A Jog, 1896 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1896 / 7. szám - A bérbeadó zálogjoga. Magyarázat a fővárosi lakbérleti szabályok 27. §-ához - Az örökösödési eljárási törvény alkalmazásának egyöntetüsége

52 A JOG 1. Ha az elmaradt örökösnek az örökösödési jogát és annak a hányadát a megjelent örökösök elismerték, az tehát nem vitás és a közjegyző az elmaradt örököst az elismert hányadnak a közlése mellett az ujabb határnapra azzal idézi meg, hogy ha azon személyesen vagy meghatalmazottja által meg nem jelenik, a tárgyalás az ő távollétében is meg fog tartatni (62. §.). Ha a joghatály mellett idézett örökös ezen az ujabb tárgyaláson nem jelenik meg, akkor a közjegyző a megjelent örökösökkel folytatja a tárgyalást épen ugy, mintha az elmaradt örökös megjelent volna, s a megjelentek megállapodásához képest vagy azt veszi jegyzőkönyvbe, hogy vagyonközösségben maradnak, vagy azt, hogy maguk között osztályt tenni akarnak. Ez utóbbi esetben a megjelentörökösök egyértelmű megállapodásával az osztály az 59. 5?-ban meghatározott módok figyelembe vételével is megköthető, a meg nem jelent örökösnek az osztályrésze pedig a birói letétbe lesz helyezendő s a mennyiben erre nem alkalmas, a gyámhatóság részéről a közjegyző megkeresésére kinevezendő gondnok által lesz kezelendő (62. §.). Ha pedig az ujabb tárgyaláson azok közül maradna el valamelyik örökös, a kik az első tárgyaláson jelen voltak: a megjelentek között osztály nem tehető ugyan, de ezek kérhetik azt, hogy a hagyaték az örökösöknek osztatlanul átadassák. Ha az ujabb tárgyaláson egyik sem jelennék meg az örökösök közül: a közjegyző egy hivatalos folytatásban ennek a körülménynek a megállapítása mellett az iratokat azzal terjeszti be a bírósághoz, hogy a hagyaték az első tárgyaláson igazolt örökösöknek osztatlanul átadassék. 2. Abban az esetben, ha az első tárgyaláson megjelent örökösök az elmaradt örökösnek az igényét el nem ismerik: a közjegyző az elmaradt örököst egy ujabb határnapra azzal idézi meg, hogy meg nem jelenése esetében igényét a hagyaték tárgyalása során nem fogják figyelembe venni (63. §.) Ha az elmaradt örökös az ujabb tárgyaláson, melyre a többi örökös is megidézendő, megjelenik, a közjegyző velők a tárgyalást ugy folytatja, mintha már az első tárgyaláson is valamennyien jelen lettek volna. Ha pedig nem jelent meg, akkor a közjegyző a megjelentekkel ugy folytatja a tárgyalást és eszközli kérelmükhöz képest az osztályt, mintha az elmaradt örökös nem is léteznék. Abban az esetben, hogy ha azok közül maradna el az ujabb tárgyaláson valamelyik örökös, a kik az első tárgyaláson megjelentek: a közjegyző, ha a joghatálylyal idézett fél megjelent, az egyeztetést az ellenérdekű felek között annak az elmaradása miatt meg sem kísérelhetvén, a vitás kérdések megállapítására szoritkozhatik csupán s az iratokat perre utasítás végett a bírósághoz terjeszti be; ha pedig a joghatálylyal idézett fél sem jelent meg, az első tárgyaláson jelen volt egyik örökösnek az elmaradása miatt osztály nem eszközöltethetvén, a megjelentek kérhetik, hogy a hagyaték az első tárgyaláson jelen volt örökösöknek osztatlanul adassék át. Végül abban az esetben, ha az ujabb tárgyalásra senki sem jelent meg: a közjegyző ennek a körülménynek egy hivatalos folytatásban való megállapítása mellett az iratokat a bírósághoz terjeszti be azzal, hogy a hagyaték az első tárgyaláson már igazolt örökösöknek osztatlanul átadassék. Abban az esetben, ha már az első tárgyalásra sem jelenik meg egyike sem a szabályszerűen megidézetteknek; a kir. közjegyző valamennyit egy ujabb tárgyalásra a 62. §. joghatálya mellett idézi meg. Az ujabb tárgyaláson megjelentekkel a közjegyző azután a fentiek hasonszerü alkalmazása mellett a tárgyalást folytatja. Ha pedig az ujabb tárgyaláson sem jelentek meg a joghatály mellett idézett