A Jog, 1896 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1896 / 5. szám - Bekeblezési illeték. Felelet - A birák és a testületi szellem

20 A JOG Ez okoknál fogva a kir. tábla végzésének a torvényszéki ítéletek megsemmisítésére vonatkozó része fentartandó volt. A kir. táblai végzésnek az a rendelkezése azonban, melylyel az iratok a sajtóügyi közvádlóhoz határoztattak áttétetni, megsemmisítendő és a btkv 248. §. 2. bekezdése alapján folyamatba tett bűnvádi eljárás megszüntetendő volt; mertemé sajtóvétségnek büntethetősége az 1848. évi XVIII. t.-c. 28. í;-a értelmében elévült. E szerint ama sajtóvétségért többé senki felelősségre vonható nem lévén: a btkv 62. §-a értelmében a bűnjelek elkobzása és megsemmisítése iránt is kellett rendelkezni, még pedig a kir. törvényszék utján, mert a sajtóbiróságok hatásköre csak az esküdtszék elé tartozó ügyekkel kapcsolatos kérdésekre terjed ki, vagyis egyedül a felelős személyek vétkességének megállapítására irányuló (subjectiv) eljárás folyamán érvényesülhet (eljárási szab. 2. §.); a btkv 62. ij-ának foganatosítását célzó (objectiv) eljárás tehát a kir. Curia gyakorlata szerint is (3833/93. sz.) nem a sajtóbiróság, hanem a köztörvényszékek hatásköréhez tartozik. A b) alatti cselekmény a btkv 248. §-ának 1. bekezdésébe ütköző és a budapesti büntető kir. járásbíróság hatáskörébe tartozó, különálló szemérem elleni vétséget képez; az a.) alatti sajtóvétséggel kapcsolatos és azért abba beleolvadó terjesztéssel nem azonosítható, tehát el nem évült; az az ok pedig, melynélfogva a kir. törvényszék hatáskörébe vonatott, az a) alatti bűncselekménynek sajtóvétséggé nyilvánítása és büntethetőségének elévülése következtében megszűnt; minélfogva ezen ügy az illetékes kir.járásbírósághoz volt átteendő. Miről a kir. törvényszék azzal értesíttetik, hogy a kir. járásbírósághoz utalt bűnjelek (8. napló szám III. és IV. csomag) a bűnjelek tömegében csak csekély részben találtattak meg, a többiek valószínűleg az a) ügyhöz tartozókkal összekeveredtek és azért onnan kikeresendők lesznek. (1895. dec. 27. 11.873.) Az uj sommás eljárás a gyakorlatban. A budapesti alperes bármelyik budapesti járásbiróság előtt perelhető. A budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszék felebbezési tanácsa : A kir. törvényszék az elsőbiróság végzését megváltoztatja, az elsőbiróságot a 27,099/95. számú kereset elbírálására helyileg illetékesnek kimondja s ennek folytán a pernek érdemben való tárgyalására utasítja. Indokok: A felfolyamodással megtámadott végzés megváltoztatásával az elsőbiróság helyi illetékességét azért kellett megállapítani; nert alperesek maguk adták elő, hogy a kereset beadása idejében rendes lakhelyük Budapesten VIII., ker. József körút 83. sz. a. létezett; mert az 1868:55. t.-c. 30. §-ának az a rendelkezése, hogy a személyes kereset elbírálására az alperes rendes lakhelyének bírósága illetékes, nem korlátozható az által, hogy Budapest fővárosának területi és népességi viszonyai több egyenrangú kir. járásbiróság felállítását tették szükségessé; mert ennélfogva felperes jogosítva volt keresetét Budapestnek, mint alperesnek rendes lakhelyének bármelyik polgári járásbírósága, tehát a budapesti VII. ker. kir. járásbiróság előtt is megindítani. (1895. dec. 12. E. 390.) Ha a fél szabályszerű meghatalmazással ellátott ügyvéd által volt a per során képviselve, a kir. járásbíróság helyesen járt el akkor, a midőn eskü alatti meghallgatásra beidézvén, neki külön