A Jog, 1896 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1896 / 4. szám - A bünvádi eljárási törvényjavaslat tárgyalása a képviselőház igazságügyi bizottságában

A joa! 31 részről pedig az igazságszolgáltatást igénybe vevő közönség érdekeit hagyják figyelmen kivül, pedig a magyar perlekedő és jogvédelmet kereső közönség elég áldozatot hoz bélyegekben az igazságügyi tárca javára. Bizonyos, hogy a vidéki kir. járásbíróságok kellő figyelemben nem részesülnek. Ha esetleg a kir. járásbirók felterjesztései eljutnak is az igazságügyi ministeriumhoz, ezeknek sorsa az elnöki commentároktól függ. És addig egyes vidékeken a kir. járásbíróságok miseriái meg nem szűnnek, míg a járásbirók egyes fontos esetekben közvetlenül is nem fordulhatnak a ministerhez. Mert mégis különös jelenség az, hogy a mikor némely kir. járásbíróságnál például a járásbirónak 7UÜ sommás ügyet, 260 hagyatéki ügyet, 600 fizetési meghagyási ügyet, s ezekből kifolyó minden végrehajtási s egyéb teendőket, százakra menő elnöki ügyeket kell végeznie, azon felül administrálni, szóval legalább 8,000—9,000 ügyszámot kell elintéznie; évenkint több mint 1 500-ra menő tárgyalást, tanú kihallgatást teljesítenie, hogy akkor a törvényszéki elnök be ne lássa, hogy az több mint embertől kívánni lehet, hogy ilyent közönynyel nézni nem csak nem illik, hanem nem is szabad. Nem akarok ilyent feltételezni bármelyik elnöktől is, hogy ily eljárást saját esze és lelke szerint tenne, hanem azt kell hinnem, hogy megint hangzik a jelszó és az ország pénzügyi viszonyai, s ennek mindig az igazságszolgáltatás adja meg az árát. A magyar igazságszolgáltatási ügynek nagy hibája, hogy a bureuacraticus sablonokban nem érvényesül sokszora legjobb törekvés is, s alulról felfelé kevés eszme hatolhat fel. A birói kar érdekére pedig hátrányos, hogy a magyar birói kar testületi szervezettel nem bir. Sok méltánytalanság megszűnne, hogy ha a magyar birói kar évenkint csak egyszer is tanácskozásra összegyűlhetne! A kormány és törvénykezés alatt egészen más színben tűnnének fel igazságszolgáltatási viszonyaink, s ez nem csak a birói karra, de a nagy közönségre is csak előnynyel járna. Vegyesek. Figyelmeztetés. Lapunk tisztelt olvasóit értesítjük, ho y a jelen számhoz csatolva veszik az 1895-iki évfolyam tartalomjegyzékét és címlapját. Az Akadémiának az 1843-iki javaslatok anyaggyüjteménye tárgyában a képviselőházhoz intézett memorandumából közöljük a következő részleteket: Az 1848. előtti országgyűlések munkálatai közt tudományos tekintetben kétségkívül az 1843 4-iki bűnügyi javaslatok a legbecsesebbek. A negyvenes évek elején az országban kiválólag büntetőjogi kérdésekkel foglalkoztak. A bűnügyi reformok megvitatása nálunk is, mint a mult század folyamán Franciaországban, közvetlen előkészítőül szolgált a társadalmi rend átalakítására. A jogegyenlőségi eszméket a bűnügyi igazságszolgáltatás terén akarta a nemzet mielőbb létesíteni. S mikor Deák, Eötvös, Dessewffy, Szalay és Pulszky a bűnügyi javaslatokon dolgoztak, munkatársuk volt az ország egész értelmisége. A megyék és a hírlapok első sorban szintén az idevágó kérdéseket tárgyalták. Már a törvénykészités ily széles alapú elrendezése is tanulságosakká teszi ezen kodifikationalis termékeket. De megbecsülhetetlen értéket ad e javaslatoknak az, hogy a régi magyar jogélet hamisítatlan traditióit tükrözik vissza. Magyarországon kétféle büntetőjog uralkodott. Egyiket a jogi iskolákban tanították német források alapján, a másikat évszázados szokásjogi nyomokon haladva, nemzedékről-nemzedékre