A Jog, 1896 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1896 / 36. szám - A magyar ügyvédi kar történeti kiállítása - Bolgár igazságügy. [I. Törvényelőkészítő bizottságok]

144 A JOG pedig, hogy alperes az árpát tovább el nem adta és az ebből netalán felmerült kárát és költségét nem érvényesiti, hanem a szerződésszegő' felperessel szemben a kapott foglalónak megtartásával (K. T. 277. §.) megelégszik, a dolog lényegére mi befolyást sem gyakorolt. Mindezeknél fogva az elsőbiróság Ítéletét megváltoztatni s felperest — kinek B), D), E) alatti megintései a már akkor alperes részéről bekövetkezett érvényes elállás folytán hatálylyal nem birnak. keresetével elutasítani kellett. (1894. április 25-én, 1893. évi 5,020. sz.) A kir. Curia: A másodfokú bíróság Ítélete a benne felhozott indokoknál fogva helybenhagyatik. (1895. november 7-én, 1894. évi 968. v. sz.) Bűnügyekben. A községi képviselő testület ellen is elkövethető becsületsértés. A balassa-gyarmati kir. törvényszék: S. H. István vádlottat az 1893. évi június 23-án, B. Gy. körjegyző, ifj. S. G. községi bíró, V. J. törvénybiró, S. I., ifj. S. J., J. J. és K. J. községi képviseleti tagok, vizslási lakosok sérelmére elkövetett s a B. T. K. 261. §-ába ütköző, s a 262. §-a szerint minősülő, a 270. §-a szerint hivatalból üldözendő nyilvános becsületsértés vétségében vétkesnek mondja ki, ellenben a K. B. T. k. 47. §-ába ütköző s ezen szakasz szerint minősülő hatóság elleni kihágás vádja és következményeinek terhe alól felmenti. S. H. István vádlottat a kir. törvényszék a B. T. K. 262. és 91. §§-ai alapján a jogerős itélet foganatosítása napjától számítandó hat heti fogházbüntetésre, továbbá az 1887. évi VIII. t.-c. 1. §-ában jelzett célra fordítandó, az itélet jogerőre emelkedése napjától a balassa-gyarmati kir. ügyészségnél 15 nap és végrehajtás terhe alatt lefizetendő, behajthatlanság esetén további két napi fogházbüntetéssel helyettesítendő tíz forint pénzbüntetésre itéli. Indokok: 1893. évi június 23-án S. István vádlottnak lefoglalt lovára le nem fizetett 3 frt pénzbüntetés miatt árverés rendeltetett el, de vádlott a lefoglalt lóval a községháza előtt nem jelent meg, hanem lovával a mezőn szántott, miért is a csendőrök a lovat a mezőről az árverés helyére elhozták. Az árverés meg is tartatott, de sikertelenül, mely idő alatt a községi iskolában képviselő testületi gyűlés volt. Vádlott haragjában nyilvánosan az árverést vezető jegyzőnek azt mondta: «láttam jegyzőt a gyarmati börtönben ülni, még az ur is lophat.» Majd bement vádlott az iskolába, mely egyúttal községházául és a községi képviselő testületi ülések hivatalos helyiségéül is szolgált, hol már a képviselő testületi ülés véget ért, de a képviselő testületi tagok még együtt voltak és nyilvánosan azt mondta: «rablók, zsiványok vagytok*. Ezen tényállás sértettek s tanuk lényegileg egyező hit alatti vallomásán alapszik. S habár a sértés elkövetésekor a gyűlés véget ért, tehát hivatalos funkcióban már nem voltak, de ezen nyilvános hivatalos helyiségbeni megyalázás az árverés hivatalos kitűzéséből eredt és el nem választható a hivatalos minőségtől, miután vádlott egy akaratelhatározással s egy alkalommal B. Gy. jegyző ellen is nyilvánosan, árverési cselekmény alatt a fent