A Jog, 1897 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1897 / 16. szám - A bűnügyekben való körözés kérdéséhez

66 A éppen azt állítja, hogy a nyilatkozat kifejezett akaratát tartalmazza, melyet megfélemlítés alatt állított ki. Az akaratnyilvánításra lényeges befolyással bíró félelem jelen esetben arra, hogy a miatt szerződés érvénytelennek kimondassák, alaposnak tekinthető szintén nem volt, mert a rábeszélés, mint az okirat kiállitásának indoka, figyelembe nem jöhet, az üzlethelyiségből kimozditásra célzó szándék pedig valódiság esetén is az alperes cégtől nem függő esemény be, vagy be nem következtéhez van kötve, és igy a félelem előidézésére nem alkalmas, minélfogva felperest keresetével a tanúkihallgatás iránti bizonyítás mellőzésével elutasítani kellett. A válaszban és igy elkésetten előterjesztett azon kérelem, hogy kérdéses okirat azon okból is semmis és érvénytelennek mondassék ki, mert annak semminemű jogalapja nincs és semminemű ellenszolgáltatást nem tartalmaz, az eredeti jogalap, illetve az eredeti érvénytelenítési indok megváltoztatásának lévén tekinthető, figyelembe vehető nem volt, stb. A budapesti kir. ítélőtábla (1896 január 8. 251. sz. a.) az elsőbiróság ítéletét megváltoztatja, a felperes által 1893. évi okt. 28-án alperes cég javára kiállított azt a kötelező nyilatkozatot, mely szerint felperes 500 frt pénzbírság terhe alatt arra kötelezte magát, hogy a fényképészeti üzlet részére szükséges árukat kizárólag alperes cégtől fogja beszerezni, hatálytalannak nyilvánítja stb. Indokok: Az A) és 3. sz. alatt becsatolt okiratok egybevetéséből megállapítható, hogy felperes a 3. sz. alattit csupán abban a feltevésben fogadta el, hogy az abban elvállalt kötelezettségért alperestől viszonszolgálatot fog nyerni; azonban az A) alattiból megállapítható, hogy alperes semmi számbavehető viszonszolgálatra sem kötelezte magát; minthogy pedig az általánosan elfogadott jogelvek szerint a felek között szerződésből eredőleg jogi kötelem csak akkor létesül, ha mindakét fél egymással szemben szolgáltatást teljesít, már pedig a fenforgó esetben az alperes által kiállított nyilatkozat felperes javára szolgáltatási kötelezettséget sem állapit meg, mert alperes cégnek azt az igéretét, hogy oda fog törekedni, hogy felperes a bérletet továbbra is előnyös áron megtarthassa, viszonszolgáltatásnak azért nem lehetett elfogadni, mivel alperes nem is állítja, hogy a ház kezelésére befolyással bírt és hogy ekképen közbenjárása sikerre vezethetett volna. És végül, mert alperes cégnek az a törekvése, hogy felperes az áruk szabad beszerzésében minden ellenszolgáltatás nélkül korlátoztassék, mint a szabad verseny meghiúsítására irányuló és a jó erkölcsökbe ütköző törekvés jogi kötelem alapjául nem szolgálhat. De még ha ezek ellenére a kötelmi viszony a felek között létrejöttnek volna is tekinthető; minthogy az A) és 3. sz. alattiak egybevetéséből kétségtelenül kitűnik, hogy felperes a nyilatkozatot csak azon kényszer hatása alatt irta alá, hogy alperes a 3. sz. alatti kiállitásának megtagadása esetére felperesnek anyagi kárt fog okozni, e szerint eme nyilatkozat jogellenes kényszer hatása alatt keletkezvén, mint ilyen, felperessel szemben kötelező erővel nem bir, stb. A m. kir. Curia (1897. évi február 25. 