A Jog, 1896 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1896 / 43. szám - Adalék a végrehajtási igényperekhez

309 tábla. 1885. szeptember U. 19,309. Dt. XIII. 306). Utaltam továbbá arra, hogy a telekkünyben kifejezetten ki van tüntetve, hogy a telken gőzmalom épült, és hogy a gőzmalom elárvereztetése esetén az adó alapján megállapítandó' kikiáltási árban nemcsak a gőzmalomnak, hanem a tartozékok azon értéke is bennfoglaltnak tekintendő, minthogy dr. Imling Konrád szerint, (1. vhtási törv. hez irt magyarázatának 284' l). azon tartozéknak értéke, mely az ingatlannal oly állandó és szoros kapcsolatban áll, hogy attól az állag sérelme vagy nagyobb értékcsökkenés nélkül el sem választható, már az ingatlannak megállapított értékében bennfoglaltnak tekintendő. De ha ez nem is volna igy, jogomban áll a vhtási törv. 159. §-a alapján a tartozékoknak a hely szinén való összeírását kívánni, valamint azt is kimutatni, hogy az elárverezendő ingatlanon gőzmalom van. Az első fokon eljárt zsablyai kir. járásbíróság védekezésemet elfogadván, a lefoglalt összes ingóságokat a zár alól felmentette és végreh ajtatót, mint rosszhiszemű foglaltatót a költségek viselésében elmarasztalta, mely Ítéletet az újvidéki kir. törvényszék, mint felebbezési fórum, egész terjedelmében helybenhagyta. Kartársaim, kikkel az ügyet megbeszéltem, erősen kételkedtek abban, hogy igénykeresettel célt érek, és a sérelmet csakis előterjesztéssel tartották orvosolhatónak. En azonban azon puszta véletlen körülményt, hogy a foglalási eljárás után kilenced napra értesültem a történtekről, nem tekinthettem jogvesztésnek, és mert minden foglalásnál az igénykeresetet az előterjesztésnél biztosabb és célravezetőbb jogorvoslatnak tekintem, ehhez folyamodtam, de el voltam tökélve az esetre, ha igénykeresetem halasztó hatályúnak nem mondatott volna is ki, azt folytatni, a lefoglalt felszerelvények elárverezéséből befolyandó vételárra pedig ügyfelem érdekében elsőbbséget bejelenteni. Az esetet, mely bizonyára a gyakorlatban ritkán fordul elő, érdemesnek véltem az ismertetésre. Belföld. Az igazságügyi palota zárköletétele f. hó 20-án ment végbe nagy ünnepélyességgel, Délelőtt Jtl-kor gyűltek össze a miniszterek, a hatóságok fejei, a tábornokok, birák és ügyvédek az uj palota rendkívül sikerült, fényes lépcsőházában. Ott voltak: Bánffy Dezső miniszterelnök, Erdély Sándor, Lukács László, Dániel Ernő, Fejérváry Géza br., Percei Dezső, Darányi Ignác miniszterek, Apponyi Lajos gr., Andrássy Aladár gr., Kováts József dr. orvoskari tanár, Szabó Miklós, a Curia elnöke, Corda Bódog, Vért ess y, kir. tábla elnöke, Sárkány Józsel, Paiss Andor, Bércei] y, Sághy, Lehocky, Blaskovich, Csat hó táblai elnökök, dr. Plósz Sándor, Vörösmarty, Gromon, Zsilinszky államtitkárok, Szapáry Gyula gróf, Andrássy Aladár gróf, Bognár István dr., tudomány-egyetem rektora, W a r t h a Vince, a műegyetem rektora, V é c s e y Tamás dr., Thán Károly egyetemi tanárok, Ráth Károly főpolgármester, Rakovszky István, a főszámszék elnöke, Szmrecsányi Miklós, Lányi, Imling miniszteri tanácsosok, B e n i c k y főispán, Ham mersberg főügyész, M o r z s á n y i Károly, Nagy Sándor, Steindl Imre dr., Hauszmann Alajos, Rudnay főkapitány, B u r c h a r d-B é 1 a vá r y, Forinyák, Lobit o w i t z herceg táborszernagyok, R o h o n cy térparancsnok, Kotz báró, Csikós altábornagyok, az összes curiai és királyi táblai birák és a budapesti konzulok stb. stb. Tizenegy órakor érkezett meg Ó felsége J ó z s e f főherceg és Fülöp szász-cóburg-góthai herceg kíséretében. A miniszterek a palota kapujánál fogadták és harsány éljenek közt vezették be a királyt a csarnokba. Ekkor előlépett Erdély Sándor igazságügyminiszter és a következő beszédet intézte az uralkodóhoz: Az isteni erő, az isteni sugallat megnyilatkozott a királyi akaratban. Békét alapított, munkára hivott föl. Fölségedhek leghűbb magyar népe, szivében kiolthatatlan szeretettel, lelkében a legmélyebb hódolattal engedelmeskedett s megkezdette lelkesült munkáját, hazája nagyságának kiépítését. Szerény eszközökkel, nehéz viszonyok között indult a munka nagy útjára. Es haladt előre SZÍVÓS kitartással. Meghódított nagy területeket a tudomány, a művészet és az anyagi jólét országában. Rövid idő alatt az elsőrangú müveit népek színvonalára emelkedett. De ez nem lehetett máskép. Munkaedzett karral, bölcs tapasztalattal, népeért dobogó szívvel felséged vezette leghűbb magyar népét. A számadás éve letelőben van. Hogy szabad a magyar nép, hogy