felek: a közjegyző ezt egy hivatalos folytatásban tanúsítva, az összes iratokat a hagyatékbirósághoz terjeszti be, mely a hagyatékot a haláleset felvételben, vagy a végrendeletben igazolt örökösöknek osztatlanul hivatalból fogja átadni. Az ingatlanra jogosított hagyományos, ha szabályszerű megidéztetése dacára meg nem jelent, egy ujabb tárgyalásra azzal a joghatálylyal idézendő, hogy meg nem jelenése esetében igénye a hagyaték tárgyalása során nem fog figyelembe vétetni (63. §.). Ha az örökösök a hagyományos jogát elismerik, ennek a joga az átadással egyidejűleg lesz biztosítva, illetve a tulajdonjog közvetlen az örökhagyó nevéről a hagyományos nevére bekebelezve (82. §.). Ha pedig az ingatlan hagyományhoz való jog vitás, a hagyományos az örökösökkel szemben perre lesz utasítva (85. §.) A joghatály mellett megidézett, de meg nem jelent örökös vagy hagyományosnak a joga a hagyatéktárgyalás során figyelembe nem vétetik, de az örökség átadásának ily esetben csak akkor van helye, ha a meg nem jelent örökös vagy hagyományos el nem ismert örökösödési igényét, illetőleg hagyományát az elmulasztott tárgyalási határnaptól (ujabb tárgyalástól i számított 30 nap alatt keresettel nem érvényesiti. s a mennyiben a kereset más bíróságnál indítandó meg, ennek a megindítását a 30 napi zárhatáridő lejártától számított 8 nap alatt a hagyatéki bíróságnál nem igazolja 163. §. i. A joghatály mellett való idézés az örökösnek illetve a hagyományosnak az első végzések kézbesítésére a ptr.-ban meghatározott módon kézbesítendő és ha a kézbesítés csak ügygondnok rendeléssel kapcsolatban történhetnék meg (ptr. 268. §.), mely esetben a gyámhatóság nevezi ki az ügygondnokot, az ismeretlen helyen távollévő örökös illetve hagyományos a közjegyző által kibocsátandó hirdetmény utján három hónapi határidőre azzal a megjegyzéssel idézendő meg, hogy abban az esetben, ha a tárgyaláson, melynek határnapja csak a hirdetményi határidő lejárta utáni időre tűzhető ki, személyesen vagy meghatalmazott által meg nem jelennék, a tárgyalás a gyámhatóság által részére kinevezett gondnokkal fog megtartatni és hogy perre utasítás esetében is, a menynyiben képviseletéről másként nem gondoskodnék, a gyámhatóság által kinevezett gondnok által fog képviseltetni (62. és 63. §§.). Ha a hirdetményi uton megidézett örökös (54., 62. és 63. §§.) nem jelennék meg, a tárgyalás (ujabb tárgyalás) a meg nem jelent örökös részére a gyámhatóság által kinevezett gondnok közbenjöttével tartandó meg (64. §.). Ha a köteles részre jogosított maradt el szabályszerű megidéztetése dacára a hagyatéktárgyalásról: a mennyiben a kötelesrészhez való joga nem vitás, vagyis az örökösök által elismertetett, egy ujabb határnapra azzal idézendő meg, hogy meg nem jelenése esetében a közjegyző által részére az idézéssel egyidejűleg kinevezett ügygondnokkal fog a tárgyalás megtartatni; még pedig tekintet nélkül arra, vájjon az ujabb határnapra szóló idézés a kötelesrészre jogosítottnak kézbesíthető volt-e vagy sem. Ez esetben ha az örökösök a perre utasítás mellőzését kívánják, a hagyatéki bíróság, a kötelesrészt az ezt terhelő ügygondnoki dijjal együtt hivatalból fogja megállapítani s a megállapított összeg biztosítása mellett (77. §.) a hagyatékot az örökösöknek átadni (65. §.). Ha pedig a kötelesrészhez való jog vitás: az első tárgyaláson meg nem jelent jogosított egy ujabban kitűzendő határnapra azzal idézendő meg, hogy meg nem jelenése esetében igénye a tárgyaláskor figyelembe vétetni nem fog. Ebben az esetben az ujabb határnapra szóló idézés a kötelesrészre jogosítottnak az első végzések kézbesítésére a ptr.