A Jog, 1896 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1896 / 33. szám - A biró letételek kiutalványozása - A telekkönyvi rendelet 99. §-ához

234 A JOG §-a szerint) az illetékes hatóságnak a büntetés végrehajtására irányzott és az elitélt személyre vonatkozó bármely intézkedése szakítja félbe. Más szavakkal: oly nyomozati vagy vizsgálati cselekmény, mely a terhelt előállítására vagy a terhére rótt bűncselekménynek kiderítésére vonatkozik. Biztosan tudom, hogy az előtt és most is némely helyen, az elévülés megelőzése céljából az ilyen megszüntetett vagy felfüggesztett ügyeket nyilvántartják, s időről-időre, ha csak a nyilvántartó szerencsésen meg nem feledkezik az ügyek valamelyikéről, az egyes ügyekben az elévülés megelőzése indokából az ismeretlen helyen tartózkodó terhelt ellen ujabb körözvényt bocsátanak ki és ezzel aztán például a törvény értelmében 10 évben meghatározott elévülési időt ujabbi 10 évvel meghosszabbítják. Ezzel a prolongálással sehogy sem tudok megbarátkozni, nem azért, mert véleményem szerint ez annyit jelent: mint tul menni a szükség követelményein. Praxisom alatt a vidéken volt rá esetem, hogy mint kir. ügyész felsőbb helyről nyert utasításhoz képest egy olyan ügyben, a hol a terhelt ellen nyilvános rágalmazás vétsége miatt még 1889. évi október hó 15-ik napján indíttatott meg az előnyomozás s a ki ellen az eljárás szökése miatt 1890. évi szeptember hó 10-ik napján országszertei köröztetésének elrendelése mellett fel lett függesztve, az elévülési határidőn belől s az elévülés megelőzése indokából újból körözést indítványoztam a kir. törvényszéknél; a törvényszék ezen indítványomat nem fogadta el s én, hogy jövőben jogi meggyőződésem ellenére hasonló indítványokat előterjeszteni kénytelen ne legyek, az ügyet már azért is a kir. ítélőtáblához s innét a kir. Curiához felebbeztem. Mind a három bíróság egyformán határozott; a Curiának 1894. évi február hó 13-án 1,214/btkv. végzése igy szól: Tekintve, hogy az ismeretlen tartózkodásu vádlottnak 1890. évben történt köröztetése óta semmi oly jelenség nem merült fel, mely vádlottnak nyomozó levél alakjában való ujabbi köröztetését megokolná, ezen okból a kir. Ítélőtábla végzése az abban telhozott indokok alapján helybenhagyatik. Mindennek megvan a maga határa, módja s igy a bűntett vagy vétség jogi hatásának, mint minden emberi dolognak, megvan a maga határa és megszűnési módja: ez az elévülés. A magyar btkv. a bűntett és vétség valamint a büntetés elévülését törvénybe iktatta s bizonyos scalaszerü mértéket állított fel, a mely szerint a bűncselekmény üldözhetése, büntethetősége, súlyosságához képest, bizonyos idő leforgása után megszűnik. Nem tartom ennélfogva indokoltnak az ismeretlen terhelt ellen felfüggesztett ügyet ujabb és ujabb körözésekkel ad grecas calendas felfüggesztve nyilvántartani, de ugy vélem: hogy ha lefolyt az elévülési idő s terhelt addig a kibocsátott körözvény daczára nem került meg, ügyét még akkor is újra és újra bolygatni és őt talán 50 év múlva esetleg a sir szájáig üldözni sem nem méltányos sem nem jogos. Vagy van elévülés vagy nincsen, ha van: akkor a hajszának is kell egyszer véget vetni. \ A biró letételek kiutalványozása. Dr. Baloghy Ernő ügyvéd űr e becses lapok 31 számában a bírói letétek kiutalványozása tárgyában kiadott ministeri rendeletet vesz éles bírálat alá, mely bírálatot mi teljesen alaptalannak vagyunk kénytelenek kinyilatkoztatni. Szinte érthetetlen, hogy egy világosan fogalmazott ministeri