A Jog, 1897 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1897 / 25. szám - Osztrák összeférhetetlenségi törvényjavaslat

99 A vt. 36. í;-a csak a törölt hatariratok tekintetében állapítja meg azt a vélelmet, hogy azok nem létezőnek tekintessenek; de azt, hogy a telepitett váltó nem volt a kiállításkor az utóbb törölt telepítessél ellátva, vagy, hogy ez a törlés a váltóadós beleegyezésével történt, alperes tagadása ellenében a váltóbirtokos felperes tartozik bizonyítani. 1M. kir. Curial896. évi 4-88. sz.) A kereskedelmi törvény 174. í;-a a részvényes kereseti jogát csak akkor köti 15 napi határidőhöz, ha a sérelmes közgyűlési határozatokat a törvény vagy az alapszabályok által elöszabott alakszerűségek meg nem tartása miatt akarja megtámadni. A korlátozás azonban elesik akkor, midőn a határozatok azért támadtatnak meg, mivel azok a törvénynyel vagy az alapszabályokkal ellenkeznek. Jogcselekvesi képességgel nem biró részvényesnek a törvényes képviselője a részvényesek számára a törvényben és az alapszabályokban biztosított jogokat ép ugy gyakorolhatja, mint azt képviseltje gyakorolhatná, ha rendelkezési jogaiban korlátozva nem volna. A tömeggondnok tehát a közados részvényes jogán bir a közgyűlésen szavazati joggal és az igazgatóságba beválasztható. (Magy. kir. Curia 189(5. évi 30. sz.) Ha a felek között szerződés alapján a közkereseti tarsasági viszony létrejött, az a körülmény, hogy a társaság céget még be nem jegyeztette és üzletét tényleg még meg nem kezdette, a k. t. S7. ij-a értelmében csak azt a jogkövetkezményt vonja maga utan, hogy harmadik személyek irányában a társasági viszony meg nem bir joghatálylyal; magára a szerződő felekre nézve (befelé) azonban ez a viszony, melyet a felek maguk között mar a szerződés megkötése által létesítettek, a mennyiben ez a szerződés egyébként joghatályos, kölcsönösen kötelezővé vált, es így felperes az emiitett viszonyra alapított keresetet jogosan indította meg a joghatályosan kikötött tőzsdei választott bíróság előtt. ^A m. kir. Curia 1897. márc. 2. 100. sz.) A kereskedelmi törvény 356. Jj. 2. pontjában foglalt rendelkezés nem zárja ki, hogy a piaci vagy tőzsdei árral nem biró aruknál a vevő a késedelmes eladótól kártérítést követelhessen, ha fedezeti vetél nem eszközöltetett is. Sem piaci, sem tőzsdei árral nem biro áruknál a szakértők által megállapított napi ár és a szerződési ár közti különbözetre a kereskedelmi törvény 356. ij-ának 2. pontjában foglalt rendelkezés nem alkalmazható. (A m. kir. Curia 1897. április 2. 758. sz.) Az elfogadónak, midón vele szemben óvas felvétele szükséges nem volt, mint egyenes váltókötelezettnek fizetési kötelezettségét az a körülmeny. hogy az óvás felvételéről felperesnek előzője kellően lett-e értesitve, vagy sem, nem érinti. Hogy a váltó fejében volt-e ellenérték szolgáltatandó, alperes köteles bizonyítani, ennek hiányában az a körülmény, hogy alperes kapott-e a váltóra értéket vagy nem, az elfogadói aláírása alapján öt törvény szerint terhelő fizetési kötelezettségén mit sem változtat. 1 Curia 1,671. 