A Jog, 1896 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1896 / 50. szám - Csemegi Károly a holtkézről

200 A JOG i?-ban meghatározott esetét vétségnek, a 363. §-abelit pedig bűntettnek; minthogy végül csak a büntetendő cselekmény súlyosabb alakulására megállapított kivételt s illetve perjogi feltételt — minő az inditványjog — lehet ugyanazon cselekmény enyhébb alakulására s nem viszont az enyhébbre megállapítottat is a súlyosabbra okszerűen bíróilag alkalmazni; nyilvánvaló, hogy a btkv 361. §-ának az a kivételes megállapítása, hogy a hűtlen kezelésnek benne meghatározott vétsége csak a sértett fél indítványára üldözendő, a hűtlen kezelés bűntettének a btkv 363. §-ában meghatározott esetére nem alkalmazható. Hasonló eset forog fenn a btkv. 374., 375., 376., 418., 419., 420. és 421. §-aira vonatkozóan. A 374. és 375. §-beli cselekmények ugyanazon intencionális elemre nézve különböznek a 376. §-ban meghatározottól, melyre nézve a 361. §-beli hűtlen kezelés vétsége a 363. §-beli hűtlen kezelés bűntettétől s a 378. §. ugyanezen elem számbavételével, bizonyos érdekkört illetően kizárja a 374. év 375. §-beli cselekmények büntethetőségét, de nem a 376. §-beliét, mert a kivétel a ki nem vett esetre nézve megerősíti a szabályt. Továbbá a törvény a 418. és 421. §-ok eseteit magáninditványtól teszi függővé, nem nyilatkozik e felől a 419. és 420. §-ok esetére nézve és ez utóbbi §-okban meghatározott cselekmények a fennálló szabályhoz képest s a 418. és 421. §-okra rendelt kivételtől eltérően, hivatalból és közvádra üldöztetnek. De a hűtlen kezelésről szóló §-ok egymásutánját a törvény technikája sem kívánta, különösen pedig nem az inditványjog tekintetéből. A mi e szempontot általán illeti, a btkv 361. §-a után nyomban elhelyezhető lett volna a 363. §. s csak azután a 362. §; a minthogy ennek a btkv 391., 392. és 393. §-ának sorrendje élő példáját adja is. A mi pedig az inditványjogot illeti, a btkv minden helye, így a 342., 313., 390. §-a, sőt a hűtlen kezelésről szóló XXVIII. fejezet 358. §-nak utolsó bekezdése is megmutatja, hogy a hol a törvény különböző tényálladéku s illetve minősítésű cselekményeket az inditványjogra vonatkozóan egyezőleg akart szabályozni, azt tüzetesen ki is tudta fejezni. Az előadott okoknál fogva a kir. Ítélőtábla a vádbeli cselekményt nem indítványra, hanem hivatal- I ból üldözendőnek ismervén fel, az ügyet érdemi felülvizsgálás alá ' veendőnek találta. Vádlottaknak a tárgyalás egyéb adataival és megegyező beismerése szerintbebizonyult az, hogy E. M. vádlott, mint főellenőr a társaskocsi-tulajdonosoknál alkalmazásban lévén, ezek a nevezett vádlottat azzal is megbízták, hogy részükre menetjegyeket vásároljon s ő ezt a körülményt arra használta fel, hogy több jegyet vásárolt, mint a mennyivel a kocsitulajdonosoknak beszámolt, az illető mennyiségen felül vett jegyeket pedig a társaskocsi tulajdonosok tudatos vagyoni megkárosításával és azon célból, hogy magának jogtalanul vagyoni hasznot szerezzen, eladta R. H., D. L., A. S., P. A. és G. M. vádlottaknak, kik közül R. H. vádlott K. J., a többiek pedig S. S. sértet társas kocsi