A Jog, 1897 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1897 / 28. szám - Szabad-e a kir. közjegyzőnek ajándékot elfogadni? - Az uj porosz kereskedelmi törvény

220 A JOG Elfogadjuk azt, hogy a törvény rendszere szerint a felebb­viteli tárgyalás az elsöbiróság előtti tárgyalásnak a folytatását képezi, ez azonban feltételezi, hogy az ügy érdemileg az első bíróságnál is legalább le legyen tárgyalva. Mert a mennyiben az elsöbiróság az ügyet érdemlegesen le nem tárgyalta, a felek bizonyítékait jegyzőkönyvbe nem vette, a felebbviteli bíróság által az 535. §. alapján még az sem lesz meg­állapítható ilyen esetekben, hogy a fél a felebbviteli eljárásban nóvum alapján lesz-e pernyertes, vagy sem. Felette kívánatos, hogy oly esetben, a midőn az első bíróság felperest keresetével pusztán és egyedül alaki szempontból utasí­totta el anélkül, hogy az ügyet érdemlegesen letárgyalta volna, a felebbviteli biróság az első bíróság ítéletét természetesen nem szó­beli tárgyalás, hanem nyilvános előadás mellett szintén feloldhassa, a mennyiben az első bírósági ítélet megváltoztatásának van helye. A feloldás ezen esete a szakaszba felveendő. Indokolja ezen feloldási esetnek a megállapítását azon körülmény is, hogy az első bíróságok az ügy érdemleges letárgya­lására utasíthatók lévén, a felebbviteli biróság által, mellőzni fogják, (különösen azok szokták gyakorolni, akik már előléptetésre nem számítanak) azon kényelmes, de szabálytalan eljárást, mely a kivált bonyolultabb peres ügyeknek alaki szempontból lett eldöntésével az érdemleges tárgyalás- és részben a bizonyítási eljárást is a felebbviteli bíróságra hárítják. De maga az indokolás is e mellett érvel akkor, a midőn annak ad kifejezést, hogy a tervezet csak akkor engedi meg az ügynek az első bírósághoz való visszautasítását, ha az instan­tiák számának megrövidítése nélkül nem határoz­hatni, tehát akkor is, ha az első biróság az ügy érdemében el nem járt. Belföld. A miniszter és a szegedi ügyvédek. Ismeretes az az összeütközés, mely egy büntető ügyben Dobák Béla kir. főügyészhelyettes és Balassa Ármin dr. ügyvéd között Szegeden keletkezett s melynek később az lett a következménye, hogy a szegedi ügyvédi kamarának néhány tagja, kiket a törvényszék hivatalból rendelt ki védőnek Balassa dr. helyett, a kirendelést visszautasította. Az ügyvédi kamara plénuma is fölterjesztést intézet ez ügyben az igazság­ügyminiszterhez, a ki most leiratot intézett a kamarához. E r dé ly (Sándor igazságügy miniszter kijelenti e leiratban, hegy az ügyvédi kamara előtt is tanácskozás tárgyává tett ügy meritumába beavatkozni nem akar, mert az ügyet a rendes fórumok előtt kell iitéleltel befejezni. De fölhívja az ügyvédi kama­rát arra, hogy a hvatalbeli védelmet visszautasított kamarai tago­kat kötelességeik teljesítésére szigorúan utasítsa, mert ha a védelmet ismételten megtagadják, a megtorló intézkedések ez esetben nem fognak elmaradni. Az igazságügyminiszter leirata nagy fölhábo­rodást keltett a kamara tagjai között, mert megtorló intézkedé­sekről — hasonló esetekben, nincs törvényes intézkedés. Irodalom. A kegyúri jog, különös tekintettel hazánkra, nyertes pályamű Irta: dr. M i h á 1 o v i c s Ede. Ny itr a, Huszár István kiadása. Ezen mü, mely a küszöbön levő katholikus autonómiai mozgal­mak alkalmából is irodalmi jelentőségén felül nyer actualitást, igen alaposan megismerteti az olvasót a kegyúri jog intézményé­vel. Szerző