ , Dr. RÉVAI LAJOS - Dr. STILLER MÓR Az előfizetési pénzek Kéziratok vissza nem adatnak. AUPSM.V ujyveaeí. leecélsatrü>/ben bérmentesen Felelős szerkesztő: Dr. STILLER MÓR. wgccaws ;ucu Megrendelések, felszólalások a postautalványnyal kiadóhivatalhoz intézendők. Megjelen minden vasárnap. küldendők. TARTALOM: Az igazságügyi budget összeállításához.—Bűncselekmény és magánjogi igény. Irta: dr : Plopu György, gyulai kir. törvényszéki biró. — Belföld. (A magyar általános polgári törvénykönyv.) — Ausztria és külföld. (Nemzetközi ügyvédi kongresszus Brüsselben.) — Vegyesek. — Curiai és táblai értesítések. — Hirdetések. MELLÉKLET: Jogesetek tára. — Felsőbirósági határozatok és döntvények — Kivonat a «Budapesii Közlöny»-böl (Csődök — Pályázatok. Az igazságügyi budget összeállitásához. Július hó végére összeállítják a ministeriumokban a jövő évi költségvetés tervezetét. Sajnos, hogy e munkálat a közönségtől elzártan, titokban készül; mert a szakszerű indítvány az összeállítás idején jobban figyelembe volna vehető, mint a számszerű összhangba hozott lezárás — a beterjesztés — után. Még a legjobb gondolatot is elüti a kényelem akkor azzal, hogy maradjon csak az el a jövő évig. A spanyolfal mögötti munkálat alatt, — esetleg szives megfigyelésül, — adjuk elő alábbi megjegyzéseinket. * * Személyi és dologi kiadások szerint lévén téve a fő különböztetés, foglalkozzunk elsőben a személyi kiadásokkal. I. Legelső helytelenítendő dolog az, hogy az egy fizetési osztályú állások nem mindenütt vannak összlétszámba fogva. Acuriai tanácselnökök s táblai elnökök, a táblai tanácselnökök curiai bírák és főügyészek, a táblabírák törvényszéki elnökök s főügyészi helyettesek külön-külön csoportban való kezelése nehézségekre és igazságtalanságokra vezet. Vegyünk egy curiai birót. a ki mint ilyen csak mintegy 3 év múlva jönne az 5000 frtos (I. oszt.) fizetésbe: ha ez akár táblai tanácselnökké, akár főügyészszé megy : sokkal hamarabb — talán azonnal — 5C00 frtossá lesz. mert az uj collegái között a hasonló előbbi rangsora alapján a többi elé kerülhet. Ügyességgel megjárva a táblai bírói és elnöki széket s végre főügyészi helyettessé válva, azt lehet elérni, hogy mindhárom állásnak más-másnemü előnyeire való jogot és kilátást lehet szerezni és megtartani. Mindez anomália teljességgel megszűnnék, ha a törvényadta jogon mindez állások szoros összlétszámba egyesittetnének. Megvan ez ez alsóbb állásoknál részben. így a bírák s ügyészek, albirák s alügyészek rangsora okosan van egybefogva ; nem tesz zavart, pedig ezek közt több különbség van : fővárosi, vidéki, vizsgálóbíró, betétszerkesztő, ügyész, tanácsjegyző; mindé foglalkozások külön javadalmat is adnak s mégis csak az a helyes, hogy ezek mindennek dacára egyformák. Furcsa, hogy a telekkönyvvezetők, irodaigazgatók s irodatisztek megint külön-külön létszámban vannak. De tán legfurcsább a fegyintézeti ellenőrök és gondnokok helyzete. Az előbbi az utóbb említettek előtt van; a legutolsó ellenőr azonban csak 800 frtos, a legelső gondnok pedig már 1,000 fitos fizetésű. Mégis ha e legelső gondnok ellenőrré lesz : 800 frtossá nevezik ki s várhat pár évig, mig az előbbi helyére ér a ranglétrán. (Az nem tesz külömbséget, hogy extra személyi pótlékul addig is megkapja a különbözetet). Pedig mily könnyen volna ez orvosolható. Csak azt mondaná a minister, hogy a telekkönyvvezetők és irodaigazgatók közül a IX. fiz. osztályba sorozottak, továbbá a telekkönyvvezetők, irodaigazgatók és irodatisztek közül a X. fiz. osztályba sorozottak egy-egy összlétszámba foglalandók. S ép igy egy összlétszámba tartoznak az ellenőrök közül a X. fiz. osztályban levők a gondnokok közül a