A Jog, 1896 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1896 / 39. szám - A XI. magyar jogászgyülés

A JOG 275 A lefolyt időszak alatt megjelent munkák s szaklapjaink tartalmuk alaposságában is fokozódva kétségtelen bizonyságot tesznek erről. Igen élénk és üdvös működést fejtenek ki a hazai jogászegyesületek, kivált a budapesti jogászegyesület, mely értekezései kiadásával is széles körben hat a jogi tudományok és jogi élet fejlesztésére, mit fokozott az ezredévi kiállításban való részvételével. Az ügyvédi kamarák nemcsak a törvényhozási munkák előkészítése körül kifejtett buzgalmuk, hanem a jogszolgáltatásról évenkint előterjesztett beható jelentéseik állal sokoldalulag és hathatósan működnek a jogi élet élénkítésén, az igazságszolgáltatás javításán és buzgón közreműködnek a szükséges reformok megvitatásában és sürgetésében. Legutóbb pedig az ügyvédi kamarák, a tudomány iránti áldozatkész odaadásuknak, a jogtudomány fejlesztésére irányított törekvésüknek és hazafias lelkesedésüknek azzal adták tanújelét, hogy az ügyvédség történetének eredeti kutforrások alapján való megiratására s ezen kutforrásoknak az ezredévi kiállításon való ( rendszeres bemutatására egyesültek. A tudomány kultuszának, a hazai jogélet előbbrevitelének, ' a jogeszme minél tágabb körben leendő valósításának feikarolása, | az ezekre való önzetlen közreműködés tehát eszményi cél s j áldozatkészség volt az az összehozó és összetartó kapocs és erő is, a mely a magyar jogászközönséget jogászgyülésekbe egyesitette. Ez eszményekért való lelkesedés már az első gyűlés óta lefolyt 26 év alatt is hasznos tevékenységet, az üdvös munkában való nemes versenyzést, a jogi állam megvalósításához való közeledést, hazánk jogi életében haladást eredményezett. Ma, midőn hazánk ezeréves mult után áll a jövendő idők küszöbén, visszatekintve jogászgyüléseink egy negyedszázadot meghaladó, de azért aránylag rövid múltjára, önérzettel hivatkozhatunk arra, hogy abban, a mi hazánk jogi életének a jogállam irányában való fejlesztésére történt, kiváló része van, a jogászgyűlések munkájának. Résztvett abban sok tekintetben mint kezdeményező, sokban mint sürgetni meg nem szűnő. És még azon alkotóinkban, a kik hivatva lehetnek hazánk jogi életét megizmositani, valamint azon munkában, mely az üdvös haladás gátjainak eltávolításán dolgozott, nemcsak kivette a maga részét is, de megnyugvással és hazafias örömmel teheti le fáradozásainak eredményét hazánk ezredéves fennállásának határkövére. Buzdítson és lelkesítsen bennünket ez a tudat további, buzgó hazafias munkára. Ha szünetelünk is néha, üdvös hazafias munkánk folyjon tovább lankadatlanul. Adja Isten, hogy igy legyen ! Ezzel üdvözöljük a hazánk ezredéves ünnepe idején egybegyűlt Xl-ik jogászgyülést. A jelentés tudomásulvétele után az elnök a számvizsgálóbizottságot kérte jelentése előterjesztésére. A számvizsgáló-bizottság jelentése szerint bevétel volt 2,516 frt, kiadás 2,342 frt. A jelentést jóváhagyólag tudomásul vették. Az állandó bizottság továbbá az alapszabályok megváltoztatása érdekében indítványt terjesztett elő, a melynek értelmében a magyar jogászgyülés székhelye ugyan állandóan Budapest, de az állandó-bizottság esetről-esetre egyes jogászgyülésnek valamely nagyobb vidéki városban leendő megtartását is elhatározhatja. Az inditványt elfogadták. Ezzel a teljes ülés véget is ért s rögtön megalakultak