a megye és a város gyakorolta. Ezt a jogot lesték el 1843-iki kodifikátoraink és az európai tudomány megállapításain átszűrve, törvénybeli tételekké formulázták. Épen mikor jogtudományunk a legmélyebbre hanyatlott, merítettek ők a szokásjog forrásaiból örökérvényű igazságokat. S a munkálatok egynémelyike, mint például Deák Ferenc esküdtszéki különvéleménye, az e kérdésben megjelent irodalmi munkák közt a legelső helyek egyikét foglalja el. A külföldi irodalom is aligha képes felmutatni dolgozatot, mely a bűnvádi eljárás szervezeti elemeit oly éleslátással és tüzetességgel tárgyalná, mint a különvélemény. Ezen dolgozat már sejteti azt a Deák Ferencet, a ki a hatvanas években jutott érvényesülésre: az államalkotó intézmények szervezőjét. Az anyaggyüjtemény közrebocsátásával nevezetes szolgálatot tennénk a magyar jogtudománynak és publicistikának s hathatósan támogatnók büntetőjogi szakférfiainkat a külföldi irodalommal szemben mindinkább érvényesülő önállósitási törekvéseikben. Ezen kivül ujabb adalékkal járulnánk annak feltüntteéséhez, hogy a negyvenes évek államférfiai az intézmények szervezésénél mily óriási eszmegazdagság felett rendelkeztek. S a kegyelet adóját róvnánk le a javaslatok nagynevű szerzőinek ^ emléke iránt, kiket az ország eddig csak mint a közjog művelőit és mint politikusokat ismert, de büntetőjogi kodifikátiójukat, mely szerves kiegészitő része működésüknek, épen nem méltatta. A német jogtudomány tulerös befolyásáról szóló téves hit megcáfolására is az volna a leghathatósabb eszköz, ha betekintést engednénk azon gondolatvilágba, melyben a javaslatok készültek. Ennyiben az anyaggyüjtemény közrebocsátása nemzeti kötelesség. És meg kell említenünk, hogy most, midőn a törvényhozás a fennálló büntető-törvénykönyv módosításával és a bűnvádi eljárás kodifikálásával foglalkozik, az 1843/4-iki munkálatok aktuális jelentőséggel is birnak. A fejlődés menete ötven év óta irányt változtatott. A jogtudomány és törvényhozások számos büntetőjogi alapkérdésben ujabban reátérnek arra az álláspontra, melyet a negyvenes években a mi törvényhozóink foglaltak el. . . Az anyagnak nem egyszerű kiadását tervezzük, hanem tudományos feldolgozásban való bemutatását. Az országgyűlési munkálatok és a többi anyag, mely részint az országos levéltárban, részint magán kezekben van, a maguk egészében nyomatnának ugyan le, de a történeti bevezetés és a fontosabb részekhez irt külön bevezetések tüzetesen foglalkoznának az illető kérdésekkel. Különös gondosságot fognak igényelni a büntetőjog azon problémái, melyek a közjogba szögelnek, mivel egynémelyik 1848-iki és 1867-iki intézménynek előzője és magyarázója az 1843-iki javaslatokban és az azok készítése körül folytatott tárgyalásokban található meg. S azt a kapcsolatot sem lesz szabad a szerkesztésnél szem elől téveszteni, mely az 1861-iki küzdelmek és a negyvenes évek munkálatai közt jelentkezik. A munka jellegét és rendezését az Akadémia abban véli kifejezhetni, hogy legyen emlékmű az 1848. előtti Magyarország büntetőjogi reformtörekvéseiről, s ezen kivül irodalmi és kodifikationális forrásmunka nemzedékek számára. A szegedi ügyvédi kamara választmánya 1896—98. évre megtartott tisztújításon következőleg alakult. Elnök: Dr. Rósa Izsó; elnökhelyettes: Dr. Nyilasy Pál; titkár: Dr. Végman Ferenc; pénztárnok: Pálfy Sándor; ügyész: Nyáry János. Választmányi tagok: 1. Dr. Magyar János; 2. Polczner Jenő; 3. Dr. Ivánkovits Sándor; 4. Reiniger Jakab; 5. Dr. Újj József; 6. Dr. Pártos Simon; 7. Dr. Stassik Ferenc (N.