X. fiz. osztályban levőkkel. S habár a fentiek szerint az ügyészek s birák egy összlétszámba tartoznak : a budgetben mégis teljesen külön kezeltetnek s ugy tűnik fel, mintha külön-külön előmenetelük is Lapunk mai száma volna. A budget-indokolás ugyanis mindig külön sorolja fel a táblai bit ói és a főügyészi helyettesi rangú tervbe vett előléptetéseket s a VII. fiz. osztályba sorozást. De az 1897-diki indokolás szerint az albirák közül 120 s az alügyészek közül 20 vétetik fel a IX. fiz. osztály 2. fokozatába; holott ezek szoros összlétszámba tartoznak s a törvény imperative előírja a sorszerinti kötelező előléptetést. Hogyan lehet hát ezt számszerint elkülöníteni?... ugy, hogy aztán a minister nem is tudta betartani ; persze mert nem tudta honnan venni a sorba jövő 18-nál több alügyészt! Szinte nevetségessé lesz e szétosztás a budget indokolásban a kezelő személyzet tekintetében. írnok = írnok, ha a Curiánál van, ha a tábláknál, főügyészségeknél, törvényszékeknél vagy járásbíróságnál vagy a minisztériumnál. A rangsorban majdnem igy is van ; de a budget indokolás szétszedi őket! Ez szerint a Curiánál s ministeriumnál nincsen irnok ; a tábláknál s főügyészségeknél pedig csak 600 frtos van; a többi aztán a törvényszékeknél, járásbíróságoknál és ügyészségeknél van. S ezt a budget mind külön kezeli. Az 1897. évi aztán megtette azt, hogy mindezek közül a törvényszéki és járásbírósági Írnokokból 200-at felvett a 700 frtos s 200-at a 600 frtos fizetésbe; a többieket azonban a régiben hagyta. És mi lett?... a miniszter nem tudta ezt végrehajtani! A szentesitett budget-törvény nem volt ugy végrehajtható, mert megesett volna az, hogy a táblai s főügyészségi régi Írnokok az elnézés folytán csak 600 fitosak maradtak volna s tán ujabb elsőbiróságiak mentek volna a 700 frtos fizetésbe. Vagyis a budget-indokolás szerinti terv — az eszményi szétosztás — a reálizáláskor csütörtököt mondott. S mivel igy az elsőbiróság írnokaira praeliminált összeg túlnyomó részben felsőbirósági írnokokra ment el s mivel a virement ilyenre nincsen megadva: nem is tudom, hogy Rakovszkyék számszéke jogosítva lesz e ezt elnézni. Megjegyezni óhajtjuk, hogy a tényleg effectuált előléptetéseket tartjuk helyesnek; csakhogy ez nem a budget-törvény alapján van végrehajtva, mert az a személyelkülönités következtében rossz volt. Hogyan lehetne tehát ezen segíteni ? Magában a budget indokolásban van erre egy jó példa. A tanácsjegyzőnek berendelt albiró a táblán van; táblai egyén ő azért? . . , nem, csak ott szolgál. Ezért aztán a személyi törzsfizetése és ő az elsőbiróságnál van felvéve, a táblák tételénél pedig fel van véve ennyi és ennyi albiró részére pótlékul ez meg ez. Ezt az elvet kellene az egész igazságügyi budgeten keresztül vinni és pedig a következőképen. Nem kell a priori felosztani a budgetet a hivatal elnevezése (Curia, táblák, ügyészség stb.) s ezeken belül személyi s dologi rovatok szerint; hanem elsőbben is azt venni a beosztás alapjául, hogy a legtöbb személy minden hivatalban flucktuál: ez egy elkülönített személyi osztály, amelynek semmi köze a hivatal elnevezéséhez. Csak aki megkötött — másra át nem térő állásban van, az osztandó be aztán a hivatalok szerinti elnevezésű rovatoknál a személyi kiadásokhoz. Az ügyész voltaképen csak biró. felveszem tehát ezek közé; az ügyészségnél pedig felemlítem, hogy 66 biró ügyészi megbízással van ellátva s kap érte pótlékul évi 300 frtokat, amely összeget már ide veszem fel. Még egyszerűbb volna azonban a személyi kiadásokat összefoglalni. Eképen : II. fiz. oszt. Minister, Curiai elnök fizetés, lakbér III. fiz. osztály. Curia alelnöke, államtitkár. !> oldalra terjed.