A Jog, 1897 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1897 / 20. szám - Magyar - horvát jogviszony. (Az 1868: 30. t.-c. és az 1868 : 54. t.-c illetve az 1868: 18. t.-c. közötti viszony) - A közigazgatási bíróságról

80 A JOG megszúrta, majd torkon ragadta, az árokba letepervén, kőfejtő kalapácsával többször megütötte, a mire sértett átadta a forintot. Vádlott a bizonyítási eljárás folyamán azt állítja, hogy 8 volt a megtámadott és hogy a jogos önvédelem határán belül okozta M. Józsefen a sérüléseket. Vádlottnak ezen előadása sértettnek és a tanuknak vallo­másával meg lett cáfolva, amennyiben sértett tényleg össze-vissza volt verve és vér által elborítva, továbbá, hogy sértett volt alul és hogy ő kiabált segítségért. Sértettnek az a vallomása, miszerint vádlott erőszakkal vette el az egy forintot és azt jogtalanul eltulajdonította, vádlott taga­dásával szemben nem lett bizonyítva. Végül figyelembe lett véve K. Boldizsár tanúnak vallomása, amely szerint vádlott a tenyerén levő egy forintot mutatta és azt mondotta, hogy ezt sértett tőle elvette, tehát ha az igaz volna, hogy vádlott sértettnek, a mellényzsebét kiszakítva, a pénzt erőszak­kal elvitte volna, akkor neki nem lett volna ideje az egy forintot igy a tenyerén megmutatni, nevezett tanú vallja továbbá, hogy ő jelen volt a verekedésnél elejétől végéig, tehát ha csakugyan rab­lás lett volna elkövetve, akkor ezt nevezett tanú bizonyosan észre­veszi, nemkülönben azt is vallja, hogy vádlott sértetthez ezen szavakat mondotta: «mindjárt megdögölsz, te kutya.» Miután tehát a végtárgyalás során a rablás bűnténye nem nyert bebizonyítást, amennyiben annak egyik alkotó eleme, a jog­talan eltulajdonitási célzat, nemkülönben a kérdéses pénznek erő­szakos elvitele be nem igazoltatott, azért kellett e helyett nevezett vádlottat a btkv 353. §-ának 1.) pontjába ütköző zsarolás bűntet­tében és tekintettel a vádlott által sértetten ejtett sebek begyó­gyulásának idő tartamára, mely az orvosi vélémény szerint körül­belül 14 napra terjedhetett,a btkv 301. §-ába ütköző súlyos testi sértés vétségében bűnösnek kimondani és az Ítélet rendelkező részében jelzett összbüntetéssel sújtani. A büntetés kiszabásánál rendkívüli enyhítő körülménynek vétetett vádlottnak részeg álla­pota és azon körülmény, miszerint ő azt hitte, hogy sértett őt a pénzétől jogtalan módon megfosztotta stb. A pozsonyi kir. ítélőtábla (1896. évi április hó 8-án 778. sz. a.). A semmiségi panaszt elveti és az ügyet érdemleges felülvizs­gálat alá vévén, vádlottat a rablás, illetve zsarolás vétségének vádja és következményeinek terhe alól felmenti és a súlyos testi sértés vétségében a btkv. 302. §-a alapján 6 (hat) hónapi logházra és 20 (husz) forint pénzbüntetésre ítéli, mely pénzbüntetés behajt­hatlanság esetén további tiz (10) napi fogházzal helyettesítendő. Végre az ítéletnek a sértettet kárkövetelésének egy részével polgári per útra utasitó részét mellőzi. Egyebekre nézve az elsőbiróság ítéletét helybenhagyja. Indokok: Vádlott beismeri, hogy mivel M. József a köve­telt egy forintot neki visszaadni nem akarta, sőt védelmi állásba helyezkedett, ő földhöz vágta M. Józsefet és késsel majd kőtörö baltával többszörösen megsérelmezte s e közben folytonosan köve­telte tőle az egy forintot és beismerte vádlott is, hogy M. József ezen erőszakos bántalmazásnak közvetlen hatása alatt adta át neki az egy forintot. A rablás egyik alkatelemét képező erőszakos elvétel ténye tehát kétségtelenül fenforog, mindazonáltal nem állapitható