A Jog, 1897 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1897 / 26. szám - Észrevételek a polgári perrendtartásról készült törvényjavaslat tervezetére [17. r.]

104 A JOG szakvéleménye alapján látta a bíróság minden kétséget kizáró módon bebizonyítva, hogy az incriminált levelet vádlott sajátkezüleg irta, hanem a két irás azon szembetűnő eclatans egyező volta alapján, a melyet a laikus szemlélő is az első pillanatban feltétlenül felismer. így például «Nagyságos» «Bátur» «Becses» «innen» <= Szerszámot* «Cipeli» «ojan» stb. szavak betűvetése, helyesírása oly szembeszökő módon egyezik, hogy a két Írásnak egy kéztől való származása tekintetében minden árnyékát eloszlatja a kételynek. Felemlitésre érdemes, míg p. o. az,hogy a levél végén ^tisztelettel» szó az incriminált levélben és vádlott próbairásában egyformán «ti?zteleteb-vel van irva stb. Hogy «H. József* nevü lakatosmester a székes fővárosban egyáltalában nem is létezik, arról magánvádló az ipartestületnél győződött meg. Vádlott mindezek dacára konokul megmaradt tagadásánál. Vádlott magánvádló kérelméhez képest a rágalmazás vétségében mondatott ki bűnösnek, mert az a körülmény, hogy vádlott leveléről az igazgatón kivül a két házkutatást tartó művezető, de sőt több személy is birt tudomással, továbbá azon körülmény, hogy vádlott levelében olyan tényt állított, mely valódisága esetén magánvádló ellen lopás büntette miatt a büntető eljárás megindításának okát képezné, teljesen megállapítják a rágalmazás vétségének tényálladékát stb. A budapesti kir. Ítélőtábla (1896. szeptember 30. 11,967. sz. a.) a kir. járásbíróság ítéletét megváltoztatja és vádlottat a vád és következményei terhe alól felmenti. Indokok: tekintve, hogy vádlott tagadásban van és egyedül az Írásszakértőknek az eljárt bíróság által is elfogadott az a véleménye, hogy a panaszolt levél irása és a próbairás egy és ugyanazon kéztől származik, egyéb bizonyítékok hiányában a vádlott elitéltetésére bizonyítékot nem képezvén, a kir. járásbíróság Ítéletének meg változtatásával vádlottat a vád alól felmenteni kellett. A m. kir. Curia (1897. ápril. 21-én 3,289. sz. a.) Minthogy az 1883. évi VI. t.-c. 7. §-ában meghatározott eseteknek egyike sem forog fenn, a felebbezés visszautasittatik. Vádlott cselekedete nélkülözvén a dolust, mely a panaszolt rágalmazási cselekmény tényállásához szükséges, ő a vád alól felmentendő volt. A miskolci kir. járásbíróság i!896. aug. 21. 6,289. sz. a.) P. Elekné (35 éves, 3 gyermek anya) az iíj. K. János által panaszolt s a btk. 258. §. alapján terhére rótt rágalmazás vétségének vádja és következményeinek terhe alól felmentetik. Indokok: ifj. K. János azt panaszolta, hogy P. Elekné róla Sajó-Ecsegen nyilvános helyen a fonóban azt a hírt terjesztette, ho:y tőle esett teherbe, tehát vele tiltott szerelmi viszonyt folytatott, miért is kéri panaszlottat rágalmazás miatt megbüntetni. P. Elekné a bizonyítás során beismerte, hogy a fonóban egy alkalommal csakugyan oda nyilatkozott, hogy ifj. K. János ejtette őt teherbe; előadta azonban, hogy férje P. Elek még az 1893. év folyamán Amerikába vándorolt, honnét 1896. év elején tért vissza. Minthogy ezen körülményt a faluban mindenki tudta, feltűnt sokaknak, a midőn a mult tél kezdetén rajta teherbeejtés nyomai mutatkoztak. Azonnal találgatni és kérdezősködni kezdtek, mignem aztán a fonodában a további találgatások és faggatások végét szakítandó, őszintén bevallotta, hogy ifj. K. Jánostól ejtetett teherbe, aki az 1895. év nyarán az ő szomszédságukban egy taksás házat építtetett s az építkezésnél gyakran megfordult. Minthogy özv. V. Józsefné tanú vádlottnak előadását még azzal egészítette ki, hogy többszöri faggatások után vádlott sirva fakadt és ugy mondta el a K.