a szakosztályok, melyek még délelőtt megkezdették működésüket s folytatták délután három órakor. Az egyes szakosztályok tanácskozásairól szóló tudósításunk a következő : I. (magánjogi) szakosztály. A szakosztály elnökké dr. Sághy Gyula egyetemi tanárt és orsx. képviselőt, alelnökké dr. Weinmann Fülöp budapesti kir. közjegyzőt, jegyzőkké dr. Polgár Ármin kir. aljárásbirót és dr. Szladits Károly törvényszéki aljegyzőt választotta. A délelőtti ülés tárgya dr. Katona Mór kassai jogakadémiai tanárnak véleményes indítványa volt a felett, hogy korlátozandó-e s ha igen, mi módon a tulajdonosnak akár élők között, akár halálesetre szóló az a rendelkezése, melylyel egész vagyonának, vagy vagyona egy részének jövedelmét hosszabb időre leköti és a tőkéhez csatolni rendeli? Eladő dr. Jellinek Arthur orsz. képviselő volt, ki a kitűzött kérdésnek a napirendről való levételét s a hitbizományi helyettesítés s az alapítványi jog rendezésével együtt leendő megoldását hozta javaslatba; mig Enyickey Gábor budapesti ügyvéd annak kimondását indítványozta, hogy a vagyontőkésités nemcsak magánosok közt, hanem az alapítványokra nézve is bizonyos megfelelő időre korlátozandó legyen. Dr. Schwarc Gusztáv egyetemi tanár felszólalása után elhatározta a szakosztály, hogy a teljes ülés előtt a kérdésnek a napirendről való levételét hozza javaslatba. A délutáni ülés tárgya dr. Imi ing Konrád királyi curiai bírónak előadása volt a következő kérdésről: «Vétessenek-e fel az alkotandó polgári törvénykönyvbe oly intézkedések, a melyek a kisbirtok elaprózását megakadályozzák, s ha igen, mely intézkedések? A kérdéshez hozzászóltak: dr. Lányi Bertalan min. tanácsos, dr. D a e m p f Sándor pécsi kir. táblai bíró, dr. C s i 11 a g h Gyula, dr. Gaál Vilmos miniszteri segédtitkár, dr. Kern Tivadar, dr. Enyickey Gábor, dr. Török Emil és dr. Sághy Gyula. A szakosztály a parcellaminimum megállapítása mellett, de a parasztbirtok felosztásának korlátozása ellen nyilatkozott. II. (kere skedel m i és váltójogi) szakosztály. A Il-ik szakosztályban dr. Végh Arthur indítványára elnökké Décsey Zsigmond táblai tanácselnököt, alelnökké dr. Környei Ede ügyvédet, jegyzőkké dr. Gold Simon és dr. Berger Miksa budapesti ügyvédeket választották meg. A fölvetett első kérdés az volt, hogy minő törvényhozói intézkedések kívánatosak a közönség érdekeinek megvédésére a biztosítási ügynökök képviseleti minősége és jogköre tekintetében. Véleményeket adtak dr. Magyary Géza nagyváradi jogakadémiai tanár és dr. Wittmann Mór budapesti ügyvéd, mint előadó. Előadóként dr. Beck Hugó Curiai biró szerepelt, a ki azt az inditványt terjesztette elő, hogy az ügynök jogköre olykép állapíttassák meg, hogy jogosítva van a biztositottói az ajánlatot átvenni, azt a biztositónoz továbbítani, a kötvényt kézbesíteni, a dijakat felvenni és nyugtatványozni. Ifj. dr. Neumann Sándor, dr. Gold Simon, dr. Fabiny Ferenc, Vavrik Béla, dr. Barna Ignác, dr. Berger Miksa, dr. Schwarc Gusztáv és mások hozzászólása után a szakosztály a Nagy Ödön által beterjesztett azon inditványt fogadta el, hogy az ügynök jogköre a kereskedelmi meghatalmazottakra vonatkozó elvek alapján szabályoztassék. Ez indítványnak a teljes ülésen való képviseletével a szakosztály Nagy Ödön törvényszéki elnököt bizta meg. A szakosztály ezzel a mai napra befejezte tanácskozását és holnap délelőtt folytatja, a mikor is még két