emiitett sértő kifejezést használta, volt vádlott egy rendbeli a B. T. K. 262. §-a szerinti nyilvános becsületsértés vétsége miatt az itélet rendelkező része szerint büntetendő; figyelembe vétetvén büntetése kimérésénél a B. T. K. 91. §-a, mert felingerültségében követte el a sértést. A védelemnek azon kifogása, hogy az árverezők eljárása törvénytelen volt, nem volt elfogadható azon okból, mert az eljárás törvényessége vagy törvénytelensége a becsületsértés vétségének tényálladékán nem változtat s annak beszámításánál nem jöhet figyelembe, mert vádlott az eljárás esetleges törvénytelenségének tudomásával sem birt. Fel volt vádlott mentendő a hatóság elleni kihágás vádja s következményeinek terhe alól, mert senki sem látta, letépte-e vádlott az árverési hirdetményt, vádlott pedig ezt tagadja. (1894. július 12-én, 1,251. sz.) A budapesti kir. ítélőtábla: A kir. törvényszék Ítéletét azzal a helyesbítéssel, hogy a pénzbüntetés nem az 1887. évi VIII. törvény, hanem az 1892. évi XXVII. t.-c. 3. §-ában meghatározott célokra fordítandó, indokainál fogva helyben-, nem felebbezett részét pedig érintetlenül hagyja. (1894. szept. 18-án, 8,133. sz.) A kir. Curia: Mindkét alsóbiróság Ítéletének részben való megváltoztatásával vádlott fogházbüntetése nyolcz napra leszállittatik. Egyebekben a kir. Ítélőtábla ítélete oly meghatározással hagyatott helyben, hogy a vádbeli cselekmény nem az elsőbiróság Ítéletében megnevezett külön személyek, hanem Vizslás község képviselő testülete ellen elkövetettnek vétetik. Indokok: Az alsóbiróságok által elfogadott tényállás szerint vádlott egyes személyeket meg nem nevezve, erre való tekintet nélkül, általánosságban intézte az együtt levő községi képviselők ellen a sértő kifejezéseket és igy nem egyes személyek tekintendők megsérelmezetteknek, mely esetben a személyek száma szerinti bűnhalmazat állott volna elő, hanem a képviselőtestület, mint erkölcsi egység lőn megsértve. A községi jegyző megsértése sem állapítandó meg külön cselekmény gyanánt, mert mint az elöljáróság tagja, törvénynél fogva ő is tagja a képviselőtestületnek, de vádlottnak az ő irányában való kifakadása is ugyanazon okra vezetendő vissza. Mindezeknél fogva a kir. Ítélőtábla ítélete a fentebbi meg' határozással volt helybenhagyandó. A fogházbüntetést azért kellett megfelelően leszállítani, mert tekintettel az 1881. évi LX. t.-c. 67. és az 1883. évi XUV. t.-c. 58. §. rendelkezésére, vádlott felháborodása az ellene intézett végrehajtási eljárás miatt jogos volt. Egyebekre nézve a kir. ítélőtábla Ítélete vonatkozó felhívott indokai alapján hagyatott helyben. (1896. január 15-én, 1895. évi 451. sz.) A m. kir. pénzügyi közigazgatási bíróság elvi jelentőségű határozatai. 2113. Ha az adókivető bizottság tárgyalásánál jelen levő fél a határozat ellen szóval jelent be felebbezést s indokait is szóbelileg kifejti, Írásbeli felebbezését azonban elkésetten adja be. — az ügy a szóbeli felebbezés alapján tárgyalandó. (1895. évi 9,217. sz.) 2114. Ha makacssági ítélet ellen beadott igazolás folytán a makacssági itélet hatályon kivül helyezésével ujabb itélet hozatik, — ettől az ujabb ítélettől illeték nem jár, meg akkor sem, ha a makacssági Ítéletre járó bélyegilleték nem lett leróva, ily esetben lelet tárgyát csakis a makacssági űé let képezheti. (1895. évi 10,482. sz.) 2115. Ha valamely iparos vagy kereskedő üzletének székhelyét ugyanannak az iparhatóságnak kerületében fekvő, más községbe teszi át, a vonatkozó bejelentés után az ill.dijj. 13. tétel IV. 1. pontjában megállapított magasabb beadvány i bélycgilleték nem követelhető. (1895. évi 9,415. sz.) 2116. Ha valamely bányaüzem nem sorozható a bányaadóról szóló 1875. évi XXVIII. t.