1894.) A váltó eljárást szabályozó 2,851 J. M. E. számú rendelet 11. §. utolsó pontja szerint ugyanazon adós ellen fennálló több váltón alapuló kereset egy keresettel perelhető be, a miért is felperesi képviselő több váltónak több keresettel leendő beperlésére csak akkor van feljogosítva, ha erre képviseltjétől külön utasítást kapott s ha ennek igazolványa nélkül külön pereket érvényesít, az ebből felmerülő többlet dijak iránt megbízójával szemben nem nyer jogot. (Curia 590'1895.) Bűnügyekben. Erőszakos nemi közösülésnek esete fenn nem forog, midón a sértetten eszközölt orvosi vizsgálat olyan testi sértésről sem tesz említést, mely az erőszakból származó nyomokat hagyott volna a sértett testén, holott erőszak és ellenállás esetén ily nyomok feltétlenül észlelhetők lettek volna. A gyulai kir törvényszék 11896. márc. 732. sz. a.). V.Lajos 80 éves nős Í3 gyermek atyja) vádlottat a Sz. Rozália sérelmére elkövetett, a btk. 232. §. 1. pontja alá eső erőszakos nemi közösülés büntette miatt bűnösnek mondja ki és ezért őt2sévi fegyházra és 3 évi hivatalvesztésre itéli stb. I n dok o k: Sz. Alajos panaszkép előterjesztette, hogy 1895. ápr. 4-én este 6—7 óra között a lakhelyéül szolgáló vasúti őrházból eltávozván, megbízta őrtársa V. Lajos vádlottat, a ki mozgó őri szolgálatát teljesíteni oda jött, hogy visszatértéig vigyázzon fel a magukra maradt Róza nevü 14 éves leányára és más két kis gyermekére, midőn a panaszos 8—9 órakor hazatérőben volt és az őrháztól 10—15 lépésre lehetett már, onnan kutyaugatást és elhaló siró hangokat hallott, midőn pedig a konyhába belépett, az ott égő lámpa világánál meglepetve látta, hogy fentnevezett leánya a mozgóőr fekhelyéül szolgáló keskeny lócán feküdt meztelen alsó testtel, melyről össszes ruháját felhajtva s azzal feje teljesen betakarva volt, vádlott pedig kigombolt nadrággal, melynek ellenzője egészen lefityegett, a leánynak a lóca két oldalán rendetleTTül lecsüggő lábai között feküdt és a még folyton sikoltó leányról, azt maga alól a földre lelökvén, csak akkor szállott le, midőn a panaszos jövetelét észrevette. Sz. Rozália sértett atyjának ezen előadását megerősíti s azzal egészíti ki, hogy midőn atyja eltávozott, ö két kis testvérével a konyhától a harmadik szobába aludni tért, vádlott pedig a konyhában maradt. Nemsokára 2 éves testvére álmából felébredvén, vizet kért, miután a viz a konyhában állott, ő felöltözött s előbbi helyre kijött. Alig lépett ki azonban, vádlott a fekhelyéül szolgáló keskeny lócáról felkelt, a lócát a fal mellől kihúzta s őtet átkarolván, dacára határozott ellenállása és sikoltozásának, jó »/4 óráig tartó dulakodás után, melynek közepette ereje teljesen kimerülvén, tovább védekezni képtelen volt, a lócára leteperte és rajta a közösülést erőszakos módon teljesen végrehajtotta. Vádlott beismeri, hogy a kérdéses időben szolgálata közben | néhány órát a panaszos őrházának konyhájában töltött, tagadja azonban, hogy a sértettel ez idő alatt közösült volna. Minthogy pedig vádlott tagadásával szemben, panaszos és sértett eskü alatti vallomásával minden kételyt kizáró módon beigazolva van, hogy vádlott sértettel nemileg közösült és hogy ezen közösülést sértett akarata ellenére erőszakkal vitte végbe, azt sértettnek esküvel erősített vallomásán felül kétségtelenné teszi panaszos azon előadása is, hogy ő már messziről hallotta i sértett sikoltozását s látta sértett fejét erőszakra valló módon ruháiI val teljesen betakarva és kétségtelenné teszi a hely megválasztása ! is, mert sértett beleegyezése esetén a két ágygyal ellátott szomszéd j szobában a közösülésre kényelmesebb alkalom kínálkozott és lett I volna igénybe vehető: ennélfogva stb. A nagyváradi kir. ítélőtábla (1896. június 9. 