A Jog, 1896 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1896 / 46. szám - Fayer László fölolvasása az akadémiában

332 A JOG Irodalom. Felügyelő bizottsági tagok jogai, kötelességei és felelősége. Szakférfiak közreműködésével irta Kormos Alfréd. Budapest, 1897. 156. 1. ára 1 frt. 60 kr. Az előttünk fekvő, fenti cimü monographia nem annyira tudományos jellegű, mint inkább gyakorlati célokat követ és részletesen ismerteti a részvénytársaságok felügyelő bizottságainak törvényes hatáskörét, exegetikus magyarázatát szolgáltatva a kereskedelmi törvény vonatkozó rendelkezéseinek, melyeket gyakran az értekezlet illető tanácskozmányainak kiemelésével, gyakran a német részvénytörvény intézkedéseivel való párhuzamba helyezés által világit meg. A főbecsét a gyakorlati útbaigazítások alkotják, melyeket különösen a felügyelő bizottság által gyakorlandó ellenőrzés módjára nézve ad, híven vázolva a felügyelő bizottságnak fontos feladatait megválasztásától kezdve a közgyűlésig, mely neki a felmentvényt megadja. Behatóan tárgyalja a felügyelő bizottság szervezetét, működését, kötelességeit és jogait, magánjogi és büntetőjogi felelőségét. Egyes vitás kérdésekben állást foglal és azokat kevés kivétellel helyesen és kellő indokolással fejti meg. Némely részletben talán téved, de ez mitsem von le az egész munka értékéből. így nem oszthatom azt a nézetet, hogy az időelőtti és indokolatlan lemondásért a felügyelő bizottsági tag a társaságnak kártérítéssel tartoznék. (27. 1.) A lemondás nem a felügyelő bizottság elnökének, hanem az igazgatóságnak jelentendő be, mert ez felelős arra nézve, hogy a felügyelő bizottság alapszabályszerü számban legyen (28. 1.); kényszeregyességi ajánlat beterjesztésében a csődtörvény a felügyelő bizottság hozzájárulását nem kívánja meg (128. 1.) Ily elvétve előforduló tévedések azonban, melyek a második kiadásban könnyen helyreigazithatók lesznek, nem csökkentik a dolgozat használhatóságát, mely legtöbb kérdésben, melyek részvénytársasági vagy szövetkezeti felügyelő bizottsági tagoknak hivatalos működése körében felmerülnek, megbízható útmutatóul szolgálhat. Dr. Messinge?- Simon, ügyvéd Budapesten. A bimetallismus és az agrárok Ausztria-Magyarországban irta dr. Hertz ka Tivadar. Budapest 1897. Révai Leó udvari könyvkereskedése; ára 80 kr. Az arany valutának harcedzett bajnoka ép oly éles mint tanulságos harcra kél a bimetallismus legújabb szószólói: az agráriusok ellen. Szerinte a tőkepénzesek volnának azok, a kik a pénz romlásánál átmenőleg talán veszítenének, de tartósan mindenesetre nyernek. Az arany valuta az eddigelé ismert és megvalósított valuták közt még mindég a legjobb; evvel szemben az abszolút rossz az, amit egyrészt a bimetallisták, másrészt az inflatiónisták (mesterséges áremelésre törekvő) követnek. Vegyesek. A szegedi ügyvédi kamara fegyelmi bírósága előtt folyó hó 17-én három végtárgyalás tartatott és mindhárom ügyben a fegyelmi bíróság az ügyvédi rendtartás 70. §-nak 4. pontját alkalmazta és a három ügyvédet az ügyvédségtől való elmozdításra Ítélte. Az egyik a zugirászatot segítette elő az által, hogy a zugirász beadványait rendes bérért ellenjegyezte, a másik kettőt pedig azért sújtotta ily szigorú büntetéssel, mert a megbízóik részére behajtott pénzt rendszeresen nem szolgáltatták ki, még akkor sem, ha a bíróság által erre köteleztettek és csakis a büntető eljárás során és ennek nyomása alatt tettek eleget kötelességüknek. 