rendelet a gyakoi latban miként értelmezhető akként, mint a t. cikkely iró ur azt értelmezi. A cikkely iró ur hibája, a helyett, hogy a birói letétek tárgyában kibocsájtott összes igazságügyminiszteri rendeleteket tanulmányozná és azokból kiindulva bírálná el, hogy milyennek kell a kiutaló végzésnek lenni, a szóban levő ministeri rendeletből magának teljesen önkényüleg egy elméletet alkot és a szerint tartja a kiutaló végzést megfogalmazandónak. A birói letétek kiutalványozása a végzés jogerőre emelkedése esetén az illető adóhivatal által feltétlenül foganatosítandó. A biró, a jogerős sorrendi végzés alapján pontosan körülírja az adóhivatal által naplószám szerint bevételezett összeget, a beutaló végzés számára való hivatkozással, és végzésében kimondja: hogy e bevételezett és beutalt tőke a letéti kamataival együtt a birói letétből ezennel kiutalványoztatik; megkeresvén a kir. adóhivatal letéti pénztárát az iránt: hogy a kiutalványozást elrendelő végzésének jogerőre emelkedésével a kiutalt tőkék és azok letéti kamataiból a következő kifizetéseket teljesítse. Itt aztán a biró a jogerős sorrendi végzés szerint előírja szám és betű szerint azt a tőkét, mely n-m, x-y-nak kifizetendő, annak a világos kitételével, hogy a töke után mely időtől meddig fizetendő a sorozott kamat. Világos, hogy az illető adóhivatal a jogerős kiutaló végzés beérkeztekor, a kiutalt tőkék és azok letéti kamatait összeadni tartozik; az ilykép nyert összeget a kiutaló végzés szerint elosztani tartozik,, kitüntetve mindegyik utalványos tőkéjét és kamatait, az ilykép kimutatott tőke a kiutaló végzés a jogerőre emelkedésének napjától számítandó 8 napig letéti kamatokat jövedelmező tőkének tekintendő olykép, hogyha az egy év alatt sem vétetnék fel, mint kamatnélküli letét az őrzési dijak megtérítése ellenében a kir. adóhivatal által adandó jelentésre az állampénz| tárába fog átutalványoztatni, hol az elévülési időn belül a kiutali ványozás az illető jogosult részéről kérelmezhető; mind e figyelmeztetésnek az e részben fennálló igazságügyministeri rendelet ' szerint kiutaló végzésben benn kell lenni. Az a biró, ki ekként jár el, az igazságügyministeri rendej letet helyesen alkalmazza. Kétségtelen azonban, hogy az az igazságügyministeri rendelet, moly a kiutalásnál a kifizetendő összeg szám és szó szerint hibátlan megjelölését rendeli el, hibában szenved annyiban, hogy j nem emliti fel azt a tapasztalatán alapuló tényt, melynek alkalmából e rendeletét kibocsájtja, és igy tájékoztatás helyett alaposan megtéveszti azokat, kik a birói letétek kiutalványozása tárgyában kibocsájtott igazságügyminiszteri rendeletek tömkelegében eligazodni nem tudnak. A szóban levő minist, rendelet kibocsájtására az adott alkalmat ugyanis, hogy egy kir. adóhivatal csökönyösen ahoz a régi kényelmes eljáráshoz ragaszkodva, hogy csak fizetni, de számolni nem tartozik, a birói kiutaló végzésnek fizetéssel való foganatosítását megtagadta; kifogásai között azt is felhozván, hogy a kifizetendő összeg csak számszerűleg, de szó szerint, helyesebben betüszerint megjelölve nincs; az illető biró az ügyet eldöntés végett az igazságügyministerhez terjesztette fel azzal, hogy a jogerős kiutaló végzése teljesen kifogástalan lévén, annak a kifizetéssel való foganatosítását elrendelni kéri. Az igazságügyminister a felterjesztésnek helyt adván, a birói utalvány kifizetéssel foganatosíttatott; ennek ötletéből bocsájtotta ki, a szóban levő nem kifogásolható rendeletét, mely szerint a