A Jog, 1896 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1896 / 52. szám - Büntetés és fogházügy Angolországban az utolsó évtizedben

382 A JOG újra elkövetkezett az alkotmányos világ, ismét a bírói pályára lépett és 1867-ben törvényszéki biró, 1868-ban városbíró lett. Mikor 1872-ben a királyi bíróságokat szervezték, Bogisichot a budapesti törvényszék alelnökévé nevezték ki, s mint ilyen a polgári osztályt vezette. 1880-ban a pestvidéki kir. törvényszék elnöki székét fogalta el, 1885. óta pedig a budapesti kir. törvény­szék elnöke volt. A pestvidéki törvényszék vezetését igen nehéz körülmények közt vette át, több mint két esztendő elintézetlen aktáit kellett feldolgozni. Bölcs és erélyes intézkedései azonban csakhamar rendbehozták a törvényszéket. Mint a budapesti királyi törvényszék elnöke, hivatala minta-törvényszékévé lelt Magyar­országnak. Alárendeltjei, valamint a közönség is általában nagyon szeretetreméltó embernek ismerte Bogisichot. A király 1885-ben zombori eló'névvel nemesi rangra emelte, az idén pedig a Lipót-rend lovagkeresztjével tüntette ki. Az életerős öreg ur tegnapelőtt este vidáman sétált Sárkány József dr. törvény­széki biróval a Dunaparton, bár panaszkodott, hogy kissé nehe­zen lélegzik. Másnap reggel bement hivatalába, egész nap jól érezte magát, csak vacsoránál lett rosszul s éjjel egy órakor kinszenvedett. Halálát neje, született Sebastiáni Amália, fia Bogi sí ch Árpád dr., fővárosi tanácsjegyző és leányai: Ilona, férjezett Hainiss Gézáné drné és Sarolta, Burián Béla dr. ügyvéd felesége, valamint sógora, Kamermayer Károly nyugal­mazott polgármester és fivére, B o g i s i c h Mihály püspök gyászolja. Temetése holnap, kedden d. u. 3 órakor lesz József-körut 34. sz. akásáról. A magyar jogászegyletnek f. hó 19-én tartott teljes ülésén Vámbéry Rusztem dr. «A relegació eredményei és büntetési rendszerünk reformja* cimü felolvasást tartott. Benne mindenek­előtt az 1885. évi francia törvényt, mely a visszaeső bűntettesek­nek a gyarmatokba való száműzéséről szól, beható bírálatnak vetette alá. A francia kormány jelentései alapján ismertette ezután ez intézmény eddig elért eredményeit s ezek kedvező vol­tából az elitéltek földművelési munkáltatásainak előnyére nézve vonja le a tanulságot. Az ipari munkának a bűntettesek javítása és a gazdasági haszon körül vallott kudarca, különösen pedig a fegyháziparnak veszedelmes versenye a szabad iparral, követelik, hogy az eddigi büntetési rendszerrel szakítsunk s azt a földmű­velési munkával pótoljuk, mely kérdés hazánkban már csak azért is életbevágó, mert a bűntetteseknek vagy 76°/o-a az elitélés előtt földmiveléssel foglalkozott, s igy a társadalom további biztosítása szempontjából nagyobb garancia, ha tökéletesítjük élethivatásában. A bűntettesek földmivelőtelepeit a felolvasó a ma még termé­ketlen, de nagyobb áldozatokkal müvelhetővé tehető állami jószá­gokon kívánja felállítani,mi által a szabad földmives osztályra háramló esetleges veszélyeket el lehet kerülni. Azok az elitéltek pedig, kikre ez a büntetetésnem, melyet rövid magánelzárás előzne meg, alkalmaztatnék, az általuk elkövetett bűncselekmény motívu­mai szerint volnának megválogatandók. A felolvasást a nagyszámú hallgatóság élénk tetszéssel fogadta. A budapesti ügyvédi kör működő bizottsága e hó 14-én ülést tartott, melyen dr. S ch r ey e r Jakab, a kör alelnöke hosszabb lendületes beszédben ismertetette azon irányelveket és eszközöket, melyeket a kör fejlesztése és az ügyvédi kar érdekeinek képviselete tárgyában célirányosaknak tart. A bizottság lelkesedéssel tette magáévá az elnöki előterjesztéseket. így határozatba ment, hogy a választmánynak 4 szakosztály alakítása fog javasoltatni, a tél folyamán több felolvasás és vitaestély rendeztetik stb. Ezután dr. Draskovits István indítványára