A Jog, 1896 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1896 / 37. szám - Királyi közjegyzők millenáris közgyűlése

148 A JOG folytán állította meg vádlott a mozdonyt. Az a körülmény, hogy első rendőri meghallgatásakor K. Bertalan fütő a vádlott által történt kitanitás szerint adta elő az esemény lefolyását, nem rontja le ennek a tanúnak azokat a további előadásait, hogy az eset idején a vasúti üzemszabályok által tiltott angol tolatással, vagyis a menetelés közben eszközölték a vádlott és K. Mihály a kalauzkocsi lekapcsolását. Gy. János váltóőr és H. János vasúti málházó bizonyítják ugyanis, de a vádlott sem tagadja, hogy a kézi tolatást eszközlő málházok kérelme folytán gyakran alkalmazta a vádlott a fentebb leirt angol tolatást; a meghallgatott birói szakértők szerint pedig kétségtelen, hogy a szerencsétlenség ily tiltott tolatás által következett be. Minthogy pedig a szolgálati szabályok megszegése magában véve is tilos, a közbiztonság oltalma céljából kiadott utasításoknak a hivatásukban eljáró vasúti közegek általi tudatos megsértése pedig már a büntetendő gondatlanság fokozottabb mérvét hozza létre, a vádlott bűnössége a B. T. K. 437. §-a alapján volt megállapítandó. A büntetés kiszabásánál figyelembe vétetett, hogy vádlott azt a kezdetleges óvatosságot is elmulasztotta, hogy az ellenőrző ablakon keresztül a kalauzkocsinak sikeres lekapcsolását figyelemmel kisérte és a mozdonynak menetelését ehhez képest mérsékelte volna, másrészt, hogy a halálos eredményre a vádlottal egyetértő K. Mihálynak ügyetlenkedése is hozzájárult és hogy a tilos tolatással éppen az elszerencsétlenedett málházó céloztatott előnyösittetni. (1895. évi január hó 14-én, 3,371. sz.) A kir. Curia : Tekintve, hogy vádlott F. György mint mozdonyvezető a m. kir. államvasutaknál szigorúan tiltott úgynevezett angol kocsitolatáshoz hozzájárulván, a kellő óvatosság elmulasztása mellett kétségtelenül kötelességét megszegte és hogy ilyképen a kocsitolással megbízott K. Mihálynak halála okoztatott, ez a tényállás a másodbiróság indokolása szerint is ily módon meg lévén állapítva; tekintve, hogy vádlottnak hivaialos működésben elkövetett ezen cselekménye nem a B. T. K. 437. §., hanem annak szigorúbb megtorlást maga után vonó 438. §-a alá esik, mégis figyelemmel arra, hogy vádlott büntetlen előéletű, hogy a tiltott kocsitolásra épen az elszerencsétlenült K. Mihály birta reá, figyelemmel különösen vádlott ártatlan családjára is, a fenforgó esetben a B. T. K. 92. §-ának alkalmazása indokolt: mindezeknél fogva a B. T. K. 438., 92. §§-ai alapján vádlott büntetése a foganatosítástól számítandó három hónapi fogházban állapittatik meg, azonban a B. T. K. 442. §-ának rendelkezése szerint viselt hivatalának elvesztésére is elitéltetik: egyebekben a pénzbüntetésre vonatkozó intézkedés elhagyása mellett a másodbiróság ítélete, a megfelelő indokoknál fogva helybenhagyatik. (1896. évi május hó 16-án, 1895. évi 6,247. sz.) Öngyilkos ember órájának eltulajdonítása lopást képez, mely az érték szerint minősül. (B. T. K. 333. §., 336. §. 