A Jog, 1896 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1896 / 6. szám - A büntető törvénykönyv 277. §-ához - A szólásszabadság és az ügyvédség egy tisztelője

A JOG A másodikra nézve kétségtelen, hogy a kézbesítési ivnek ama része, mely a kézbesítés megtörténtének az 1875. év X. t.-c. értelmében kirendelt közeg által leendő igazolására vonatkozik az 1868. évi LIV. t.-c. Y. cim alatt II. kifejezése a bir. ügyv. szabályok 208. §-a értelmében közokiratot képez s az a közeg, a ki a fent érintett szakasz értelmében a kézbesítések teljesítésével megbízatott, a btkv. 461. §-nak megállapítása szerint közhivatalnoknak tekintendő. .Minthogy pedig B. Gábor maga sem vonja kétségbe, hogy a kézbesítések teljesítésével az 1875. évi X. t.-c. értelmében meg volt bizva; Minthogy a btkv. 391. ij-ába ütköző s a 394. §. szerint minősülő közokirat hamisítást elköveti az, a ki valamely általa felvett közokiratba oly lényeges tényt hamisan vezet be, a melyből valakire jogsérelem háramlik vagy háramolhatik; Minthogy a jogsérelem alatt nemcsak az anyagi, hanem minden, bármit és bárkit érintő jog megsértését is kell érteni; Minthogy R. Gábornak abban a tényben, hogy a kézbesítés megtörténtét s a végzés megmagyarázását a kézbesítési ivbe tudomása ellenére hamisan vezette be, a közokiratok hitelességének fentartására vonatkozó állami fenhatósági jognak megsértése is mutatkozik, ezeknél fogva a vád alá helyezésre kellő alap forog fenn. A Sz. Balázsné szül I. Teréz és H. Mihály terheltekre vonatkozó része az alsóbirósági végzéseknek azért hagyatott helyben, mert nincs adat arra nézve, hogy ők az okirat hamis voltáról tudomással bírtak volna stb. A m. kir. pénzügyi közigazgatási biróság döntvénye 64. szám. A pénzintézetek által záloglevelekben adott jelzálogkölcsönök átváltoztatásánál van-e helye az 1x95. L. t.-cikkel hatályában fenntartott 1881: LXX. t-cikkben biztosított illetékmentességnek abban az esetben, ha az átváltoztatott adósság kamatlába kisebb ugyan, mint a régi tartozás kamatlába volt, de a régi és az átváltoztatott kölcsön egyenlő kamatozása záloglevelekben adatott ?>•> 1894. évi 13,623 és 14,6/6. számokhoz). Határozat : A pénzintézetek által záloglevelekben adott jelzálogkölcsönök átváltoztatásánál helye van az 1895. évi L. t.-cikkel hatályában fenntartott 1881: LXX. t--cikkben biztosított illetékmentességnek abban az esetben, ha az átváltoztatott adósság kamatlába kisebb ugyan, mint a régi tartozás kamatlába volt. de a régi és az átváltoztatott kölcsön egyenlő kamatozású záloglevelekben adatott. Indokok: A felmerült vitás kérdés tárgyát oly esetek képezik, a melyekben záloglevelek kibocsátására jogosított ugyanaz a pénzintézet 5°/0-os kamatozású kölcsönnek 4:i 4%-os kamatozású kölcsönre leendő átváltoztatása végett 4u'o-os záloglevelekben kölcsönt adott. Az alsó fokú határozatok szerint az 1895. évi L. t. cikkel hatályában fentartott 1881: LXX. t.-cikk értelmében a jelzálogkölcsönök átváltoztatása eseteiben biztosított kedvezmény azért nem volt megadható, mert az intézet ugy a régi, mint az ujj kölcsönt 4°/o-os záloglevelekben adta; minthogy pedig az azoknak kibocsátására jogosított intézetek kivétel nélkül annyi kamatot szednek, a mennyi a záloglevél kamata és az intézet hasznát csupán a kezelési illetékek képezik, a melyek az 1881: LXX. t.-c. 1. §-ában mellékjárulékokban nyernek kifejezést, igy a záloglevelek 4%-os kamatát meghaladó l°/o és :;'4u'r, többlet nem kamatot, hanem a jelzett mellékjárulékokat képezi. E szerint az uj kölcsönök kamatlába nem változott, azért azokra a jelzálogkölcsönök átváltoztatása eseteiben biztosított kedvezmény az 1881: LXX. t.