elhatároztatott, hogy az V. ker. kir. járásbíróság segédhivatalaiban észlelt hibák orvoslása céljából az igazságminiszterhez felírnak. Dr. Szilágyi Arthur Károly az ügyvédi szólásszabadság törvényes védelme tárgyában a következő indítványt tette: Az ügyvédi rendtartás 52. §-a a megbízója nevében eljáró ügyvédnek teljes szólásszabadságot biztosit. E kiváltságot védi a btkv 266. §-a, mely nem engedi meg a rágalmazás vagy becsület­sértés miatti bűnvádi eljárást, ha az ügyvéd a szólásszabadság törvényes keretén belül mozgott. A szólásszabadság ezen törvényes sanctiója azonban a gyakorlati életben elégtelennek bizonyult, mert az, ki az ügyvéd ténykedései által sértve érzi magát, talán éppen azért, mivel tudja, hogy a 266. §. folytán bűnvádi útra nem léphet, vagy a lovagias elégtétel útjára szorítja az ügyvédet vagy azt egyébként fenyegeti, sőt esetleg bántalmazza. Ez ellen kell remedium. Hiszen, ha a törvényhozás gondoskodott arról, hogy a szólásszabadság kinövéseit megrendszabályozza (1893. 18. t.-c. 36. §-a és 1887. 28. t.-c. 23. §.), akkor gondoskodnia kell arról is hogy az ügyvéd maga is találjon bíróságaink előtt védelmet, ha legszentebb joga gyakorlatáért megtámadtatik. E célból az ügyvéd, ha megbízója nevében jár el, ezen ügyre vonatkozólag hatósági közegként volna tekintendő, sőt ugyanolyan védelemben kellene részesíteni. Vagyis ellene elkövetett erőszak vagy veszélyes fenye­getés a btk V. fejezete, az ellene elkövetett rágalmazás vagy becsületsértés a btkv 262. §., az ellene használt sértő kifejezések a kbtkv 46. §. szerint lennének büntetendők. írjunk át e cél elérése kedveért a!í igazságügyi miniszterhez, hogy ő a büntető törvény­könyv novelláris reformja alkalmából gondoskodjék a szólásszabad­ság ily irányban leendő védelme felől. Budapest 1896. dec. 9. Ezen indítványt a bizottság egyhangúlag elfogadta és dr Somogyi Miksa felszólalása folytán az indítvány érdekében' megkerestetik valamenyi ügyvédi kamara, hogy hasonló felterjesz-' tést tegyen az igazságügyminiszterhez. A marosvásárhelyi kir. ítélőtábla tanácsainak beosztása 1897. évre Polgári ügyek szakosztálya I. polgári tanács (központi ügyek, egyszersmind szaktanács a váltó,- kereskedelmi-csődügyek­ben és felülvizsgálati tanács) Elnök Csathó Ferenc a kir. itélő tábla elnöke, (felülvizsgálati ügyekben az elnök állandó helyettese : Kostka Géza tanácselnök:) Birák: Kovács János Todorffy Domokos, D 0 b a i Albert, Szabó Dénes. Tanács­jegyzők : Madaras Gábor bírósági aljegyző (a felülvizsgálati ügyekben a jegyzői iroda vezetője) Molnár Endre bírósági aljegyző (a felülvizsgálati ügyekben ajegyzöi iroda helyettes vezetője.) II. Polgári tanács egyzersmint úrbéri ügyekben szaktanács Elnök: K o s t k a Géza, tanácselnök. Birák Dósa Gábor, János i Gyula A v e d i k Simon K i s e g i t ő birák Péterfy Dénes, Onaciu Sándor, Hatfaludy István. Tanácsjegyző : Thuróczy Lajos albiró. Büntető ügyek szakosztálya. III. Büntető-tanács. Elnök: Kostka Géza tanácselnök. Birák: Péterfy Dénes, Onaciu Sándor,H a t f a 1 u d y István, P h 1 e p s Ferenc,K i s e g i t ő birák : Jánosi Gyula, Avedik Simon. Tanácsjegyző : Molnár Endre bírósági aljegyző. Felebbezés beadásának elmulasztása fegyelmi vétség. A temesvári ügyvédi kamara fegyelmi bírósága dr. — — ügyvéd elleni fegyelmi ügyben itélt: dr. a K. M. temesvári lakos és érdektársai kárára elkövetett, az 1874. évi XXXIV. t.-c. 69. §. c) pontjába ütköző és e szerint minősülő fegyelmi vétségben vétkesnek nyilvánittatik és ezért a fentebb felhívott t.