A Jog, 1897 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1897 / 27. szám - Végszó a bérletből való kimozditás kérdéséhez - A megtámadási perek birói illetősége

a községi bíróságok hatásköréhez tartozik-e az ilyen kereset vagy sem ? A '20 frtot meg nem haladó perérték kétféleképen állhat elö és pedig vagy ugy, hogy a hitelező követelése eredetileg sem volt nagyobb 20 frtnál, minélfogva a közadós ellen a végrehajtási eljárást a községi bíróság látta el; C, vagy pedig ugy, hogy a hitelező követelése eredetileg a 2) frtot meghaladta ugyan; de fizetés vagy egyéb módon a végrehajtás alkalmával a 20 frt értékhatár alá jutott, mindazonáltal a végrehajtási eljárás a kir. járásbíróságok előtt volt folyamatban. Bár a közadós más jogügyletei is megtámadhatók, azért veszem a végrehajtási eljárásból származókat; mert ezek gyakoriabbak, és a megtámadási perek rendszerint a végrehajtások folytán támadnak. Véleményem szerint akár az egyik, akár a másik mód szerint állott elő a megtámadási per értéke, az a birói hatáskörön nem változtathat; mert hiszen a megtámadási per egy egészen uj per, mely teljesen független ama pertől, melynek végrehajtási intézkedéseit hatályon kívül helyezni hivatott. Hojy a felvetett kérdésre a helyes feleletet megkaphassuk, az 1877. évi XXII. t.-c 11. §. illetve 14. §-át kell megvizsgálnunk, mint a mely törvényhelyek a községi bíróságok hatáskörét szabályozzák. Ezek szerint csak a 11. §. 1. 2. és 3. pontjaiban felsorolt ügyek, nevezetesen 1, pénzköveteléseket tárgyazó keresetek, melyek összege a járulékokon kivül 20 frtot meg nem halad; 2, Ingóságok vagy munkateljesítés iránti keresetek, ha a kereset tárgyának értéke a járulékokon kivül 20 frtot meg nem halad, vagy felperes a követelés tárgya helyett 20 frtot meg nem haladó pénzösszeget elfogadni késznek nyilatkozik. 3, Kamatok, életjáradékok, tartási és élelmezési kötelezettségek iránti keresetek, ha a kereset tárgya a járulékokon kivül évi 20 frt összeget vagy értéket meg nem halad stb. — tartoznak a községi bíróság hatásköréhez. A megtámadási kereset nem pénzköveteléseket tárgyazó kereset, nem is ingóásgok vagy munkateljesítés iránti kereset és nem kamatok, életjáradékok és élelmezési kötelezettségek iránti kereset, minélfogva a községi bíróság hatásköréhez nem tartozhatik. A megtámadási per alapeszméje mindig az, hogy a közadós valamely cselekvénye semmisitessék meg, a mely cselekvény nem egyszer complikált voltánál fogva a hivatásos biró ítélőképességét is próbára teszi, ugy hogy ezelőtti birói gyakorlatunk minden megtámadási pert a törvényszékek hatásköréhez utalt. Azon nagy érdekeknél fogva is, mely az ilyen perekhez fűződik szükséges, hogy ezekben az érték csekélységére való tekintet nélkül hivatásos biró hozzon ítéletet és sem a törvény, sem a felek érdeke nem engedi, hogy a megtámadási perekben a községi biróság járhasson el. Belföld. A miskolci ügyvédi kamara az ügyvédi kérdésről. A miskolci ügyvédi kamarának az igazságügyministerhez felterjesztett jelentéséből hozzuk a következőket: Az ügyvédség terén tett tapasztalatainkat illetőleg sajnálattal kell constatálnunk, hogy az ügyvédi karnak előző évi jelentéseinkben jelzett bajai a lefolyt évben legkevésbbé sem orvosoltattak. Birjuk azonban Xagyméltóságodnak a mult évi országos ügyvédgyülésen tett nyilatkozatát, mely