A Jog, 1896 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1896 / 45. szám - A bűnvádi eljárási törvény életbeléptetése alkalmából

322 A JOG törvényszék mint kereskedelmi bíróság ügykörébe tartozik; minélfogva kéri a polgári bíróság illetékességét leszállítani s a keresetet felperesnek visszaadni, mit felperes ellenez. A felvett példából kétségtelen, hogy a felek közötti jogviszony az 1875: XXXVIII. t.-c, vagyis a kereskedelmi törvény 258. §-ának 1. pontja alá eső kereskedelmi ügyletet képez, a mi abból is evidens, hogy a termények igen nagy mennyiségben lettek alperes által megvéve s így az ügylet alperesre kereskedelmi ügyletnek tekintendő', mert ő azokat oly nagy mennyiségben nem saját fogyasztásra és használatra, hanem továbbeladási szándékkal vette. Ekként alperes kifogása a kereskedelmi eljárás 5. §-ában megkövetelt criteriumokat felölelvén, kérdés tárgyátképezi: tartozik-e a polgári törvényszék alperes illetékességi kifogásának az 5. §. alapján helyt adni, vagy nem? vagy más szavakkal: leszállitandó-e az 5. §. rendelkezései alapján a polgári törvényszék hatásköri illetékessége? A felvetett abstract jogesetet a kereskedelmi eljárás fentebb idézett 5. §-a kétségtelenül a kir. törvényszék, mint kereskedelmi bíróság hatásköréhez tartozónak mondja ki, s igy az első benyomás szerint a polgári törvényszék hatásköri illetékessége leszállitandónak látszik. Szerény nézetem szerint azonban a kérdés körülményesebb megfontolásra is érdemes; nevezetesen: megvizsgálandó és eldöntendő a felvetett esetre lényegesnek mutatkozó azon körülmény, hogy a kereskedelmi eljárást szabályozó rendelet intézkedései kizárják-e azt, hogy a termelő felperes a polgári bírósághoz forduljon ügyével, mely reá nézve nem képez kereskedelmi ügyletet? Ha felperes keresetét a kir. törvényszék, mint kereskedelmi bíróság előtt indítja meg, akkor illetékességi kifogásnak egyáltalában nem lehet helye, mert a felvetett eset az 5. §. szerint kétségtelenül a kereskedelmi biróság hatásköréhez tartozik, és épen azért szerény véleményem szerint figyelemreméltó alakulatot képez példánk. Bár perrendtartásunk a birói hatáskör és birói illetékesség fogalmait a jogelméletnek megfelelőleg egymástól nem különbözteti meg, sőt egymással felcserélve is használja, ez nem képez a practicus jogászra akadályt thesisünk megoldása körül. A kereskedelmi eljárás a birói hatáskört és illetékességet az 5—9. és 13. §§-ban szabályozza, kimondván a 2. §-ban, hogy egyéb positiv intézkedés hiányában az érvényben lévő polgári perrend szabályai alkalmazandók. E helyütt mindjárt megemlíthetjük, hogy a kereskedelmi eljárás 7. §-a változást szenvedett az 1896: XVIII. t.-c.l. és 2. §§. által a mennyiben a budapesti és pestvidéki kir. törvényszékek területén levő kir. járásbíróságok kivételével, a többi kir. járásbíróság megszűnt kereskedelmi biróság lenni és 500 frt pertárgyértékig mint polgári biróság jár el. Ezen változás azonban esetünket nem érinti, mert annak pertárgya 10,000 frt értékű s igy az az értéknél fogva a kir. törvényszék hatáskörébe esik. Megemlíthetjük e helyen azt is, hogy alperes a kir. törvényszék helyi illetékességét nem kifogásolta, mert felperes keresetét azon törvényszék előtt indította meg, melynek területén a jogügylet teljesítendő volt, ugy hogy mint kereskedelmi biróság volna hivatva eljárni. A kérdésben tehát implicite azon további kérdés is foglaltatik, hogy egy és ugyanazon kir. törvényszék mint kereskedelmi