akadálytalanul érvényesítheti alkotó erejét, hogy alkotott nagyot, sokat s halad előre csodás gyorsasággal, ki fogja tagadni. A nagy számadásnak utolsó tétele, ime itt van, az országnak az igazságügye. Középkori romok a kiindulási pont és egy negyedszázad alatt mily messze haladtunk. Igazságügyünknek a nehezebb része immár kiépítve. A mi még hátra van, önként következik, föltartani, késleltetni nem lehet. Mindjárt a kezdet kezdetén beláttuk azt is, hogy a hely, hol kimondatik, fényét, súlyát emeli az igazságnak. Hiszen hajdan a legfényesebb helyről, a király trónjáról hangzott a vitás kérdésekben hozott királyi ítélet. Az 1870-ik évben, 26 év sló'tt elkészült az első terv, a mely felsőbíróságaink elhelyezésének szembeötlő hiányosságán I segíteni lett volna hivatva. Nem titkolhatjuk el szivünk mélyreható örömét s szemünk ' az örömnek, a hálának könyeivel telten fordul felséged legmagasabb I személye felé. Irne, be van fejezve ismét egy nagy mii, a mely | örökké hirdetni fogja a késő nemzedéknek, hogy szerette hü ! magyar népét. Legkegyelmesebb uram, királyom, alázattal esedezem, tegye le az igazságszolgáltatás e templomának zárküvét. Kalapácsütésének tiszta ezüst hangjai zengeni fognak örökké e fényes termekben, hirdetni fogják a magasztos hivatást, melyre szánva vannak, — s uralkodni fog itt az isteni igazságosság, melyet felségednek minden cselekménye világszerte hirdet. A beszédet éljenzésssel fogadták, a mire Ó felsége következőleg válaszolt: «Szivesen jöttem az igazságszolg Itatásnak szentelt e szép palota zárkövének letételére. A magyar felsőbíróságok az igazságügy tisztaságát mindenkor magasra tartották s nem kétlem, hogy áthatva magasztos hivatásuktól, valamint szem előtt tartva, hogy Ítéleteiket nevemben hirdetik, ez uj épületben is mindenkor csak a törvény és igazság fogja vezetni önöket és utódaikat, bírói kötelmeik teljesítésénél.» Éljenzés követte a király szavait. Ezután a m. kir. Curia másodelnöke fölolvasta a zárkőbe helyezett okmány szövegét, mely következőkép hangzik: ELSŐ F E R E N C J (') Z S E F ő császári és apostoli királyi felségének dicsőségteljes uralkodása Dr. WEKERLE SÁNDOR miniszterelnöksége és Dr. SZILÁGYI DEZSŐ igazságügyminiszter működése alatt a törvényhozásnak 1893. évi XlII-ik törvénycikkével a magyar királyi Curia, a budapesti ítélőtábla és a budapesti főügyészség részére épiteni rendelt budapesti igazságügyi palota az 1896. évben, midőn a magyar állam ezeréves fönnállása ünnepeltetett, elkészülvén, annak zárókövét ELSŐ FERENC JÓZSEF ő császári és apostoli királyi felsége, losonci BÁRÓ BÁNFFY DEZSŐ miniszterelnöksége alatt, ERDÉLY SÁNDOR igazságügyminiszter működése idejében, midőn SZABÓ MIKLÓS a magyar Curia elnöke, VÉRTESI SÁNDOR a budapesti ítélőtábla elnöke és HAMMERSBERGJENŐ budapesti főügyész volt; az országgyűlés tagjainak és nagyszámú meghívottaknak jelenlétében 1896. év október hó 20-ik napján tette le. Ezen épület, mely HAUSZMANN ALAJOS műegyetemi tanár tervei szerint készült, látható jele s maradjon is hosszú időkön át a MAGYAR NEMZET mindenkor tanúsított törvénytiszteletének jog- és igazságszeretetének, mely egyik főtényezője volt annak, hogy e haza évszázados küzdelmek dacára fönnállásának ezredik évében önnálló állami létének kiváló korszakát érte meg. Jogfejlődésünknek ne véghatára légy te zárkő, hanem egy uj, a multak tapasztalatain okuló még hatalmasabb korszaknak jelző oszlopa. Mindenható! Ne engedd csüggedni a birói erénynek teljes önfeláldozását követelő gyakorlatában azokat, kiknek hivatása az ezeréves alkotmányszabta uton hozott törvények alapján az igazságot kiszolgáltatni, hanem erősítsd meg törvénytudásukat és vezéreljed őket az igazság szeretetében, e nemzetnek a közjóért való áldozatkészségét pedig tartsd meg oly mérvben, a minőben ez ez alkalommal is nyilvánult, midőn ezeréves jogérzetének és törvénytiszteletének sugallatát követve, az igazságszolgáltatásnak ez épületet emelte. Hallgasd meg könyörgésünket s kisérje mindenkor áldásod Hazánkat. Kelt Rudapesten, 1896. évi október hó 20. A felolvasás után O felsége leült a díszes csztal mellé és az okmány alá irta nevét. Utána még József főherceget és Coburg-Fülöp herceget is megkérték, a kik szintén odaírták nevüket. Az okmányt azután betették az elkészített üregbe s rátették a zárkövet. A királynak erre ezüst kalapácsot nyújtottak át, melylyel hármat ütött a kőre. Az uralkodóház jelenlevő tagjai, a miniszterek, Lobkowitz herceg hadtestparancsi ok szintén ütöttek a kőre.