A Jog, 1896 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1896 / 49. szám - Unicum a modern világ jogszolgáltatásában

A JOG 357 értesítést, magunk is annak valóságában Tamások lennénk. De miután annak minden betűje valóságában nincs mit kételkednünk —- a magyar igazságszolgáltatás tekintélye emelésének élő Erdélyi igazságügyminiszter úrra appellálunk, ki hiszszük, mit sem fog késni a modern világ judicaturájában ezen egyetlen jogi eset mibenléte felöli meggyőződhetése végett az erre vonatkozó iratoknak a marosvásárhelyi kir. törvényszéktől mint bünfenyitő biráságtóli sürgős bekivánásával s annak valódisága felőli meggyőződése után szintén nem fog késni oly komoly intézkedést tenni, hogy a túlbuzgóság vagy bármiből, hason — a jogszolgáltatásban megbotránkoztató — eset elő ne forduljon. )>—)'• Vegyesek. Az 1843-iki javaslatok anyaggyüjteményének a napokban megjelent első kötetéből közöljük a tartalommutatót: I. Rész. Bevezető tanulmány. Történeti vázlat. Az előkészítés: I. Szalay László. — II. Agitatió a Pesti Hírlapban. — III. A megyék statutárius reformjai. — IV. Kossuth és Széchenyi vitája. — Eötvös József. — Dessewffy Aurél. — V. Az Akadémia. — A szakjogászok. — Pulszky Ferenc. — Mittermaier. — VII. Bezerédj. — Klauzál. — Eötvös és Lukács: Fogházjavitás. — VIII. A szatmármegyei 12 pont. — Az országos választmány egybeülése. A javaslatok kidolgozása: I. Döntés az elvi kérdésekben. — II. Albizottságok alakítása. — III. Plenáris tárgyalás. Büntetőjogi törvényhozás a negyvenes években. I. A badeni javaslat. — II. Az 1843-iki porosz javaslat. — III. A francia büntető törvénykönyv. A régi magyar igazságszolgáltatás jellemvonásai. Az 1792-iki és az 1827-iki magyar javaslatok. Az 1843-iki javaslat: I. Büntetési rendszer. — II. Bevezető intézkedések az általános tanokhoz. — III. Kísérlet. — IV. Részesség. — V. Az általános rész egyéb határozmányai. — VI. Ölés és testi sértés. — VII Párbaj. — VIII. Személyes szabadsági kérdések. — IX. Kettős házasság. — Házasságtörés. Vérárulás. — X. Hamis tanuzás és hamis eskü. Hamis föladás. — XI. Rágalmazás és becsületsértés. — XII. A vagyon elleni bűncselekmények. Vélemények a javaslatról: I. Levelezés Mittermaierrel. — II. Mittermaier kritikája. — III. Az augsburgi Allgemeine Zeitung. — IV. A belga szakbizottság véleménye. — V. A magyar javaslat hatása az ujabb törvényhozásokra. Az I. Részben foglalt történeti adalékok: Az országi rendszeres munkáknak megvizsgálásával tekintetes Temes vármegye rendéi által megbízott küldöttségnek véleményei s terjesztvényei. — Izenete a Karok és Rendeknek a nemnemesek személy- és vagyonbeli bátorságáról. — Főrendi válasz. — Törvényjavaslat a jobbágyok és más nem-nemesek személy- és vagyonbeli bátorságáról. — Felírási javaslat a büntető törvénykönyv és börtöni javitó rendszer tárgyában. — Törvényjavaslat ugyanebben.. — Kancelláriai válasz ugyanebben. — Szelid tortura. (A Pesti Hírlap cikkei — Nyári Pál indítványa a pestmegyei bűnvádi eljárás lehető javítása iránt. Küldöttségi jelentés e tárgyban. — Megyei határozat e tárgyban. — A helytartó tanács intéző levele ugyané tárgyban. — Pestmegye felirata a királyhoz. — Deák Ferenc megtiszteltetése. (A Pesti Hirlap cikke.) II. Rész. Anyaggyüjtemény. Az országos választmány jelentése. Törvényjavaslat a bűntettekről és büntetésekről. Különvélemény a bűntettekről és büntetésekről szóló törvényjavaslatok némely pontjaira. Büntető eljárás. Különvélemény az esküdtszékek mellett. — Különvélemény a kath. egyházi hatóságoknak a papi személyek bűntetteik feletti bíráskodása iránt. — Különvélemény