-cikk és ennek a bíróságnak 14. számú döntvénye értelmében ki nem terjeszthető. Ezzel az indokolással szemben a rendelkezésre álló adatok szerint az ujabb kölcsönök után a kötelezvényekben 4J 4°/o-ka] megállapított kamatok csupán szorosabb értelemben vett kamatokat képeznek, s azokból egyéb járulékokra a kölcsöntadó intézet semmit sem számit, és a szerződésszerű kamatokon kívül egyéb jutalékokat vagy járulékokat sem ezelőtt nem számított, sem pedig jelenleg igénybe nem vesz. A záloglevél birtokosoknak fizetett 4"'o-os kamat és a jelzálog-adósoktól szedett 4"4°/0-os kamat közötti 3/4°/0-os különbözet képezi a kölcsöntadó intézet üzleti nyereségét, a melyből a jelzálogüzletből eredő összes kiadásait és a költségeit is fedezi a nélkül, hogy ezen a címen adósaitól bármit is igénybe venne. Ilyen tényállás mellett ezekkel az esetekkel össze nem téveszthetők tehát azok az esetek, a melyekben más pénz ntézetek a szorosabb értelemben vett kamaton kivül igazgatási, kezelési költségek, irásdijak stb. cim alatt külön összegeket számítanak fel mellékjárulékok gyanánt. Ilyen körülmények között a fenforgó esetekben az 1881: LXX. t.-c. és az annak végrehajtása iránt 1881. évi 85,939. szám alatt kiadott pénzügyministeri rendelet határozott tartalmának megfelelőleg az a kérdés, hogy az illető intézet készpénzben vagy saját zálogleveleiben a:ita-e a kölcsönt, az ügyek jelen elbírálásánál befolyást nem gyakorolhat, mert a fentebb jelzett adatokkal szemben semmivel sincs igazolva az a feltevés, hogy a kérdésben forgó " V/o-os különbözet nem képezne szorosabb értejemben vett kamatot; valamint az a körülmény sem, hogy az intézet kölcsöneit záloglevelekben adja. mert ez az eljárás kiválólag a kölcsön értékének leszámitatására vonatkozó módozat, melyből kifolyólag a fenforgó esetekben az intézet és a záloglevél tulajdonosok között egy egészen uj és olyan természetű jogügylet jön létre, a mely a kölcsönszerződésekben megállapított törlesztési és fizetési módozatok tekintetében a kölcsönügylet természetét nem érinti. Ezekben az esetekben tehát ennek a bíróságnak 14. számú döntvénye annál kevésbbé alkalmazható, mert a szerint az átváltoztatott összegtől fizetendő kamat és mellékjárulékok képezték az elbírálás tárgyát, míg a jelen esetekben kamatokon kivüli mellékjárulékokról, tekintettel arra, hogy a kölcsönadó intézet ilyeneket fel nem számított, szó nem lehet. A kamat és annak mennyisége tekintetében alapul szolgál a kölcsönszerződés tartalma, és pedig annak csakis az a része, a mely a kölcsönt felvevő adós által a kölcsöntadó intézetnek fizetendő' kamat megállapítását tárgyazza. A fenforgó esetekben nem vehető azonban a kamatszámításnál alapul az a másik kamat, a melyet a pénz helyett adott záloglevelek kamatai fejében a záloglevelek birtokosainak a kölcsönadó intézet, tehát egy másik adós fizet; mert ezekben az esetekben a kölcsönügylet és a záloglevél kibocsátása két egészen különálló kötelmi viszonyra vezető jogügyletet képez. Ugyanazért a kölcsönügyletből kifolyólag fizetendő kamatokat a záloglevelek után fizetendő kamatokkal egy tekintet alá j venni nem lehet, hanem annak a körülménynek megállapításánál, hogy az uj kölcsön kamatlába kisebb-e, mint a régi kölcsöné volt, csupán az a kamat vehető figyelembe, melyet a kölcsönszerződés szerint a conversio céljára kölcsönt felvevő adós a hitelező intézetnek fizetni tartozik, és pedig annál is inkább, mert ez a felfogás sem az 1881: LXX. t.-cikkben, sem az ennek a törvénynek végrehajtása iránt kiadott 1881. évi 85,939. számú pénzügyministeri rendeletben foglalt intézkedésekkel legkisebb ellentétben sincs. Mindezekből az indokokból ki kellett mondani, miszerint: <a pénzintézetek által záloglevelekben adott jelzálogkölcsönök átváltoztatásánál helye van az 1895. évi L. t. cikkel hatályában fentartatott 1881 :LXX. t.