20 év alatt a szegedi ügyvédi kamara csak két esetben alkalmazta ezen legszigorúbb büntetést és most véletlenségből egy ülésben kellett három ügyvéd ellen az ügyvédségtől való elmozdítást kimondani. Lehet-e a villamosság a lopás tárgya ? E kérdés a tudományban tudvalevőleg vitás; némelyek igennel felelnek rá (hivatkozván arra, hogy ha gázt lehet lopni, miért ne lehetne villámot ?), mások nemmel. A judikatura Németországban utóbbiak nézetéhez csatlakozik, a mi már azért is érdemes a felemlitésre, mert a német birodalmi büntető törvénykönyv 242. §-a a vitás pontra nézve teljesen megegyezik a magyar büntető-törvénykönyv 333. §-ával; mindkettő ugyanis idegen ingó dologról beszél. Az eset a következő: \V. K. kereskedő egy kiéli villamfejlesztő teleppel f. évi január 12-ig szerződésben állott, melynél fogva ez a kereskedő motora részére szállította a villamos erőt; a szerződés lejárta után nem újíttatott az meg, W. azonban sans géne tovább fogyasztotta a villámot hat napon keresztül. A gyár lopás miatt feljelentést tett ellene, de a Landgericht felmentette öt; hivatkozván arra, hogy lopás tárgyát ingó dolog képezi, ingó dolgok pedig csak testi tárgyak (körperliche Gegenstándei lehetnek; a villamosság pedig nem ez, hanem csak egy állapot, melyet a tárgyak technikai uton elnyernek. A gázzal való analógia pedig szerinte azért nem fogadható el, mert a gáz egy érezhető, szagolható, elzárható anyag. Ezen határozat ellen az ügyész revisiót kért, mit a Reichs gericht IV. büntető tanácsa f. hó 20-iki ülésében elvetett; konstatálván, hogy ez eset a Btk. egy hiányát tünteti fel, mit azonban a bíróság analógia utján nem pótolhat, képezvén ez a törvényhozás feladatát. Birói függetlénség. A német kormánynak a birói függetlenségről való véleményét, illetőleg ez iránti tiszteletét igen karak- i terizálja a következő eset: A Reichsgericht 1895. február havá- I ban kimondotta, hogy azon kiskorúak, kik tiz éven keresztül, (ha atyjuk nélkül is), szakadatlanul távol vannak hazájuktól, elvesztik ez által állampolgárságukat és természetesen hadkötelezettségük ez által megszűnik. Egy konkrét esetben az alsóbb forumok e határozat értelmében döntöttek, mi ellen az ügyész revisióval élt. így került az ügy ismét a Reichsgericht elé, mely előtt az államügyész kijelentette, hogy «a kancellár nagy súlyt helyez a kérdésnek ellentétes eldöntésére és kész ezt szükség esetén törvényhozásilag megváltoztatni.* A Reichsgericht a revisiónak nem adott helyet. A marasztalt és végrehajtást szenvedett személyazonosságának vizsgálata. A budapesti kir. Ítélőtábla következő végzést hozott: A kir. járásbíróság végzése megváltoztatik, az 1895. évi 99,522. sz. a. bírósági végrehajtói jelentés szerint foganatosított kielégítési végrehajtás az összes következményeivel együtt megsemmisíttetik és az eljáró kir. járásbíróság a foganatosított zár feloldása iránti intézkedések megtételére utasittatik. Mert végrehajtást szenvedett az 1896. évi május hó 19-én felvett jegyzőkönyvben E) alatt hivatkozott hitelesített 6,582/94. számú sommás kereseti felzettel igazolta, hogy végrehajtató 300 frt s jár. iránti követelését a brassói kir. járásbíróság előtt a newyorki Germania életbiztosító társaság ellen, képviselve a vezérképviselőség által Brassóban lakó L. igazgató személyében érvényesítette a Z.) alatt hiteles másolatban becsatolt 9,334/94. sz. Ítélet szerint a newyorki Germania életbiztosító társaság marasztaltatott, minek ellenében vhajtást szenvedett az Y) alatt becsatolt, a budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszék céghivatala által kiállított hivatalos bizonyitványnyal igazolja, hogy a budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszéknél a kereskedelmi társas cégek jegyzékének X. kötet 18. lapján a newyorki Germania életbiztosító társaság ott bejegyezve nincsen; a B.) alatt becsatolt hiteles cégkivonattal pedig igazolja, hogy a newyorki Germania biztosító társaság főtelepe New-Yorkban, fióktelepe