-ban meghatározott módon kézbesítendő és ha a kézbesítés a jogosítottnak (ismeretlen helyen való tartózkodása miatt) csak ügygondnok rendeléssel kapcsolatban történhetnék meg — a hirdetményi idézés mellőzésével, a meg nem idézhetett kötelesrészre jogosított kéviseletére, a közjegyző megkeresésére, a gyámhatóság által gondnok rendelendő s egy ujabb határnapra a gondnok idézendő meg (65. §.). Ha a megjelent érdekeltek valamelyike közokiratba vagy hitelesített magánokiratba foglalt nyilatkozattal igazolja, hogy a megidézett, de meg nem jelent örökös, utóörökös, hagyományos, utóhagyómányos, kötelesrészre jogosított avagy az örökhagyó özvegye kielégíttetett avagy igényeiről lemondott: az ilyen jogosított az örökösödési eljárás során nem jön figyelembe. De ha a bemutatott okirat a fentebbi kellékeknek meg nem felel: a közjegyző a meg nem jelent érdekeltet egy ujabb határnapra azzal idézi be, hogy ujabb meg nem jelenése esetében a bemutatott okirat tartalma valónak fog tekintetni (66. §.). Nem jön figyelembe az örökösödési eljárás során az olyan jogosított sem, a ki a hagyatéki bírósághoz vagy az eljáró kir. közjegyzőhöz intézett beadványban vagy írásbeli nyilatkozatban lemondását, kielégittetését vagy azt jelenti be, hogy a tárgyalásban részt venni nem kíván, de a mi a hagyatékból neki jut, elfogadja, mi által az ilyen jogosított fél a többi érdekeltek között létrejött megállapodásokhoz hozzájárultnak tekintendő. Az ilyen beadványon vagy nyilatkozaton azonban az aláírásnak hitelesítve, vagy a nyilatkozatnak közokiratba foglalva kell lennie, mert különben ez a fél is egy ujabb tárgyalásra azzal idézendő, hogy meg nem jelenése esetében a beadvány, illetőleg a nyilatkozat tartalma valónak fog tekintetni (66. §.). 3. Ha a hagyatékhoz tartozó ingatlanok tulajdonjoga részben vagy egészben rendezetlen. A hagyatékhoz tartozó ingatlanok tulajdonjogának a rendezése a hagyatéktárgyalásnak egyik főfeladatát képezi. A törvény a rendezetlen állapotnak kétféle nemét különbözteti meg. Vagy nem áll az örökhagyó nevén a hagyatékhoz tartozó ingatlan, vagy oly ingatlan áll az örökhagyó nevén, a mely nem az örökhagyót illeti. Ha a hagyatékhoz tartozó ingatlan a telekkönyvben nem az örökhagyó tulajdonául van bejegyezve: a közjegyző a telekkönyvi tulajdonostól igyekezzék az ingatlannak az örökhagyóra történt átháromlásáról egy telekkönyvi bejegyzésre alkalmas okiratot kiállíttatni, illetve ilyet közjegyzői okiratba foglalni, vagy a mennyiben a közjegyzői okiratba foglalás egy vagy más oknál fogva lehetséges nem volna (p. o. a. tkvi tulajdonosok mindnyájan egyszerre nincsenek jelen) vegyen föl egy külön jegyzőkönyvet, mely ezt az okiratot pótolja (76. §.), s a melyhez a jelen nem voltak utóbb hozzájárulhatnak. Ha pedig az okirat megszerzése vagy az azt pótló külön jegyzőkönyv felvétele nem sikerül, a mennyiben oly körülmények forognak fenn, melyek mellett az örökhagyónak mint tényleges birtokosnak a tulajdonjoga az 1892. évi XXIX. t.-c. idevágó rendelkezései alapján az örökhagyó nevére bejegyezhető: a közjegyző a helyszíni eljárást foganatba venni köteles, mely esetben a hagyatéki eljárás ennek a befejezéséig függőben tartandó: hacsak a felek az egyéb hagyatéki vagyonnak a törvény 76. §. ai pontja értelmében leendő részleges átadását nem kérik (68. §.). Ha pedig az örökhagyó nevén nem álló ingatlan oly elhalt telekkönyvi tulajdonosnak képezi a telekkönyvi tulajdonát, a kitől azt az örökhagyó elörökölte, vagy hagyományként reá szállott, a még le nem tárgyalt kapcsolatos egy vagy több előző hagyatéknak a tárgyalása a közjegyző által hivatalból lesz megindítandó (69. §.). A mennyiben a kapcsolatos hagyatékra nézve más biróság volna illetékes; a közjegyző az illetékes bíróságot keresi meg aziránt, hogy a kapcsolatos hagyatékot hivatalból tárgyaltassa le; mely esetben ha az örökösök a többi hagyatéknak a részleges átadását nem kérik, az alaptárgyalás függőben tartandó 169. %.). Egyébiránt a különböző bíróságok illetékessége alá tartozó kapcsolatos hagyatéki ügyeknek az együttes tárgyalása