igen nagy irodalmi apparátussal müve első részében az intézményt canonjogi szempontból ismerteti, azután kimeritően tájé­koztat Németország és Ausztria érvényben levő kegyúri jogi tör­vényeiről, mig végre széles mederben, a legkisebb részletekre terjeszkedve elénk tárja ez intézményt, a mint az Magyarorszá­gon fejlődött. Érdekes e munka különösen azért, és ez emeli gyakorlati értékét,hogy nem szorítkozik csupán azon eredmények fel­tüntetésére, miket a történeti fejlődés mutat hazánkban, hanem hogy a reform terére lép, és a történeti fejlődés talajából kiindulva, egy egész rendszeres törvényjavaslatot terjeszt elő a kegyúri jognak szabályozására. Messzire vezetne, ha e javaslatot bírálat tárgyává akarnók tenni. Annyit azonban készségesen elismerünk, hogy szerző elfoglatlanul és gondos körültekintéssel tárgyalja a kényes ügyet. Vegyesek. Ritka kitüntetés érte birói karunk egyik kitűnő tagját. Lehócky Kálmánt, a pozsonyi kir. tábla nagyérdemű elnökét. O Felsége a benső titkos tanácsosi méltóságot adományozta neki. E rendkívüli kitüntetés egy hosszú és érdemekben gazdag birói pályán szerzett igaz érdemeknek méltó elismerése. Ezen ritka kitüntetés örömében nemcsak a pozsonyi tábla, de az egész magyar birói kar és a kitűnő elnöknek számos tisztelői is őszintén részt vesznek, azon kívánsággal, hogy a kitüntetett elnökur még számtalan éven át élvezhesse a királyi kegy örömét jó egészségben. Dr. LászyJózsef a pozsonyi kir. tábla kitűnő tanácselnöke a temes­vári kir. tábla elnökévé neveztetett ki. Dr. Lászy mintegy prades­tinálva van egy oly nagy birói testület vezetésére mint a temes­vári tábla. Mély tudás, kiváló itélő tehetség, rendkivüli sokoldalú birói gyakorlat, lankadatlan erély és kifogyhatlan munkabírás ot vezéri szerepre jogosították már régen. Ep akiért csak szerencsét kívánhatunk a temesvári táblának e kinevezéshez, de szerencsét kívánunk Erdély igazságügyministernek is ezen választáshoz. Mi pedig, kiket Dr. Lászy tanácselnök úrhoz, hosszú évi tiszteletes nagyrabecsülés érzelmei kötnek legőszintébb örömmel vettük e kine­veztetést mint érdemei elismerésének jelét. Legjobb szerencsekivá­nataink követik uj állásában. Az ügyvédek nemzetközi kongresszust tartanak f. évi augusztus első és következő napjain Brüsszelben. A nemzetközi értekezlet célja az összehasonlító törvényhozás segélyül vétele mellett az ügyvédi hivatás egészséges reformját előmozdítani és a különböző országok ügyvédei közt tudományos érintkezést létesí­teni, a kartársi érzést ápolni. A kongresszust a belga ügyvédek szövetsége hivja össze és nyolc pontban fogja tárgyalni a formu­lázott kérdéseket, a melyek közé a jogi, elméleti és gyakorlati oktatás és a nemzetközi kölcsönös szegényvédelem polgári és büntető ügyekben is felvétetett. A szervező bizottság, a melynek élén J u 1 e s Guillery és J u 1 e s Le Jeuna belga miniszterek, mint tiszteletbeli elnökök és Edmond Picard ügyvéd szenátor mint működő elnök állanak, meghívta a budapesti ügyvédi kamarát is, mely legközelebbi választ­mányi ülésében foglalkozott e tárgygyal. A választmány a meg­hívást elfogadta és a kamara képviselőiként Dr. Nagy Dezső ügyvédet a kamara titkárát, és S z t e h 1 ó Kornél ügyvédet a kamara választmányi tagját küldte ki. Ügyvéd kerestetik. Terregova község (Krassó-Szörény-megye) községi jegyzője azzal a kéréssel fordult a budapesti ügyvédi kamarához, hogy örömmel vennék, ha a kamara tagjai közül