szerint az ügyvédi hivatás fontosságát átérzi és azt kellően méltányolja és birjuk abbeli igéretét, mely szerint az ügyvédség emelésére és gyarapítására szükséges intézkedéseket tanulmány tárgyává teszi. E nyilatkozatból és ígéretből kifolyólag reméljük, hogy Xagyméltóságod mindazon intézkedéseket, melyek a magyar ügyvédség helyzetének javítására szolgálni hivatvák, mielőbb megteendi. Reméljük tehát, hogy az ügyvédi rendtartásról szóló már kész s az összes kamarák által általánosságban helyeselt törvényjavaslatot, a kamarák által e tárgyban felterjesztett észrevételek figyelembevétel mielőbb a törvényhozó testület elé terjesztendi s törvényerőre emelendi, ennek keretében az ügyvédség életfáján élősködő zugirászatot kiirtandja s az ügyvédi díjszabályt, mely a bíróságok által gyakran szükkeblüleg s méltánytalanul hozott költségmegállapitó határozatoknak helyes irányt ad, létesiti. Hisszük és reméljük, hogy a birói, a közigazgatás terén birói functiót teljesítő tisztviselői és az ügyvédi képesítés egységesítését eszközlendi. Reméljük és várjuk, hogy hivatali előde nyomán haladva a birói s ezek közt a magasabb birói és közjegyzői állások betöltésénél az ügyvédi kar tagjait az eddiginél nagyobb mérvben alkalmazandja, s ezáltal egyrészt a birói kar szellemi niveauját emeli, másrészt az ügyvédek létszámában tapasztalt túlságos szaporodást lehetőleg csökkenti. Ezzel kapcsolatban reméljük és várjuk, hogy intézkedni fog Xagyméltóságod az iránt is, hogy a birói és közigazgatási birói, illetve tisztviselői állásokra kinevezett, illetve kinevezendő ügyvédek nyugdíjjogosultságánál azon idő, melyet a kinevezett, illetve megválasztott ügyvédi foglalkozásban töltött el, beszámittassék. Hisszük és reméljük, hogy az 1874. évi XXXV. t.-c. 55. §-ának eltörléséről s ezáltal a feleknek a más ügyekkel külömben is teljesen elfoglalt kir. közjegyzők által nem képviseltethetéséről, továbbá az 1893. évi XVIII. t.-cikknek a felek képviseletét tárgyaló része olyképeni módosításáról, hogy a felek képviseltetes esetén csakis ügyvéd által legyenek képviselhetők, Nagyméltóságod mielőbb gondoskodni fog. S végül hisszük és reméljük, hogy Nagyméltóságod az elaggott s munkaképtelenné vált ügyvédeknek, özvegyeiknek nyugdíjaztatásáról s az ügyvédek árváinak tartási és nevelési járulékban létesítéséről a törvényhozás utján s az állam segélye igénybe vételével is atyailag gondoskodand. E hitünkben, reményünkben és várakozásunkban bizva esedezünk Nagyméltóságodhoz, hogy a jelzett intézkedéseket a lehető legrövidebb idő alatt megtenni kegyeskedjék. Csak ismétlésekbe bocsájtkoznánk, ha azon okokat, melyek a fentebbjelzett intézkedéseket szükségessé s már elkerülhetetlenné teszik, elősorolnánk; ott fekszenek az indokok előző évi jelentéseinken kivül az összes ügyvédi kamarák jelentéseiben, az országos ügyvédgyülés naplóiban s a jogi szaklapokban. Nem ismeretlenek azok - miként a mult évi országos ügyvédgyülésen Nagyméltóságod maga ünnepélyesen kijelentette. Nagyméltóságod előtt legkevésbé sem, s igy biztosan várjuk az intézkedéseket Nagyméltóságod által kezdeményezve már a legközelebbi jövőben. Nyilt kérdések és feleletek. A telekkönyvi jog köréből. (Felelet). I. A «Jog» 25. számában közölt e kérdésben következő a válaszom : Kétségtelen, hogy C. és D., mint nem adós jelzálogtulajdonosok viszonya és kötelezettsége dologi alapon nyugvó, és sem egymásközt, sem a személyes adósokkal vagy hitelezővel szemben személyes jogviszonyt meg nem állapit. Viszont C.