1,963. szám alatt:) a másodbiróság ítélete helybenhagyatik indokainál fogva és azért, mert a keresetlevél A) alatti mellékletének abból a tartalmából, hogy alperes a felperes jelenlegi üzleti helyiségének más számára való elnyerése, vagy felperesnek attól való megfosztása iránt törekedni nem fog, okszerűen következtethető felperes azon kereseti állításának valósága, hogy alperes felperest azon fenyegetéssel vette reá az ellenirathoz 37- alatt mellékelt kötelező nyilatkozat kiállítására, hogy különben felperest üzleti helyiségéből kitúrja és azt más vállalkozó egyénnek kezére játsza, stb. A telekkönyvi rendtartás 90. §-a szerinti zálogjogi előjegyzésnek csak akkor van helye, ha a kártalanításra vagy elégtételre irányuló jog kifejezetten megítéltetik, s a fél csupán az összeg tekintetében utasittatik a jog vagyis a további per útjára, de nem akkor is, ha a fél a kártalanítási igénynyel, mint mivel sem'igazolttal, utasíttatott a polgári perutra. (A m. kir. Curia 1896. dece'mber 18. 9,365. sz. a.) Adóslevélnél nem áll fenn az a vélelem, hogy az, a ki azt kitöltetlenül aláirta, különös megállapodás hiányában felelős lenne annak utólagosan kitöltött tartalma szerint, hanem a ki az utólagosan kitöltött tartalom alapján kereseti jogot érvényesít, köteles a tagadás ellenében bebizonyítani, hogy a kötelezettségnek elvállalása az utólagosan kitöltött tartalomnak megfelelően történt. Abból nem származható kötelezettség, hogy az adóslevél aláírója az ennek alapján hozott bekebelezési végzést elfogadta, mert az adós az eredeti hitelező irányában jogosítva van jelzálogilag biztosított követelésnek jogérvényes létrejöttét a törvényes elévülési időn belül megtámadni, s mert az eredeti hitelező a zálogjogi bekebelezés alapján a követelés fen nem állása esetén követelési jogot az adós ellenében nem érvényesíthet Az ellenkező bizonyításáig csak a perrendszerüen kiállított adóslevél képez teljes bizonyítékot a kötelezett ellenében a tartalomnak megfelelő kötelezettségnek elvállalása tekintetében. Ilyennek nem tekinthető az az adóslevél, a melyet a kötelezett kitöltetlenül irt alá. lA m. kir. Curia mint felülvizsgálati bíróság 1896. november 3. 252. sz. a.) JOG A házasság felbontásának házasságtörés okából nincs helye akkor, ha nem ez okozta a házastársak közti meghasonlást s a házastársi együttélés megszüntetését, hanem az csak a tényleges különállás után következett be. Ilyen esetben a felbontás csak az 1894. évi XXXI. t.-c. 80. §-a alapján mondható ki. (A m. kir. Curia 1896. december 11. 5,455. sz. a.) Az 1874: XVIII. t.-c. által a vasutaknak az a kártéritési felelősségük van szabályozva, a mely a vasút üzemének sajátságos veszélyeivel okozati összefüggésben álló balesetek folytán a vasutakat terheli, ennek körébe tehát nem vonható az az eset, a melyben a baleset nem a szorosabb értelemben vett vasúti üzem folyamában, hanem akkor következettbe, a midőn a fuvarozott árunak a rendeltetési helyre érkezett kocsikból való kirakodása eszközöltetett. Az azonban, hogy ilyen esetben a vasutaknak az üzem különös veszélyéből eredő szigorúbb felelősségét szabályozó törvényes intézkedések nem alkalmazhatók, azért nem zárja ki azt, hogy a vasútnak kártéritési felelőssége a kártérítésre nézve fennálló általános magánjogi elvek alapján megállapittassék. Másnak vétkességéből származtatott kárigénynek nem képezi feltételét a kártérítést igénylő kötelezett között szerződési viszonynak létezése, hanem csak az, hogy a bekövetkezett eset olyan vétkességgel álljon okozati összefüggésben, a mely a magánjogi szabályok értelmében a vagyoni felelősséget megállapitj a. Az államvasutaknak saját szabályaik értelmében üzletük körébe tartozván a kocsirakományoknak