2. pont, 365. §.) A huszti kir. járásbíróság : D. János a B. T. K. 365. §-ába ütköző jogtalan elsajátítás vétségében vétkes, ezért 8 napi fogházra és 5 forint pénzbüntetésre Ítéltetik. Indokok: D. János beismerte, hogy 1894. évi június hó 11-én a bronyai erdőn a földön egy holt embert s tőle néhány lépésre egy zsebórát talált, a zsebórát felvette és R. Mózes és R. Adolfnak 1 frtért eladta. R. Mózes, miután az óra előtte gyanúsnak tünt fel, a városházához vitte és ott átadta. Miután az óra néhai M. Béla tulajdonát képezte, annak édesatya M. János részére való kiadását megrendelni kellett. (1895. évi február hó 21-én, 520. sz.) A debreceni kir. ítélőtábla: Az elsőfokú bíróság Ítélete részben megváltoztattatik. D. János vádlott a B. T. K. 365. §-ában meghatározott jogtalan elsajátítás vétsége helyett a B. T. K. 333. §-ába ütköző, a B. T. K. 334. §-a szerint minősülő lopás vétségében mondatik ki bűnösnek és ezért a B. T. K. 339. §. értelmében 9 napi fogházra, továbbá a B. T. K. 341. §-a alapján a jelen Ítélet jogerőssé váltától számítandó egy évi hivatalvesztésre és a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztésére Ítéltetik. Indokok: Minthogy a vádlott, beismerése szerint a meghalt egyén közvetlen szomszédságából vette el a kérdéses órát. tehát tudta, hogy az emiitett óra a meghalt egyén örököseinek tulajdonát képezi és hogy azt az örökösök birtokából veszi el, minthogy e szerint vádlott cselekményében a B. T. K. 333. §-ába ütköző és a 331. §-a szerint minősülő lopás vétségének ismérvei találhatók fel, ezeknél fogva az elsőfokú biróság ítéletének megváltoztatásával vádlottat a B. T. K. ;,!65. §-ában meghatározott jogtalan elsajátítás vétsége helyett a lopás vétségében kellett bűnösnek nyilvánítani. A büntetés kiszabásánál figyelembe vétetett vádlott büntetlen előélete és hogy az ellopott tárgy megkerült, minek folytán az okozott kár megtérült. Vádlott a reá kiszabott fogházbüntetést előzetes letartóztatása folytán kitöltvén, az elj. szab. 60. §-a értelmében fogházbüntetése kitöltöttnek tekintendő volt. Egyebekben a kir. járásbíróság Ítélete vonatkozó indokainál fogva és azért hagyatott helyben, mert vádlott a vádbeli bűncselekmény elkövetését beismervén, tekintettel az eljárási szabályrendelet 78. §-ára, a kir. járásbíróság azzal, hogy ítéletét a vádlott jelenléte nélkül hozta meg, lényeges szabálytalanságot nem követett el. (1895. évi július hó 9-én, 3,213. sz.) A kir. Curia: Az 1883: VI. t.-c. 7. §-ában megjelölt esetek egyike sem forogván fenn: a kir. ügyész semmiségi panasza visszautasittatik. (1896. évi május hó 20-án, 4,171. sz.) Személyes szabadság megsértése vétségének kísérlete nem büntethető; vasúti állomásfőnök joga az utas letartóztatása. (B. T. K. 193. §.) A zombori kir. törvényszék: Ezen ügyben a további eljárás megszüntettetik. Indokok: Sz. M. zombori lakos azt panaszolta, hogy midőn 1894. évi július hó 15-én a Dálya felől Zombor felé közlekedő vasúton utazva P.-Szt.-Iván állomásra ért, Sch. Antal ottani állomási főnök két utast, vasúti jegyek hiányossága miatt megbírságolt. Ekkor Sz. M. azt mondta, hogy nem az utazók a hibásak, hanem a pályái pénztáros, mert részeg volt, mikor a jegyeket adta; erre Sch. Antal egy ott álló községi rendőrnek, a ki P. István személyében kinyomoztatott, megparancsolta, hogy panaszost húzza le a vonatról, a mi azonban nem sikerülvén, maga Sch. Antal szintén bement a kupéba s panaszosnak az «atya Istenét», «kutya Istenét» szidta, őt «szemtelen gazembernek* nevezte, de miután a rendőr segítségével sem tudta panaszost a vonatról lehúzni, sürgönyzött a zombori vasútállomáshoz letartóztatása végett. Midőn itt a vonatról leszállott, egy vasúti tisztviselő, mint a vizsgálat folyamán megállapittatott: R. Szilveszter és két városi rendőr, névszerint P. Mihály és T. Pál által panaszos bevezettetett az irodába, a honnan személyazonosságának megállapítása után elbocsáttatott. Tekintve azonban, hogy a vizsgálat folyamán Sch. Antal és P. István által előadott védekezéséből és Sch. Sámuel vallomásából megállapítható, miszerint Sz. M. a p.