-c. 70. §-ában foglalt másodfokú büntetéssel, és pedig 100 forint pénzbirsággal megfenyitettik. Indokok: Miután a végtárgyalás során ugy vád­lott beismerésével, mint a hivatalból átkért peres iratokkal is beigazolást nyert az, hogy vádlott dr. a panaszos és érdek­társai nevében a temesvári kir. törvényszék 19,439,93. sz. Ítélete ellen a felebbezésl elkésve nyújtotta be, s ezen felebbezés elkésés indokából vissza is lett utasítva, kétségtelen, hogy vádlott ezen felebbezés beadása által a fenébb felhívott törvényszakasz 69. §. c) pontja alá vonható fegyelmi vétséget követett el, a miért is vádlottat ezen fegyelmi vétségben vétkesnek nyilvánítani és meg­felelő, és pedig másodfokú büntetéssel sújtani azért kellett, mert ha valónak vétetnék is panaszlott azon, tanú által is igazolt elő­adása, hogy panaszos K. M. előtte az Ítélet átvételének napjául május 9-ikét jelölte meg, s az elkésés indokát ez képezte, az vádlott vétkességét nem menti ; mert az ügyvédnek akkor, midőn egy jogkereső fél ügyének ellátására — jelen esetben tehát egy felebbezés benyújtására — vállalkozik, szoros kötelességében áll — nem törődvén azzal, hogy a fél mit állit — a kézbesítés ide­jéről magának meggyőződést szerezni s a jogorvoslat beadását ehhez irányítani, főleg áll ez elengedhetetlenül az ügyvédre nézve akkor, midőn a jogorvoslat beadását — mint azt jelen esetben tette — a határidő legutolsó napjára hagyja. Fokozza vádlott bűnösségét még az a körülmény is, hogy miután a temesvái i kir. törvényszék a többször hivatolt ítéletet panaszosnak panaszlott ügyvéd lakhelyén kézbesítette, a kézbesítés határnapjától a temes­vári törvényszék irattárában könnyen meggyőződni módjában állott, melyet hogy tenni elmulasztott, maga panaszlott hallgatag beismeri és felhívott tanuja határozottan igazolja. A másodfokú büntetést annak dacára, hogy panaszlott eddig fegyelmileg büntetve nem volt, a fegyelmi bíróság alkalmazandónak azért találta, mert azon peres ügy, melyben vádlott a beigazolt késedelmet tanúsította, 4,000 frton felüli összegről szólt, s késedelme által panaszlott ügyfelei érdekeit annál érzékenyebben sértette. (1896. szeptember 3. 511. sz. a.) — Curia : Az ügyvédi kamara fegyelmi bíróságának ítélete indokaiból helybenhagyatik. (1896. október 31. 472. sz. a.) Curiai és táblai értesítések. Az e rovat alatt közlött értesítéseket előfizetőinknek díj/1­lanul szolgáltatjuk. Az ide vonatkozó levelesest tévedésük kikerülése végett kérjük mindig kiadóhivatalunkhoz. Békés K. J. Csapó S. — ifj. Csapó S. érk. 4945/96 sz. a. n. e. eld. Illyasevics — Kecskeméti J. — néh. Madarasi G érk. 5771/96. sz. a. n e. eld. Horváth Ferencz. — Csáktornya Z. H. Branilovics M. érk. 6163/96 sz. a. n. e. eld. Vaszilievics. — Csurgó Dr. H. K. Kauf­mann J. S. — Mautner A. sts. srk. 813/96 v. sz. a. n. eld. Grecsák — Debreczen V. S. Erény J. — Nyilas J. 474 — 475/96 v. sz. elintézetlen. — Galántha Dr. N. M. Mészáros K. sts. 2210/96. sz. a. C. f. hó 17. rmv. — Halmi N. J. Vigdorovich J. — Papp B. érk. 4213/96. sz. a. n. e. eld. Harmos. — agy-Kikiada Dr. V. j. Szabó S. ügy érk. 11019/96 sz. a. n. e. eld. Tóth. G. — Pozsony F. J. Klcsovánszky — özv. Klcso­vanszky 498/96 sz. a. C f. hó 18. hh. — Sopron K. Rozsos F. — Bauer Gy. érk. 1007/96. v. sz. a. n. e. eld. Janicsek. — Szabadka Dr. V. S. Magyar J. -- özv. Parcsetics F. érk. 4324/96 sz. a. n. e. eld. Fényes. — Fürst J. J. - Eélisfeld J. s m>je érk. 228/96. sz. a n e. eld. Kovách. — Szentes Sz E. Bányai J. — Dósa érk. 1315/96. v. sz. a. e. .n eld. Végh. — V. Besztercze S. A. Kuliha S. J. sts. bűnügy érk. 10.733,96 sz. a. n. e. eld. Székely. Közjegyzőj elölt fővárosi közjegyzői irodában, azon­nali belépésre alkalmazást keres. 1—1 Kornay Károly aradi kir. közjegyző irodájában helyettes azonnal alkalmazást nyerhet ; a német neylv szó- és irásbani bir­toka és közjegyzői irodában szerzett gyakorlat igazolása szük­séges. Pályázni kívánók fizetési feltételeiket és egyszerű máso­latban foglalt bizonyítékaikat fent nevezettel közölni szíveskedjenek. PALLA8 RÉ8ZVEf:vrÁR8A8í1 NYOMDÁJA BUDAPESTEN

Next

/
Oldalképek
Tartalom