A Jog, 1897 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1897 / 20. szám - Magyar - horvát jogviszony. (Az 1868: 30. t.-c. és az 1868 : 54. t.-c illetve az 1868: 18. t.-c. közötti viszony) - A közigazgatási bíróságról

80 A JOG megszúrta, majd torkon ragadta, az árokba letepervén, kőfejtő kalapácsával többször megütötte, a mire sértett átadta a forintot. Vádlott a bizonyítási eljárás folyamán azt állítja, hogy 8 volt a megtámadott és hogy a jogos önvédelem határán belül okozta M. Józsefen a sérüléseket. Vádlottnak ezen előadása sértettnek és a tanuknak vallomásával meg lett cáfolva, amennyiben sértett tényleg össze-vissza volt verve és vér által elborítva, továbbá, hogy sértett volt alul és hogy ő kiabált segítségért. Sértettnek az a vallomása, miszerint vádlott erőszakkal vette el az egy forintot és azt jogtalanul eltulajdonította, vádlott tagadásával szemben nem lett bizonyítva. Végül figyelembe lett véve K. Boldizsár tanúnak vallomása, amely szerint vádlott a tenyerén levő egy forintot mutatta és azt mondotta, hogy ezt sértett tőle elvette, tehát ha az igaz volna, hogy vádlott sértettnek, a mellényzsebét kiszakítva, a pénzt erőszakkal elvitte volna, akkor neki nem lett volna ideje az egy forintot igy a tenyerén megmutatni, nevezett tanú vallja továbbá, hogy ő jelen volt a verekedésnél elejétől végéig, tehát ha csakugyan rablás lett volna elkövetve, akkor ezt nevezett tanú bizonyosan észreveszi, nemkülönben azt is vallja, hogy vádlott sértetthez ezen szavakat mondotta: «mindjárt megdögölsz, te kutya.» Miután tehát a végtárgyalás során a rablás bűnténye nem nyert bebizonyítást, amennyiben annak egyik alkotó eleme, a jogtalan eltulajdonitási célzat, nemkülönben a kérdéses pénznek erőszakos elvitele be nem igazoltatott, azért kellett e helyett nevezett vádlottat a btkv 353. §-ának 1.) pontjába ütköző zsarolás bűntettében és tekintettel a vádlott által sértetten ejtett sebek begyógyulásának idő tartamára, mely az orvosi vélémény szerint körülbelül 14 napra terjedhetett,a btkv 301. §-ába ütköző súlyos testi sértés vétségében bűnösnek kimondani és az Ítélet rendelkező részében jelzett összbüntetéssel sújtani. A büntetés kiszabásánál rendkívüli enyhítő körülménynek vétetett vádlottnak részeg állapota és azon körülmény, miszerint ő azt hitte, hogy sértett őt a pénzétől jogtalan módon megfosztotta stb. A pozsonyi kir. ítélőtábla (1896. évi április hó 8-án 778. sz. a.). A semmiségi panaszt elveti és az ügyet érdemleges felülvizsgálat alá vévén, vádlottat a rablás, illetve zsarolás vétségének vádja és következményeinek terhe alól felmenti és a súlyos testi sértés vétségében a btkv. 302. §-a alapján 6 (hat) hónapi logházra és 20 (husz) forint pénzbüntetésre ítéli, mely pénzbüntetés behajthatlanság esetén további tiz (10) napi fogházzal helyettesítendő. Végre az ítéletnek a sértettet kárkövetelésének egy részével polgári per útra utasitó részét mellőzi. Egyebekre nézve az elsőbiróság ítéletét helybenhagyja. Indokok: Vádlott beismeri, hogy mivel M. József a követelt egy forintot neki visszaadni nem akarta, sőt védelmi állásba helyezkedett, ő földhöz vágta M. Józsefet és késsel majd kőtörö baltával többszörösen megsérelmezte s e közben folytonosan követelte tőle az egy forintot és beismerte vádlott is, hogy M. József ezen erőszakos bántalmazásnak közvetlen hatása alatt adta át neki az egy forintot. A rablás egyik alkatelemét képező erőszakos elvétel ténye tehát kétségtelenül fenforog, mindazonáltal nem