A Jog, 1897 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1897 / 27. szám - A vádelv és a vádképviselet kérdéséhez. [Mutatvány Balogh, Illés és Vargha a "Bűnvádi perrendtartás magyarázata" cimű művének I. kötetéből] [4. r.]

Tizenhatodik évfolyam. 27. szám. Budapest, 1897. július 4 Szerkesztőség: Jt "T f\ Előfizetési árak: A JOG V.. Rudolf-rakpart 3. ez. ILI —, I I I I ^ He,ybcn> va^ "dékre b<r' mentvc küldve : Negyed évre _ 1 frt 50 kr Kiadóhivatal: <e"15tt MAGTAR DGTVÉDI KÖZLÖÍfT> Fé, « _ 3« - « HETILAP UIG1ZSÍRÜGY ÉRDEÍÍIM tóPTIMKTÍRÍ1 MA6T1R ÜCTIÉDI, BÍRÓI, ŰGTÍSZI ÉS KÖZJEGYZŐI KAR ÍÖZI.ÓHTE. Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják V., Rudolf-rakpart 3. sz. Egész • _ 6 « , . , Dr. RÉVAI LAJOS - Dr. STILLER MOB Az e!őfizetési pénzek Kéziratok vissza nem adatnak. H»»»M»V . . . ujyyedei. Xtact S3.r'i'/ben bérmentesen Felelős szerkesztő: Dr. STILLER MÓR. ^ , , , „ . Megrendelések, felszólalások a post/.«i talványnyal kiadóhirataihoz intézendök Megjelen minden vasárnap. küldendők. TARTALOM : Előfizetési felhívás. — A vádelv és a vádképviselet kérdéséhez. Irta: dr. Balogh Jenő, igazságügyi miniszteri osztálytanácsos ; budapesti tud. egyetemi magántanár. — Végszó a bérletből való kimozditás kérdéséhez. Irta : dr. G 1 ü c k Lipót, ügyvéd Kassán. — A megtámadási perek birói illetősége. Irta : dr. K o pp á n y i Dávid, gyöngyösi ügyvéd. — Belföld. (A miskolci ügyvédi kamara az ügyvédi kérdésről.! — Nyilt kérdések és feleletek. (I. A telekkönyvi jog köréből. (Feleleti Irta: G öl d n e r Károly, brassói kir. tszéki biró. — II. Irta: dr. Purjesz János ügyvéd, Szentesen.) — Irodalom. (Felsőbíróságaink elvi határozatai. Összeállította : D. Márkus Dezső, tszéki biró. — A hatályban levő igazságügyministeri rendeletek rendszeres gyűjteménye. Készítette: dr. Ma rschalkó János, igazságügyministeri fogalmazó.) — Vegyesek. Curiai és táblai értesítések. — Hirdetések. MELLÉKLET: Jogesetek tára. — Kelsöbirósági határozatok és dontvények — Kivonat a "Budapesti Közlöny»-böl. (Csődök. — Pályázatok. Előfizetési felhivás! Július hó i-jével uj előfizetést nyitottunk lapunkra. Ez alkalomból azon t. előfizetőinket, a kiknek előfizetése mult hó végével lejárt, tisztelettel kérjük, szíveskedjenek előfizetéseiket mielőbb megujitani. Az előfizetések a «Jog» kiadóhivatalához, Budapest V., Rudolf-rakpart 3. sz. alá küldendők. \^A vádelv és a vádképviselet kérdéséhez. Irta : dr. BALOGH JENÓ, igazságügyi ministeri osztálytanácsos ; budapesti tud. egyetemi magántanár. \ (Negyedik közlemény.) Minden békebiró, a ki valameiy «private prosecutor»-t vagy tanút kihallgat, őt az úgynevezett «recognizance» kiállittatása vagyis birság fizetését igérő Írásbeli nyilatkozat adása utján ; kötelezheti arra, hogy a terhelt ügyének főtárgyalására a legközelebbi esküdtbirósági ülésszakban, illetőleg a békebiróság előtt megjelenjen, és ott a terhelt ellen az ügy állásához képest vagy vádat emeljen, vagy bizonyítékot szolgáltasson | vagy mindkettőt tegye'j. A feljelentést követő eljárás a bűnügyek természete szerint különböző. Ac sekélyebb sulyu bűnügyeket «Court of Summary j Jurisdiction-, illetőleg >Police Court» főtárgyaláson rendszerint | azonnal és rövidesen elbírálja. A tanukat a priváté prosecutor j állítja elő, s vádló gyanánt is ő tesz nyilatkozatot; csak kivételesen I van jogi képviselője. Ha <private prosecutor* nem lépett fel, vagy a terheltet valamely rendőrügynök letartóztatta, ugyanez a «constable» teszi a feljelentést,2; ugyanő a koronatanú ésug yanö szerepelt — inkább | csak névlegesen — vádló gyanánt. Ellenben az <indictable offences> esetében a nyomozás, a szóbeli és contradictorius vizsgálati tárgyalás s azután a vád-jury etőtti közbenső eljárás előzik meg a főtárgyalás!. A vizsgálat előkészítésének legfontosabb tennivalója: összegyűjtése a bizonyítékoknak a végből, hogy a terhelt ellen emelt vád a békebiró előtti contradictorius tárgyaláson elegendő nyomatékos gyanúval legyen támogatható. A bizonyítékokat bűntett esetében, valam nt ha a közérdeket érintő, ámbár csekélyebb sulyu, «misdemeanour» forog 1) «Any iustice before whom any witness is examined may bind by recognizance the prosecutor and every such witness to appear at the next Court of oyer and terminer or gaol delivery or Court of generál or quarter sessions of the peace at which the accused is to be tried, then and thereto prosecute and give evidence (both or either)as the case may be against the party accused.» (L. Stephen Digest 79. I.) Az 1848 évi dndictable Offences Act.» —11. et 12. Vict. c. 42. 20. cikkének teljes szövegét 1. Craies A collection of Statutes relating to criminal law (London 1894.j 49-50. 1. 2) Londonban egy táblázat — az ügynek legfontosabb adatait feltüntető »charge sheet» — kitöltése utján. L. Prins id. ért. 14—15. 1. Lapunk mai száma fenn, rendszerint a rendőrség hivatalból gyűjti egybe, valamelyik rendőrügynök tartóztatja le a terheltet is és azt azonnal a biró elé vezeti. Londonban és a nagyobb városokban mindegyik kerületi rendőrhatóságnak van is jogi képviselője: s o 1 i c i t o r-ja, a ki a rendőrség képviseletében jelenik meg a békebiró előtti tárgyaláson.3) A mennyiben csekélyebb •misdemeanoui» esetén kivételesen magánegyénie hárul a bizonyítékok összegyűjtésének kötelessége: ugy a priváté prosecutor rendszerint egy «solicitor»-hoz fordul, ki tanulmányozza az ügyet, bizonyítékokat gyűjt s vagy maga jelenik meg a vizsgálati contradictorius tárgyaláson, vagy ha bonyolultabb jogi kérdések merültek fel, maga helyett «barrister»-t küld. Ha az ügy kiválóan súlyosnak vagy fontosnak tűnik fel, a rendőrség, illetőleg a «private prosecutor* az állami vádhatósághoz ! solicitor of the Treasury, 1884 előtt Director of Public Prosecutions» j fordulnak, és azt kérik fel, hogy «solicitor>- vagy «barrister» kiren! delése által gondoskodjék közvád képviseletéről.1) A mennyiben a vizsgálati tárgyalás befejeztével a békebiró sem j önmaga el nem bírálja az ügyet, sem az eljárás megszüntetését5) I el nem rendeli, a jury elé kell az ügyet utalnia. A vád-jury előtti eljárásnak alapjául a vádirat tervezetének bili — benyújtása szolgál. Az 1859. évben hozott «Vexations índictments Act»-ben — 22. et. 23. Vic. c. 17. — és az 1881. évben keletkezett ujabb sajtótörvényben — 4i