A Jog, 1896 (15. évfolyam, 1-52. szám)
1896 / 5. szám - Bekeblezési illeték. Felelet - A birák és a testületi szellem
A JOG 39 Vegyesek. Verböcy-emlék Dombóváron. A dombóvári közönség mozgalmat szándékozik indítani, melynek célja a millennium alkalmával V e r b ő c y Istvánnak, a Tripartitum halhatatlan szerzőjének a dombóvári várromok helyén emléket állítani. Ez a történelmi nevezetességű hely, a hol Verböcy híres hármas könyvét mai alakjában kidolgozta, méltán megérdemli, hogy államiságunk ezer éves ünnepén a nagy magyar jogász méltó emlékével megjelöltessék s a magyar jogászvilág, különösen pedig az ügyvédi kar méltóbban a millenniumot nem is ülhetné meg, mint hogy ez eszme megtestesitését kezébe vegye. Az eszme megérdemli, hogy a budapesti ügyvédi kamara millennáris bizottsága felvegye programmjába a Verbőcy-emlék létesítésének ügyét s arra kikérje az egész magyar jogászvilág hathatós támogatását. Az országos ügyvédgyülés állandó bizottsága f. évi január hó 31-én az ügyvédi kör helyiségeiben Hódossy Imre elnöklete alatt ülést tartott, melyben elhatároztatott, hogy a millenium alkalmából országos ügyvédgyülés tartanék meg. Annak előkészítésére dr. S z o h n e r Lajos elnöklete alatt egy kilenctagú bizottság lett kiküldve. Felkéretnek a kartársak, hogy a millenáris ügyvédgyülésre vonatkozólag előterjesztendő indítványaikat dr. Szohner Lajos budapesti ügyvédhez (VI., Váci-körut 21. szám) intézni szíveskedjenek. A budapesti ügyvédvizsgáló bizottság megtartotta alakuló gyűlését. Az ülésen Veszprémi János curiai tanácselnök, a bizottság elnöke elnökölt. Az elnök mindenekelőtt a hivatalos közleményeket jelentette be, nevezetesen, hogy az igazságügyminister helyettes elnökké Keresztszeghy Lajos curiai birót nevezte ki s azonfelül Székely Ferenc és Kiszely Tibor curiai bírákat is (elhatalmazta, hogy az ügyvédi vizsgálatokon elnökölhessenek. Megalakították ezután az ötös és hetes (felebbezésH bizottságokat. Végül az elnök a jelenvoltak általános helyeslése közt indítványozta, hogy a vizsgálóbizottság mult évi elhunyt elnökének, Halmosy curiai tanácselnöknek kegyeletes emlékét és érdemeit a jegyzőkönyvben is megörökítsék. A bizottság jegyzőjévé Nyeviczkey Antal kir. táblai elnöki titkárt választották meg oszt atlan helyeslés mellett. Az elnöki előterjesztés után Nagy Dezső, a bpesti ügyvédi kamara titkára, tett előterjesztést azon óhajtásokról, a melyek a bizottság ügyvéd-tagjainak értekezlete alkalmával az ügyvédi vizsgálat szigorának és színvonalának emelése tárgyában felmerültek. Erre Székács Ferenc curiai biró válaszoltsa bizottság egykori alnökének, Vajkay Károlynak hagyományait ajánlta a bizottság figyelmébe. Ezzel az ülés véget ért. Csalás-e vagy nem? Egy parasztember vadászati kihágás miatt 250 frt pénzbirságra Ítéltetett. Hogy a végrehajtást meghiúsítsa, feleségére ruházta át vagyonát. Áz alsóbiróságok csalás m'att ítélték el. A m. kir. Curia felmentő Ítéletet hozott, mert: ugy a 2,106'880. számú igazságügy, mint a 38,547/880. számú belügyminiszteri rendelet illetve utasítás egyaránt hangsúlyozza, hogy a pénzbüntetések illetve pénzbírságok csak «elegendő» vagyon fenforgása esetén hajtandók végre, a mi nyilván abban leli indokát, hogy a pénzbüntetéssel sújtott szerény anyagi viszonyok között élő elitélt és ennek révén hozzátartozói meg ne fosztassanak még attól a csekély vagyontól is, mely 'létfentartásukhoz feltétlenül szükséges, lévén e nélkül is a pénzbüntetés oly természetű, mely hatályát még vagyontalanság esetén sem veszíti el; mivel akkor az szabadság elvonással helyettesittetik. Hogy