meg a rablás büntette az idegen ingó dolog jogtalan eltulajdonítására irányzott szándék megállapithatlanságánál fogva, amenyiben a sér­tett fél előadása szerint is vádlott bizonyos egy forint iránti követelésének megtagadása miatt támadta meg öt s elfogadandó volt a vádlottnak nyomban az elkövetés után K. Boldizsár meges­ketett tanú előtt tett nyilatkozatával megegyező védekezése, mely szerint ő abban a meggyőződésben, hogy elvesztett egy forintját M. József vette el, az egy forintot abban a vélelemben követelte és vette el a sértettől, hogy az az ő tulajdonát képezi. De a zsarolás tényálladéka sem foglaltatik a vádbeli cselekményben, hanem a kérdéses egy forint visszaszerzésére irányzott célzat, mint jogtalan önsegély, ez esetben csupán az elkövetett testi sértés közvetlen indító okául vétethetik figyelembe, mihez képest a véghezvitt bűn­cselekményt az a körülmény, hogy lélektani inditó okául egy akár valódi, akár képzelt vagyoni jogsérelem szolgált, nem teszi súlyo­sabb btszámitás alá tartozóvá, mintha magát arra a vádlott egy a sértett részéről neki előzőleg okozott vagy okozottnak vélt jog­sérelem érzete nélkül ragadtatta volna. A megállapított súlyos testi sértés vétségeért kiszabott bün­tetés tekintetében egv részt enyhítő körülmény, hogy a vádlott ittas volt, másrészt azonban túlnyomó súlyosító körülmény az, hogy vádlott már egy izben testi sértés büntette miatt súlyosan bün­tetve volt és hogy tettét a jelen esetben, a tanuk vallomásaiból kitetszőleg, igen nagy kegyetlenkedéssel követte el. A magyar királyi Curia il897. évi március hó 18-án 6,711. sz. a.). Mindkét alsófoku bíróság ítélete részben akként változtatik meg, hogy B. István vádlott a btkv 350. §-ába ütköző s 353. §-ának 1.) pontja szerint minősülő zsarolás bűntettében nyilvánit­tatik bűnösnek s ezért a felhívott törvényszakasz és a btkv 354. §-a alapján a 92. §. alkalmazásával az elsőfokú biróság meghatá­rozása szerint az Ítélet foganatba vételétől számítandó egy év és hat hó (1 év és 6 hó) börtönre, és ennek kitöltésétől kezdetét veendő három (-3) évi hivatalvesztésre és politikai jogai gyakorla­tának felfüggesztésére ítéltetik. Ezen változtatással egyebekben a kir. ítélőtábla ítélete hely­benhagyatik. Indokok- Az alsóbiróságok Ítéletében előterjesztett tény­álláshoz képest e helyen is elfogadtatott, hogy az ittas vádlott, habár P József tanú vallomása szerint tévesen, abban a vélemény­ben lehetett hogy a fogadás végett a földre letett ezüst for.ntját onnan M. József sértett vette magához s hogy ebből folyólag vád­lott abból a célból sietett sértett után, hogy ettől ezüst forintját visszaveg>e. határojja el a zsarolást a rablástól mert az erőszakos elvételre vonatkozó szándék nem tudatosan idegen ingóra irányult. , • Minthogy azonban a zsarolást nem a vagyon megszerzésé­nek alapjául szolgáló valódi, vagy# képzelt jog hiánya, hanem e megszerzés módjának jogtalansága állapítja meg, minthogy a vádlott által használt mód jogtalansága minden kétségen felül áll; minthogy végre vádlott az ezüst forint birtokba vételére nézve K. Boldizsár és A. Adolf tanuk vallomása szerint a btkv 353. §-ának 1.) pontjában megjelölt fenyegetést nem csak hogy hangoztatta, hanem a 4. n. sz. alatti orvosi látlelet szerint sértetten ejtett súlyos testi sértésekkel tényleg foganatosította is: ezeknél fogva vádlott ellen a felhívott törvényszakba ütköző zsarolás bűntettét megkellett állapítani. Minthogy pedig vádlott által sértetten ejtett súlyos sértések, mint az elkövetett zsarolásnál