valaki vállalkoznék a községben ügyvédi irodát nyitni, miután az egész járásban, a melynek Terregova község a főhelye, nincsen ügyvéd a ki a lakosság jogügyeit ellátná. Maga a község kir. járásbíróság, telekkönyvi hatóság, elsőfokú házközösségi hatóság székhelye és 32000 lakossal bir a mi tisztességes existentiát biztosit. A román nyelv birása kívánatos, de nem elengedhetlenül szükséges, mert a nyelv könnyen elsajátítható és addig is tolmács segélyével érintkezhetik a néppel. Megéri-e a fáradságot? A Nagyvárad-városi kir. járás­bíróság egy krajcárnak kiutalása tárgyában a következő végzést hozta: minthogy az árverésen befolyt vételárból a kiküldött által levont az 1881. évi LX. t.-c. 119. §-a értelmében előnyös tétel­ként szerepelő árverési költségek levonása után 1 kr. maradt fenn, s mert végrehajtató követelése a foglalás tekin­tetében a jelen ügyben még érdekelt kir. kincstár követelését megelőző kir. jbiróság a letétbe helyezett s a n.-váradi kir. posta­hivatalnál 171/91. tétel alatt kezelt 1 kr. készpénzt a letét­ből kiutalja s utasítja a n.-váradi kir. adó mint letétpénztárt, hogy ezen összeget másik netán előbb szerzett jogainak sérelme s jog­erő bevárása nélkül jelen végzés áttett példányával a végrehajtást elrendelő budapesti V. ker. kir. jbiróságot keresse meg, mely biróság 102190/895. sz. végzésre hivatkozva fenti összegnek végre­hajható részére követelése résztörlesztéséül leendő kifizetés végett értesítés bevárása mellett megkerestetik. Forgalomba tételnek tekinthető-e egy hamis váltópénznek az automatba való bedobása ? Egy fiatal ember egy általa készített hamis huszfillérest dobott egy automatba és ily módon egy dobozka cukor birtokába jutott. A kérdés már most az, vájjon ezen eljárás által a pénzhamisítás vétsége (203. 1. p., 204. §§.) vagy a tulajdon elleni kihágás (Kbtk. 126. §.), esetleg mindkét cselekménynek eszmei halmazata (95. §.) forog-e fenn ? A budapesti büntető törvényszék, a melynél ezen bűnügy tárgyaltatott, ez esetben kizárólag csakis a pénzhamisítás vétségét látta fenforogni, mert beigazoltnak látta, hogy a tettesnek célzata a hamisított fémpénznek forgalomba tételére irányult. Curiai és táblai értesítések. Az e rovat alatt közlött értesítéseket előfizetőinknek díjtalanul szolgáltatjuk. Az ide vonatkozó levelezést téve­dések kikerülése végett kérjük mindig kiadóhivatalunkhoz. Kassa dr. N. V. Zirmann S. s. ts. büntetőügye a C-hoz'nem érk. Sopron H. Zs. lovag Rothermann Gy. — Neuber E. 2641/97 sz a. C. m. hó Ki. hh. — Sch. K. Tigdor Zs. Mesgalits I.-né érk 3870/97 sz a. n. e. eld. Khmkó. - Bauer M. — özv. Lakits I.-né féle ügv a C-hoz nem érk. - Szécsény P. S. Földiák Gy. - Szécsényi tak pénz­tar féle ügy a C-hoz nem érk. - Z. Egerszeg dr. J. M. Rechnitzer M. Központi tak. pénztár a C-hoz. nem érk. és Pollák L. A homonnai kir. közjegyző irodájában közjegyző helyettes vagy jelölt esetleg jogvégzett fiatal ember f. évi aug. i-töl kezdve alkalmazást nyerhet. A tót nyelv birása szükséges. Bizonyítvá­nyokkal ellátott ajánlatok közvetlenül hozzá intezendők A közjegyzői teendők minden ágában teljesen jártas, önálló munkára képes nőtlen közjegyzői segéd io évi a kiadóhivatalban. alkalmazást keres. Cime gyakorlattal Dr. Glatz Lajos, somorjai kir. közjegyző irodájában szep­tember ho elsejétől gyakorlott helyettes vagy jelölt alkalmazást nyerhet. PALLAt RÉSZviNvrÁMAtol NYOMDÁJA BUDAPESTEN-

Next

/
Oldalképek
Tartalom