biróság és csak mint ilyen járhat-e el az ügyben, avagy mint polgári biróság is eljárhat ? Kereskedelmi eljárásunk 5. és 6. §-ainak egymással egybevetett szövegezése feltételes és feltétlen rendelkezést tartalmaz; míg az 5. §. feltételesen, addig a 6. §. feltétlenül határozza meg a kereskedelmi bíróságok hatáskörébe tartozó peres ügyeket. Az 5. §. feltételtől függőleg positive rendelkezik ugyan és a felvetett esetet a kereskedelmi biróság hatásköréhez tartozónak mondja ki; azonban egyáltalában nem tartalmaz tiltó rendelkezést a kereskedelmi biróság, mint speciális ügybiróság kizárólagosságára nézve; vagyis az 5. §. nem rendeli azt, hogy az abban felsorolt kereskedelmi ügyletekből felmerülő per kizárólag csakis a kereskedelmi ügybiróság előtt tehető és teendő folyamatba. Ezzel szemben a 6. §. sokkal szigorúbban és feltétlenül disponál, a mennyiben az 1—12. alatti pontokban taxatíve felsorolt peres ügyekben a kereskedelmi ügybiróság kizárólagosságát határozza és állapítja meg. Ugy de a 6. §. 11. pontja csak a kereskedelmi törvény 258. §. 3. és 5. pontjaiban megjelölt ügyletekből származó kereseteket emliti, ellenben ugyanazon 6. §. a kereskedelmi törvény 258. §. 1. pontja alá eső esetünket fel nem öleli. Érvelésünk megkezdett fonalát tovább folytatva, a kereskedelmi eljárás 8. §-a a 6. §. 2., 5., 6. és 7. pontjaiban felsorolt pereket kizárólag a cégjegyzésre jogosított kir. törvényszék, mint kereskedelmi biróság illetősége alá utasítja. Kereskedelmi eljárásunk 6. §. végül igy rendelkezik: 9. §. «A 8. §-ban felsorolt esetekben (vagyis: a 6. §. 2., 5., 6. és 7. pontja alá eső perekben) a kereset, ha az köztörvényi eljárás utján, vagy a nem illetékes biróság előtt indíttatott meg. hivatalból visszautasítandó*. «Ezen eseteken kivül (vagyis a 6. §. 1., 3., 4., 8., 9., 10., 11 és 12. pontjai alá eső esetekben) azon körülmény miatt, hogy kereskedelmi eljárás alá tartozó peres ügy köztörvényi eljárás utján indíttatott meg: a kereset hivatalból vissza nem utasítható. Miként látjuk az idézett 9. §. két részből áll; az első bekezdése szigorúan meghatározza és taxatíve felsorolja azon eseteket, a melyekben a bíróság hivatalból tartozik a keresetet visszautasítani; ellenben a második bekezdés enyhébb és azon eseteket határozza meg, a melyekben a kereset csak kifogás folytán — a birói illetőség leszállítása mellett — utasítható vissza. A 9. §. szövegezése és constructiója csak a 8. §-sal áll vonatkozásban; a 8. §. pedig tisztán és kizárólag csak a 6-dik szakaszszal áll szerves összefüggésben; végül a 6. §., miként fentebb láttuk, a kereskedelmi biróság kizárólagosságát állapítja meg. Midőn tehát a 9. §. első bekezdése, hivatkozva a 8. §-ra, a 6. §. 2., 5., 6. és 7. pontjaiban felsorolt esetekkel foglalkozik és a kereset hivatalból való visszautasítását rendeli és midőn annak második bekezdése, mely szintén a 8. §-sal függ össze, azt rendeli, hogy ezen, vagyis a 6. §. 2., 5., 6. és 7. pontjaiban felsorolt eseteken kivül, a kereset csak kifogás folytán utasítható vissza: akkor szerény véleményem szerint «ezen esetek* a szoros és szervi összefüggésnél fogva nem lehetnek mások, mint a 6. §. 1., 3., 4., 8., 9., 10., lí. és 12. pontok alatt felsorolt esetek. A 9. §. második bekezdése tehát szerény véleményem szerint, nem hozható szervi összefüggésbe az 5. §-sal; az csak a 6. §-ra vonatkozhatik. A 9. §. stylizatiója kétségtelenül ezen magyarázatot támogatja; mert a 9. §. második bekezdésének ezen kitétele alatt: «Ezen eseteken kívül* mást, mint a 8. §-ban hivatkozott 6. §. 