kifizetendő összeg szószerint is megjelelendő; de e ministeri rendeletből nem magyarázható ki az, a mit a cikkíró kimagyaráz, hogy a birói utalványban nemcsak a tőke, hanem annak kamatösszege is bizonyos határnapig kiszámítva, számszerűleg megjelölendő, mert ez a ministeri rendeletben elrendelve nincs; az a korábbi rendelet pedig, mely a bizonyos határnapon való kifiizetéseket — a midőn a kiutaló végzésben a határnapig a kamatoknak kiszámítva számszerűleg feltüntetve kellett lenni — eltiltván, a kifizetéseket a kiutaló végzés jogerőre emelkedése esetén jelentkezésre rendeli el, a szóban levő rendelet kibocsájtásával hatályon kívül helyezve nem lett. )'• s. Nyilt kérdések és feleletek. telekkönyvi rendelet 99. §-ához. Dr. Reicher kartárs urnák a <Jog» 29. számában feltett kérdése előttem olyan tisztának látszott, hogy azt megvitatásra alkalmasnak se hittem ; miután azonban három kartárs is hozzá szólt a kérdéshez és azok sincsenek egy véleményben, bátorkodom következőkben szerény véleményemet kifejteni : A kérdés első pontjára feleletem röviden az. hogy az örökösök, minthogy az örökhagyó vagyonjogi személyiségét képviselik, sem több, sem kevesebb joggal nem birnak, mint jogelődjük ; ennek folyományaképen kérhetik azon előjegyzett zálogjog törlését, mely az örökhagyó ingatlanát terheli ; kérvényezési joguk szerény nézetem szerint kétségtelen. Mint az örökhagyó vagyonjog személyiségének képviselői, helyesen mint egyetemes jogutódok--universales successores — azonban tűrni kénytelenek mindazon ellenvetéseket, melyeket a hitelező örökhagyó ellen érvényesíthetett s igy most az egyszerűsített kérdés az: elrendelhető-e a kiállított igazolásu nyilatkozat dacára a kiállító, ez esetben az adós kérelmére hivatkozással a tkvi rendelet 99. §-ára ? — Erre feleletem határozott nem. Oesterreicher Béla ügyvéd ur helyes érveléséhez bátorkodom még néhány indokkal hozzájárulni. A telekkönyvi rendelet 99. §-a azon esetről intézkedik, ha a telekkönyvi hatóság előtt a hivatalos irományokból tudva van, hogy a kitörlési kérvénynek benyújtása napján az igazolási határidő fenntartatott, vagy az igazolási kereset benyujtatott. Ez esetben a kérvény, tárgyalás kitűzése nélkül elutasítandó, máskülönben pedig a tárgyalási határnap kitűzendő. Ha a tárgyalási határnapon a hitelező igazolni képes, hogy a kérvény beadását megelőző időben a követelés behajtása iránt pert indított, a kitörlés iránti kérvény megtagadandó : (Curia 7247/883. sz. határozat.; Ha elegeedő indok a kérvény megtagadására a felzet felmutatása illetve annak igazolása, hogy a kereset megindittatott akkor mindenesetre elegendő, sőt több az adós nyilatkoata, mely, a telekkönyvi rendtartás kellékeinek minden irányban megfelel. Ettől eltekintve a bíróság nem foghatja vadelmébe az adós saját tényével szemben. Ha ő az igazolást megengedte, akkor felmentette a hitelezőt attól, hogy az igazolási határidőt fenntartsa, vagy hogy egyáltalában oly eljárást tegyen folyamatba, melynek ugyanaz a jogi hatálya. Igaz, hogy a nyilatkozat nem teszi fölöslegessé az igazolást, de ezen ellenvetés csak harmadik jóhiszemű szerző ellen érvényesíthető. Az ellenvetés cáfolatául még csak azt a kérdést vetem fel, vájjon elrendelendő-e a kitörlés még akkor is, ha az adós a kitörlési kérvény beadása után állítja ki a nyilatkozatot? Ha a telekkönyvi rendelet imperativo kívánná, hogy az előjegyzés a 15 napi vagy a meghosszabbított határidőn belül igazaltassek, akkor ezen kérdésre igennel kellene felelni; már pedig