kirakodásához az emelőgépnek használati dij mellett használatba adása, kötelességök arról gondoskodni, hogy a használatul átadott gép annak használati céljaira megfelelő jó karban legyen, és a mennyiben alkalmazottja rossz karban levő gépet ad át használatul, a kötelességszerű gondosság elmulasztása folytán ennek oly vétkessége forog fen, a melyért a kártéritési felelősség az államvasutakat alkalmazottjuk gondatlansága miatt terheli. Nem mentesiti a vasutat az a körülmény sem a kártéritési kötelezettség alól, hogy alkalmazottja bűnügyi uton felmentetett, mert ez az igénynek polgári per utján való érvényesítését nem gátolhatja. (A m. kir. Curia mint felülvizsgálati bíróság 1896. november 20. 266. sz. a.) A törvényes vélelemmel szemben a férjet terheli annak a bizonyítása, hogy nejének gyermeke nem tőle származott. Ezen bizonyítási kötelezettségének eleget tesz annak kimutatásával hogy kizártnak tekinthető annak a feltételezése, hogy ő nejével a gyermeif fogamzásának időszaka alatt nejével érintkezett. (A m. kir. Curia 1896. december 16. 16. 2,852 sz. a.) Az I88I:LX. t.-c. 94. §. 2. pontjának helyes értelmezése szerint az igénykeresetek egyesítésének csak akkor van helye, ha a végrehajtási foglalások ugyanazon egy bíróságnál eszközöltettek. (A m. kir. Curia mint felülvizsgálati bíróság. 1896. november 5. 256. sz. a.) Kereskedelmi, csöd- és váltó-ügyekben. Az alkuszdij követelhetésére való jogosultságot a közvetítőnek habár előkészítő, de csakis olyan tevékenysége állapithatja meg, mely az ügylet létrejöttével oly szoros okozati összefüggésben áll, hogy maga az ügylet is ennek a tevékenységnek eredményeként jelentkezik. A nyilvános árverésen megtartott árlejtés már fogalmilag is kizárja azt, hogy annak eredménye bármily részben is valamely közbenjáró tevékenységének lehessen a következménye. Ebből folyóan a közbenjáró abban az esetben, ha az árverésnél mint alperes megbízottja járt el, és az árverés eredményéből folyóan a további szükséges intézkedéseket teljesítette, csakis arra tarthat jogosan igényt, hogy fáradozásaiért és kiadásaiért megfelelő díjazást és kárpótlást nyerjen. A kaposvári kir. törvényszék, mint kereskedelmi bíróság (1895. évi december hó 28-án 3,053. sz. a.) Előbb Csorba Ede utóbb Dr. Fekete Béla ügyvédek által Kaufmann J. S. felperesnek Dr. Hochreiter Kornél ügyvéd által képviselt M. Albert I. rendű, Horvát leszámitolóbank II. rendű és P. Gusztáv III. rendű alperesek ellen 741 frt tőke és jár. iránti rendes perében következőleg itélt: A kir. törvényszék kötelezi alpereseket arra, hogy felperesnek 370 frt 50 kr. tőkét ennek a per indítástól vagyis 1890. évi december hó 17-étől járó 5. kamatait stb. megfizessék. Felperest ezen összeget meghaladó keresetével elutasítja stb. Indo kok: Felperes keresetét arra alapítja, hogy a csokonyai volt úrbéresek tulajdonát képező erdőterületen fenállott tölgyfák megvétele körül alperes illetve alperesi cégek érdekében közbenjárt, a vételt mint fakereskedő szakértelméhez képest közvetítette,^ a miért az neki az azon vidéken divó-helyi szokás szerint a vételár 2°/0-a közbenjárási dij fejében megjár, mert I. rendű alperes őt úgyis mint a II. és III. rendű alperesi cégek meghatalmazottja a közbenjárással megbízta, eme megbízásában eljárt, alperes a szokásos províziót megígérte. Alperesek s ezek közül különösen a saját tényeiben forgó I. rendű alperes felperesnek ugy a megbízás mint a tényleges közbenjárás, az ügylet megkötésének közvetítése és a szokásos