A Jog, 1897 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1897 / 9. szám - Uj belga törvény a házasságra vonatkozó némely rendelkezések módosítása tárgyában

36 A JOG Mivel pedig arra nézve, hogy a vádlott a cselekmény beszámítását kizáró ily elmezavarban szenved, a vádlott elmebeli állapotának megfigyelését teljesítő orvosszakértök lelete és véleménye, valamint az igazságügyi orvosi tanácstól beszerzett vélemény bizonyítékot képez ugyan, de a vádtárgyát képező cselekmény előzményeinek és elkövetésének összes ténykörülményei kiderítése és mérlegelése alapján a bíróság feladatát képezi annak eldöntése, hogy a vádbeli cselekmény a vádlottnak beszámitandó-e s hogy a vádlott bűnösségét vagy a beszámithatóság hiányában a vádlott büntetlenségét kell-e kimondani, ennek a kérdésnek eldöntésével pedig az orvosszakértői vélemény bár lényeges, de még is nem oly bizonyítékot képez, mely a tényállásnak szóbeli tárgyalás utján való tisztába hozatala s a tárgyalás és bizonyítás egész tartalmának mérlegelése alapján való megállapítása nélkül is, a bűnvádi per érdemleges eldöntésére már egymagában véve kielégítő alapot nyújthatna; ez okokból az első bíróság végzését megváltoztatni, a vádlottat az ellene fenforgó s az első bíróság végzésében felhozott jogos vádlásra kellő alapot nyújtó bizonyítékok alapján a btk. 65 és 278. §§-ai szerint minősülő gyilkossági kísérletnek büntette miatt vád alá helyezni s az elsőbiróságot további megíelelő eljárásra utasítani kellett. A m. kir. Curia: ^1897. Január 27. 546. sz. a.) Minthogy az igazságügyi orvosi tanácsnak kellő módon indokolt és teljes bírói meggyőződést keltő felülvéleményéből nemcsak azt kell bizonyítottnak elfogadni, hogy vádlott a vádbeli cselekményt elmezavarban követte el, hanem azt is, hogy jelenleg köz és önveszélyeselmebeteg; kivel tehát jogcselekmény fel nem vehető és így vele szabályszerű végtárgyalás sem tartható meg: ez okokból valamint az elsőbiróság végzésében kifejtett indokok alapján a kir. ítélőtábla végzésének megváltoztatásával az elsőbiróság végzése hagyatik helyben. Ügyvédi rendtartási ügyekben. Az ügyvéd botrányos viselete az ügyvédikar becsületének es tekintélyének sérelmére szolgál és alkalmas az illető ügyvéd iránti tisztelet és bizalom csökentésére. Az a felháborodás,melyet vádlottban a szóbeli sértés előidézett, csak a büntetés mérlegelésénél figyelembe veendő enyhitö körülményt, de mentő okot nem képezhet. A besztercebányai ügyvédi kamara (1896. március 7. 389. sz. a.) dr. Sch. Ignác ügyvédet az ellene az 1874. évi XXXIV. t.-c. 68. §-ának b. pontjába ütköző fegyelmi vétség vádja és következményeinek terhe alól felmenti. Indokok: Ámbár ugy vádlott ügyvédnek beismerése, valamint a vizsgálat során kihallgatott tanuk vallomásával beigazolva van, hogy vádlott ügyvéd 1896 ápril 10-én a Zólyom városi casinó-egylet kártyaszobájában az őt a kibiceléstől eltiltó U. Sándort tettleg bántalmazta, s ennek folytán vádlott és U. között dulakodás támadt; még is tekintettel arra, hogy vádlott ezen cselekményét azon méltó felháborodásában követte el, melyet benne U. Sándornak kidobatással és pofon ütéssel fenyegető szavai keltettek; tekintettel arra, hogy vádlottnak ezen az U. részéről használt sértő kifejezések folytán felizgatott kedélyállapotban elkövetett cselekménye nem oly mérvű, hogy ez által a vádlott ügyvéd tiszteletre és szánalomra méltatlanná válnék: vádlott az ] 874. évi 34. t.