A Jog, 1896 (15. évfolyam, 1-52. szám)
1896 / 13. szám - A budapesti ügyvédi kamara közgyűlése - Az uj osztrák biztosítási szabályzat
52 ményeknek figyelembe vételével levén eszközölhető; minthogy jelen esetben C. M. 2821/8 font sterl. követelése a sorrendi végzés III. tétele alatt csak feltételesen eme követelés fennállását s valódiságát kifogásoló T. Jon D. A., S C. s a Dynamit Nobel részvénytársaság és F. }. hitelezők által 30 nap alatt indítandó per folyamatba tételének igazolásáról: illetően annak eredményétől feltételezetten soroztatott, — a perre utasítás figyelembe vétele nélkül való kiutalványozása, előterjesztett kivánatához képestmeghatározott biztosítéknak 8 napon belül le nem tétele esetére rendeltetett el; de F. J. a saját ugy az általa képviselt B. Gy. hitelező nevében a megállapított biztosítékot egész összegében kellő időben letette, és a pernek a kitűzött határidőbeni megindítását igazolva, nevezett hitelező egymagában azon körülménynél fogva, hogy a meghatározott biztosíték letételéhez nem valamennyi kifogásoló járulót s a pert nem valamennyi kifogásoló indította, azt, hogy a feltételesen sorozott követelésének részleges törlesztéséül a per elintéséseig birói letétben tartatni rendelt öszegnek csak az a része tartassék továbbra is vissza, mely a biztosítékot kereső s a pert megindító kifogásoló követelése kielégítésére elégséges, fenmaradt része pedig az utána sorozott többi kifogásoló és nem kifogásoló hitelezők igényeinek tekintetbe vétele nélkül az ő javára kiutalványoztassék, egyáltalában és jelesül a már megindított per elintézése előtt sikerrel nem kérheti, mivel az irányban, hogy a jelzett esetre a letétileg kezelt összegnek általa megjelölt része javára lenne kifizetendő — a sorrendi végzés nem rendelkezik, sőt annak egész tartalmából nyilvánvalóan kitűnik, miszerint a kérdéses összegnek birói letétbe helyezése s tartása a kifogásoló hitelezők követelésének mennyiségétől függetlenül, egyedül a per megindításának feltétele alatt rendeltetett el; minélfogva arra nézve, hogy a sorrendi végzésben kitett jogkövetkezmény fentartassék, meg sem kívántatik az, hogy a pert valamennyi kifogásoló megindítsa, hanem elégséges, ha azt a kifogásolóknak egyike megindítja; a kifogásolók egyrészének tulajdonított mulasztások, ezeknek következményei körül felmerülhető s egyáltalában a további kérdések megoldása pedig, különös tekintettel arra, hogy kifogásolókon kívül még más jelzálogos hitelezők is vannak, és hogy a sorrendi tárgyalásról felvett jegyzőkönyv szerint a B. Gyula követelésének sorozata után a további sorozás azért mellőztetett, mivel a vételár a már sorozott követelések által kimerittetett, nem a C. M. által célba vett jelen kérvényi útra, hanem a megindított per jogérvényes elintézése után bevezetendő további eljárásra tartozik, melynek során fog a per eredményéhez képest a most még vitás igény-jogosultság felett határozat hozatni. Bányaügyekben jelenleg is az ideiglenes törvénykezési szabályok szolgálnak mérvadóul. Azon bányaperbeli végzések ellen, melyek által az egyik fél részéről beadott kérvény felett, kifogásainak előterjesztése végett az ellenfél meghallgatása s ekként tárgyalás rendeltetik — külön felfolyamodásnak helye nincs. B. Györgyné Cs. Antónia K. Jakab ellen szerződés visszahívása iránt a pestvidéki törvényszék mint bányabiróság előtt bánya ügyet tett folyamatba. A törvényszék mint bányabiróság 1894 június 25. 