tulajdonosnál, mint kocsivezetők szolgálatában állottak, ki azután E. M. vádlott elnézése mellett az utasoknak nemcsak a sértettektől kapott, hanem az E. M, vádottói szerzett jegyeket is a szokott bér mellett menetjegyekül kiszolgáltatták s az utóbbiakért beszedett pénzt saját céljaikra fordították s ily módon sértetteket megkárosították. A. S- vádlott az a végtárgyalási védekezése, hogy ő a menetjegyeket fel nem használta, D. L., P. A. és G. M. vádlottaknak pedig az az előadása, hogy gazdájuk ezen jegyek felhasználásával nem károsodott, mert a köteles időn tul is tettek szolgálatót s illetve, hogy a szerzett pénzt is gazdájuknak lefizették, csakhogy azt a várt napi bevételre nézve megnyugtassák, mint részben a rendőrség és a vizsgálóbíró előtti beismerésnek indokolatlan visszavonása, részben pedig, mint amúgy sem helyt fogható és magával a vádbeli eljárásmód természetével is megcáfolt üres mentség, birói figyelembe nem vehető. Nem volt ugyan kideríthető az, hogy a vádlottak összesen mennyi kárt okoztak sértetteknek, azonban K. J-nak vizsgálati és S. S. sértettnek hittel erősített vádtárgyalási vallomásából s a bűnös kezelési mód tartalmából következtetve, az mindegyik sértettnél 100 frtot többszörösen meghaladott. Minthogy ezek szerint vádlottak a rájuk bizott társaskocsik s azok jövedelmére vonatkozóan kétségtelenül idegen vagyon kezelésével voltak megbízva s ezen minőségben cselekményeik által K. J. és S. S. sértetteknek tudva és akarva azon célból okoztak kárt, hogy maguknak vagyoni hasznot szerezzenek, a kir. tábla vádlottak terhére a hűtlen kezelés bűntettét állapította meg. A m. kir. ministeriumok elvi jelentőségű határozatai. Az erdei termelés és az ezzel összefüggő mellékiparágak az ipartörvény rendelkezései alá nem vonhatók. A termelőre vagy bérlőre, ki nyersterményeket, fél- vagy egész gyártmányokat állit elő és hoz forgalomba, az idézett törvény rendelkezései nem vonatkoznak ; csak az köteles magát az ipartörvény határozmányainak alávetni, a ki az előállított nyers terményeket, fél- vagy egész gyártmányokat az erdőtulajdonostól vagy bérlőtől oly célból vásárolja meg, hogy azokkal további kereskedést űzzön. (A m. kir. kereskedelemügyi minister 1896. évi 49,131. sz. határozata.) Régi vízhasználat mindig oly terjedelemben igazolandó, a mily terjedelemben az a vízjogi fórvény életbe lépte előtt engedélyeztetett és a mily terjedelemben az mások érdekeinek sérelme nélkül gyakoroltatott. Tényleges állapot konstatálása helyszíni és bizonyítási eljárás nélkül meg nem valósitható. (Földmivelésügyi m. kir. minister 5,019/96.) A mészárosipar üzésére 7iyert tparigazolvány alapján a hentesség is gyakorolható. (A m. kir. kereskedelemügyi minister 1896. évi 24,698. sz. határozata.) Büntető ítéletet a panaszló a büntetés mértéke miatt nem fellebbezhet. (Földmivelésügyi m. kir. minister 7,576/96.) Az egyik fél részéről bemutatott szakvélemény a másik féllel észrevételeinek megtehetése végett közlendő. (Földmivelésügyi m. kir. minister 10,162/96.) Törvényesen nem létező jogok igazolás tárgyát nem képezhetik. Az átmeneti intézkedések alapján bejelentett jogosítványok