-c. 68. §-nak b. pontja alá eső vétség vádja és következményei alól felmentendő volt. A m. kir. Curia (1897. január 23. 604. sz. a.) a besztercebányai ügyvédi kamara fegyelmi bíróságának ítélete megváltoztattató, dr. Sch. Ignác ügyvéd az 1874 : 34. t.-c. 68. §. b. pontjába ütköző fegyelmi vétségben vétkesnek nyilvánittatik és ezért a felhívott törvény 70. §. 1. pontja alapján írásbeli feddésre Ítéltetik. Indokok: Vádlott ügyvéd beismerésével s a kihallgatott tanuk vallomásával bizonyítva van, hogy vádlott 1896. évi ápril 10-én este a Zólyom városi casino kártyaszobájában megelőző heves szóváltás után U. Sándort többek jelenlétében arcul ütötte, miből dulakodás támadt, melyet a jelen voltak közbelépése szüntetett meg. Vádlott azzal védekezik hogy őt U. Sándornak sértő fellépése, vádlott tisztességének kétségbe vonása és pofon ütéssel való fenyegetése legnagyobb fokú indulatba sodorva, önuralmától megfosztotta, s ily helyzetben követte el a vádbeli cselekményt, melynek megtörténtét sajnálja ugyan, de a mely megtorlást használta, arra saját es az ügyvédi kar becsülete érdekében szükséges önvédelem késztette. Tekintve azonban, hogy U. Sándor fellépése és szóbeli sértései általában, különösen vádlott ügyvéddel szemben, ki esetleges sérelmének orvoslást szerezni képességgel bir, nem indokolják az oly nagyfokú lelki felháborodást, mely az önuralom elvesztését vonhatná maga után, de még kevésbé jogosíthatta vádlottat a tettlegesség kezdeményezésére, mely kölcsönös verekedést vont maga után; tekintve, hogy vádlott tettlegesen meg nem támadtatván, jogos védelem esete fennem foroghat; tekintve, hogy ez az eset egy, Zólyom város műveltebb elemei érintkezésére szolgáló társaskörben többek jelenlétében történt, mely a jelenvoltaknak méltó megbotránkozását vonta maga után, mi az egylet rendkívüli közgyűlésének tanácskozmányából is kitűnik; tekintve, hogy ily botrányos viselet az ügyvédi kar becsületének és tekintélyének sérelmére szolgál s alkalmas az illető ügyvéd iránti tisztelet és bizalom csökkentésére; tekintve végre, hogy az a felháborodás, melyet vádlottban U. Sándor szóbeli sértése előidézett, csak a büntetés mérlegelésénél figyelembe veendő enyhítő körülményt, de mentő okot nem képezhet; ezekhez képest dr. Sch. Ignác ügyvédnek a vádbeli fegyelmi vétségben való vétkességét megállapítani s a fennebb érintett enyhítő körülmény figyelembe vételével a kamarai ügyész által indítványozott elsőfokú fegyelmi büntetésre Ítélni kellett. A m. kir. ministeriumok elvi jelentőségű határozatai. Az anyakönyvi bejegyzést kézjegygyei ellátó fel kézjegye mellett néviró nem szükséges. (A m. kir. belügyminiszter 1897. évi jan. hó 14-én 3,252. szám alatt kelt határozata). Az 1895. évi okt. 1-je előtt házasságot kötött felek gyermekeik vallása tekintetében megegyezésre nem léphetnek (A m. kir. belügyminister 1897. évi január 16-án 25,488/96. sz. alatt kelt határozata.) Állami anyakönyvben ugyanazon esetről kétszer előforduló bejegyzés egyikének törlése csak birói uton rendelhető el. (A m. kir. minisztertanács 1896. évi december 20-án hozott határozata. Ha az anyakönyvben a számoknak betűkkel is való kiírása elmaradt, ezen hiány pótlása