-c. 2. §. a) d) pontjaiban felsorolt üzletekhez, az abból eredő jövedelem nem bányaadó, hanem III. oszt. keresetadó alá esik. (1895. évi 8,530. szJ 2117. A bányaadó nem a részvénytársaság székhelyen, hanem külön-külön azokban a községekben vetendő ki, a hol a bányák feküsznek (1895. évi 51.124. sz. aj A m. kir. ministeriumok elvi jelentőségű határozatai. A természetes atyára vonatkozólag, a mennyiben az a gyermekeket magáénak elismeri, a születési anyakönyvbe mindazok az adatok bejegyzendők, a melyek bejegyzése a törvényes atyát illetőleg eló van irva. (A m. kir. belügyminister 1896. évi június 26-án 57,432. sz. alatt kelt határozata.) A partbirtokos engedélye halászasra nem jogosít; mert a törvény határozottan rendeli, hogy a ki halászni akar. az halászjegyet váltani és azt halászasra magával vinni köteles. (Földmivelésügyi m. kir. minister 103,708/95.) Az országgyűlési képviselőválasztok állandó névjegyzékének lemásolhatása megengedendő. (A m. kir. belügyminister 1896. évi 35,946. sz. határozata.) Kivonat a „Budapesti Közlöny"-böl. Csődök : Herei Ábrahám e. Ada. szabadkai tvszék, bej. szept. 11., félsz. okt. 2 , csb. Oláh Ferenc, tmg. Balánvi Sándor. — Havassy István e. szombathelyi tvszék, bej. szept. 21.. feisz. okt. 5., csb. Mennyei László, tmg. dr. Porkoláb Mihály. — Fürtös testvérek e. Szeged, bej. szept. 24, félsz. okt. 2&., csb. dr. Kecskeméty Dániel, tmg. dr. Wöber Lajos. — Mandel Gyula e. Nagy-Kálló. bej. okt. 1., félsz. okt. 1!)., csb. Kovács István, tmg. Halasi János. — Vári Károly e. Kolozsvár, kolozsvári tvszék. bej. okt. 8.. félsz. okt. 15., csb. Becsek Lajos, tmg. dr Menyhárt Gáspár. — Reich Lipót e. Kalocsa, kalocsai tvszék, bej. szept. 30., félsz. okt. 2-i., csb. dr. Szabó Aladár, tmg. dr. Weisz Simon. — Wolf János e. Feketehalom, brassói tvszék, bej. okt. 2., félsz . csb. Kovács Károly, tmg. dr. Papp Demeter. — Beér Roza e Szászváros, dévai tvszék. bej. okt. 20., félsz. nov. 9., csb. dr. Pajor Kálmán, tmg. dr. Röck Arnold. — Lendvai Lajos e. Csovna, soproni tvszék, bej. okt. 1!).. félsz. nov. 2., csb. dr. Stengl Antal, tmg. dr. Tálos István. — Jiricska János e. Módos, nagy-becskereki tvszék., bej. okt. 31., félsz. nov. 16., csb. dr. Selymecsy Sándor, tmg. dr. Jezovits Gyula — Pozzo Gyula e. Deés, deési tvszék, bej. okt. 11., félsz. nov. 9 csb Telegdi Károly, tmg. dr. Csizér Ákos. Pályazatok: A esik szt.-mártoni jbiróságnál járásbirói all. szept. 13. - A Zilahi tvszéknél birói áll. szept. 14 — A tatai jbiróságnál aljegyzői áll. szept. 14. — A dunaszerdahelyi jbiróságnál aljegyzői áll. szep. 14. - Az erzsébetvárosi tvszéknél birói áll szept. 14. — A nagyatádi jbiróságnál jegyzői áll. szept. 15. — A verseci )biróságnál jegyzői áll. szept. 16. - A magyarlápos! jbiróságnál aljegyzői all. szept. 16. * PAI.LA8 RÉSZVÉNY TÁRSASÁG NYOMDÁJA BUDAPESTEN