letárgyalásukig jogosan fennállóknak tekintetnek. (Földmivelésügyi m. kir. minister 5,673/96.) Vízhasználatok eitgedélyezésénél a vízhasználat jogos voltának kérdése is tisztázandó, mert fenálló jogokkal ellentétes jogosítványok nem engedélyezhetők. (Földmivelésügyi m. kir. minister 64,810/95.) Mesterséges munkálatokat csakis az azokat létesítő, vagy azokból hasznot huzó érdekeltek kötelesek fentartani. Ott, hol a közös vízi müveken gyakorolt használatok közül egyesek megszűntek, vagy ujabb használatok létesülnek, a fentartás kötelezettsége is változik s a víz használata több vagy kevesebb teherrel leend egybekötve. (Földmivelésügyi m. kir. minister 44,451/95.) A törvényes állapot helyreállítása céljából szükséges intézkedések megtétele a vizrendőri hatóság feladata. Az előző állapot visszaállítása körül felmerülő kiadások nem tudhatók be az okozott kár összegébe. (Földmivelésügyi m. kir. minister 41,197/95.) Kivonat a „Budapesti Közlöny"-böl. Csődök : Jáger Imre e. Kiscenk, áoproni tszék, bej. 1897. jan. 30., félsz. febr. 22., csb. Stengl Antal. tmg. dr. Schwartz Ignác. — Holcer Simon e. Nagy-Kosztolyány. nyitrai tszék, bej. dec 30., félsz. 1897. jan. 30., csb. Névery Ignác, tmg. Skarnicel Gyula. — Borsos Lajos és neje e. Tenke, nváradi tszék, bej. dec. 18., félsz. 1897. jan. 15., csb. Geleta Géza, tmg. dr. Roz József. — Simon Schneider e. Beszterce, besztercei tszék, bej. 1897. jan. 11.. félsz. 1897. jan. 25., csb. Tamás Károly, tmg. dr. Ciota Demeter. — Zavaros János e. Szegzárd, szegzárdi tszék. bej. 1897. febr. 20.. félsz. 1897. márc. 1., csb. ifj. Zavody Albin, tmg. dr. Mayer Gyula. — Özv. Litzmann Ignácné e. Kéménd, pécsi tszék, bej. dec. 31., félsz. 1897. jan. 11., csb. Bogyay Pongrác, tmg. dr. Egry Dezső. — Fischer G. éi társa e. Mohács, pécsi tszék. bej. dec. 31., félsz. 1897. jan. 11., csb. Bogyay Pongrác, tmg. Varga Alajos. — Leidenfroszt Ármin Debrecen, debreceni tszék, bej. 1897. jan. 15., félsz. 1897. jan. 27. csb. Hegedűs István, tmg. dr. Mariska György. — Klein Ákos e. Kristyér, dévai tszék. bej. 1897. jan. 30 , félsz. feb. 17., csb. dr. Pajor Kálmán, tmg. Candrea Gerasim. — Foltin Géza e. Kolozsvár, kolozsvári tszék, bej. 1897. febr. 4, félsz. febr. 11. csb. Becsek Lajos. tmg. dr. Ilea György. — Iritz Adolf e. M.-Tur, szolnoki tszék, bej. 1897. jan., 23., félsz. febr. 20., csb. Hubai Kálmán, tmg. Nyiri Kálmán. — Wilheim Mihály e. Esztergom, komáromi tszék, bej. 1897. jan. 9., félsz. jan. 18., csb. Skoday László, tmg. dr. Burián János. Pályázatok: Török-becsei jbiróságnál aljegyzői áll. dec. 19. — Pozsonyi ítélőtábla kerületében joggyakornoki áll. dec. 19. — Felvinci jbiróságnál a 1 b i r ó i áll. dec. 20. — Nyírbátori jbiróságnál aljegyzői áll. dec. 20. — Székely-udvarhelyi tszéknél aljegyzői áll. dec. 20. — Zala-egerszegi tszéknél aljegyzői áll. dec. 20. — Soproni tszéknél jegyzői vagy aljegyzői áll. dec. 21. — O-becsei jbiróságnál aljegyzői áll. dec. 21. — Győri tábla kerületében joggyakornoki áll. dec. 22. — N.-váradi tszéknél a 1 j e g yz ő i áll. dec. 2-i — Lugosi jbiróságnál aljegyzői áll. dec. 24. PALLA8 RÉSZVÉNYTÁRSASÁG NYOMDÁJA BUDAPESTEr-