-szt.-iváni állomáson azt kiáltotta, hogy a dályai vasúti pénztárnok «ostoba, bitang és részeg* volt s ezen illemsértő és rendellenes magaviselete folytán, Sch. Antal állomásfőnök a vasúti üzletszabályzat 20. §-ának 2. pontja alapján jogosan jártéi, midőn Sz. M.-et az utazásból kizárni akarta, P. István rendőr pedig csak az állomásfőnök utasítását teljesítette, midőn panaszost a vasútról leszállítani akarta; tekintve, hogy Sz. M. mivel sem tudta beigazolni, miszerint Sch. Antal az ő «apja Istenét», «kutya Istenét*, P. István pedig a «csavargó Istenét* szidta; tekintve, hogy Sch. Antal a zombori állomásfőnökhöz küldött sürgönyében, annak 9. naplószám alatt fekvő másolata tanúsága szerint, azért kérte Sz, M. letartóztatását, hogy ! annak illetősége és neve megállapittassék és vele közöltessék; tekintve végre, hogy a zombori vasútállomáson Sz. M. ellen sem B. Szilveszter, sem P. és T. rendörök erőszakot nem alkalmaztak, őt le nem tartóztatták, mert panaszos, saját beismerése szerint önként jelentkezett B. Szilveszternél, vele a két rendőrrel együtt önként ment be a vasúti irodába, a hol lakását, foglalkozását és nevét megmondotta s egyúttal panaszát a panaszjegyzőkönyvbe beírta, azután eltávozott s útjában senki fel nem tartóztatta: a további eljárást valamennyi panaszlott ellen megszüntetni kellett. (1895. évi január hó 25-én, 301. sz.) A szegedi kir. ítélőtábla: Az elsőbiróság végzése indokai alapján helybenhagyatik, (1895. évi július hó 3-án, 3,214. sz.) A kir. Curia: A másodfokú biróság végzése helybenhagyatik az abban felhozott indokok alapján, de Sch. Antalra vonatkozó részében csupán azért, mert e vádlottnak cselekménye a személyos szabadság megsértése vétségének kísérletét képezi, mely kísérlet nem büntethető és mert arra nézve, hogy vádlott a sértett felet becsületsértő kifejezésekkel illette volna, a vizsgálat folyama alatt bizonyíték nem merült fel. (1896. évi február hó 12-én, 1895. évi 9,931. sz.) A m. kir. ministeriumok elvi jelentőségű határozatai. Vizrendöri kihágási ügyben a panaszlo panaszjogát vitató kifogások annál kevésbé jöhetnek figyelembe, mert a vizrendöri kihágás hivatalból lévén üldözendő, a hatóság — bárkitől ered is a följelentés, avagy bármi módon jön is a törvénytelen cselekmény a hatóságnak tudomására — hivatalból köteles eljárni. (Földmivelésügyi m. kir. minister 75,619/95.) Kivonat a „Budapesti Közlöny"-böl. Csődök: Jnst Sámuel e. Iván, soproni tvszék, bej. okt. 22. félsz. nov. 9. csb. Stramml Imre, tmg. dr. Kováts István. — Munk Henrik e. Budapest, budapesti keresk. és váltó tvszék, bej. okt. 13. félsz. nov. 12. csb. dr. Lukáts Jenő, tmg. dr. Fried Vilmos — Pályázatok : Az eperjesi tvszéknél aljegyzői áll. szept. 19. — A szentágothai jbiróságnál aljárásbirói áll. szept. 19. — A török-kanizsai jbiróságnál aljegyzői áll. szept. 19. — A szatmárnémeti! tvszéknél két aljegyzői áll. szept. 20. — A nagykanizsai a Íj egyzoi all. szept. 20. — A munkácsi jbiróságnál aljegyzői all szept. 21. — A zilahi kir. közjegyzői áll. szept. 24 — Az o-becsei jbiróságnál aljegyzői áll. szept. 25. — Az újvidéki tszéknél aljegyzői áll. szept. 25. — A besztercebányai jbiróságnál aljegyzői áll. szept. 25. — A vámos-mikolai jbiróságnál aljegyzői áll szept. 25. — PAUA8 RÉSZVÉNV TÁRSASÁG NYOMDÁJA BUDAPE6TEN