kérdés kerül megvitatás alá. IV. (polgári) szakosztály. A legnagyobb a IV. szakosztály volt, a melynek délutáni tanácskozásán Darányi földmivelési miniszter mindvégig jelen volt. Elnökké dr. Dárday Sándor miniszteri tanácsost választották meg, a jegyző pedig dr. Berkovits Lázár ügyvéd volt. Tárgyalás alá került Fodor Ármin kir. törvényszéki biró következő indítványa: Mondja ki a jogászgyülés, hogy a végleges perrendtartásban a feleknek eskü alatti kihallgatásának intézménye ugy a rendes, mint a sommás eljáiásra nézve felveendő. Az inditványt hosszabb vita követte, a melyet Frank Salamon dr. budapesti ügyvéd által beterjesztett kiegészítő indítvány provokált. Miután Debreceny Miklós budapesti kir. ítélőtáblai biró, Lányi Bertalan min. tanácsos, dr. Nagy Dezső, Tóth Gáspár, dr. Pap József és dr. Berkovits Lázár álláspontjaikat kifejtették, dr. Frank indítványát visszavonta és a szakosztály az előadó indítványát elfogadta. Ezután a következő kérdést tárgyalták: Tekintettel az alkotandó szóbeli törvénykezési rendtartásra a legfőbb biróság jogkérdésben való felülvizsgálati hatásköre és ezen ügyekben való eljárása miként szabályoztassék. Délután dr. Nagy Dezső annak szükségét fejtegette, hogy a felülvizsgalati hatáskör ugy az alaki, mint az anyagi irányban terjesztessék ki. * (Második nap) ,A szept. 22-iki ülésen Győry Elek elnök megnyitó szavai után az a távirat került felolvasásra, a mely a királytól érkezett a tegnap menesztett üdvözlő-távirat válaszaképen. A távirat szövege a következő: «Zalaujvár, 189í>. szeptember 22. () császári és apostoli királyi felsége a magyar jogászgyülésnek táviratilag kifejezett hódolatát köszönettel legkegyelmesebb tudomásul venni méltóztatott. Legfelsőbb meghagyásból. K ö n i g, udvari tanácsos.* A távirat, a melynek felolvasását a gyűlés tagjai állva hallgatták meg, lelkes éljenzést keltett. Ezután áttértek a napirendre. Az első tárgy a szakosztályok megállapodásainak, illetőleg a kisebbségi véleményeknek megvitatása és elfogadása vagy elvetése volt. A magánjogi szakosztály első kérdése: «Korlátozandó-e és ha igen, mi módón a tulajdonosnak akár élők között, akár halálesetre szóló az a rendelkezése, mely egész vagyonának, vagy vagyona egy részének jövedelmét hoszszabb időre leköti és a tőkéhez csatoltatni rendeli >•» A teljes ülés a szakosztály indítványára a kérdés fölött napirendre tért.— A második kérdés: «Vétessenek-e fel az alkotandó polgári törvénykönyvbe oly intézkedések, melyek a kisbirtok elaprózását megakadályozzák s ha igen, mely intézkedések ?> A szakosztály véleménye dr. Lányi Bertalan és dr. Immling Konrád javaslata között oszlott meg. A teljes ülés Lányi javaslatához csatlakozott. Akereskedelmi jogi szakosztály első kérdése:«A szövetkezetek alakulása és azok müködéséntk ellenőrzése szempontjából szükségesek-e és ha igen, minő törvényhozási intézkedések ?» A teljes ülés dr. Bar na Ignác előadó javaslatát a magáévá tette.— A második kérdés: -<Minő törvényhozási intézkedések kívánatosak a közönség érdekeinek megvédésére a biztosítási ügynökök képviseleti minősége és jogköre tekintetében ?> A teljes ülés dr. Nagy Ödön előadói javaslatát fogadta el.—A harmadik kérdés: Tngó dolognak részletfizetés mellett való eladása és a dolognak a vevő által történt birtokba vétele esetén hely adható-e oly kikötésnek, mely szerint a tulajdonjog az utolsó részlet lefizetéséig