alkalmazott erőszak, annak alkat­elemét képezik, ennélfogva külön megállapítás tárgyát nem képezhetik. Vádlott büntetésének megállapításánál mint súlyosító körül­mény vétetett figyelembe, hogy vádlott súlyos testi sértés bűn­tettéért már büntetve volt, viszqnt azonban P. József által bizo­nyított ittas állapota, továbbá az a körülmény, hogy sértett, mint társa, a korcsmából szó nélkül távozván, ez az amúgy is ittas vád­lottban azt a gyanút kelthette, hogy hiányzónak vélt pénzét valóban sértett vette magához, mint enyhítő körülmények mérlegeltettek. Ezek egybevetésével alkalmaztatott a btkv 92. §-a, s szabatott ki vádlott büntetése enyhébb büntetési nemben és a fennebb meghatározott mértékben. Egyebekben a kir. ítélőtábla Ítélete az abban elfogadott indokainál fogva hagyatott helyben. A m. kir. ministeriumok elvi jelentőségű határozatai. Szorosait vett, zárt palackokban gyakorlatidé kis mér­tékben való elámsitásra nemcsak kereskedők és szatócsok, de mások is kaphatnak engedélyt. (A m. kir, pénzügyminiszter­nek 1896. évi 06,187. sz határozata.) A sajtóeljárásban az esküdti kötelezettség alul leendő felmentés céljából kiáltitott orvosi bizonyítványok bélyegmen­tesek. (A m." kir. pénzügyminiszternek 1895. évi 7,494. számú határozata.) Betegápolási költségek tárgyában a közig, hatóságok és közkórházak személyes illetékmentességet élveznek, magán feleknek a közigazgatási hatóságokhoz intézett ilynemű bead­ványai azonban bélyegkötelesek. (A m. kir pénzügyminiszter­nek 1895. évi 8.256. szám alatt kelt hatátozata.) A polgárosított magyar határéividéken a házközösségi tagok hadmentességi dija nem az összes állami adok alapján, ha nem az adómennyiség alapján vetendő ki, a mennyi a ház­közösségi adóból az egyes családokra, illetve magára a díj­kötelesre részarányosán esik. (A in. kir. pénzügyminiszternek 1894. évi 35,834. számú határozata.) Kivonat a „Budapesti Közlöny"-böl. Csődök : Horn K. e. Nyíregyháza nyíregyházai tszék, bej. jun. 30., félsz. jul. 31., csb. Balázs Lajos, tmgg. Márkus Károly. — Leitner Nándor e. Kocsola, szegzárdi tszék. bej. jul. ö.. félsz. jul. 12., csb. Závódy Albin^ tmgg. dr. Debreceni József. — Füist és Schlesinger e. Győr. győri tszék. bej jun. 5., félsz. jul. 5., csb. Prost János, tmgg. dr. Korn János. — Blau Aron e. O.-Becse. újvidéki tszék, bej. jun. 3., félsz. jun. 24 . csb. Rehák Ferenc, tmgg. dr. Martonovits Pál. — Brugos Gergely c. Nagy-Káraly szatmár-németi tszék. bej. jun. 21.. félsz, jul 5. csb dr. Dezső Kálmán, tmgg. Balogh Kálmán. - Eichner Mór e Megyesház, aradi tszék. bej. jun. 9., félsz. jan. 30., csb. dr. Schütz Henrik ­Farkas Sándorné e Gyöngyös, egri tszék. bej. iuj. 21 feNz aug 11 csb. Buza Endre. tmgg. dr. Kálmán Ignác. - Kereszeghy József e.' Nagy-Karoly, szatmár-németi tszék, bej. jun. 26 félsz jul 10 csb dr Dezső Kálmán, tmgg. dr. Bródi Kálmán. - Glanc Lipót e' Miskolc, miskolci tszék bej. jul. 31.. aug. 24, csb. dr Végh Imre, tmgS. dr. Grosz Viktor. b 88 Pályázatok: A szombathelyi tszéknél a 1 bi r ó i áll. mái. 23. ZiT .PW1 3b'róságnál aljegyzői áll. máj. 22. - A pozsonyi ítélő­tábla kerületében három joggyakornoki áll. mái. 23 - A szob­ranc. jbirosagnal albitói áll. máj. 23. - A gyöngyösi jbiróságnál j bi i r o i áll. maj 24. - A nagyváradi tszéknél jegyzői esetleg a 1 j á gy­zoi alt majus 2o. - Budapesten (V. ker.) kir. k ö zj e g y z ő i áll jun. L - A nagy-kikindai tszéknél jegyzői esetleg aljegyzői áll máj. ÍAlLAe RÉSZVÉNYTÁRSASÁG NYOMDÁJA BUDAPESTÉ"-

Next

/
Oldalképek
Tartalom