-val való érintkezést; minthogy vádlottnak a bizonyítási eljárás folyamán történt bemondásai az őszinte és igaz vallomás jellegét látszanak feltüntetni, ugy annyira, hogy az állított tény megtörténte iránt meggyőződést ébreszteni alkalmasak; minthogy vádlott akkor, midőn már több oldalról ostromoltatván, mintegy kényszerhelyzetben, sirva, a kérdezősködők előtt bizalmasan állította a panaszolt tényt, nem lehetett oly tiszta akaratelhatározásra képes lelki állapotban, melyben az általa tett nyilatkozatnak horderejét felismerhette volna; minthogy tekintetbe véve még vádlottnak alacsonyabb fokú miveltségét is, cselekménye nélkülözni látszik a dolust, mely a panaszolt cselekmény tényállásához szükséges: vádlottat az ellene emelt vád és következményeinek terhe alól íelmenteni kellett stb. A kassai kir. ítélőtábla (1896. nov. 4. 4,565 sz. a) a kir. járásbíróság ítéletét megváltoztatja, vádlottat a btk. 258. §-ába ütköző rágalmazás vétségében bűnösnek mondja ki és ezért őt 3 frt fő- és 2 írt mellékbüntetésre itéli stb. Indokok: Vádlott beismerte, hogy többek előtt azt állította, miszerint ifj. K. János magánvádló által ejtetett teherbe, a mely állítás ifj. K. Jánosra, mint nős férfiúra oly állítás, a mely őt valódisága esetén a közmegvetésnek tenné ki és esetleg ellene a bűnvádi eljárás alapját is képezhetné. Túlnyomó és a btk 92. §-ának alkalmazását indokoló enyhítő körülménynek vétetett azonban a vádlott büntetlen előélete mellett az, hogy a rágalmazó állítást többek faggatására mintegy erkölcsi kényszer alatt tette stb. A m. kir. Curia. (1897. január 26. 482. sz. a.) Tekintve, hogy körülményei szerint kétségtelen, hogy akkor, midőn vádlott ismerőseinek faggató kérdéseire sirva panaszolta el, hogy őt magánvádló ejtette teherbe, tőle minden sértési szándék távol volt, ezen a per állítás valóságának bizonyítása különben is polgári per utján megengedhető lévén: az ügy az 1883. évi VI. t.-c. 7. §-ának 1. pontja alapján felülvizsgálat alá vétetik s ez alapon a kir. Ítélőtábla Ítéletének megváltoztatása mellett az elsőbiróság ítélete az abban felhozott indokokból és különösen a szándékosság hiánya miatt helybenhagyatik. Ügyvédi rendtartási ügyekben. Habár a periratokban semmi jelensége nincs annak, hogy panaszlott ügyved mulatozása közben magaviseletével bárkit is megbotránkoztatott volna, és igy magában a mulatozás tényében az ügyvédi állás tisztességét sértő cselekvény meg nem állapitható, az a ténye azonban, hogy mulatozásának költségeitől magát megóvandó, a különben zárt körben történteket nyilvánosságra, a bíróság előtti térre vitte, s vette alkalmazásba a törvénynek intézkedését, mely egyáltalán nem a végből hozatott, hogy komoly gondolkozású egyéneket mások anyagi károsításával fizetési kötelezettségeiktől mentesítsen, hanem azért, hogy a jellemgyengeségben szenvedők ezen gyengeségének anyagi romlásukra felhasználásától az erre számitókat elzárja, ezen ténye panaszlott ügyvédnek olyan, mely az ügyvédi állás tekintélyével össze nem egyeztethető- hanem azt mélyen sérti; ugyanazért panaszlott ügyvéd ellen a fegyelmi eljárás elrendelendő volt. A nagyváradi ügyvédi kamara fegyelmi bírósága (1896. évi október 17-én 101. sz. a.) F. Simon ügyvéd ellen a kamarai ügyész indítványa folytán a fegyelmi eljárás elrendeltetik, s az 1874. évi XXXIV. t.-c. 68. § b) pontjába ütköző fegyelmi vétség miatt vád alá helyeztetik, stb. Indokok: A sz.