1,637. sz. a.) a kir. törvényszék Ítéletét megváltoztatja és vádlottat az erőszakos nemi közösülés bűntettének vádja és következményeinek terhe alól fölmenti. Indokok: Az életkorának 14. évét meghaladó Sz. Rozália vádlott elleni panaszát akként adta elő, hogy a panaszjegyzőkönyvben megjelölt időben, helyesen 1895. ápr. 4-én két kisebb testvérével lefeküdvén, az álmából felébredt és vizet kérő két éves kistestvére elcsendesithetése végett, illetve hogy a siró gyermeknek vizet vigyen be, ruhájának magára kapása után a konyhába ment, hol is látta hegy a lócán fekvő vádlott fölkelt, a lócát a faltól arrább húzta, őt oda teritette és dacára egy félórai időt meghaladó ellenállásnak vele erőszakos módon nemileg közösült, miközben azonban a hazaérkező atya által tetten kapattak. Minthogy azonban sértett bemondása szerint vádlott nemcsak ez alkalommal, hanem már megelőzőleg vagyis 1895. márc. 28-án is közösült vele,álli| tásaként ugyancsak erőszakos módon, mely cselekményről azon1 ban sértett szüleinek még csak említést sem tett, sőt tudva azt hogy vádlott a konyhában tartózkodik, még is annak dacára kijött a konyhába, holott gondolhatta, hogy ujolag az erőszaknak ki lehet téve,és minthogy továbbá a sértetten eszközölt orvosi vizsgálat, illetőleg a napló 10. sz. a. csatolt orvosi látlelet, mi oly testi sértésről sem tesz említést, mely az erőszakból származó nyomokat hagyott volna a sértett leány testén, holott pedig a sértett által állított erőszak és félórát is meghaladó ellenállás esetén ily nyomok feltétlenül észlelhetők lettek volna a vizsgálatot teljesítő orvos által; mindezek alapján a kir. Ítélőtábla nem fogadhatja el bizonyítottnak, hogy a vádlott Sz. Rozália sértettel erőszak alkalmazása, vagy kényszerítés mellett közösült volna, miért is a vádlott bűnösségét megállapító első bírói Ítélet megváltoztatásával vádlottat felmenteni kellett. A m. kir. Curia ilf-97. május 11. 10,194. sz. a.) a kir. Ítélőtábla ítélete az abban felhozott indokoknál fogva helybenhagyatik. Ügyvédi rendtartási ügyekben. Fegyelmi vétséget képez, midőn az ügyvéd vádlott védence által a vizsgálóbíró előtt tett beismerő vallomásának későbbi visszavonására rábeszéli védencét. A szegedi ügyvédi kamara (1897. január 16. 24. sz. a.): A fegyelmi bíróság dr. B. Ármin ügyvéd ellen a további fegyelmi eljárást megszünteti stb. Indokok: A szegedi kir. ügyészség 13,471/96 sz. átiratában azon feljelentést tette dr. B. Ármin ügyvéd ellen, hogy nevezett, mint gyilkossággal vádolt B. Ferencné védője, az 1880. évi 2,106. sz. igazságügyministeri rendelet 141. §-ában megjelölt eljárás mellőzése s a fennálló szabályok megkerülésével védencével négyszemközt értekezett s ezen alkalommal rávette őt beismerő vallomásának visszavonására. Ezen feljelentés támogatására becsatolta a szegedi kir. törvényszék vizsgáló birájának B. Ferencnével 1896. évi november 18-án felvett jegyzőkönyvét, a melyben fogva levő nő tüzetesen előadja a védőjével való beszélgetés előzményeit és terheltnek a vád alapjául szolgáló beszélgetésének tartalmát akként mondja el, hogy védőjének kérdésére, vájjon adott-e az elhaltnak bariska magot ? igennel válaszolt, «a mire B. ur azt felelte, azt nem muszáj megmondani, ugy mondjak mindent, ahogy volt, de azt ne mondjam, hogy adtam neki bariskát.-* Terhelt igazoló nyilatkozatában határozottan kétségbe vonja a jegyzőkönyvben foglaltakat és előadja, hogy ezen esetet megelőzőleg védence a vádhatározat meghirdetése, alkalmával dr. Cz. Ignácz kir. tszéki biró mint az ügy előadója előtt a T. József kir. tszéki jegyző előtt a vizsgálat folyamán tett vallomását visszavonja. Azontúl pedig kétségbe vonja bárkinek azon jogát, hogy őt védői