et. 45. Vict. c. 60. — meghatározott esetek kivételével akárki benyújthat <b i l,l»-t bárki ellen.6) A vádirat beadásának joga korábban mindenkit feltétlenül megilletett. Ellenben az épen most idézett törvények értelmében bizonyos bűncselekmények eseteiben az általános állampolgári vádjog gyakorlása — a terhelt védelme, az állampolgárok, jó hírnevének megóvása, illetőleg alaptalan vádaskodások meggátlása érdekében — bizonyos feltételekhez van kötve. Ugyanis hamis tanuzás, illetőleg hamis eskü, továbbá hamis tanuzásra csábítás, összeesküvés, csalás, szerencsejáték üzésére szolgáló helyiségnek vagy «disorderly house»-nak tartása, szemérem elleni bűntett, végre < libel vagy a sajtótörvényben körülírt más büntetendő cselekmény miatt vádirat csak akkor adható be, ha a prosecutor vagy más egyén a ki ilyen bill-t előterjeszt, «recognizance • adása által kötelezte magát arra, hogy fentartja a vádat és gondoskodni fog a tanuk megjelenéséről, vagy ha valamely közhatóságtól, nevezetesen a főbiróságnakegyik birájától vagy az Attorney vagy Solicitor General-től stb, írásbeli beleegyezést mutat fel arra, hogy a vádat képviselhesse.') A prosecutor köteles a vádirat tervezetét szorosan az évszázados gyakorlat által megállapított formulare és jogi műszavak szem előtt tartásával szerkeszteni. És a pernek ebben a szakában kezd érezhetővé válni az a jelentékeny teher, melyet a népvád jogának gyakorlása s) V. ö. a fennebbiekre nézve F r a n q u e v i 1 1 e id. m. II. kötet 280-281. lap. 4) L. Franqucville id. m. II. köt. 281. 1. s) Megakaszthatja a bünper tovább folytatását a békebiró az 1881. évi aug. hó 27-éről kelt angol sajtó-novella — («An act to amend the law of newspaper libel and to provide for the registration of newspaper proprietors» 44. et. 45. Vict. ch. 60. section 4j alapján a cdibela miatt indított sajtóperben, ha alaposan vélelmezhető, hogy a jury fel fogja menteni a vádlottat, mert a közlés közérdekben történt, az állított tények valódiak, vagy a cikk valamely nyilvános gyűlésről hiv szellemben és igazán referál stb. (V. ö. E 11 i o 11 The newspaper, libel and registration Act. London 1881.) ") L. Stephen Digest 121. és köv. I. ') L. Stephen Digest 122. 1. és Shi r 1 e y H u n t e r id. m. 101 — 102. 1. — Említésre méltó, hogy az 1881. évi «Newspaper libeland registration Act.» (44. et 45. Vict. ch. 60.) 3. cikke szerint «libel» miatt valamely hírlap tulajdonosa, kiadója vagy bármely más felelős személy ellen Angliában csak a «director of public prosecutions« által. IrIandban pedig csak a főügyész (Attorney General) által kiállított előleges Írásbeli felhatalmazás — «fiat» — alapján volt vádirat beadható. Az 1888. évi «Law of Libel Amendment Act» (51. et 52. Vict. ch. 64.) 8. cikke ezt a rendelkezést hatályon kivül helyezte és kimondta, hogy jövőre valamely hírlapnak tulajdonosa, illetőleg kiadója vagy a kiadásért felelős más egyén ellen csak akkor kezdhető meg a sajtóper, ha a vádló erre egy bírótól nyilvános tárgyaláson előleges felhatalmazást kapott. L. Craies gyűjteményét: «A Collection of Statutes relating to criminal law» (London 1894.) 402. 1. 8 oldalra terjed.