-somlyói kir. járásbíróság a zilahi kir. tszéknek 1896. sz. végzése folytán tette át ezen kamarához az előtte F. Simon ügyvéd ellen L. Lajos felperessége alatt 13 frt vendéglői számla és jár. iránt lefolytatott perre vonatkozó iratokat F. Simon ügyvédnek a perben igazolt magaviselete miatt fenforogni látszó fegyelmi vétség megtorlása végett az eljárás megindítása iránt. Az áttett periratok igazolása szerint a per tárgyát 13 frt elfogyasztott bor ára és jár. iránti követelés képezte, a melyből hivatkozással a korcsmai hitelről szóló 1883. évi XXV. t.-cikk 22. §-ára, panaszlott ügyvéd 2 frtnak és a költségeknek megfizetésére marasztaltatott el az okon, mert a tanuk vallomása szerint panaszlott ügyvéd többek társaságában L. Lajos kávéházában éjjel mulatván, s az ölébe vett cassirleány által tíz üveg tenkei ó-bort megrendelvén, ennek árát s a cigányzenekarnak kiadott szivar értékét, összesen 13 frtot meg nem fizette. Habár a periratokban semmi jelensége nincs annak, hogy panaszlott ügyvéd ezen mulatozás közben magaviseletével bárkit is megbotránkoztatott volna, és igy magában a mulatozás tényében az ügyvédi állás tisztességet sértő Cselekvény meg nem állapitható, az a ténye azonban, hogy mulatozásának költségeitől magát megóvandó, a különben zárt körben történteket nyilvánosságra, a biróság előtti térre vitte, s vette alkalmazásba a törvénynek intézkedését, a mely egyáltalán nem a végből hozatott, hogy komoly gondolkozású egyéneket mások anyagi károsításával fizetési kötelezettségeiktől mentesítsen, hanem azért, hogy a jeliemi gyengeségben szenvedők ezen gyöngeségének anyagi romlásukra felhasználásától az erre számitókat elzárja, ezen ténye panaszlott ügyvédnek olyan, mely az ügyvédi állás tekintélyével össze nem egyeztethető, hanem aA mélyen sérti, ugyanazért panaszlott ügyvéd ellen a fegyelmi eljárás elrendelendő volt, s tekintve, hogy a tényállás az áttett periratokból teljesen kiviláglik, s igy további vizsgálatnak szüksége fen nem forog, ugyanőt az 1874. évi XXXIV. t.-cikk 68. § b) pontjába ütköző fegyelmi vétség miatt vád alá is helyezni és a tárgyalás megtartása iránt is intézkedni kellett stb. A m. kir. Curia (1897 május 8. 151. sz. a.) A nagyváradi ügyvédi kamara fegyelmi bíróságának ez a határozata indokolásánál fogva helybenhagyatik. Kivonat a „Budapesti KözlÖny"-böl. Csődök : Kipp Jakab e. N.-Becskerek, nagybecskereki tszék. bej. aug. 15., félsz, szept. 7., csb. dr Solymossy Sándor, tmg. dr. Franki Miksa. — Teleki László e. Kolozsvár, kolozsvári tszék, bej. jul. 22., félsz, jul 2ít., csb. Becsek Lajos. tmg. dr. Bruckner Antal. — Schrötter Jakab e. Vágujhely. nyitrai tszék. bej. jul. 31., félsz. aug. 31., csb. Névery Ignác, tmg. Koronthály Lőrinc. — Ehrenfeld Ignácé. Szatmár, szatmárnémeti tszék. bej. jul. 27., félsz. aug. 19.. csb. dr° Dezső Kálmán' tmg dr. Fejes István. — Schossberger L. és J. e. Újvidék, újvidéki tszék, bej. aug. 16., félsz, szept. 15.. csb. Galamb Zoltán, tmg. dr. Szlezák Lajos. — Goldstein Ignác e Verpelét. egri tszék. bej. aua 1. félsz. aug. 1(5., csb. dr. Eötvös József, tmg. dr. Csutorás László — Kubmyi Konrád e. Kecskemét, kecskeméti tszék, bej. aug. 28 félsz, szept. 25., csb. Sebastiani Károly, tmg. Magyar Pál. ' Pályázatok: A nagyváradi kir. ügyészségnél ügyészi áll. ÍÍ A- , lete"yei jóságnál aljegyzői áll. jul. 4. — A debreceni jbiróságnál aljárásbirói áll. jul. 4. - Az alibunári járásbíróságnál aljegyzői áll. jul. 4. — A billédi jbiróságnál albirói áll jul 4 A gyón kir. ítélőtábla kerületében több 500 frtos évi se? dijas i o ggyakornoki áll. — A halmi jbiróságnál albirói áll jul 4 — A tapolcai jbiróságnál jegyzői és aljegyzői áll. jul. 4. - A szentlonnci jbiróságnál albirói áll. jul. 6. CALLAS RÉSZVÉNYTÁRSASÁG NVOMDÁJA BUDAPESTÉ *