állapitható meg a rablás büntette az idegen ingó dolog jogtalan eltulajdonítására irányzott szándék megállapithatlanságánál fogva, amenyiben a sértett fél előadása szerint is vádlott bizonyos egy forint iránti követelésének megtagadása miatt támadta meg öt s elfogadandó volt a vádlottnak nyomban az elkövetés után K. Boldizsár megesketett tanú előtt tett nyilatkozatával megegyező védekezése, mely szerint ő abban a meggyőződésben, hogy elvesztett egy forintját M. József vette el, az egy forintot abban a vélelemben követelte és vette el a sértettől, hogy az az ő tulajdonát képezi. De a zsarolás tényálladéka sem foglaltatik a vádbeli cselekményben, hanem a kérdéses egy forint visszaszerzésére irányzott célzat, mint jogtalan önsegély, ez esetben csupán az elkövetett testi sértés közvetlen indító okául vétethetik figyelembe, mihez képest a véghezvitt bűncselekményt az a körülmény, hogy lélektani inditó okául egy akár valódi, akár képzelt vagyoni jogsérelem szolgált, nem teszi súlyosabb btszámitás alá tartozóvá, mintha magát arra a vádlott egy a sértett részéről neki előzőleg okozott vagy okozottnak vélt jogsérelem érzete nélkül ragadtatta volna. A megállapított súlyos testi sértés vétségeért kiszabott büntetés tekintetében egv részt enyhítő körülmény, hogy a vádlott ittas volt, másrészt azonban túlnyomó súlyosító körülmény az, hogy vádlott már egy izben testi sértés büntette miatt súlyosan büntetve volt és hogy tettét a jelen esetben, a tanuk vallomásaiból kitetszőleg, igen nagy kegyetlenkedéssel követte el. A magyar királyi Curia il897. évi március hó 18-án 6,711. sz. a.). Mindkét alsófoku bíróság ítélete részben akként változtatik meg, hogy B. István vádlott a btkv 350. §-ába ütköző s 353. §-ának 1.) pontja szerint minősülő zsarolás bűntettében nyilvánittatik bűnösnek s ezért a felhívott törvényszakasz és a btkv 354. §-a alapján a 92. §. alkalmazásával az elsőfokú biróság meghatározása szerint az Ítélet foganatba vételétől számítandó egy év és hat hó (1 év és 6 hó) börtönre, és ennek kitöltésétől kezdetét veendő három (-3) évi hivatalvesztésre és politikai jogai gyakorlatának felfüggesztésére ítéltetik. Ezen változtatással egyebekben a kir. ítélőtábla ítélete helybenhagyatik. Indokok- Az alsóbiróságok Ítéletében előterjesztett tényálláshoz képest e helyen is elfogadtatott, hogy az ittas vádlott, habár P József tanú vallomása szerint tévesen, abban a véleményben lehetett hogy a fogadás végett a földre letett ezüst for.ntját onnan M. József sértett vette magához s hogy ebből folyólag vádlott abból a célból sietett sértett után, hogy ettől ezüst forintját visszaveg>e. határojja el a zsarolást a rablástól mert az erőszakos elvételre vonatkozó szándék nem tudatosan idegen ingóra irányult. , • Minthogy azonban a zsarolást nem a vagyon megszerzésének alapjául szolgáló valódi, vagy# képzelt jog hiánya, hanem e megszerzés módjának jogtalansága állapítja meg, minthogy a vádlott által használt mód jogtalansága minden kétségen felül áll; minthogy végre vádlott az ezüst forint birtokba vételére nézve K. Boldizsár és A. Adolf tanuk vallomása szerint a btkv 353. §-ának 1.) pontjában megjelölt fenyegetést nem csak hogy hangoztatta, hanem a 4. n. sz. alatti orvosi látlelet szerint sértetten ejtett súlyos testi sértésekkel tényleg foganatosította is: ezeknél fogva vádlott ellen a felhívott törvényszakba ütköző zsarolás bűntettét megkellett állapítani. Minthogy pedig vádlott által sértetten ejtett súlyos sértések, mint az