11,735 sz. a. végezte: Ezen kereset, tekintve hogy a B. alatti közjegyzői tanúsítványban foglalt levélbeli közlés az országbírói Ért. VII. rész 20. §-ban emiitett bányabiróság előtt eszközlendő visszahívást nem pótolja, a Csahin 1893 ápr. 19. kelt szerződés visszahívása iránti kérvénynek vétetvén, az id. §. értelmében annak másodpéldánya K.Jakabnak kiadatni, elsődlete pedig felperes képviselőjének visszaadatni rendeltetik Budapesti kir. Tábla 1894 június 25.11,735. sz. a. köv. végzést hozott: A kir. tábla az elsőbiróság végzését feloldja, s azt utasítja, hogy mindenekelőtt a feleknek a 3,153. sz. beadványában foglalt kérelem feletti meghallgatása végett határnapot tűzzön ki s erre e feleket, különösen K. Jakabot oly megjegyzéssel idézze meg, hogy meg nem jelenése esetében a keresetnek címzett beadványhoz csatolt szerződés visszahívása általa elfogadottnak fog tekintetni; tárgyalás megtartása után pedig hozzon uj határozatot. Kir. Curia 1895 január 9. 10,408. sz. a. következő végzést hozott: A felfolyamodás hivatalból visszautasittatik, mert bányaügyekben a törv. rendt. 29. §. szerint jelenleg is az ideigl. törv. szabályok szolgálnak mérvadóul; ezeknek 101. §. értelmében pedig azon végzések ellen, melyek által az egyik fél részéről beadott kérvény felett, kifogásainak előterjeszthetése végett az ellenfélnek meghallgatása s ekként tárgyalás rendeltetik el, — külön felfolyamodásnak helye nincs. XJgyvédi rendtartási ügyekben. Az árvaszékek nem jöhetnek azon tekintet alá, hogy az ott való alkalmaztatás joggyakorlatnak vétessék, azon érvelés tehát, hogy árvaszéki ülnöki működéssel is joggyakorlat folytattátik, figyelembe nem jöhet. Habár joggyakorlat a megyei tiszti főügyész mint ügyvéd mellett folytatható, de csak azok részéről, kik nincsenek olyan állásban, mely a joggyakorlatra való felvételt kizárja ; tekintve azonban, hogy az 1874. XXXIV. t.-c. szerint a joggyakorlatnak kizárólagosnak és állandónak kell lennie, azok, a kik más állásban vannak, nem számítva 11. §. b) pontja eseteit, joggyakorlatra nem léphetnek. A kolozsvári ügyvédi kamara (1895. december 14. 502. sz. a.) Minthogy az 1874: 34. t.-c. 5. §. 2., 11. §. b. pontja szerint ügyvédjelöltek csak bíróságnál, ügyvédnél, kincstári, közalapítványi, kir. ügyészségnél vagy közjegyzőnél folytathatrlak joggyakorlatot és S. István kérésének mellékleteiből az tűnik ki, hogy SzolnokDoboka vármegye árvaszékénél tényleg jegyzői hivatalt visel, minnélfogva egész idejét az idézett t.-c. 5. §-a 5. bekezdése ellenére nem tölthetné joggyakorlatban s ilyképen a megyei árvaszéki jegyzői állás az ügyvédjelöltséggel összeférhetlen lenne: S. Istvánnak az ügyvédjelöltek lajstromába való felvétele iránti kérése nem teljesíthető. A m. kir. Curia. (1896. febr. 14., 445. sz. a.) a kamara választmányának határozata helybenhagyatik. Indokok: Az 1874: XXXIV. t.-c. 5. §. 2. és 11. §. 6. pontja értelmében a joggyakorlat bíróságnál, ügyvédnél, kincstári, közalapítványi kir. ügyészségnél vagy kir. közjegyzőnél töltendő ki; az árvaszékek tehát nem jöhetnek azon tekintet alá, hogy az ott való alkalmaztatás joggyakorlatnak vétessék s ennélfogva felebbezőnek azon érvelése, hogy árvaszéki ülnöki működésével is joggyakorlatot folytat, figyelembe nem jöhet. De nem lehetett teljesíteni kérvényező bejegyeztetését azon alapon sem, hogy ő felsőbb hatósága engedélyével a megyei tiszti főügyész mellett foglalkozik, mert habár joggyakorlat a megyei tiszti főügyész, mint ügyvéd mellett folytatható, de csak azok részéről, kik nincsenek olyan állásban, mely a joggyakorlaton való felvételt kizárja; tekintve azonban hogy az 1874: XXXIV. t.