pedig Budapesten van és magyarországi vezérképviselö dr. St. Miksa; ennek ellenében végrehajtató azt, hogy a newyorki Germania életbiztosító társaságnak Brassóban is fióktelepe lenne és az a budapesti fiókteleppel ugyanazonos lenne, nem bizonyította, mert Brassó város rendőrkapitánya ily bizonyítvány kiállítására nem illetékes. Mindezekből kétségtelen, hogy a kiküldött bírósági végrehajtó a marasztalt alperestől különálló személy ellen foganatosította az elrendelt kielégítési végrehajtást; miért is az előterjesztésnek helyt adni és a 99,522/94. számú végrehajtási jegyzőkönyv alapján foganatosított kielégítési végrehajtást összes következményeivel megsemmisíteni és az eljáró kir. járásbíróságot a foganatosított zárlat feloldása iránti intézkedések megtételére utasítani kellett. (1896. szeptember 11. 5,626. sz. a.) Visszás állapotok a felsőbíróságoknál. Azokra a visszás és a jogkereső közönségre káros állapotokra hívjuk fel a felsőbíróságok elnökeinek figyelmét, melyek az ügyek kiosztásánál és az értésitésadásnál az utóbbi időben tapasztalhatók. Ugy a kir. Curiánál, mint a kir. táblánál is teljesen bizonytalanná vált, ki valamely ügynek előadója. Ma az egyik referensnek osztják ki, egy hét vagy egy hónap múlva pedig elveszik tőle és oda adják egy másik bírónak. A fél vagy az ügyvéd, kinek fontos ügye érkezik fel a felsőbírósághoz, melyet evidentiában kell tartania, elmegy az iktatóba megtudakolni, kinek osztották ki ügyét. Ott megmondják neki az ügy számát és az előadó nevét. Re bene gesta minden héten szombaton eljár a felsőbírósághoz és a fekete táblán a megjelölt előadó bejelentései között megnézi, nincs-e bejelentve az ügye. Egyszerre csak azt hallja, hogy időközben, míg a kapott értesítés értelmében evidentiában tartotta az ügyet, azt más bírónak osztották ki, ki azt el is referálta. így történt az utóbbi időben is, hogy az egyik bírótól 30 ügyet vettek el és osztottak ki a többi birák között, a nélkül, hogy erre a jogkereső közönséget valami módon figyelmeztették volna. Pedig egy-két soros figyelmeztetés a fekete táblán elegendő volna arra, hogy a közönség megtudja: miszerint egyik vagy másik biró darabjait szétosztották. Ennyi figyelmet a jogkereső közönség mindenesetre megérdemelne. Miniszter-fogyasztás Olaszországban. Egy milanói lap összeállította az olasz «miniszteripar» statisztikáját. E szerint Szardínia és az olasz királyság 1848-tól mai napig összesen 204 minisztert fogyasztott; ezekből 12, vagyis a R u cl i n i-kabinet tagjai jelenleg is használatban vannak. Egyizben volt a miniszteri tárca birtokában 123 politikus, kétszer 56, háromszor 15, négyszer 5, ötször 4. Ez a négy matador: Ra tt a z i, Lamarmora, Depretis és Brin, ki most is tengerészeti miniszter. Legtovább 11 évig, 8 hónapig, 22 napig Depretis kormányozott, azután jön Brin a következő rekorddal: 11 év, 1 hónap, 8 nap, továbbá Cavour: 9 év, 10 hó, 2 nap; Lamarmora: 9 év', 6 hó, 23 nap; M a g 1 ia n i: 9 év, 2 hó, 13 nap és ViscontiVenosta: 8 év, 8 hó, 24 nap. Az összes olasz miniszterekből még csak 65 él, köztük 32 szenátor, 31 képviselő, 2 sem szenátor, sem képviselő. A 21 olasz miniszterelnökökből már csak három: Crispi, R u din i és Gi o 1 e 11 i él: a bel- és külügyminiszterek közül hat. Az olasz miniszterek közepes életkora 49 év. Özvegyi jogon iparűzéssel szerzett jog ujabb férjhezmenetel következtében sem szűnik meg. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter 1896. évi 47,989. sz. határozata. K. A. ellen szatócsüzletének jogosulatlan folytatása miatt indított iparkihágási ügyben a város tanácsa részéről hozott s az elsőfokú iparhatósági Ítélettel egybehangzó másodfokú itélet, mely a vádlottat az 1884: XVII