elkövetett zsarolásnál alkalmazott erőszak, annak alkatelemét képezik, ennélfogva külön megállapítás tárgyát nem képezhetik. Vádlott büntetésének megállapításánál mint súlyosító körülmény vétetett figyelembe, hogy vádlott súlyos testi sértés bűntettéért már büntetve volt, viszqnt azonban P. József által bizonyított ittas állapota, továbbá az a körülmény, hogy sértett, mint társa, a korcsmából szó nélkül távozván, ez az amúgy is ittas vádlottban azt a gyanút kelthette, hogy hiányzónak vélt pénzét valóban sértett vette magához, mint enyhítő körülmények mérlegeltettek. Ezek egybevetésével alkalmaztatott a btkv 92. §-a, s szabatott ki vádlott büntetése enyhébb büntetési nemben és a fennebb meghatározott mértékben. Egyebekben a kir. ítélőtábla Ítélete az abban elfogadott indokainál fogva hagyatott helyben. A m. kir. ministeriumok elvi jelentőségű határozatai. Szorosait vett, zárt palackokban gyakorlatidé kis mértékben való elámsitásra nemcsak kereskedők és szatócsok, de mások is kaphatnak engedélyt. (A m. kir, pénzügyminiszternek 1896. évi 06,187. sz határozata.) A sajtóeljárásban az esküdti kötelezettség alul leendő felmentés céljából kiáltitott orvosi bizonyítványok bélyegmentesek. (A m." kir. pénzügyminiszternek 1895. évi 7,494. számú határozata.) Betegápolási költségek tárgyában a közig, hatóságok és közkórházak személyes illetékmentességet élveznek, magán feleknek a közigazgatási hatóságokhoz intézett ilynemű beadványai azonban bélyegkötelesek. (A m. kir pénzügyminiszternek 1895. évi 8.256. szám alatt kelt hatátozata.) A polgárosított magyar határéividéken a házközösségi tagok hadmentességi dija nem az összes állami adok alapján, ha nem az adómennyiség alapján vetendő ki, a mennyi a házközösségi adóból az egyes családokra, illetve magára a díjkötelesre részarányosán esik. (A in. kir. pénzügyminiszternek 1894. évi 35,834. számú határozata.) Kivonat a „Budapesti Közlöny"-böl. Csődök : Horn K. e. Nyíregyháza nyíregyházai tszék, bej. jun. 30., félsz. jul. 31., csb. Balázs Lajos, tmgg. Márkus Károly. — Leitner Nándor e. Kocsola, szegzárdi tszék. bej. jul. ö.. félsz. jul. 12., csb. Závódy Albin^ tmgg. dr. Debreceni József. — Füist és Schlesinger e. Győr. győri tszék. bej jun. 5., félsz. jul. 5., csb. Prost János, tmgg. dr. Korn János. — Blau Aron e. O.-Becse. újvidéki tszék, bej. jun. 3., félsz. jun. 24 . csb. Rehák Ferenc, tmgg. dr. Martonovits Pál. — Brugos Gergely c. Nagy-Káraly szatmár-németi tszék. bej. jun. 21.. félsz, jul 5. csb dr. Dezső Kálmán, tmgg. Balogh Kálmán. - Eichner Mór e Megyesház, aradi tszék. bej. jun. 9., félsz. jan. 30., csb. dr. Schütz Henrik Farkas Sándorné e Gyöngyös, egri tszék. bej. iuj. 21 feNz aug 11 csb. Buza Endre. tmgg. dr. Kálmán Ignác. - Kereszeghy József e.' Nagy-Karoly, szatmár-németi tszék, bej. jun. 26 félsz jul 10 csb dr Dezső Kálmán, tmgg. dr. Bródi Kálmán. - Glanc Lipót e' Miskolc, miskolci tszék bej. jul. 31.. aug. 24, csb. dr Végh Imre, tmgS. dr. Grosz Viktor. b 88 Pályázatok: A szombathelyi tszéknél a 1 bi r ó i áll. mái. 23. ZiT .PW1 3b'róságnál aljegyzői áll. máj. 22. - A pozsonyi ítélőtábla kerületében három joggyakornoki áll. mái. 23 - A szobranc. jbirosagnal albitói áll. máj. 23. - A gyöngyösi jbiróságnál j bi i r o i áll. maj 24. - A nagyváradi tszéknél jegyzői esetleg a 1 j á gyzoi alt majus 2o. - Budapesten (V. ker.) kir. k ö zj e g y z ő i áll jun. L - A nagy-kikindai tszéknél jegyzői esetleg aljegyzői áll máj. ÍAlLAe RÉSZVÉNYTÁRSASÁG NYOMDÁJA BUDAPESTÉ"-