birói kiigazítási eljárás útjára tartozik. A m. kir. igazságügyminiszter 1897. évi január hó 7-én 69,794. I. M. i. A. szám alatt kelt határozata.) A törvényhatósági tiszteletbeli tisztviselők megbízatása csakis a legközelebi általános tisztújításig áll fenn. (A m. kir. belügyminiszter 1897. évi 1,221. sz. határozata.) A birtokossági közgyűléseken szabálytalanul való szavazással s a szavazásra nem jogosultak közrehatásával hozott határozatok semmisek. (A m. kir. Földmüvelésügyi miniszter 1896. évi 47,560. sz. határozata.) A gyakorlat, hogy községi tulajdont képező, illetve a község rendelkezési joga alá tartozó forrás vizét a községi lakosok ivásra, itatásra stb. használták, a víznek csatorna segélyével való elvezetésére jogot nem ád s ily elvezetés csak a község beleegyezésével foganatosítható. (Földmüvelésügyi m. kir. miniszter 41,543/96. sz.) Kivonat a „Budapesti Közlöny"-böl. Csődök : Wieser Ferdinánd e. Piski telep, dévai tszék, bej. ápr. 30., félsz. máj. 26., csb. dr. Pajor K.. tmgg. dr. Schulhof Zsigmond. — Krausz József e. Petrozsény, dévai tszék, bej. ápr. 30.. félsz, má 22.. csb. dr. Pajor Kálmán, tmgg. dr. Rosenberg Ignác. — Fohn Benő e. B.-Ujváros, debreceni tszék, bej. márc. 31., félsz. ápr. 15., csb. Budaházy Zoltán, tmgg. dr. Reichard Manó. — «Campian et Smen» e Prigor, karánsebesi tszék, bej. ápr. 15., félsz. máj. 15., csb. Kelemen András, tmgg. Inandy György. — Szenté Ignác e. Kis-Cell. szombathely tszék, bej. márc. 18., félsz. márc. 26., csb. Mennyey László, tmgg. dr. Szinger Lőrinc. — Anau testvérek e. pancsovai tszék, bej. ápr. 13., félsz. máj. 12.. csb Scholmáschi Adolf. tmgg. dr. Martjanovics Pál. — Simon Endre e. Kolozsvár, kolozsvári tszék. bej. ápr. 22., félsz. ápr. 28., csb. Becsek Lajos. tmgg. dr. Iszáku Aurél. — Hoffer Károly e. liudapest. budapesti ker. s váltótszék. bej. ápr. 15., félsz. máj. 13., csb. dr. Imre Manó, tmj;g. dr. Székely Lajos. — Varjú Károly e. Budapest, budapesti tszék. bej. márc 31 . félsz ápr. 21.. csb. Lautfer Gyula, tmgg. dr. Lovrich István. — Fried Lajos e. Kömlő, egri tszék, bej. márc. 27.. félsz. ápr. 12., csb. Singer Lajos, tmgg. Dobóczky Dezső. — Argeseala Stefán e. Türkös, brassói tszék. bej. márc. 31.. félsz. ápr. 21.. csb. Kovács Károly, tmgg. dr. Leményi Jenő. — Berger Mór e. Békés, gyulai tszék, bej. ápr. 17., félsz, máj 15., csb. Balogh Samu, tmgg. dr. Igaz Pál. — Benkő Kálmán e. N -Várad, n.-váradi tszék, bej. ápr. 12., félsz, máj. 11., csb. Geleta Géza, tmgg. Jancsó Dezső. - Radnyáncu Stefán e. Boica, dévai tszék. bej. ápr. 10., félsz. máj. 8., csb. dr. Pajor Kálmán, tmgg. Horváth Camilló. — «Kőrösmezei takarék- és hitelszövetkezet)) e. Kőrösmező, m.-szigeti tszék, bej. ápr. 10., félsz. ápr. 22., csb, Pápay Endre, tmgg. dr. Grünwald Zsigmond. Pályázatok: A pozsonyi jbiróságnál aljegyzői áll. márc. 10. A kassai tszéknél a 1 j e g y z ő i áll. márc. 10. — A pozsonyi tszéknél tszéki birói áll. márc. 10 — A szegedi ítélőtábla kerületében 3 joggyakornoki áll. márc. 9. — A pancsovai tszéknél aljegyzői áll. márc. 11. — A nagyhalmágyi jbiróságnál albirói áll márc. 13. — A gyulai tszéknél birói áll. márc. 13 — Az alibunári jbiróságnál aljegyzői áll. márc. 12 — A dévai tszéknél aljegyzői áll. márc. 12. — A temesvári ügyészségnél ügyészi áll. márc. 13. OAUA8 RÉSZVÉNYTÁRSASÁG