pedig a fentebb hivatkozott miniszteri rendeletek ily értelemben magyarázandók és hogy e szerint a pénzbüntetések feltétlen végrehajtásának helye nincsen, ha ez az elitéltnek és hozzátartozóinak vagyoni romlását maga után vonná, abból is kitűnik, hogy ezen ministeri rendeletekben kifejezésre juott elvek későbben, a mint ez az 1890. évi XLIII. törvénycikkből kitűnik, a bűnügyi költségekre is alkalmaztattak. Tekintve a telhozottakat és tekintve, hogy M. Pál vádlott, ki közigazgatási uton vadászati kihágás miatt 250 frtnyi pénzbirságra és vagyontalanság esetén ennek megfelelő elzárásra Ítéltetett, közvetlenül a biztosítási végrehajtás illetve zálogjog előjegyzése előtt egynegyed úrbéri teleknek egyharmad részét ruházta át csak nejére, ily csekély telekrész pedig vádlott öt tagból álló családjának fentartására alig elégséges, kétségtelen, hogy vádlott ingatlansága a 250 frtnyi pénzbírság biztosítása végett lefoglalható sem volna. Minélfogva vádlott abbeli cselekménye, hogy ő a kérdésben forgó ingatlant nejére 500 frt hozomány fejében átruházta, a btkv 386. §-ának súlya alá nem vonható stb. (1895. dec. 18. 11,754.) )( Az ügyvédség kérdése a képviselőházban. Mérey Lajos orsz. képviselő Papp képviselőnek az ügyvédségre vonatkozó nem épen hízelgő megjegyzéseire igen talpraesetten válaszolt. Csak csodálkozni lehet, hogy a parlamentben ülő számos ügyvéd közül tpbb nem akadt, ki Papp urnák becsmérlő szavait arról — a mit ö még meg nem tanult erélyesen visszautasították volna. M é r e y nagyérdekü beszédéből idézzük a következőket: : «Papp Géza t. képviselőtársam az összeférhetlenségi elv érintésével azon nézetét adta elő, mely szerint ő a tényleg gyakorló ügyvédeket ezen parlamentből kizárná, tőlük a képviselővé választatás jogát elvenné. Tenné pedig ezt azért, mert szerinte a tényleg gyakorló ügyvédség nem egyeztethető össze a parlament tekintélyével. Papp Géza t. képviselőtársam ezen támadását a több mint 4,000 tagból álló magyar ügyvédi kar ellen oly kisebbitőnek (Igaz! Ugy van! a szélsőbaloldalonj oly lealázónak tartom, hogy nem lenne elég azt egyszerűen visszautasítanom, hanem kötelességemnek tartom annak méltatlanságát néhány érvvel is kimutatni. (Halljuk! Halljuk! | Mennyire téves Papp Géza t. képviselő urnák ezen nézete, ennek fényes bizonyítékát megleli az összes parlamentek működésének, múltjának és jelenének történetében. (Igaz! a szélsőbalon.) A hazafias erények legnemesebbjei, az államférfiú bölcsesség legkitűnőbbjei és a parlamenti szónokok legbabérosabbjai sorában mindig és mindenütt fog akadni olyan férfiakra, akik a tényleg gyakorló ügyvédség munkásságával kezdtek részt venni a politikai közéletben, (Igaz! Ugy van! a szélsőbalon.) és e munkásságnak a tudást mindennap szaporító, az élettapasztalatokat mindennap gazdagító, a világnézleteket mindennap érettebbekké, tágabbakká, nemesítő küzdelmek közepette emelkedtek hazájuk legelső férfiainak megérdemlett magasságára. (Helyeslés a szélsőbalon.) Látjuk, miként emeli őket a közbizalom az államhatalom fejeivé, az Egyesült-Államokban, a francia köztársaságban, mely utóbbinak két elismerten legkitűnőbb elnöke Thiers és Gambetta, tényleg gyakorló ügyvédek voltak képviselőkorukban is. (igaz! a szélsőbalon.) De megtaláljuk az ügyvédeket minden müveit állam legérdemdusabb ministerei és legkitűnőbb államférfiai közt. És ha már Ragályi Lajos t. képviselőtársam helyesen hivatkozott Kossuth Lajosra és Deák Ferencre, én meg azt kérdezem Papp Géza t. képviselő társamtól: nem volt-e Horváth Boldizsár, mielőtt igazságügyminister lett, tényleg gyakorló