végzést nem kézbesittetett, hanem a végzést képviselője előtt kihirdette, mert a fél és annak képviselője a pereljárási szabály szempontjából egy személynek tekintendő és igy a végzés egyúttal a fél előtt is kihirdettetett. A budapesti kir. kereskedelmi- és váltótörvényszék felebbezési tanácsa: A kir. törvényszék a felülvizsgálati kérelemnek helyt nem ad. Indokok: Alperes felülvizsgálati kérelmét első sorban arra alapítja, hogy ő személyes megjelenésre és eskü alatti meghallgatásra szabályszerűen idézve nem lett, a mennyiben az eljárt kir. járásbiróság őt saját kezéhez kézbesítendő végzéssel nem idézte, de az 1895. évi július 29-én ad 40.516. számú végzés nem is lett akként kihirdetve, hogy a felek eskü alatti meghallgatásra képviselőik utján idéztetnek s igy ő a kitűzött tárgyalásra szabályszerűen megidézettnek nem tekinthető, ezekből levont következtetések sem állhatnak fenn. Továbbá arra alapítja felülvizsgálati kérelmét, hogy különben is betegsége által akadályozva volt a megjelenésben és vitatja, hogy betegségét igazoló, a felülvizsgálati kérelméhez becsatolt orvosi bizonyítványt, az eljárt kir. járásbíróságnál tartott tárgyaláson föl is mutatta. Végre arra, hogy az elsőbiróság, figyelemmel arra, hogy a szintén eskü alatti meghallgatásra beidézett felperes sem jelent meg, helytelenül állapította meg azt, hogy alperesnek elmaradása folytán az ez által emelt beszámítási kifogás bizonyittatlan maradt. A kir. törvényszék a felülvizsgálati kérelemnek helyt nem adott, mert az 1892: XVIII. t.-c. 128. §-ának a) és c) pontjainak egyik esetét sem látta fenforogni. fa Ugyanis alperes szabályszerű meghatalmazással ellátott ügyvéd által volt a per során képviselve és a kir. járásbiróság helyesen járt el akkor, a midőn alperest eskü alatti meghallgatásra beidézvén, neki külön végzést nem kézbesittetett, hanem a végzést képviselője előtt kihirdette, mert a fél és annak képviselője a pereljárási szabály szempontjából egy személynek tekintendő és igy a végzés egyúttal a fél előtt is kihirdettetett. Az a körülmény, vájjon a kihirdetett végzéssel az eljárt kir. járásbiróság a képviselőket még külön figyelmeztette is vagy sem, hogy a felek külön idézést nem kapnak, teljesen közömbös, mert erre az eljárt kir. járásbiróság a fent kifejtettek szerint kötelezve nem volt. Az a körülmény, hogy a felülvizsgálati kérelemhez csatojt orvosi bizonyítvány az elsőbiróság előtt fel lett volna mutatva és alperesnek távolmaradása ezzel igazolva, sem a felvett jegyzőkönyvből, sem pedig az elsőbirósági Ítéletből meg nem állapitható és igy alperesnek ezen körülményre fektetett panasza az 1893 : XVIII. t.-c. 194. §-a értelmében figyelembe nem vehető. A most idézett törvény 99. tj-a szerint a bíróság a 64. §-nak szabályai szerint itéli meg annak a körülménynek a tényállítások valóságára és valótlanságára való befolyását, hogy a kihallgatásra megidézett fél meg nem jelént és mert ezen mérlegelés és az ebből vont következtetések felülvizsgálat tárgyát nem képezhetik, alperes felülvizsgálati kérelmének ezen körülményre vonatkozó részét figyelembe venni nem lehetett, f1895. dec. 12. E. 174.) A m, kir. ministeriumok elvi jelentőségű határozatai. A születési anyakönyvben a gyermeket felekezet nélktil linek nem lehet bejegyezni. Törvény esitett gyermekek vallásos nevelés tekintetében a törvényesekkel azonos szabály alá esnek. (A m. kir. belü^\'minister 1895. évi 101,139. sz. határozata.) A főszolgabírót nem illeti meg napi- és fuvardij