-Becskerek); 8. Dr. Varró Ignác (N.-Kikinda). Póttagok: 1. Dr. Kelemen Béla; 2. Dr. Reiner Mór; 3. Dr. Endrey Gyula (H.-M.-Vásárhely); 4. Várnay Imre (Zsombolya). Curiai és táblai értesítések. Az e rovat alatt közlött értesítéseket előfizetőinknek díjtalanul szolgáltatjuk. Az ide vonatkozó levelezést tévedések kikerülése végett kérjük mindig kiadóhivatalunkhoz intézni. 1 Alső-Lendva K. J. Jaklics J. — Mesko Antal 12.314/95. sz. a f. hó 14-én a C. hh. — Bártfa B. J. Folyta J. — Grega Gy.-né 456 sz. a C. f. hó 17-én hh. — Beregszász Sz. Kr. gr. Hadik-Barkóczy E. — Linner B. 8,502/94. sz. a C. f. hó 21. hh. — Andrássy J. — Andrássy J. 6,981/94. sz. a C. f. hó 17. hh. — Devecser B. M. Huss G. özv. Cser F. 1,175/94. sz. a C. f. hó 16. hh. — Dicső Szt.-Márton Dr. F. A. Alpár J. — Kis-Küküllö vármegye 2,300 sz. a C. jan. 21. hh. — DunaSzerdahely P. P. özv. Mészáros Gy.-né rendes pere 6,855/95. sz. a. ne. dd. Zachár. — Eger Cs. B. Brunda J. — Jezernicky K. 155. sz. a C. f. hó 17-én hh. — Dr. U. J. Dr. Ury József. — Hegyesi Sándor 271/96. sz. a. n. e. eld Bosits. — Gyöngyös B. J. Prell Gy.-né. — Holec P.-né 12,209/94. sz. a C. f. hó 22. hh. — Hollec J.-né. - Holec P.-né 12,210/94. sz. a C. f. hó. 22. hh, — H. K. Farkas K. — Farkas V. és M. ügy a F.-nál nem található. — Kecskemét S. M. Juhász M. és társai elleni fenyítő ügy 8,024/95. sz. a. eld. Sehedius. — Kolozsváé Dr. B. P. gr. Bethlen L. — Gr. Bethlen R. 8,305. sz. a C. m. é. június 10-én hh. — Kunfélegyháza Dr. L. L. Seres J. és M. — Makai J. és ts 5978/98. sz. a T. f hó 23. hh. Magyar-Óvár Dr. St. Gy. Kait K.-né — Kait K. érk. 9502/95. sz. a. n. e. eld. Havas. — Maros-Vásárhely P. M. Czug L. elleni okirathamisitási ügy. 12604/95. sz. a. n. eld. Steer. — Mezö-Kövesd Dr. R. D. Sas János 3879/95. sz. bűnügyet a C. f. hó 21. mv. — Mohács Dr. R. L. Pandurovits J. elleni bűnügy a C.-nál nem található. — Hága J. — Schmidt J.-né ügy a C.-nál nem található. — Pannurovics és Franyó 3293/95. sz. bűnügyet a C. f. hó 17. hh. — Nagy-Kanizsa dr. S. A. Eiselmayer Ferenc 10446/94. sz. bűnügyet a C. t. hó 16. mv. — nemz egyház al. Kovács J. — Bucokó Ö. 7426/94. sz. a C. f. hó 21. rh. rmv. — Nagy-Szalonta Gs. J. Vaska V. — Mátye N. y859/94. sz. a C. f. hó 16. hh. — Nagy-Szeben S. S. Vogel F.-né 2753/95. sz. bűnügyet a C. í" hó 16. hh. — J\ agy szombat Cs. L. Malcsik A. — Liebner J.-né 5917/95. sz. a T. m. é. jul. 30. hh. — Nagy-Teremia dr. E. M. Maywurm J. — Heim A. 11068/94. sz. a C. f. hó 21. hh. — Pápa S. L. Reicher J. — Krausz S. 9000'94. sz. a C. f. hó 10. rhh. rmv. — Szilagy-Cseh Dr. B. L. Farkas V. — Zah A. 7483/94. sz. a C. jan. 17. mv. — Szirák Cs. K Büchler testv. — Oláh A, ugy a T.-nél nem található. — Tisza-Füred D. K. Szedlacsek G. 6048/95. sz. bűnügyet a C. f. hó 16. hh. — Torda dr. B. L. Ekát F. — Hóra G. 846. sz. a C. f. hó 17. hh. — Trencsén-Baán dr. W. E. Schulz S. — Nasticzky Á. és neje ügy érk. 3,525/95. sz. a. n. e. eld. Vaszilievics. — Hecsko Viszelka M. és társai. — Viszelka Zs. érk. 3,426/95. és 9,755/95. sz. a. 3,426/95 sz. a. a C. m. é. máj. 17. hh. a 9,7uö. sz. a. n. e. eld. Zsembery. — Viszocsány község erdő elkülönítési úrbéri ügye 138/95. urb. sz. a C. f. hó 26-án hh. - Vlacsil K. A. — Mokráky Gábor 8,644/95. sz. a. n. e. eld. Hammersberg. — Filó M. és társai. — Idb. Filó J. 140/96. sz. a. n. e. eld. Tergovcsics. — Polcsin T. - Chrenko M. és neje ügy a C.-nál nem található. — Zilah U. G. Klein D. elleni bf. ügy a C.-nál nem található. — Zombor Dr. G. J. Aradszky L. Karanovits Gy. 9,509. sz. a C. f. h. 15-én hh.