-nek az eladó B-vel szemben a tehermentesítés kikötése nyomán keletkezett személyes jogviszonya egyedül B-re nézve jelent kötelezettséget, de abból, hogy B. ennek nem tesz eleget, A. vagy D. ellen kereseti jog nem származhatik, mert mindaddig, mig a zálogjog ki nem töröltetik, C. ingatlana az egyetemleges jelzálogi teher alatt lekötve marad, s B. elleni tehermentesítési igénye, eziránt kötelezettségben nem álló harmadik személyek ellen ki nem terjeszthető, s nem létezik jogalap, melynélfogva C. a tehermentesítés érdekében A-t vagy D-t perbe idézhesse. Hanem C. helyzetében ajánlatos a követelést magához váltani, s a hitelezőtől szerzett engedmény alapján a követelést a maga javára érvényesíteni A. és D. ellen, s feltéve, hogy kielégítéshez jut, ily uton ingatlanait tehermentesitni. Göldner Károly, brassói kir. tszéki biró. II. A «Jog» f. évi 25-ik számában «Tóháthi által közzétett, a telekkönyvi jog körébe vágó nyilt kérdésre véleményem a következő: Ad 1. A C. által B-től vett ingatlan tehermentesítése csakis a jelzálogos hitelező követelésének kifizetése által érhető el, miután a tehermentesítésre egyedül kötelezett B. az adásvételi szerződésben, illetve az ítéletben meghatározott kötelezettségének eleget nem tett és ellene a tartozás birói letétbe helyezése iránt a kielégítési végrehajtás sikerrel nem foganatosítható. Ad. 2. C-nek a B-vel egyetemlegesen kötelezett férj azaz A. ellen követelés felerésze erejéig nézetem szerint van kereseti joga és pedig azon a jogalapon, mivel C. mint jelzálogos adós a jelzálogos hitelező takarékpénztár követelésének kifizetése által, mindazon jogok élvezetébe lép, melyek B-t mint egyetemleges adóstársat illetnék A-val szemben, ha a követelést B. mint személyesen kötelezett fizette volna ki. Ezen esetben az egyetemleges adós társa ellen a követelés aránylagos részét, jelen esetben a fele részét követelhetné és ugyanannyit van joga C-nek is követelni A-val szemben annak dacára, hogy ő A-val nem szerződött, mivel az általa megvett ingatlanra bekebelezett zálogjog létesítette közöttük az alapul szolgáló követelésre nézve azon jogviszonyt, mely egyelőre mint kötelezettekkel szemben áll fenn a jelzálogos hitelező javára; a fizetés ténye által azonban ezen együttes kötelezettségből kereseti jog származik C. javára az első sorban kötelezett személyes adós A-val szemben a fizetett összeg fenti arányában. Hogy az egész követelés erejéig legyen C-nek A-val szemben kereseti joga, ahhoz a jelzálogos hitelező engedménye volna szükséges, a mire azonban a takarékpénztár nem kényszeríthető, saját elhatározásából pedig a követelést engedményezni a kérdések történeti részéből vont következtetésem szerint a takarékpénztár épen ugy nem hajlandó, mint a hogy nem akarja követelését A. vagyonából kielégíteni, illetve a C. által megvett ingatlanra vonatkozó részleges törlési engedélyt megadni. Ad. 3. Nézetem szerint C-nek D. ellen közvetlenül semmiféle kereseti joga nincsen. Ad. 4. C. a követelés kifizetése folytán a követelés birói letétbe helyezésére és a költségek megfizetésére B-t kötelező jogerős ítélet alapján lefoglalhatja a B. és D. között létrejött adás-