oly kihágási ügyben, melynek tényálladéka hivatalos vizsgálatkor állapíttatott meg. A hivatalos utazások alkalmával felmerült költségek az utazási átalány terhére esnek. (A m. kir. belügyminister 1895. évi 2,976. sz. határozata.) Házasság által magyar állampolgárságot szerzett nőnek özvegy korában született gyermeke is magyar állampolgár. (A m. kir. belügyminister 1895. évi 85,999. számú határozata.) Valakinek azon cselekménye, hogy minden jogos indok nélkül más udvarába hatolva a lakás ablakait megzörgeti, nem csendháboritást képez, hanem a magánlak megsértése vétségének ismérvei látszanak fenforogni. (A m. kir. belügyminister 1895. évi 3,216 sz. határozata.) Az árvíznek az árvédelmi szabályzatban megjelölt magasságra való emelkedésénél a közigazgatási hatóság értesítésének és a közerő kirendelésének elmulasztása miatt, a társulati tisztviselő nemcsak fegyelmileg felelős, de ellenében a kihágási eljárás is megindítandó. Kivonat a „Budapesti Közlöny"-böl. Csődök: Stark Mór e., Dunaföldvár, szegzárdi tvszék, bej. márc. 17., félsz. márc. 30., csb. ifj. Závody Albin, tmt,' dr. Fálföldv Lajos. — Schwartz Mór e., Nagy-Pacal, zilahi tvszék, bej. ápr. 11., félsz. máj. 9.. csb. Balog Győző, tmg. Mihály Károly. — Klein Mihály e., Tulka, nagyváradi tvszék, bej. márc. 4., félsz. márc. 26., csb. Kurovszky Ferenc, tmg. dr. Fleischer Lajos. — Beck Ignác e., Kis-Ujszállás, szolnoki tvszék, bej. márc. 3., félsz. márc. 28., csb. Hubay Kálmán, tmg. Bázso Antal. — Ürge és Timár e , Budapest, budapesti ker. és váltótvszék, bej. márc. 1., félsz. márc. 31., csb. Karacsay Gerő, tmg. dr. Tolnai Lipót. — Jagamast Gábor e., Szamosujvár, deési tvszék. bej. márc. 18.. félsz. ápr. 15., csb. dr. Bodolla Gábor, tmg. dr. Miklósy József. — Czeizner Gyula e., Szabadka, szabadkai tvszék, bej. febr. 21.. félsz. márc. 4.. csb. Oláh Ferenc, tmg. Szabados János. — Joán Marián e., Topánfaiva, tordai tvszék, bej. márc. 2., félsz. márc. 18., csb. Pozsoni Antal. tmg. dr. Préda Vazul. — Reiner Zsigmond e.. Nagy-Iván, egri tvszék, bej. márc. 16., félsz. ápr. 10., csb. Kolossváry József, tmg. Tomanóczy Endre. Hillinger A. e., Gyöngyös, egri tvszék, bej. febr. 22.. félsz. febr. 21., csb. dr. Pap Kálmán, tmg. dr. Kálmán Ignác. — Deutsch Ignác e.. Marcal, kaposvári tvszék, bej. ápr. 1., félsz. ápr. 17., csb. Holics Gyula, tmg. László Gusztáv. — Vogel Lajos Ármin e.. Budapest, budapesti tvszék, bej. márc. 3. félsz. márc. 18., csb. Hajdú Imre. tmg. dr. Hollós Béla. — Weiszer János e., Gyöngyös,, e<?ri tvszék. bej. febr. 24 , félsz. márc. 24., csb. Galambos János, tmg. Csathó Ödön. — Kánya József e., Kassa, kassai tvszék, bej. ápr. 20., félsz. máj. 1., csb. dr. Hornyay Ödön, tmg. dr. Blanár Béla. — B. Spitzer e.. Antalfalva, pancsovai tvszék, bej. márc. 9., félsz. ápr. 9., csb. Scholmaschi Adolf. tmg. Bizek Kornél. Pályázatok: A módosi jbiróságnál j birói áll. febr. 9. — A kolozsvári kir. tvszéknél aljegyzői áll. febr. 9. — A vízaknai jbiróságnál aljegyzői áll. febr. 9, — A szegedi kir. Ítélőtábla területén 15 joggyakornoki áll. febr. 9. — Az apatini járásbíróságnál aljegyzői áll. febr. 10. — A nyitrai kir. tvszéknél albiróiáll. febr. 12. — A csurgói jbiróságnál albirói áll. febr. 12. — A győri kir Ítélőtábla területén több joggyakornoki áll. febr. 12. — A csacaí jbiróságnál albirói áll. febr. 12. — A kalocsai jbiróságnál albirói áll. febr. 12. — A kassai tvszéknél aljegyzői áll. febr. 12. PALLA8 RÉSZvá^ > TÁRSASÁG NYOMDÁJA BUDAPESTEN