a pénzhamisítás eseteinek bírósága iránt. — Különvélemény a királyi városok büntető bíróságainak miképen leendő választása iránt. — Különvélemény a felségsértésnek, hűtlenségnek és a király személye elleni szóbeli sértéseknek bírósága iránt. — Különvélemény a bíráknak okadás nélküli visszavethetése ellen. — Különvélemény azon katonai személyeknek büntető bíróságára nézve, kik valamely polgári hatóság alá tartózó személyekkel büntársaságban vannak. — Különvélemény az egyházi személyek rendőrségi kihágásainak bíróságára nézve. A büntető eljárás II. (esküdtszéki) javaslata. Igazságügyi kinevezések. A m. kir. igazságügyminister előterjesztése folytán ő Felsége által kineveztetett: Szalay Károly zsolnai járásbirósági albiró az ipolysághi törvényszékhez biróvá és dr. Balsay József egri törvényszéki aljegyző a füleki járásbírósághoz albiróvá. A bicyklisták védelme a kutyák ellen. A Kbtk. 122. §-ának magyarázata szempontjából érdekes az az Ítélet, melyet nem régiben az algieri biróság hozott, s mely következőleg szól: -Tekintve, hogy panaszos nyugodtan ment végig bicyklijén a Bab-elQued-utcán és rendes gyorsasággal haladt, mígnem vádlott kutyája ugatással reávetette magát a gépre, ugy hogy panaszos a nyeregből a földre zuhant; tekintve, hogy panaszos 25 frankot követelt a hitelesen bizonyított kárért, melyet a gép szenvedett s további 25 frankot az esés által személyén okozott hátrányért (prejudice); tekintve, hogy a kutyák — s ez kétségtelen — gyűlöletet táplálnak a bicyklisták ellen (!) és nagy hevességet mutatnak üldözésükben, bár oly időben, mint ma, midőn annyian járnak bicyklin, ez állatok is hozzászokhatnának a lokomotio ez eszközéhez, mint mindenki más (comme tout le monde); tekintve továbbá, hogy a byciklisták is ama járókelőkhöz tartoznak, kiket a code pénal 479. §. 7. pontja a kutyák ellen véd; tekintve, hogy másrészt az állat tulajdonosa felelős a kárért, melyet az okozott s a biróság konstatálta, hogy a kutya e tette által (par le fait du chien) a bicykli megsérült s így vádlott köteles azt helyreállíttatni; végül tekintve azonban, hogy azok, kik bicyklin járnak, hozzászokhatnak a balesetekhez s a panaszos által fájdalomdíjként követelt összeg tulmagas, vádlott köteles panaszosnak a gépben okozott kárért 25 frankot, a vádlott által az esés folytán szenvedett kellemetlenségért egy frankot megfizetni». E minden tekintetben klasszikus ítéletet, mely a cselekmény súlyának megítélésénél még a kutyák lélektanával is számot vet, a vádlott megtelebbezte. A községek birtokában levő telekkönyvi másolatok kiegészítésének s uj telekkönyvi másolatok megszerzésének módozatai. Arra a kérdésre nézve, hogy a községi telekkönyvnek a község által közhasználatra megrendelt lemásolása és a község birtokában levő telekkönyvi másolatnak kiegészítése, mely munkaerőre, milyen díjazás és egyáltalán minő módozatok mellett bizható, a kir. igazságügyminiszter a telekkönyvi rendeletek 170. és az 1893. évi 19,663. I. M. számú betétszerkesztési utasítás 177. §-ra való utalással kijelentette, hogy valamint a felek magok nem készíthetik a telekkönyvi másolatokat, épugy nem engedhető meg, hogy azokat a telekkönyvi hatóság közegei magándijazás mellett és magánúton készítsék. Igazságügyi szempontból azonban nem forog fenn akadály az ellen, hogy valamely község összes telekjegyzőkönyveinek vagy csupán A. és B. lapjai, vagy C. lapjai is, a birtokrészlet-lajstrommal és a betüsoros névjegyzékkel együtt a község számára annak saját költségén közhasználatra hitelesítési záradék nélkül kivonatosan (1880: XLVI. t.