-c. 5. 12. és 13. §§-ai szerint a joggyakorlatnak kizárólagosnak és állandónak kell lennie, azok, a kik más állásban vannak, — nem számítva a 11- §. b. pontja eseteit, joggyakorlatra nem léphetnek; minthogy pedig kérvényező árvaszéki jegyző jelenleg árvaszéki ülnök, megyei szolgálati viszonyban áll, ezen hivatali állása összeférhetlen azzal, hogy ügyvéd melletti működése esetén is a jelöltek lajstromába felvehető legyen. A m kir. ministeriumok elvi jelentőségű határozatai. Mezörcndövi kiliágási ügyekben^ ha a károsult kora értékét követeli, annak akarata ellenére kárdij nem ítélhető meg, hanem a követelt kár szabályszerűen megbecsültetendő. (A m. kir. földmivelésügyi minister 1895. évi 80,812. számú határozata.) Ha a mezörendöri kihágást ügygyei kapcsolatosan fölvett becslevélben többek részére megállapított kár végösszege a károsultak által önként leszállittatik, a leszállított karösszeg a károsultakat az eredeti becslésben foglalt összegek arányában illeti. (A földmivelésügyi minister 1895. évi 70,469. sz. határozata.) Kivonat a „Budapesti Közlöny"-böl. Csődök : Löfkovits Lipót e. Rimaszombat, rimaszombati tvszék, bej. ápr. 20., félsz. máj. 8., csb. Medvecky Sándor, tmg. Bodon József. — Fürst Leonóra és fiai cég e. Ilok, mitrovicai tvszék. bej. ápr. 4., tmg. dr. Cobanits. — Wartmann Fánny és fia cég e. Mitrovica, mitrovicai tvszék, bej. ápr. 11., tmg. dr. Polenics Sándor. — Keller Pál e. Pétervárad, karlovicai jbiróság, bej. ápr. 15.. tmg. dr. Sztankovics Péter. — Drljacsits Szilárd e. Vukovár, vukovári jbiróság, bej. ápr. 27., tmg. dr. Landenbach József. — Reisner Salamon e. Vukovár. vukovári jbiróság, bej. márc. 30., tmg. dr. Kraskovits Lajos. — Grószman Lázár e. Keselymezö, m.-szigeti tvszék, bej. ápr. 8., félsz. ápr. 16., csb. Breznay Lajos, tmg. Hamvay Lajos. — Kohn Ignác e. Jászberény, szolnoki tvszék, bej. ápr. 25., félsz. máj. 20., csb. Hubay Kálmán, tmg. Pethes Pál. — Grószman Ábrahám e. Keselymező, m.-szigeti tvszék, bej. ápr., félsz. ápr. 16., csb. Pápay Endre, tmg. dr. Hamvay Lajos. — Kohn F. cég e. Eger, egri tvszék, bej. ápr. 25., félsz. máj. 16., csb. dr. Pap Kálmán, tmg. dr. Alföldi Dávid. — Weisz Ede e. Eszék, eszéki tvszék, bej. máj. 5.. tmg. dr. Plachte Henrik. — Novacsek József e. Novigrád, kaproncai jbiróság, bej. ápr. 30., tmg. Szeszbák N. J. — Kohn Izidor e. Vinkovce, vinkovcei jbiróság, bej. ápr. 8., tmg. dr. Kovácsevits P. — Gottlieb Mór e. Ugra, nagyváradi tvszék. bej. máj. 2., félsz. máj. 20., csb. Kurovszky Ferenc, tmg. Román József. — Frank Rezső e. Grubisnopolje, grubisnopoljei jbiróság, bej. márc. 20., tmg. Berger Emil. - Königsberg B. e. Budapest, kassai tvszék, bej. jun. 8., félsz. jun. 25., csb. dr. Hornyay Ödön tmg. Berzsilla Samu. Pályázatok: Az újvidéki tvszéknél aljegyzői áll ápr 4. — Az ó-becsei jbiróságnál aljegyzői áll. ápr. 4. — A Hptó-szentmiklosi jbirosagnál aljegyzői áll. ápr. 4. — A kun-szent-mártoni jbirosagnál aljegyzői áll. ápr. í. — A nagy-igmándi jbiróságnál aljegyzői áll. ápr. 7. — A tapolcai jbiróságnál j e gy z ő i esetleg a 1jegyzői áll. ápr. 7. — A szabadkai tvszéknél aljegyzői áll. ápr. 7. — A szombathelyi tvszéknél aljegyzői áll. ápr. 7. — Az újvidéki tvszéknél aljegyzői áll. ápr. 7. — A nagy-becskereki tvszéknél aljegyzői áll. ápr. 9. — A nyitrai tvszéknél aljegyzői áll. ápr. 11. A fehér-gyarmati jbiróságnál aljegyzői áll. ápr. 11. — Az abrudbányai jbiróságnál aljegyzői áll. ápr. 11. — A pancsovai tvszéknél a 1 i e o v z ö i áll. ápr. 11. ' 6 3 FAILA6 RÉSZVÉNYTÁRSASÁG NYOMDÁJA BUDAPESTEN