ügyvéd? És azt kérdezem, ugyan mit vétettek ezen képviselőháznak — saját elvtársaimat, ne hogy hízelegni látszam, nem is említve — pl. Horánszky, Hodossy, Chorin, Teleszky, Fest, Görgey, Matuska, Morzsányi, Münnich és sok más képviselőtársam, kik tényleg gyakorló ügyvédek, hogy t. képviselőtársam őket, mint ezen parlament tekintélyének kisebbitőit, megbélyegzi, feledve, miként magát a földmivelésügyi minister urat is, mint tényleg gyakorló ügyvédet választották ezen képviselőház tagjává. (Igaz! Ugy van! a szélsőbalon.) Miként vélekedik a tudományos írói világ az ügyvédségről, azt Papp Géza t. képviselőtársam hallotta is, olvasta is, mielőtt az ügyvédi oklevelet megszerezte. De miután idáig már elfeledni látszott, néhány hivatkozással emlékezetében megújítom. Zachariá azt mondja: «Az ügyvédi kar becsülése a népek politikai képzettségének s polgárosultságának hőmérője.> Toqueville szerint: «Szabad országban jogászok állanak a pártok élén.» Zanardelli igy ír: «Demokratikus államokban az ügyvédek uralma áll fenn.» Carrara pedig igy bizonyít mellettünk: «Az ügyvédi rend minden korban, s minden veszély dacára, kitartóan és sikerrel járult a szabadság szent ügyének előmozdításához, és annak fényes szolgálatokat is tett.» S mit tart a magyar közvélemény Papp Géza képv. ur ezen nézetéről, kitűnik azon tényből is, hogy az értelmiségnek kétségtelenül nagyobb fokán álló trvhatósági joggal biró 26 városból 14 képviselő, a többi önálló választókerületü 37 városból szintén 14 képviselő tényleg gyakorló ügyvéd, s ilyenek levén közel 90-en a t. háznak ''s részét tesszük ki. És ugyan kikből állítaná össze Papp Géza képv. ur péld. a t. ház igazságügyi bizottságát, ha a tényl. gyakorló ügyvédek nem lehetnének képviselők ? Papp Géza képv. ur különbséget tesz a tényleg gyakorló és a nem gyakorló vagyis csupán okleveles ügyvédek között s ez utóbbik mellett tör lándzsát, nem mondom azért, mert önmaga is csak az utóbbiak közé tartozik. De vizsgáljuk meg közelebbről az ő válaszvonalát. Ha következetes akarna maradni érveléseiben, akkor azt is kellene állítania, hogy a tényleg gyakorló orvos, mérnök, tanár, építész mind csorbítaná a parlament tekintélyét, ellenben a nemgyakorló orvos, mérnök stb. nem, vagyis e parlamentntélyé- teki vei megfér az, hogy az oklevelet a levéltárba helyezve az illető szakmával gyakorlatilag többé ne foglalkozzunk, a mi a szakma színvonalától elmaradással azonos, ellenben a parlament tekintélyével meg nem fér, ugyanazon oklevél alapjín tovább szolgáin a közjót, művelni önmagát s a tudományt! Gondolja meg Papp Géza képv. ur mennyivel többen vannak azok, a kik az ügyvédi oklevelet azért szerzik meg, mert ennek alapján önállósághoz jutniok, családot alapiianiok s fentartaniok lehet, semhogy azok, a kik az oklevél megszerzése után vagyonuk jövedelmei tetszésszerinti elkölthetésének könnyű feladatát választhatják foglalkozásul. És higyje el, sokkal inkább érdemli meg polgártársai bizalmát és sokkal előbb lehet disze e háznak azon tényleg gyakorló ügyvéd, a ki fáradhatlan munkásságának mindennapi küzdelmei közepette veszi ki részét a politikai közéletből, semhogy azon okleveles ügyvéd, a kinek nem saját szorgalmából, hanem elődeinek munkájából jutott osztályrészül azon szerencse, ogy az öröklött vagyon kényelmes párnáin téllenkedve szövöhgetheti politikai vágyainak ábrándképsit! (Ugy van! Igaz! balfe ől.) Dr. Márkus Dezső «Felsőbíróságaink elvi határozatai > cimü gyűjteményeinek nagy tárgymutatója, valamint az ujabb joggyakorlatot tartalmazó pótló kötete, mint értesülünk, legközelebb sajtó alá kerül. /