-c. 6. §. b) pont) lemásoltassanak, a midőn a másolatok megrendelésére, azok készítésére és díjazására az idézett betétszerkesztési utasítás 177. §. határozmányai megfelelően azzal az eltéréssel alkalmazandók, hogy a netán megrendelt C. lapok lemásolásáért előre csupán megközelítőleg kiszámítható és kiszimitandó összeget is a megrendeléskor kell előlegezni. Ehhez képest a község birtokában már meglevő telekjegyzőkönyvi másolatok közhasználatra hitelesítési záradék nélkül, de egyébként a fennálló szabályok értelmében kiegészithetők, a mely esetben a község erre a munkára alkalmazandó dijnoknak megfelelő és megközelítőleg kiszámítandó napidijait előlegezni tartozik. A munka teljesítése után megállapítandó és az adott előlegből visszatartandó összeget pedig ellennyugta mellett az irodaátalány javára kell elszámolni. (57,686/1896. I. M. sz.) A szabadkai ügyvédi kamara elhatározta, hogy 1897. évtől kezdődőleg a 12 frt tagsági díjon felül tartozik minden egyes kamarai tag évenként 3 forintot a szabadkai ügyvédi kamira ügyvédi szegényalap javára befizetni; az ügyvédi felvételi díj pedig 5 frtról 10 frtra emeltetik. A 3 frt évi illetmény, valamint az ügyvédi felvételből befolyandó összeg az ügyvédi segélyalap javára fordittatik. A süket vádlott védekezése. Orgazdasággal vádolt W. J.-né bűnügyében, a budapesti kir. Ítélőtábla 8,632/95. sz. ítéletéből. . . Annak előrebocsátása mellett, hogy a vádlott felebbezési indokolásában felhozott ama kijelentéseket, hogy ő a végtárgyalásor- a bizonyítás jogától meg lett fosztva, a mennyiben ő a magyar nyelvet nem értvén s azonkívül nagyot is hallván, sem nem értett, sem nem hallott semmit és tolmács sem alkalmaztatott, a kir. törvényszék 4-9,502/95. számú jelentésében valótlanoknak nyilvánította s megállapította, hogy bár való az, hogy vádlott magyarul nem tud s való az is, hogy nagyot hall, e körülményekre való figyelemmel azonban az egész végtárgyalás német nyelven tartatott meg, jóllehet tolmács alkalmazása nélkül, mivel ugy az illető tanács tagjai, valamint a közvádló s az összes tanuk a német nyelvet bírták, a vádlott fogyatékos hallására tekintettel oly erős hangon, hogy előtte egyetlen szó sem hangzott el megértetlenül; a kir. tábla is a vádlott bűnösségét megállapitandónak találta stb. 20 frtot meg nem haladó fizetési maghagyás. A pénzügyminiszter f. évi 68,588. sz. a. a következő körrendeletet bocsátotta ki: Több oldalról kérdés tétetett az iránt, hogy a 20 frtot m g nem haladó összegre vonatkozó fizetési meghagyás kiadása iránt szóval előterjesztett kérelem után a beadványi bélyeg lerovandó-e vagy sem. Ennek folytán miheztartás végett az igazságügyi miniszter úrral egyetértőleg ezennel kijelentem, hogy a fizetési meghagyás kiadása iránt szóval előterjesztett kérelem, — tekintet nélkül arra, vájjon arról vétetik-e föl jegyzőkönyv vagy sem, — továbbá a szóval előterjesztett kérelemről fölvett jegyzőkönyvhöz valamint az Írásban beadott kérvényhez csatolt egyszerű másolatok, bélyegmentesek abban az esetben, ha a kérelem tárgya 20 frtot meg nem halad; mivel a fizetési meghagyásra vonatkozó eljárás bélyegilletékét szabályozó 1894. évi 73,975. P. M. és 38,703/1. M. szám alatt kiadott rendelet (/Magyarországi Rendeletek Tára* 1894. évi folyamának 186. száma és a «Pénzügyi Közlöny* 1894. évi folyamának 30. száma) második bekezdése szerint a fizetési meghagyás kibocsátása iránt szóval vagy Írásban előterjesztett kérelem és a felek részéről becsatolt minden melléklet ugyana-on rendelkezések alá esik, a melyek a sommás eljárásban és a községi bíróságnál alkalmazandók, már pedig a községi biróság előtt