-cikkben biztosított illetékmentességnek abban az esetben, ha az átváltoztatott adósság kamatlába kisebb ugyan, mint a régi tartozás kamatlába volt, de a régi és az átváltoztatott kölcsön egyenlő kamatozású záloglevelekben adatott Kelt a m. kir. pénzügyi közigazgatási bíróságnak Budapesten 1896. évi január hó 15-ik napján tartott teljes tanácsüléséből. Hitelesíttetett a m. kir. pénzügyi közigazgatási bíróságnak 1896. évi január 23-án tartott teljes tanácsülésében. Kivonat a „Budapesti Közlöny"-böl. Csődök: Bernátovics György és Lázits e., Vukovár, vukovári jbiróság, bej. jan. 31., tmg. dr. Peicsits Sándor. Langraf Emánuel e., Budapest, budapesti tvszék, bej. febr. 28., félsz. márc. 21., csb. Lauffer Gyula, tmg. Enyedy Miklós. — Özv. Grünwald Györgync e.. Budapest, budapesti ker. és váltótörvényszék, bej. márc. 9., félsz, ápr. !(.. csb. dr. Szüts István, tmg. dr. Bálint Vilmos. — Grünblatt Ignác e.. Kecskemét, kecskeméti tvszék. bej. márc. 27., félsz. ápr. 17., csb. Kapy Lajos. tmg. Papp Sándor. — Ábrahám Lieber e., Budapest, budapesti ker. és váltótvszék. bej. márc. 1., félsz. márc. 31., csb. dr. Keichhard Zsigmond, tmg. dr. Fuchs Bernát. — Weisz Ignác e., Tulka, nagyváradi tvszék. bej. márc 5., félsz. márc. 28.. csb. Kurovszkv Ferenc, tmg. dr. Márkus László. — Stern Móric e.. Kisköre, egri tvszék, bej. márc. 9., félsz. márc. 27., csb. Kolossváry József, tmg. Debreczeni Károly. — Grosz M. Manó e., Jászberény, szolnoki tvszék, bej. márc. 14. félsz. ápr. 13., csb. Hubay Kálmán, tmg. dr. Grünhut Ferenc. — Engelmann Márkus e., Felső-Vissó. marmaros-szigeti tvszék. bej. febr. 29.. félsz. márc. 9.. csb. Breznay Lajos, tmg. Todorovics Zachariás. Weisz Jakab e., Zágráb, zágrábi tvszék, bej. jan. 31.. tmg. dr. Medákovits. — Radovánovits János e., Zágráb, zágrábi tvszék, bej. jan. 31., tmg. dr. Opperman Károly. — Kern Izidor e., Szabadka, szabadkai tvszék, bej. febr. 28.. félsz. márc. 11 , csb. Oláh Ferenc, tmg. dr. Szilasi Fülöp. — Somlyai Mihály e., Kolozsvár, kolozsvári tvszék, bej. márc. 16.. félsz. márc. 21., csb. Becsek Lajos. tmg. Koleszár Sándor. Beck József e.. Békés, gyulai tvszék, bej. ápr. 11., félsz. máj. 2., csb. Balogh Samu, tmg. dr. Kovács László. — Deutsch Ármin e., NagyBecskerek, nagybecskereki tvszék, bej. márc. 23., félsz. ápr. 29.. csb. Benedek Jenő, tmg. dr. Várady Imre. — Steiner Fülöp e., Budapest, budapesti ker. és váltótvszék, bej. márc. 9., félsz. ápr. 9.. csb. dr. Perczel János. tmg. dr. Kiss Sándor. — Dózsa Laura e.. Ziíah, zilahi tvszék, bej. máj. 11., félsz, június 8.. csb. Balogh Győző, tmg. dr. Papp György! Pályázatok: A palánkai jbiróságnál aljegyzői áll. febr. 14— A nyíregyházi tvszéknél jegyzői esetleg aljegyzői áll. febr. 11. — A félegyházi jbiróságnál aljegyzői áll. febr. 14 — A szilágycsehi jbiróságnál aljegyzői áll. febr. 14. — A nagyváradi kir. ítélőtábla kerületében 11 joggvakornoki áll febr 14 — Vissón kir. közj egyzői áll. febr. 17." - A szent-gotthárdi jbiróságnál a jegyzői áll. febr. 14. - A szombathelyi jbiróságnál a I bir 01 álL febr. 14. — A zalaegerszegi tvszéknél aljegyzői áll febr 16 — A rimaszombati tvszéknél 2 aljegyzői áll. febr. 16. - A nagyváradi tvszéknél jegyzői esetleg aljegyzői áll. febr. 17. - A nagvbecskereki jbiróságnál aljegyzői áll. febr. 17. - A kassai jbiróságnál aljegyzői all. febr. 18. - A fogarasi jbiróságnál albirói áíl. febr. 18. - A lugosi tvszéknél jegyzői áll. febr. 20. - Az aradi tvszéknél 1 aljegyzői all. febr. 20. PALLAS RÉSZVÉNYTÁRSASÁG NYOMDÁJA BUDAPESTEN.