2., 5., 6. és 7. pontjaiban felsorolt eseteken kivül a többi eseteket vagyis a 6. §. 1., 3., 4., 8., 9. 10., 11. és 12. pontok alatti eseteket, érteni nem lehet. Ha a rendelet alkotója: «Ezen eseteken kivül» kitétel alatt az 5. §-ban felsorolt eseteket is akarta volna érteni, ugy a 9. §. második bekezdését nem a jelen alakjában szövegezi, hanem világosan azt mondja, hogy: A 6. §-ban, továbbá a 6. §. 1., 3., 4., 8., 9.. 10., 11. és 12. pontjai alatt felsorolt esetekben a kereset csak kifogás folytán, szóval nem hivatalból utasítható vissza; avagy a 9. §. második bekezdését legalább mint uj szakaszt szerepelteti és nem engedi a 8. §-sal és ez által a 6. §-sal való szoros szervi összefüggést; szóval nem hagy kétséget az iránt hogy vájjon a 9. §. második bekezdése vonatkoztatható-e az 5. §-ra is. Ezeken kivül szerény véleményem szerint a 9. §-nak a rendelet körzetén belül való elhelyezése sem mondható szerencsésnek. Ugyanis: a 3,269/1,881. számú rendelet 2—10. §§. mintegy külön fejezetet képeznek ezen cim alatt! «I. Általános határozatok, bírósági szervezet, hatáskör és illetőség*. Ezen címfelirathoz képest méltán azt várhatnók, hogy abban az «illetőség» kérdése ugy a «II. Peres eljárás», mint a «III. Perenkivüli eljárás» cimü fejezetekre vonatkozólag teljesen szabályozva legyen, általánosan mind a két eljárásra nézve. Ennek dacára a peres eljárást illetőleg a 13. §-ban újra találkozunk az illetőségi kifogással. A rendelet kifogásolható rendszeréhez képest tehát sokkal megfelelőbbnek tartanám, ha a 9. §-nak, és főleg ennek második bekezdésének intézkedése a 13. §-ban megfelelőleg, az alkotó intentiójához képest, vétetett volna fel; mert ez esetben legalább tudnók positivitással, hogy azok a bizonyos, valójában azonban bizonytalan «Ezen eseteken kivül», a melyekről a 9. §. kétséges második bekezdése említést tesz, vonatkoznak-e az 5. §-ban felsorolt esetekre is, vagy nem ? A 9. §-nak ugy szövegezéséből, mint annak elhelyezéséből tehát evidens, hogy a bírónak nincs sem positiv, sem imperativ utasítás adva arra nézve, hogy az 5. §-ban felsorolt peres ügyekben a polgári biróság hatásköri illetékességét a szabályszerű kifogás folytán szállítsa le. A felvetett kérdésnek alapos megvitatása és megfejtése végett szükséges még a lényeges opportunitási érdekkel és a felvethető ellenérvekkel foglalkoznunk. Hogy azonban a hosszadalmasságot elkerüljük, ezekről legközelebb fogunk szólani, a midőn végeredményül az előadottakból az okszerű következtetést is le fogjuk vonni. (Befejező cikk következik.) A bűnvádi eljárási törvény életbeléptetése alkalmából. Irta: EISERTH ISTVÁN lőcsei kir. ügyész. Megemlékeztünk már arról, hogy a bönvádi perrendtartásról szóló javaslat ugy általánoságban mint részleteiben a képviselőház retortáján keresztül ment ; rövid pár ülés kellett hozzá, gyorsan átsiklott az a főrendiházban is s nem sokára törvény lesz belőle. Ám legyen, ez a mi kívánságunk is, mert igazán érezzük szükségét. De bár mennyire örülni is tudunk egyrészt annak, hogy codificált bűnvádi eljárásunk lesz, ugy nem zárkózhatunk el másrészt annak a kijelentésétől sem, hogy meglep azon bizalmatlanság, a mely kirí a törvényjavaslat VIII. fejezetét illetően benyújtott és in principió ez idő szerint az igazságügyi kormány által is elfogadott módositásból. A kir. ügyészeknek a gyakorlati élet küzdelmeiben kicsiszolt